Magyar Nemzet, 2017. június (80. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-01 / 126. szám
Magyar Nemzet 2017. JÚNIUSI, CSÜTÖRTÖK Nem létező csomag a Telekomtól • A társaság szerint sajnálatos technikai hiba, hogy honlapjuk félrevezette a kiegészítő szolgáltatást megrendelő ügyfelet BODACZ PÉTER Általában nagy energiát fektetnek a távközlési társaságok abba, hogy szolgáltatásaikat könnyen, néhány kattintással, a megnövekedő igények azonnali kiszolgálására tegyék elérhetővé, olykor azonban homokszem kerül a gépezetbe. Ez történt a Magyar Telekomnál is: a cég olyan szolgáltatást is elérhetőként hirdetett, amely valójában már nem tartozott kínálatába. Az ügy azért is figyelemre méltó, mert a piacvezető szolgáltatóról van szó, amely több millió ügyféllel áll szerződéses kapcsolatban. Ám a lapunk olvasója által tapaszt' Érthetetlen, miért kínált a társaság olyan szolgáltatást, amelyet valójában már megszüntettek tartak a Telekom ügyfélszolgálatának működésével kapcsolatban is aggályokat vetnek fel. A konkrét eset: olvasónk kiegészítő szolgáltatásra fizetett elő a társaság online felületén, még május elején. Az opció az online adatforgalmat is tartalmazó mobil-előfizetés mellé havi 827 forintért korlátlan hozzáférést kínált bizonyos közösségi portálokhoz. Ám az ügyfél a korlátlan közösségi oldalak nevű opciót egy percig sem tudta használni, adatkeretének lemerülésével a kínált oldalak éppúgy elérhetetlenné váltak, mint az összes többi. Panaszosunk a Telekom ügyfélszolgálatát hívta, ahol közölték, hogy a szolgáltatást május 1-jétől már kivezették, így arra elő sem fizethetett volna. Bonyolítja a helyzetet, hogy a szóban forgó szolgáltatás az ügyfél által elérhető online felületen máig aktívként van feltüntetve - így értelemszerűen fizetési kötelezettséget is von maga után. A Telekom ügyfélszolgálatosa ugyanezt az opciót már inaktívként látja a maga rendszerében. Olvasónk, lévén egy, a társaság által kimondottan ajánlott és számára megfelelő szolgáltatásra fizetett elő, nem fogadta el az ügyfélszolgálat által felajánlott ezerforintos jóváírást kárpótlásként, hanem ragaszkodik a szerződésben rögzített opcióhoz. Meglátása szerint szerződése érvényességéhez nem fér kétség, hiszen azt az online rendszeren, a Telekom által rögzített úton kötötte, a társaság ennek tényét megerősítette. Ezért olvasónk meglátása szerint legfeljebb az élő szerződés nem teljesítéséről van szó akkor, ha a Telekom nem aktiválja a szolgáltatást a megállapodás betűje szerint. Ezeknek az ismereteknek a birtokában lapunk is megkereste a piacvezető távközlési céget, adjon választ arra, miként fordulhatott elő mindaz, amely olvasónkkal megtörtént. Kérdéseink a következők voltak. Miként lehetséges, hogy a Telekom olyan szolgáltatást kínált ügyfeleinek, amelyet már egyébként kivezettek, és hogy már megszüntetett szolgáltatásra szerződést kötöttek? Milyen kötelezettségei és jogai vannak most az ügyfélnek? Miként akarja feloldani a Telekom az abszurd helyzetet? A cég sajtóosztályának válasza alapján a társaság alapjában másképp látja a helyzetet, mint ügyfelük. Mint közölték, „sajnálatos technikai hiba” miatt rendelhette meg a panaszos a szolgáltatást, a szerződés létrejöttét pedig - dacára az ügyfélnek küldött visszajelzéseknek - nem ismerik el. Mivel a háttérrendszereinkben nem érvényesült az ügyfél megrendelése, így lényegében nem jött létre tényleges szerződéskötés sem. Emiatt az ügyfélnek fizetési kötelezettsége sem keletkezett, illetve az opció igénybevételére sem volt lehetősége - közölte lapunkkal a társaság, jelezve: a téves opciót a lehető leghamarabb eltávolítják az online felületről. Az előfizetők gyakran érezhetik elveszettnek magukat fotó hegedűs Márta Hatástalan maradt az adózók minősítése • Semmilyen gyakorlati következménye nincs annak, hová sorol valakit a NAV HORVÁTH ATTILA Reményteli sajtótájékoztatón mutatták be 2015-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új minősítőrendszerét, amely alapján az adózókat megbízható, átlagos, illetve kockázatos kategóriába sorolták 2016-tól. A lapunk által megkérdezett adószakértők szerint azóta a szakma gyakorlatilag megfeledkezett a negyedévente nyilvánosságra hozott eredményekről, a szankciókon pedig csak mosolyognak az adócsalók. A hatóság mindig közzéteszi ugyan az adatokat, de külön kommunikációt már régóta nem is folytat róluk. Az adózók szűk rétegénél lehet ennek jelentősége, de általában nem befolyásolja az életüket. Valójában propagandáról szól ez az intézkedés, aminek nincs igazi értelme. A megbízható adózóknak nem járnak valódi kedvezmények - mondta Vadász Iván, az adókamara alelnöke. A jó adózóknak egyébként bizonyos mulasztásoknál nem kell bírságot fizetniük, máskor csak az átlagos bírság felével kell számolniuk. Ellenőrzésük elvileg legfeljebb 180 napig tarthat, évente egyszer automatikus részletfizetési lehetőséget kapnak, s ha áfa-visszaigénylő pozícióban vannak, hamarabb, 190 ezer magyar állampolgár érdemelte ki negyedévente a megbízható adózóknak járó minősítést 60 napon belül juthatnak a pénzükhöz. A kockázatos adósoknál az esetleges ellenőrzés hosszabb is lehet, az áfakiutalás határideje pedig 75 nap. Tavaly az első negyedévben az számított kockázatos adósnak, aki szerepelt a nagy összegű adóhiányt vagy adótartozást felhalmozók listáján. Az is megkapta a minősítést, aki szerepelt a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók között. Beleeshetett ebbe a kategóriába az is, akinek üzletét a NAV egy éven belül ismételten bezáratta. A rendszer bevezetése után az első három hónapban mindössze 70-en, a második negyedévben 420-an estek ebbe a kategóriába. A tavalyi harmadik negyedévtől azonban jócskán megugrott a kockázatos adózók száma, bár összességében még mindig nem volt magas: 36, illetve 35 ezren voltak. Ekkor már a kényszertörlés alatt álló adózók és azok is ilyennek minősültek, akiket az adóteljesítményük 70 százalékát meghaladó adókülönbözet vagy mulasztási bírság érintett. Minden egyes negyedévben általában összesen 550 ezer adózót vizsgáltak, ebből mintegy 190 ezren lettek megbízhatók. Ezek az adatok a NAV évkönyvéből származnak, az idei első negyedéves eredményekről még nem adott ki információt a hatóság, tavaly ilyenkor ez már megtörtént. Bevezetése óta nincs visszhangja a szakmai közéletben a rendelkezésnek. A kockázatos adózók köre fedni látszik az adócsalást iparszerűen űzők csoportját, akik legfőbb jellemzője, hogy lebukás esetén egy fillért sem képes visszaszerezni tőlük a végrehajtó. - Mosolyognak az olyan beígért szankción, mint a 75 napos áfakiutalási határidő, hiszen már régen a zsebükben van az elcsalt összeg - mondta lapunknak Michnai Attila adószakértő. Hozzátette, a meghosszabbított ellenőrzési határidő kezdetére ezek az emberek már köddé váltak. Hangsúlyozta, a kockázatos besorolás éppen azokra vonatkozik, akiktől az állam jellemzően már korábban sem tudta beszedni még az alap járandóságainak summáját sem. Büntetés Hatalmas bírság a Deutsche Banknak Az Egyesült Államokban 41 millió dollárra bírságolták a Deutsche Bankot, mert nem tartotta be a pénzmosás megakadályozására vonatkozó amerikai szabályokat. Ennek következtében fiktív kötvényeladási ügyletben vett részt a bank néhány orosz ügyfele, akik a pénzt offshore-számlákra utalták. A Deutsche Bank tegnap ígéretet tett rá, hogy jobban odafigyel a pénzmosás megakadályozását célzó szabályok betartására az Egyesült Államokban. Korábban New York állam pénzügyi felügyelete 425 millió dollár bírságot szabott ki a társaságra. (MTI) Kényszertörlés Kötelező tőkeemelés: bajban a mulasztók Több mint 13 ezer budapesti kft. ellen kezdeményez kényszertörlési eljárást a Fővárosi Törvényszék. Ezen cégek a törvényes határidőre nem emelték fel hárommillió forintra a törzstőkéjüket. A cégbírósági eljárás során a társaság nem folytathat gazdasági tevékenységet, a törölt cégek vezető tisztségviselőit vagy többségi tulajdonosait akár öt évre is eltilthatják a jelenlegi és a későbbi gazdasági tevékenységtől, de céges tulajdonszerzéstől is. Ráadásul fizetnie is kell, a kényszertörlési eljárás után a cég megszüntetésének illetéke százezer forint. (H. N.) Kötvényüzlet Furcsa adatok az egyik közvetítőtől Különös számokat közölt gazdálkodásáról a letelepedési kötvényt forgalmazó Arton Capital Kft. A társaság kimutatása szerint tavaly 247 millió forint volt az értékesítésük nettó árbevétele. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) adatai szerint a cégnek 2016- ban 172 ügyfele volt. Az Arton Capital 60 ezer eurós, azaz 18,6 millió forintos szolgáltatási díjat kér ügyfeleitől, ez alapján a cégnek közel 3,2 milliárd forintos bevétele kellett hogy keletkezzen csak a szolgáltatási díjból. (A kötvények árát nem számoltuk bele, hiszen az nem az eladás nettó árbevétele során szerepel.) Ennek azonban csak kevesebb mint nyolc százalékát vallotta be a cég. Egy évvel ezelőtt hasonló volt a helyzet, hiszen a BMH adatai szerint 150 ügyfele volt az Arton Capitalnak, ami 2,8 milliárd forintos bevételt feltételez. Ehelyett azonban 330,6 millió forintos bevételt tüntetett fel a cég. Az adateltérésre egyetlen magyarázat van: nem az Országgyűlés gazdasági bizottságától engedélyt kapó Arton Capital szerződik az ügyfelekkel. Ahogy lapunk korábban feltárta, a budapesti illetékességű társaság az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy nevű cégén keresztül szerződik a pénzes külföldiekkel. A társaság gazdálkodásáról bővebb írást az MNO.hu oldalon olvashatnak. (W. T.) Számháborút eredményezhet az áfacsalás WIEDEMANN TAMÁS Több mint két évre volt szükségük a nyomozó hatóságoknak ahhoz, hogy vádat emeljenek a műszaki cikkek piacán áfacsaláson ért webáruházak ellen. A Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője, Szanka Ferenc tegnap egy rövid közleményt adott ki, amely szerint kétmilliárdos adócsalási ügyben született meg a vád egy országos áruházláncot is működtető bűnszervezet tagjai ellen. Az ügyészség 29 személyt vádol költségvetési csalás bűntettével. Bár cégneveket nem említett a közlemény, az ügyben egyértelműen hódmezővásárhelyi és budapesti székhelyű vállalkozások, az Emátrix.hu, az Ármátrix.hu, az Electropark.hu és a Bemutatoterem.hu nevű műszaki webáruházak érintettek. Az áfacsalási ügyben 2015. január végén kattant a gyanúsított kezén a bilincs. A több mint 1700 oldalas vádirat szerint a bűnszervezet résztvevői és társaik egy országos áruházlánccal is bíró céghálózatot működtettek. 2011 és 2014 között azt a látszatot keltették, hogy műszaki cikkeket Magyarországról Szlovákiába exportálnak, de a termékeket ténylegesen Magyarországon adták el, elkerülve az áfa megfizetését. Nagy kérdés, hogy miért halad ilyen döcögősen a nyomozás, pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) két évvel ezelőtt több sajtóközleményben is dicsérte az adónyomozók munkáját. Lapunk úgy tudja, hogy több furcsaság is történt a nyomozás során. A NAV például arról számolt be, hogy kétmilliárd forint értékben foglalt le műszaki termékeket, holott az interneten megtalálható nyilvános információk szerint ennek az összegnek csak a felét foglalhatták le. Onnan lehet tudni, hogy az ► millió forintnyi árukészletet adtak bizományba a gyártók a cégcsoportnak; ennek egyelőre nyoma sincs áfacsalási ügyben érintett cégcsoport közül az egyik vállalkozás, a Bravotech Kft. csődegyezséget kötött a gyártókkal. Ebben a dokumentumban az szerepel, hogy a büntetőügy kapcsán csak 1,8 milliárd forintnyi árukészletet foglalt le a nyomozó hatóság. Nagy kérdés, hogy hová tűnt a fennmaradó bő 900 millió forintos árukészlet, amit a gyártók bizományba adtak oda a cégcsoportnak. Információnk szerint emellett a NAV több bizonyítékot nem vett figyelembe a nyomozás során, például azokat az átvételi elismervényeket, melyeket a Szlovákiában működő webáruház ügyfelei írtak alá, amikor átvették a rendelt termékeket, vagyis azokat a számlákat, amelyek azt bizonyítják, hogy történt legális értékesítés is. Eközben az ügy egyik gyanúsítottja polgári peres eljárást kezdeményezett a gyártók ellen jogosulatlan gazdagodás címén. Az első tárgyalás kedden volt. A Fővárosi Törvényszék zárt tárgyalást rendelt el, lapunk tudósítóját is kitessékelték a teremből.