Magyar Nemzet, 2017. június (80. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-01 / 126. szám

Magyar Nemzet 2017. JÚNIUSI, CSÜTÖRTÖK Nem létező csomag a Telekomtól • A társaság szerint sajnálatos technikai hiba, hogy honlapjuk félrevezette a kiegészítő szolgáltatást megrendelő ügyfelet BODACZ PÉTER Általában nagy energiát fektetnek a táv­közlési társaságok abba, hogy szolgál­tatásaikat könnyen, néhány kattintás­sal, a megnövekedő igények azonnali kiszolgálására tegyék elérhetővé, oly­kor azonban homokszem kerül a gépe­zetbe. Ez történt a Magyar Telekomnál is: a cég olyan szolgáltatást is elérhe­­tőként hirdetett, amely valójában már nem tartozott kínálatába. Az ügy azért is figyelemre méltó, mert a piacvezető szolgáltatóról van szó, amely több mil­lió ügyféllel áll szerződéses kapcsolat­ban. Ám a lapunk olvasója által tapaszt' Érthetetlen, miért kínált a társaság olyan szolgálta­tást, amelyet valójában már megszüntettek tartak a Telekom ügyfélszolgálatának működésével kapcsolatban is aggályo­kat vetnek fel. A konkrét eset: olvasónk kiegészítő szolgáltatásra fizetett elő a társaság on­line felületén, még május elején. Az op­ció az online adatforgalmat is tartalma­zó mobil-előfizetés mellé havi 827 fo­rintért korlátlan­ hozzáférést kínált bizonyos közösségi portálokhoz. Ám az ügyfél a korlátlan közösségi oldalak ne­vű opciót egy percig sem tudta használ­ni, adatkeretének lemerülésével a kí­nált oldalak éppúgy elérhetetlenné vál­tak, mint az összes többi. Panaszosunk a Telekom ügyfélszolgálatát hívta, ahol közölték, hogy a szolgáltatást május 1-jétől már kivezették, így arra elő sem fizethetett volna. Bonyolítja a helyzetet, hogy a szó­ban forgó szolgáltatás az ügyfél által elérhető online felületen máig aktív­ként van feltüntetve - így értelemsze­rűen fizetési kötelezettséget is von ma­ga után. A Telekom ügyfélszolgálatosa ugyanezt az opciót már inaktívként lát­ja a maga rendszerében. Olvasónk, lé­vén egy, a társaság által kimondottan ajánlott és számára megfelelő szolgál­tatásra fizetett elő, nem fogadta el az ügyfélszolgálat által felajánlott ezerfo­rintos jóváírást kárpótlásként, hanem ragaszkodik a szerződésben rögzített opcióhoz. Meglátása szerint szerződé­se érvényességéhez nem fér kétség, hi­szen azt az online rendszeren, a Tele­kom által rögzített úton kötötte, a tár­saság ennek tényét megerősítette. Ezért olvasónk meglátása szerint legfeljebb az élő szerződés nem teljesítéséről van szó akkor, ha a Telekom nem aktiválja a szolgáltatást a megállapodás betűje sze­rint. Ezeknek az ismereteknek a birto­kában lapunk is megkereste a piacveze­tő távközlési céget, adjon választ arra, miként fordulhatott elő mindaz, amely olvasónkkal megtörtént. Kérdéseink a következők voltak. Mi­ként lehetséges, hogy a Telekom olyan szolgáltatást kínált ügyfeleinek, ame­lyet már egyébként kivezettek, és hogy már megszüntetett szolgáltatásra szer­ződést kötöttek? Milyen kötelezettségei és jogai vannak most az ügyfélnek? Mi­ként akarja feloldani a Telekom az ab­szurd helyzetet? A cég sajtóosztályá­nak válasza alapján a társaság alapjá­ban másképp látja a helyzetet, mint ügyfelük. Mint közölték, „sajnálatos technikai hiba” miatt rendelhette meg a panaszos a szolgáltatást, a szerződés létrejöttét pedig - dacára az ügyfélnek küldött visszajelzéseknek - nem isme­rik el.­­ Mivel a háttérrendszereinkben nem érvényesült az ügyfél megrendelé­se, így lényegében nem jött létre tényle­ges szerződéskötés sem. Emiatt az ügy­félnek fizetési kötelezettsége sem kelet­kezett, illetve az opció igénybevételére sem volt lehetősége - közölte lapunkkal a társaság, jelezve: a téves opciót a le­hető leghamarabb eltávolítják az online felületről. Az előfizetők gyakran érezhetik elveszettnek magukat fotó hegedűs Márta Hatástalan maradt az adózók minősítése • Semmilyen gyakorlati következménye nincs annak, hová sorol valakit a NAV HORVÁTH ATTILA Reményteli sajtótájékoztatón mutatták be 2015-ben a Nemzeti Adó- és Vám­hivatal (NAV) új minősítőrendszerét, amely alapján az adózókat megbízható, átlagos, illetve kockázatos kategóriába sorolták 2016-tól. A lapunk által meg­kérdezett adószakértők szerint azóta a szakma gyakorlatilag megfeledkezett a negyedévente nyilvánosságra hozott eredményekről, a szankciókon pedig csak mosolyognak az adócsalók. A ha­tóság mindig közzéteszi ugyan az adato­kat, de külön kommunikációt már rég­óta nem is folytat róluk.­­ Az adózók szűk rétegénél lehet ennek jelentősége, de általában nem befolyásolja az életü­ket. Valójában propagandáról szól ez az intézkedés, aminek nincs igazi értelme. A megbízható adózóknak nem járnak valódi kedvezmények - mondta Vadász Iván, az adókamara alelnöke. A jó adózóknak egyébként bizo­nyos mulasztásoknál nem kell bírságot fizetniük, máskor csak az átlagos bír­ság felével kell számolniuk. Ellenőrzé­sük elvileg legfeljebb 180 napig tarthat, évente egyszer automatikus részletfize­tési lehetőséget kapnak, s ha áfa-vissza­igénylő pozícióban vannak, hamarabb, 190 ezer­­ magyar állampolgár érdemelte ki negyedévente a megbízható adózóknak járó minősítést 60 napon belül juthatnak a pénzükhöz. A kockázatos adósoknál az esetleges el­lenőrzés hosszabb is lehet, az áfakiuta­lás határideje pedig 75 nap. Tavaly az első negyedévben az szá­mított kockázatos adósnak, aki szere­pelt a nagy összegű adóhiányt vagy adótartozást felhalmozók listáján. Az is megkapta a minősítést, aki szerepelt a be nem jelentett alkalmazottat foglal­koztató adózók között. Beleeshetett eb­be a kategóriába az is, akinek üzletét a NAV egy éven belül ismételten bezár­atta. A rendszer bevezetése után az el­ső három hónapban mindössze 70-en, a második negyedévben 420-an estek ebbe a kategóriába. A tavalyi harma­dik negyedévtől azonban jócskán meg­ugrott a kockázatos adózók száma, bár összességében még mindig nem volt magas: 36, illetve 35 ezren voltak. Ek­kor már a kényszertörlés alatt álló adó­zók és azok is ilyennek minősültek, aki­ket az adóteljesítményük 70 százalékát meghaladó adókülönbözet vagy mu­lasztási bírság érintett. Minden egyes negyedévben általában összesen 550 ezer adózót vizsgáltak, ebből mintegy 190 ezren lettek megbízhatók. Ezek az adatok a NAV évkönyvéből származnak, az idei első negyedéves eredményekről még nem adott ki információt a ható­ság, tavaly ilyenkor ez már megtörtént. Bevezetése óta nincs visszhangja a szakmai közéletben a rendelkezésnek. A kockázatos adózók köre fedni látszik az adócsalást iparszerűen űzők csoport­ját, akik legfőbb jellemzője, hogy lebu­kás esetén egy fillért sem képes vissza­szerezni tőlük a végrehajtó. - Mosolyog­nak az olyan beígért szankción, mint a 75 napos áfakiutalási határidő, hiszen már régen a zsebükben van az elcsalt összeg - mondta lapunknak Michnai Attila adószakértő. Hozzátette, a meg­hosszabbított ellenőrzési határidő kez­detére ezek az emberek már köddé vál­tak. Hangsúlyozta, a kockázatos beso­rolás éppen azokra vonatkozik, akiktől az állam jellemzően már korábban sem tudta beszedni még az alap járandósá­gainak summáját sem. Büntetés Hatalmas bírság a Deutsche Banknak Az Egyesült Államokban 41 millió dol­lárra bírságolták a Deutsche Bankot, mert nem tartotta be a pénzmosás megakadályozására vonatkozó ameri­kai szabályokat. Ennek következtében fiktív kötvényeladási ügyletben vett részt a bank néhány orosz ügyfele, akik a pénzt offshore-számlákra utalták. A Deutsche Bank tegnap ígéretet tett rá, hogy jobban odafigyel a pénzmosás megakadályozását célzó szabályok be­tartására az Egyesült Államokban. Ko­rábban New York állam pénzügyi fel­ügyelete 425 millió dollár bírságot sza­bott ki a társaságra. (MTI) Kényszertörlés Kötelező tőkeemelés: bajban a mulasztók Több mint 13 ezer budapesti kft. ellen kezdeményez kényszertörlési eljárást a Fővárosi Törvényszék. Ezen cégek a törvényes határidőre nem emelték fel hárommillió forintra a törzstőkéjü­ket. A cégbírósági eljárás során a társa­ság nem folytathat gazdasági tevékeny­séget, a törölt cégek vezető tisztség­­viselőit vagy többségi tulajdonosait akár öt évre is eltilthatják a jelenlegi és a későbbi gazdasági tevékenységtől, de céges tulajdonszerzéstől is. Ráadásul fi­zetnie is kell, a kényszertörlési eljárás után a cég megszüntetésének illetéke százezer forint. (H. N.) Kötvényüzlet Furcsa adatok az egyik közvetítőtől Különös számokat közölt gazdálkodá­sáról a letelepedési kötvényt forgalma­zó Arton Capital Kft. A társaság kimu­tatása szerint tavaly 247 millió forint volt az értékesítésük nettó árbevétele. A Bevándorlási és Menekültügyi Hiva­tal (BMH) adatai szerint a cégnek 2016- ban 172 ügyfele volt. Az Arton Capital 60 ezer eurós, azaz 18,6 millió forin­tos szolgáltatási díjat kér ügyfeleitől, ez alapján a cégnek közel 3,2 milliárd fo­rintos bevétele kellett hogy keletkez­zen csak a szolgáltatási díjból. (A kötvé­nyek árát nem számoltuk bele, hiszen az nem az eladás nettó árbevétele so­rán szerepel.) Ennek azonban csak ke­vesebb mint nyolc százalékát vallot­ta be a cég. Egy évvel ezelőtt hasonló volt a helyzet, hiszen a BMH adatai sze­rint 150 ügyfele volt az Arton Capital­­nak, ami 2,8 milliárd forintos bevételt feltételez. Ehelyett azonban 330,6 mil­lió forintos bevételt tüntetett fel a cég. Az adateltérésre egyetlen magyarázat van: nem az Országgyűlés gazdasági bi­zottságától engedélyt kapó Arton Capi­tal szerződik az ügyfelekkel. Ahogy la­punk korábban feltárta, a budapesti il­letékességű társaság az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consul­tancy nevű cégén keresztül szerződik a pénzes külföldiekkel. A társaság gaz­dálkodásáról bővebb írást az MNO.hu oldalon olvashatnak. (W. T.) Számháborút eredményezhet az áfacsalás WIEDEMANN TAMÁS Több mint két évre volt szükségük a nyomozó hatóságoknak ahhoz, hogy vádat emeljenek a műszaki cikkek pia­cán áfacsaláson ért webáruházak ellen. A Csongrád Megyei Főügyészség szóvi­vője, Szanka Ferenc tegnap egy rövid közleményt adott ki, amely szerint két­milliárdos adócsalási ügyben született meg a vád egy országos áruházláncot is működtető bűnszervezet tagjai ellen. Az ügyészség 29 személyt vádol költ­ségvetési csalás bűntettével. Bár cég­neveket nem említett a közlemény, az ügyben egyértelműen hódmezővásár­helyi és budapesti székhelyű vállalkozá­sok, az Emátrix.hu, az Ármátrix.hu, az Electropark.hu és a Bemutatoterem.hu nevű műszaki webáruházak érintettek. Az áfacsalási ügyben 2015. január végén kattant a gyanúsított kezén a bilincs. A több mint 1700 oldalas vádirat szerint a bűnszervezet résztvevői és társaik egy országos áruházlánccal is bíró cégháló­zatot működtettek. 2011 és 2014 között azt a látszatot keltették, hogy műszaki cikkeket Magyarországról Szlovákiába exportálnak, de a termékeket ténylege­sen Magyarországon adták el, elkerülve az áfa megfizetését. Nagy kérdés, hogy miért halad ilyen döcögősen a nyomozás, pedig a Nem­zeti Adó- és Vámhivatal (NAV) két évvel ezelőtt több sajtóközleményben is di­csérte az adónyomozók munkáját. La­punk úgy tudja, hogy több furcsaság is történt a nyomozás során. A NAV pél­dául arról számolt be, hogy kétmilli­árd forint értékben foglalt le műszaki termékeket, holott az interneten meg­található nyilvános információk szerint ennek az összegnek csak a felét foglal­hatták le. Onnan lehet tudni, hogy az ► millió forintnyi árukészletet adtak bizományba a gyártók a cég­csoportnak; ennek egyelőre nyoma sincs áfacsalási ügyben érintett cégcsoport közül az egyik vállalkozás, a Bravotech Kft. csődegyezséget kötött a gyártók­kal. Ebben a dokumentumban az szere­pel, hogy a büntetőügy kapcsán csak 1,8 milliárd forintnyi árukészletet foglalt le a nyomozó hatóság. Nagy kérdés, hogy hová tűnt a fennmaradó bő 900 millió forintos árukészlet, amit a gyártók bizo­mányba adtak oda a cégcsoportnak. In­formációnk szerint emellett a NAV több bizonyítékot nem vett figyelembe a nyo­mozás során, például azokat az átvételi elismervényeket, melyeket a Szlovákiá­ban működő webáruház ügyfelei írtak alá, amikor átvették a rendelt termé­keket, vagyis azokat a számlákat, ame­lyek azt bizonyítják, hogy történt legá­lis értékesítés is. Eközben az ügy egyik gyanúsítottja polgári peres eljárást kez­deményezett a gyártók ellen jogosulat­lan gazdagodás címén. Az első tárgya­lás kedden volt. A Fővárosi Törvényszék zárt tárgyalást rendelt el, lapunk tudó­sítóját is kitessékelték a teremből.

Next