Magyar Nemzet, 2019. november (82. évfolyam, 224-248. szám)

2019-11-30 / 248. szám

2019. november 30., szombat Magyar Nemzet LUGAS 9 Kidőlt harcos a megszerzett zsákmánnyal Ütközet előtt egy budapesti plázában Fotó: Bach Máté Fotók: Reuters tegóriában is gyakori volt az 1000-1500 forin­tos kedvezmény. A vásárlócsalogató marketingcsapda azonban tökéletesen működik, mivel rengetegen költe­keznek pénzügyi tudatosság nélkül, hiába isme­rik az eladók trükkjeit. Döbbenetes, hogy a ve­vők 43 százalékának előzetesen fogalma sincs, mit is szeretne beszerezni a Black Friday akció­kon - derül ki a GKI Digital felméréséből. Sze­rencsére vannak tudatos vásárlók is, de arányuk húsz százalék körüli. Ők előre osztanak, szoroz­nak, és eldöntik, hogy maximum tíz- és húszezer forint között költenek. A megkérdezettek negy­ven százaléka már karácsonyra keresgél, közü­lük minden negyedik kizárólag webboltban szer­zi be a kiszemelt árut. Azok, akik húszezer felett vásárolnak, némileg tudatosabbak: hatvan szá­zalékuk megvizsgálja az ár-összehasonlító olda­lakat, hét százalékuk pedig az egyes boltok aján­latait hasonlítja össze. A vásárlás után tízből négyen csalódtak, dön­tően az áru kritikán aluli minősége miatt. So­kan később, máshol hasonló vagy alacsonyabb áron is látták a terméket, és ezért becsapva ére­­zik magukat. Ezzel beigazolódik a tisztességte­len kereskedői magatartás. Utólag ezért rekla­mációnak helye nincs, így a fekete péntek örökre emlékezetes marad. A vevőnek a bosszúságért, a legnagyobb boltoknak pedig a sok százmilli­ós haszon miatt, amely évről évre nő. Tavaly itthon mintegy 800 ezer vásárlót és negyvenmilliárd forintos forgalmat hozott web­­áruházaknak az egyre furcsábbra és hosszabb­ra nyúlt Black Friday. Az idén várhatóan újabb rekordok dőlnek, hiszen a reálbérek növekedé­sének köszönhetően a fogyasztási többlet 2015 óta stabilan öt százalék körül alakul, így ma már a magyar lakosság bőven tizenegyezer-milliárd forint felett vásárol évente. Dajka Gábor szerint november második felében a webáruházak kö­rülbelül háromhavi bevételt tudnak megtermel­ni, ha pedig a decemberi bevásárlásdömpinget tekintjük, akkor egy hónap alatt behozzák az el­múlt 11 hónap teljes bevételét. Félünk, hogy lemaradunk A költekezésnek persze komoly pszichológi­ai háttere van. Szolnoki Nikolett orvos pszicho­lógus szerint a jelenség mögött a közösségi mé­diából ismert FOMO (Fear of Missing Out) áll, vagyis a félelem, hogy az ember kimarad vala­miből. Ebben az esetben a vásárlók tömegéből, így már nem is a spórolás a legfontosabb, hanem „a közösségi élmény, a részvétel maga”, mert et­től válik az adott személy a közösség tagjává, ez köti össze őt a többiekkel. Dajka Gábor hozzáte­szi, hogy a magyarok között is kialakult az a faj­ta vásárlási attitűd, társadalmi elvárás, hogy az egész éves spórolás gyümölcsét karácsonykor le­het, sőt el is kell költeni. Ezért vásárolnak sokkal többen sokkal nagyobb értékben. Jane Boyd Thomas és Cara Peters, a Winthrop Egyetem kutatói azt mutatták ki, hogy az ameri­kaiak számára a Black Friday igazi családi prog­ram, amely a családon belül is közösséget épít, mivel a termékekért folytatott közös harccá vá­lik. Gad Saad marketingszakértő szerint a fekete pénteki vásárlási szokások valójában a gyűjtögető életmóddal mutatnak rokonságot, mivel mindket­tőnek célja az erőforrások felhalmozása a túlélés érdekében. Ezt a szükségletet erősítik azok a ve­zényszavak, hogy „már csak öt darab van” az adott termékből, vagy „még 14 ember nézi” ugyanazt a mikrosütőt, mobilt stb. Kate Nightingale, fogyasz­tói szokásokra specializálódott pszichológus sze­rint ilyenkor az emberi viselkedés kevésbé raci­onális, az adrenalinvezérelt állapotban érzelmi döntés születik. Ráadásul a vásárlásnál az agy ju­talomközpontja aktivizálódik (nem véletlen ter­jedt el a vásárlásterápia kifejezés), az agy raciona­litásért felelős része pedig fél óra után kezd el dol­gozni, így valóban csak egy hosszú vásárlás esetén döbben rá az ember, hogy a kosárba dobált dara­bok felére nincs szüksége. A villódzó piros felirat a néhány megmaradt darabról azonban fél óránál rövidebb vásárlási időt prognosztizál. Ebből a szempontból szerencsés, hogy a GKI összefoglalója szerint a webshopok vásárlóinak több mint fele még mindig utánvéttel és készpénz­zel fizeti ki megrendeléseit, mivel így az impul­zusvásárlás után esetleg jobban meggondolhat­ják magukat. Magyarországon mintegy 9,5 millió bankkártya van forgalomban, a netes vásárlók az átlagnál nyitottabbak az elektronikus megoldá­sok iránt. Azonban a legtöbb vásárló nem fizet addig, amíg nem látja magát a terméket, illetve fél az átverésektől. A magas utánvételi arányok mögött tehát a megszokás és a bizalmatlanság áll. A hazai webáruházak emiatt rákényszerül­nek, hogy felkínálják az utánvétel fizetési lehe­tőséget. A külföldi webshopoknál azonban már nincs ilyen opció, előre kell fizetni. Sajnálatos az is, hogy az innovatív, újszerű fizetési megoldásokat sokan nem is ismerik, így alig használják a Simp­le Pay, a Google és az Apple Pay vagy a Revolut kínálta lehetőségeket. Mindennek oka az infor­mációhiány, hiszen a vásárlók nem is tudják, mi­ért lenne jó nekik így kiegyenlíteni tartozásukat. A szakértők minden évben figyelmeztetnek a Black Friday veszélyeire, de a tudatos vásárlás még mindig gyerekcipőben jár. Pszichológusok ezért ma már inkább azt mondják, hogy hacsak nem irreális összegeket költ el az ember, akkor a sokadik hidratálókrém nem nagy ár némi vá­­sárlásterápiért cserébe. Az egyik vezető internetes áruházat tavaly úgy rohanták meg a vásárlók, hogy már reggel hétkor egyszerre 1047 rendelés érkezett. Min­dent vettek, volt, aki közel 2,5 millióért szer­zett be műszaki cikket. Fogyott autó is, a leg­drágább eladott kocsi egy BMW 318d Limou­sine 4 ajtós, 5 üléses (150 LE) csodajárgány volt, 8 sebességfokozattal, 11 millió forintért. A leg­több termékből álló rendelés 39 árucikket fog­lalt magába, köztük számos elektronikai és ház­tartási árucikket. BARNA PÉNTEK Amikor hat évvel ezelőtt Magyaror­szágra is elért a fekete péntek nevű kereskedelmi akció, a leárazások­tól megrészegülő, boltokban tülekedő tömegek mellett hamarosan a kampányt gyökeresen elutasítók is hallatták a hangjukat. A fogyasz­tói társadalom bírálata amúgy is hatásos fegyver a globalista társada­lom rendjét megváltoztatni akaró antikapitalista és zöld politikai erők kezében. Csakhogy nehéz dolguk van, ha arra akarnak rávenni embe­reket, hogy ne éljenek a kedvezményekkel, és fogják vissza fogyasztás utáni csillapíthatatlan vágyukat. Érdekes módon a Black Fridayt a tör­ténelmi egyházak részéről nálunk csak mérsékelt bírálat érte. Megje­lent ugyan egy közösségi médiában terjesztett mém, ám ez voltakép­pen nem a felfokozott fogyasztásra reflektált. A képen a Kálvária lát­ható, a felirat pedig ez: „Volt egy fekete péntek, amikor csak egyvalaki fizetett. Ő viszont nem 50 százalékot, hanem az egészet.” Szintén a közösségi médiát vette alapul a magyar ferencesek Brown Friday nevű kezdeményezése, amely valójában szintén nem a fogyasz­tás bírálata, hanem inkább a jó cselekedetek ösztönzése. A csatlako­zók Szent Erzsébet ünnepétől, november 19-től karácsonyig minden pénteken valamilyen jótettet végeznek, lefényképezik és kiposztolják a #brownfriday szóval. Ez ugyan nem teljesen egyeztethető össze a jézusi tanáccsal - ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb­­, viszont le­hetőséget nyújt arra, hogy összegyűjtsék az önkéntes csatlakozókat, és ezáltal közösséget is építsenek. Jót tenni bárhogyan lehet, de aki a ferenceseken keresztül szeretne jótékonykodni, részt vehet példá­ul az Egytál - melegétel rászorulóknak programon keresztül. A Fe­rences Alapítvány honlapján bárki vásárolhat ezer forintos virtuális ebédjegyet, amiből a legszegényebbeket támogatják, méghozzá egé­szen személyes módon: a ferences testvérek a szegénygondozó nővé­rekkel és segítőikkel közös ünnepi asztalhoz invitálják a társadalom peremére szorult, elesett embereket. Ez a gesztus sokszor talán fon­tosabb, mint maga az étel, hiszen nem mindig a nincstelenség, ha­nem a magány a legkínzóbb. FÁY

Next