Magyar Nemzet, 2018. január (81. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-18 / 15. szám
2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ •belpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Semjén Zsolt szerint olyan megbukni a nemzetbiztonsági átvilágításon, mint egy Sport szeletet elcsenni a közértből. DEMETER MÁRTA (LMP) ZAID NAFFATESTVÉREINEK MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGHOZ JUTTATÁSA KAPCSÁN Nem kampányra költi a Jobbik az adományokat • Gulyás Márton és több civil aktivista „Fidesz-színű” festékkel öntötte le az Állami Számvevőszék budapesti épületét KATONA MARIANN Biztosan nem használja föl a Jobbik a kampányban az adományként érkezett tízmilliókat, ha a hatalom ígéretének megfelelően - tényleg nem érvényesíti a választásokig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kirótt gigabírságot - erről döntött tegnap a párt országos elnöksége. Vona Gábor pártelnök a Magyar Nemzetnek elmondta, a mostanáig összegyűlt, csaknem 90 millió forintot egyfajta külön alapként kezelik, és egyelőre nem nyúlnak hozzá. Már megvan az elképzelésük arra az esetre is, ha végül úgy alakul, hogy nem kell befizetniük az egykori fideszes képviselő, Domokos László által vezetett ÁSZ 660 milliós büntetését. Akkor ugyanis az összeget valamilyen karitatív vagy szociális célra fordítják, legalábbis ha az adományozók ehhez hozzájárulnak. Azok a pénzküldők pedig, akik ezt nem szeretnék, visszakapják a befizetett öszszeget. Az emberek dedikált célra adták nekünk a támogatást, így ha mi másra fordítjuk, akkor úgy korrekt, ha az érintetteket előzőleg megkérdezzük - mondta Vona Gábor, hozzátéve, hogy még nem döntötték el, pontosan milyen karitatív tevékenységet támogatnának. Egyelőre ebben a kérdésben a politikai döntés született meg, vagyis a részletes megvalósítását még nem dolgozták ki. Ám Vona Gábor szerint ezzel nem lesz gond, hiszen minden egyes esetben beazonosítható, kitől érkezett az adomány. A legfrissebb adatok szerint egyébként kedd estig több mint 88,4 millió forintot gyűjtött a Jobbik, ezt csaknem 6000 ember adta össze. A pénz sorsa várhatóan csak július után dől el, hiszen addig az adóhatóság nem fogja behajtani a kirótt összeget, és az államkincstár sem lép. Közben a politikai akcióiról ismertté vált Gulyás Márton néhány aktivistával közösen narancssárga festékkel öntötte le az ÁSZ belvárosi központját. A helyszínre gyorsan megérkeztek a rendőrök, akik először megfékezték a csoport tagjait akciójukban, majd fölvették Gulyás Márton adatait. Nem sokkal később már el is kezdték lemosni a festéket. A Közös Ország Mozgalmat is vezető aktivista azzal indokolta az egyébként már nem első festékes akcióját, hogy az ÁSZ a kormánypárt hatalmi érdekeit szolgálja, a jogállam ellensége, ezért „Fidesz-színűre” festették. Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője viszont úgy értékelte a történteket, hogy már nemcsak verbálisan, hanem fizikailag is megtámadták az intézményt. Hozzátette, „az első becslések szerint” a műemléki védettségű épületben több százezer forintos kár keletkezett. Néhány jogász után tegnap a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is közzétette állásfoglalását az összes ellenzéki pártot megbírságoló ÁSZ ügyéről. Alkotmányellenesnek nevezték, hogy nincs jogorvoslat a bírsággal szemben. A pártok így a büntetést csak akkor tudják megtámadni - végső soron az Alkotmánybíróságon -, ha megvárják, míg az adóhatóság behajtja tőlük a kiszabott összeget. VONA GÁBOR: Ha nem kell ÁSZ-bírságot fizetni, karitatív célokra fordítjuk az összegyűlt adományokat A festékkel leöntött épület tisztítását tegnap már meg is kezdték fotó balogh dávid Elios-dokumentum: nyilvánosságot sürget az ellenzék KATONA Közérdekűadat-igényléssel próbálja megszerezni a Párbeszédet képviselő Jávor Benedek a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a korábbi cégénél súlyos szabálytalanságokat feltáró uniós jelentést. Az ellenzéki politikus Lázár Jánoshoz és Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult annak érdekében, hogy legyen nyilvános az OLAF által az Eliosról készített dokumentum. Hozzá hasonlóan ugyancsak az átláthatóságot sürgeti az MSZP és a Jobbik is. A pártok fő érve, hogy miután a 4-es metróról készült OLAF-jelentést a kormány nyilvánosságra hozta, most is tegye ugyanezt. Az unió csalás elleni hivatala a közvilágítás modernizálását számos helyen elnyerő Elios esetében azt javasolta Brüszszelnek, hogy a szabálytalanságok miatt kérje vissza a vizsgált projektekre költött csaknem 40 millió eurót. Az Európai Bizottság helyettes szóvivője tegnap közölte, tanulmányozni fogják a jelentést. (Vezércikk a 9. oldalon) 2018. JANUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Magyar Nemzet Duna-parti kudarcsorozat Bár ígérték, a kormány sem jelentkezett be a Bálnáért Senki nem adott be ajánlatot a Bálna néven ismert Duna-parti épületre a múlt év végi határidőig, így az értékesítésére kiírt nyílt pályázat eredménytelenül zárult - közölte lapunk megkeresésére Barts J. Balázs, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. vezérigazgatója. Az önkormányzati társaság a Fővárosi Közgyűlés következő, jövő szerdai ülésén fog beszámolni a részletekről. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a november végi kormányinfón még azt jelentette be: „A Bálna nevezetű fővárosi intézményt meg fogjuk vásárolni a fővárosi önkormányzattól a Nemzeti Turisztikai Ügynökség számára”. Ehhez képest sem a fideszes politikus, sem más kormányzati szereplő még csak telefonon sem érdeklődött az illetékeseknél. Ahogyan nem jelentkezett a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank sem, pedig korábban ők is meg akarták szerezni az ingatlant oktatási, kiállítási célokra. A városvezetés egy ideje sikertelenül próbál megszabadulni a Demszky-korszak botrányos beruházásától. Az egykori közraktárakból kialakított üvegépítmény tulajdonjogáért most legalább 11 milliárd forintos vételárat kértek volna. (Sz. Zs.) Az Együtt is a Pécsett induló Mellár mögött MUNKATÁRSUNKTÓL Az Együtt visszalépteti képviselőjelöltjét Pécsett Mellár Tamás javára a Baranya megyei 1. számú egyéni választókerületben - közölte szerdán az ellenzéki párt. Ez azt jelenti, hogy az MSZP és a DK után újabb párt támogatja a Központi Statisztikai Hivatal volt elnökének indulását. Az Együtt szerint minden egyes egyéni választókerületben a legesélyesebb jelöltnek kell indulnia. Mellár Tamás szerintük hiteles konzervatív jelölt, a Fidesz gazdaságpolitikájának szakértő kritikusa. Mivel Pécsett mindkét egyéni választókerületben legyőzhető a Fidesz, így az Együtt Az LMP indít jelöltet a KSH volt elnöke ellen, Keresztes László már jelezte is, nem lép vissza Mellár javára azt kéri az ellenzéki pártoktól, hogy a Baranya megyei 2. számú országgyűlési választókerületben Berkecz Balázst, az Együtt alelnökét támogassák a Fidesz ellen induló egyetlen jelöltként. Berkecz Balázs helyi politikusként a fideszes vezetés legkeményebb és hiteles, szakértő kritikusa - írta a párt. A HVG.hu úgy tudja, Mellár Tamás a szocialista párt országos listáján nem lesz rajta. Önálló jelöltet indít viszont a választókerületben az LMP annak ellenére, hogy korábban Hadházy Ákos, a párt társelnöke támogatásáról biztosította a közgazdászt. Az LMP jelöltje a baranyai 1-es választókerületben Keresztes László Lóránt pécsi önkormányzati képviselő, a párt elnökségi tagja lesz. Hétmilliárdot fizetnek az olimpiáért és a vb-ért • A hazai labdarúgó-mérkőzések közvetítési joga évente 3,8 milliárdot ér az MTVA-nak SZABÓ ZS. LÁSZLÓ Összesen közel hétmilliárd forintot fizetett az állami média azért, hogy közvetíthesse az idei év két legrangosabb eseményét: a dél-koreai Phjongcshangban rendezendő téli olimpiát és az oroszországi labdarúgó-világbajnokságot - derül ki a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szerződéseiből. A labdarúgó-világbajnokság közvetítéséről még négy évvel a brazíliai mundial előtt megegyeztek a jogokat birtokló, főként az európai közszolgálati televíziókat képviselő EBU-val. A csomagért 2,3 milliárd forintot fizettek, ez tartalmazza a 2022-es katari vb közvetítési jogait is, azonban nincs benne a magyar válogatott selejtezőinek díja. Az olimpiai játékok közvetítési jogainak megszerzése azonban keményebb dió volt, még úgy is, hogy tudvalévő: a televíziós jogdíjak esetében a pénzügyi racionalitás nem feltétlenül szempont az állami médiánál. A Nemzetközi Olimpiai Szövetség ugyanis nem az EBU-nak, hanem egy privát társaságnak, a többek között az Eurosportot is tulajdonló Discoverynek értékesítette a 2018 és 2024 között megrendezendő ötkarikás játékok közvetítési jogait, így az amerikai társasággal kellett az MTVA-nak megállapodnia (a nemzetközi sportcsatorna egyedül nem lett volna képes megfelelni a törvényi előírásnak, mivel a társadalom számára kiemelt érdeklődésre számot tartó eseményeket, köztük az olimpiákat mindenki számára elérhetővé kell tenni. A szerződések sorából kiderül: az MTVA 4,6 milliárd forintért vásárolta meg a február 9-én kezdődő téli játékok, a 2020-as nyári, illetve a 2022- es és 2024-es játékok közvetítési jogát. Más rangos és drága sportjogokat is szerzett tavaly az állami média: a Bajnokok Ligájáért (BL) például 5,7 milliárd forintot sem sajnáltak, így 2021-ig marad az első választás joga a társaságnál. Nem kevésbé rangos és költséges a Formula-1 sem. A versenysorozat idén is az M4-en lesz látható, miután a 2017-2019 közötti időszak jogaiért 4,9 milliárd forintot fizettek. Emellett már-már eltörpül egy másik labdarúgócsomag ára: a többek között a 2020-as Európa-bajnoki és a 2022-es vb-, illetve az idén debütáló Nemzetek Ligája selejtezőiért 2,5 milliárd forintot utalt az MTVA az UEFA-nak. Az árak értékelésénél érdemes figyelembe venni, hogy az állami média 2016-ban öt évre közel 19 milliárd forintért szerződött magyar labdarúgó-mérkőzések közvetítésére az MLSZ-szel. Ez azt jelenti, hogy éves szinten nagyjából 3,8 milliárd forintba kerül az MTVA-nak a hazai futball propagálása. Ez a hazai futball minőségét tekintve a BL-közvetítési jogokhoz képest is jelentős túlárazottságról tanúskodik, pláne hogy az éves díj egy része a csapatok költségvetését gyarapítja. A nemzetközi kupákban induló együtteseket azonban közvetlenül is dotálta 2017-ben a társaság:összesen 150 millió forintot adott nekik a kupamérkőzések közvetítéséért. Más sportjogok ára már-már eltörpül a hazai futballjogok díja mellett: a kosárlabda-világbajnokságok közvetítési jogaiért 2021-ig 485 millió forintot, a hazai röplabdabajnoki mérkőzésekért pedig 30 millió forintot fizetett - 2016- ban két idényre - az MTVA. Van pénz sportra az MTVA-nál