Magyar Nemzet, 2018. január (81. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-18 / 15. szám

2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ •belpol@magyarnem­zet.hu Hallott erről? Semjén Zsolt szerint olyan megbukni a nemzetbiztonsági átvilágításon, mint egy Sport szeletet elcsenni a közértből. DEMETER MÁRTA (LMP) ZAID NAFFATESTVÉREINEK MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGHOZ JUTTATÁSA KAPCSÁN Nem kampányra költi a Jobbik az adományokat • Gulyás Márton és több civil aktivista „Fidesz-színű” festékkel öntötte le az Állami Számvevőszék budapesti épületét KATONA MARIANN Biztosan nem használja föl a Jobbik a kampányban az adományként érkezett tízmilliókat, ha a hatalom­­ ígéretének megfelelően - tényleg nem érvényesíti a választásokig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kirótt gigabírságot - erről dön­tött tegnap a párt országos elnöksége. Vona Gábor pártelnök a Magyar Nemzet­nek elmondta, a mostanáig összegyűlt, csaknem 90 millió forintot egyfajta kü­lön alapként kezelik, és egyelőre nem nyúlnak hozzá. Már megvan az elképzelésük arra az esetre is, ha végül úgy alakul, hogy nem kell befizetniük az egykori fideszes kép­viselő, Domokos László által vezetett ÁSZ 660 milliós büntetését. Akkor ugyan­is az összeget valamilyen karitatív vagy szociális célra fordítják, legalábbis ha az adományozók ehhez hozzájárulnak. Azok a pénzküldők pedig, akik ezt nem szeretnék, visszakapják a befizetett ösz­­szeget.­­ Az emberek dedikált célra ad­ták nekünk a támogatást, így ha mi más­ra fordítjuk, akkor úgy korrekt, ha az érintetteket előzőleg megkérdezzük - mondta Vona Gábor, hozzátéve, hogy még nem döntötték el, pontosan milyen karitatív tevékenységet támogatnának. Egyelőre ebben a kérdésben a politi­kai döntés született meg, vagyis a rész­letes megvalósítását még nem dolgoz­ták ki. Ám Vona Gábor szerint ezzel nem lesz gond, hiszen minden egyes eset­ben beazonosítható, kitől érkezett az adomány. A legfrissebb adatok szerint egyébként kedd estig több mint 88,4 millió forintot gyűjtött a Jobbik, ezt csak­nem 6000 ember adta össze. A pénz sorsa várhatóan csak július után dől el, hiszen addig az adóhatóság nem fogja behajtani a kirótt összeget, és az állam­­kincstár sem lép. Közben a politikai akcióiról ismertté vált Gulyás Márton néhány aktivistával közösen narancssárga festékkel öntötte le az ÁSZ belvárosi központját. A hely­színre gyorsan megérkeztek a rendőrök, akik először megfékezték a csoport tag­jait akciójukban, majd fölvették Gulyás Márton adatait. Nem sokkal később már el is kezdték lemosni a festéket. A Közös Ország Mozgalmat is vezető aktivista az­zal indokolta az egyébként már nem el­ső festékes akcióját, hogy az ÁSZ a kor­mánypárt hatalmi érdekeit szolgálja, a jogállam ellensége, ezért „Fidesz-színű­­re” festették. Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője viszont úgy ér­tékelte a történteket, hogy már nemcsak verbálisan, hanem fizikailag is megtá­madták az intézményt. Hozzátette, „az első becslések szerint” a műemléki vé­dettségű épületben több százezer forin­tos kár keletkezett. Néhány jogász után tegnap a Társaság a Szabadsá­gjogokért (TASZ) is közzétette állásfoglalását az összes ellenzéki pártot megbírságoló ÁSZ ügyéről. Alkotmányel­lenesnek nevezték, hogy nincs jogorvos­lat a bírsággal szemben. A pártok így a büntetést csak akkor tudják megtámadni - végső soron az Alkotmánybíróságon -, ha megvárják, míg az adóhatóság behajt­ja tőlük a kiszabott összeget. VONA GÁBOR: Ha nem kell ÁSZ-bírságot fizet­ni, karitatív célokra fordítjuk az össze­gyűlt adományokat A festékkel leöntött épület tisztítását tegnap már meg is kezdték fotó balogh dávid Elios-dokumentum: nyilvánosságot sürget az ellenzék KATONA Közérdekűadat-igényléssel próbálja meg­szerezni a Párbeszédet képviselő Jávor Be­nedek a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a korábbi cégénél súlyos sza­bálytalanságokat feltáró uniós jelentést. Az ellenzéki politikus Lázár Jánoshoz és Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult an­nak érdekében, hogy legyen nyilvános az OLAF által az Eliosról készített dokumen­tum. Hozzá hasonlóan ugyancsak az át­láthatóságot sürgeti az MSZP és a Jobbik is. A pártok fő érve, hogy miután a 4-es metróról készült OLAF-jelentést a kor­mány nyilvánosságra hozta, most is te­gye ugyanezt. Az unió csalás elleni hivatala a közvi­lágítás modernizálását számos helyen el­nyerő Elios esetében azt javasolta Brüsz­­szelnek, hogy a szabálytalanságok miatt kérje vissza a vizsgált projektekre költött csaknem 40 millió eurót. Az Európai Bi­zottság helyettes szóvivője tegnap közöl­te, tanulmányozni fogják a jelentést. (Vezércikk a 9. oldalon) 2018. JANUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Magyar Nemzet Duna-parti kudarcsorozat Bár ígérték, a kormány sem jelentkezett be a Bálnáért Senki nem adott be ajánlatot a Bálna néven ismert Duna-par­­ti épületre a múlt év végi határidőig, így az értékesítésére kiírt nyílt pályázat eredménytelenül zárult - közölte lapunk megke­resésére Barts J. Balázs, a Budapest Fő­város Vagyonkezelő Központ Zrt. ve­zérigazgatója. Az önkormányzati társaság a Fővárosi Közgyűlés kö­vetkező, jövő szerdai ülésén fog beszámolni a részletekről. Lá­zár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a november végi kormányinfón még azt je­lentette be: „A Bálna nevezetű fővárosi intézményt meg fog­juk vásárolni a fővárosi önkor­mányzattól a Nemzeti Turisztikai Ügynökség számára”. Eh­hez képest sem a fideszes politikus, sem más kormányzati sze­replő még csak telefonon sem érdeklődött az illetékeseknél. Ahogyan nem jelentkezett a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank sem, pedig korábban ők is meg akarták szerezni az ingatlant oktatási, kiállítási célokra. A városvezetés egy ideje sikertelenül pró­bál megszabadulni a Demszky-kor­­szak botrányos beruházásától. Az egykori közraktárakból kialakított üvegépítmény tulajdonjogáért most leg­alább 11 milliárd forintos vételárat kértek volna. (Sz. Zs.) Az Együtt is a Pécsett induló Mellár mögött MUNKATÁRSUNKTÓL Az Együtt visszalépteti képviselőjelöltjét Pécsett Mellár Tamás javára a Baranya megyei 1. számú egyéni választókerület­ben - közölte szerdán az ellenzéki párt. Ez azt jelenti, hogy az MSZP és a DK után újabb párt támogatja a Központi Statisz­tikai Hivatal volt elnökének indulását. Az Együtt szerint minden egyes egyéni vá­lasztókerületben a legesélyesebb jelölt­nek kell indulnia. Mellár Tamás szerintük hiteles konzervatív jelölt, a Fidesz gazda­ságpolitikájának szakértő kritikusa.­­ Mi­vel Pécsett mindkét egyéni választókerü­letben legyőzhető a Fidesz, így az Együtt Az LMP indít jelöltet a KSH volt elnöke ellen, Keresztes László már jelezte is, nem lép vissza Mellár javára azt kéri az ellenzéki pártoktól, hogy a Baranya megyei 2. számú országgyűlési választókerületben Berkecz Balázst, az Együtt alelnökét támogassák a Fidesz el­len induló egyetlen jelöltként. Berkecz Balázs helyi politikusként a fideszes ve­zetés legkeményebb és hiteles, szakértő kritikusa - írta a párt. A HVG.hu úgy tudja, Mellár Tamás a szocialista párt országos listáján nem lesz rajta. Önálló jelöltet indít viszont a választókerületben az LMP annak ellené­re, hogy korábban Hadházy Ákos, a párt társelnöke támogatásáról biztosította a közgazdászt. Az LMP jelöltje a baranyai 1-es választókerületben Keresztes László Lóránt pécsi önkormányzati képviselő, a párt elnökségi tagja lesz. Hétmilliárdot fizetnek az olimpiáért és a vb-ért • A hazai labdarúgó-mérkőzések közvetítési joga évente 3,8 milliárdot ér az MTVA-nak SZABÓ ZS. LÁSZLÓ Összesen közel hétmilliárd forintot fize­tett az állami média azért, hogy közve­títhesse az idei év két legrangosabb ese­ményét: a dél-koreai Phjongcshangban rendezendő téli olimpiát és az orosz­­országi labdarúgó-világbajnokságot - derül ki a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szerző­déseiből. A labdarúgó-világbajnokság közvetítéséről még négy évvel a brazí­liai mundial előtt megegyeztek a jogo­kat birtokló, főként az európai közszol­gálati televíziókat képviselő EBU-val. A csomagért 2,3 milliárd forintot fizettek, ez tartalmazza a 2022-es katari vb köz­vetítési jogait is, azonban nincs benne a magyar válogatott selejtezőinek díja. Az olimpiai játékok közvetítési jogai­nak megszerzése azonban keményebb dió volt, még úgy is, hogy tudvalévő: a televíziós jogdíjak esetében a pénzügyi racionalitás nem feltétlenül szempont az állami médiánál. A Nemzetközi Olim­piai Szövetség ugyanis nem az EBU-nak, hanem egy privát társaságnak, a többek között az Eurosportot is tulajdonló Dis­­coverynek értékesítette a 2018 és 2024 között megrendezendő ötkarikás játé­kok közvetítési jogait, így az amerikai társasággal kellett az MTVA-nak meg­állapodnia (a nemzetközi sportcsator­na egyedül nem lett volna képes megfe­lelni a törvényi előírásnak, mivel a tár­sadalom számára kiemelt érdeklődésre számot tartó eseményeket, köztük az olimpiákat mindenki számára elérhető­vé kell tenni­. A szerződések sorából ki­derül: az MTVA 4,6 milliárd forintért vá­sárolta meg a február 9-én kezdődő téli játékok, a 2020-as nyári, illetve a 2022- es és 2024-es játékok közvetítési jogát. Más rangos és drága sportjogokat is szerzett tavaly az állami média: a Bajno­kok Ligájáért (BL) például 5,7 milliárd forintot sem sajnáltak, így 2021-ig ma­rad az első választás joga a társaságnál. Nem kevésbé rangos és költséges a For­­mula-1 sem. A versenysorozat idén is az M4-en lesz látható, miután a 2017-2019 közötti időszak jogaiért 4,9 milliárd fo­rintot fizettek. Emellett már-már eltör­pül egy másik labdarúgócsomag ára: a többek között a 2020-as Európa-bajno­­ki és a 2022-es vb-, illetve az idén de­bütáló Nemzetek Ligája selejtezőiért 2,5 milliárd forintot utalt az MTVA az UEFA-nak. Az árak értékelésénél érdemes fi­gyelembe venni, hogy az állami média 2016-ban öt évre közel 19 milliárd forin­tért szerződött magyar labdarúgó-mér­kőzések közvetítésére az MLSZ-szel. Ez azt jelenti, hogy éves szinten nagyjából 3,8 milliárd forintba kerül az MTVA-nak a hazai futball propagálása. Ez a hazai futball minőségét tekintve a BL-közve­­títési jogokhoz képest is jelentős túlára­­zottságról tanúskodik, pláne hogy az éves díj egy része a csapatok költségve­tését gyarapítja. A nemzetközi kupák­ban induló együtteseket azonban köz­vetlenül is dotálta 2017-ben a társaság:­­összesen 150 millió forintot adott nekik a kupamérkőzések közvetítéséért. Más sportjogok ára már-már eltör­pül a hazai futballjogok díja mellett: a kosárlabda-világbajnokságok közvetíté­si jogaiért 2021-ig 485 millió forintot, a hazai röplabdabajnoki mérkőzésekért pedig 30 millió forintot fizetett - 2016- ban két idényre - az MTVA. Van pénz sportra az MTVA-nál

Next