Magyar Nemzet, 2020. január (83. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-02 / 1. szám

2020. január 2., csütörtök BELFÖLD 3 Hatodik éve nőnek dinamikusan a bérek Hollik István: Jól használjuk fel az uniós forrásokat A kormány mindent megtesz azért, hogy Magyarország biztonságos ország maradjon, ahol mindenki, aki akar, tudjon dolgozni és mun­kájáért megfelelő bért kapjon, a családok pedig minden támogatást megkapjanak ahhoz, hogy gyermekeiket tisztességesen fel tudják nevelni - jelentette ki Hollik István kormányszóvivő. Munkatársunktól A fideszes politikus keddi sajtótájékoz­tatóján közölte: ezután is következete­sen ki kell állni a migránsok betelepí­tésének megakadályozásáért, illetve a kötelező elosztási kvóta ellen. Az Euró­pát sújtó migráció végét nem lehet lát­ni, a magyar határon továbbra is nagy a nyomás, ami az elmúlt hetekben lénye­gesen növekedett - hangsúlyozta, hoz­zátéve: a bevándorláspárti erők egyre agresszívabb nyomást helyeznek majd Magyarországra itthon és az unió in­tézményeiben egyaránt. - Ezért Brüsz­­szelben és itthon, minden más fronton is szükség lesz az erőnkre és a követke­zetes kiállásra - fogalmazott. A szóvivő szerint Brüsszel koráb­bi vezetése nemcsak a migrációs, ha­nem a gazdasági kérdésekben is hibá­zott, emiatt az európai gazdaság a világ­válság óta nem tért magához, sőt idén és jövőre várhatóan tovább lassul. Ezért 2020 egyik legfontosabb feladata a ma­gyar gazdaság eredményeinek, lendüle­tének megvédése - szögezte le -, a kor­mány ezért 2020-ban újabb gazdaság­­védelmi akciótervet indít. Január 1-jé­­vel további, a vállalkozásokat terhelő adók csökkennek. Ezek közé sorolta a kisvállalati adó mérséklését, valamint azt, hogy az érintett cégek mentesül­nek minden további adó, vagyis a tár­sasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallá­sa és fizetése alól. Tovább bővülnek a gyermekes csalá­dokat segítő támogatások is. Már több mint százezren vették igénybe a család­­védelmi akcióterv valamely intézkedé­sét - közölte -, januártól pedig újabb elemek lépnek életbe: a nagyszülői gyed és a legalább négygyermekes anyák szja­­mentessége. Folytatódnak a bölcsődefej­lesztések, jelentős segítséget kapnak az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek családjai és a meddőséggel küzdő párok is - sorolta. Továbbra is rendelkezésre áll a babaváró támogatás, amelyet már több mint 60 ezer házaspár vett igény­be, a családok otthonteremtési kedvez­ménye, amellyel már több mint 120 ezer család élt és a családi adókedvezmény, amely egy kétgyermekes családnál jö­vőre is csaknem félmillió forintot hagy. Hollik István beszámolt arról is, hogy hatodik éve nőnek dinamikusan a bérek, köszönhetően az adócsökkentéseknek és a gazdasági növekedésnek. A mini­málbér és a szakmunkás bérminimum 2010 óta több mint duplájára nőtt, ja­nuár 1-jén pedig további nyolc száza­lékkal bővül - ismertette. A munkát terhelő adók csökkentésével előrelát­hatólag a versenyszférában is tovább emelkedhetnek a bérek, de a közszfé­rában is várhatók emelések, a fegyve­res testületek hivatásos állományának tagjai pedig félmillió forintos egysze­ri juttatásban részesülnek. Január 1-jé­­től 14 százalékkal nő az egészségügyi szakdolgozók bére, 2020 novemberétől pedig további húsz százalékkal. Foly­tatódik a bírók és ügyészek béremelé­se: január 1-jén átlagosan 37 százalé­kos bírói béremelés valósul meg, majd az ezt követő években újabb 12 és 13 százalékos emelések várhatók. Emlékeztetett: a szakképzésben dol­gozó pedagógusok bére is átlagosan har­minc százalékkal nő a nyártól. Hollik István leszögezte: a kormány mindent megtesz azért, hogy Magyar­­ország biztonságos ország maradjon, ahol mindenki, aki akar, tudjon dolgoz­ni és munkájáért tisztességes bért kap­jon, a családok pedig minden támoga­tást megkapjanak ahhoz, hogy gyerme­keiket tisztességesen fel tudják nevelni. Hollik István a felcsúti fociakadé­mia uniós forrásból megvalósuló be­szerzéseit firtató kérdésre válaszul An­gela Merkel német kancellárt idézte, aki szerint Magyarország jól használ­ja fel az uniós forrásokat, ezt mutatja a gazdaság dinamikus növekedése. Az uniós forrásokat meghatározott pályá­zati rendben osztják, akik pedig en­nek megfelelnek - akár ellenzéki ve­zetésű városok, akár egy focicsapat -, forráshoz juthatnak. A szóvivő kérdés­re pontatlannak minősítette az úgy­nevezett kulturális taót helyettesítő támogatások elosztását bíráló újság­cikkeket. Kijelentette: a támogatáso­kat három csatornán osztják: norma­tív alapon, pályázatok útján és egyedi támogatási kérelmek révén. Az utób­biról év végén születik döntés, kultu­rális és stratégiai szempontok alapján, figyelembe véve, hogy az előbbi kettőn keresztül ki mennyi forráshoz jutott. Hollik István leköszönt kormányszó­vivői posztjáról, megköszönte az újság­íróknak a közös munkát és sok sikert kívánt Szentkirályi Alexandrának, aki január elsejétől tölti be a kormányszó­vivői pozíciót. Tovább bővülnek a családokat segítő támogatások Fotó: Havran Zoltán KILENC ÉV ALATT KÉTSZERESÉRE EMELKEDETT A GYED A minimálbér emelkedésével január 1-jétől 225 288 forintra nő a gyermekgondozási díj (gyed) maximális összege - kö­zölte az év utolsó napján az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Azt írták,a diplomás gyed összege is emelkedik, és bővül a jogosultak köre is, mivel a diplomás gyedben részesülő anya, ha az ellátás folyósítása alatt vagy annak megszűnését követő egy éven belül újabb gyermeket vállal, ismét jogosult lesz a juttatásra. Ismertették: a gyed maximális összege 2010 óta a kétszeresére emelkedett, jövőre eléri a 225 288 forintot, amelyből a családi adókedvezmény is érvényesíthető. A gyed mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet mun­kát végezni. Testvér születése esetén más családtámogatási ellátásokkal (csecsemőgondozás díj, esed, gyermekgondo­zási segély, gyes) együtt is igénybe vehető, tehát az ellátás nem szűnik meg újabb gyermek születése esetén. Az ellátásra a csecsemőgondozási díj után jogosult a szülő egészen addig, amíg a gyermek be nem tölti a második életévét, illetve ikrek esetén a hároméves kort. Gyermekgondozási díjat, azaz diplomás gyedet a felsőoktatási intézmények hallgatói is igényelhetnek. Január elsejé­től az az anya, aki diplomás gyedben részesül, és az ellátás folyósítása alatt vagy annak megszűnését követő egy éven belül gyermeket vállal, ismét jogosult lesz a diplomás gyedre. A diplomás gyed összege 2020-ban alapképzés esetén 112 644 forintra, mesterképzés esetén 147 420 forintra emelkedik - olvasható a közleményben, amelyben felhívták a fi­gyelmet arra is, hogy jövőre a családok támogatására több mint 2200 milliárd forint jut a költségvetésben. A HELYZET Szilveszteri csatazaj Fogalmam sincs, hogy csak a körülöttünk lakó családok hány tűzijá­ték-rakétát lőttek fel szilveszter este és újév hajnala között, egy biztos: túl sokat, és az attrakció túlságosan nagy robajjal járt. Ilyen fény- és hanghatásokat először az 1944/45-ös budapesti ostrom archív felvé­telein láttam. Számolni nem volt energiám a szilveszterkor felrobbanó rakétákat, mert a feleségemmel megállás nélkül próbáltuk nyugtatni a lányainkat, akik többször felsírtak, s ha mégis elaludtak, akkor a kö­vetkező elementáris dörrenésre újra felébredtek. A két lány úgy próbált meg visszaaludni, hogy a fülére tette a kezét vagy párnák közé igyeke­zett befúrni magát, hogy elrejtőzzön a szűnni nem akaró detonációk elől. Mi, szülők pedig tehetetlenül, tanácstalanul néztük őket, magam ökölbe szorított kézzel vártam az őrület végét. A hatályos jogszabályok kimondják ugyanis, hogy szilveszter 18 óra és újév reggel 6 óra között bárki kedvére lőhet fel tűzijáték-rakétákat. Vannak ugyan mennyiségi korlátozások, de azok betartását a szilveszteri hangulatban képtelen­ség ellenőrizni. Azzal pedig meg sem próbálkoztam, hogy jobb belá­tásra bírjam a háborús hangulatot előidéző falubelieket, maradt a visz­­szaszámlálás és a remény, hogy előbb-utóbb abbahagyják. A kálváriánkról, végső elkeseredésemben, éjfél után kitettem egy be­jegyzést a Facebookra, amihez egymás után érkeztek a reakciók. Ha­mar nyilvánvalóvá vált, hogy nem vagyunk egyedül, magyar családok tízezrei-százezrei számoltak velünk együtt vissza tehetetlenül az egész országban. Mások mellett egy nógrádi rokon család is, ahová december 28-án született meg Zsombor, akinek egyik első éjszakája a szilvesz­teri őrületben, többórás sírással telt. Egy ismerősöm pedig Palermó­­ból írt hozzászólást, amely szerint ott tavaly betiltották a pirotechni­kai eszközök szilveszteri használatát, ehhez képest - ahogy írta - idén még több tűzijátékot lőttek fel, mint egy éve. Délelőtt a szerkesztőségben is az éjszakai rakétázás volt a téma. Töb­ben is hozzánk hasonlóan vészelték át a szilvesztert, a beszámolókból kiderült, hogy a gyerekek mellett az állatvilág is nehezen viselte a már­­már háborús állapotokat. Többek házi kedvence a félelemtől összevi­zelte magát, és a többórás tűzijáték miatt még másnap reggel is reme­gett. Úgy éreztük, hogy az előző évhez képest sokkal több és hatáso­sabb rakétát lőttek fel. Csak remélni merjük, hogy nem a balkáni han­gulatot próbálják egyesek lemásolni, ahol egy-egy esküvőn vagy éppen szilveszterkor olykor géppisztollyal lőnek a levegőbe. A szilveszteri tömegessé vált rakétázás még legalább egy körülmény­re rávilágít, állítsa bármilyen elszánt meggyőződéssel az ellenkezőjét a hazai balliberális oldal: nagyon sok magyar család él jól, sőt nagyon jól. Erre volt példa a karácsony előtti bevásárlási őrület is, családok száz­ezrei roskadásig telt bevásárlókocsikkal álltak kígyózó sorokban a hi­permarketek pénztárainál, és erre bizonyíték a szilveszteri tűzijátékö­­zön is. Ezek a kereskedelmi forgalomban kapható pirotechnikai eszkö­zök ugyanis dobozonként több ezer, esetenként több tízezer forintba kerülnek. Azok, akik órákon át tartó bemutatóval zárták az évet és in­dították az új esztendőt, minden bizonnyal több százezer forintot köl­töttek rakétákra, akár egy minden igényt kielégítő hosszú hétvége árát. Ha a tendencia folytatódik és a jogszabályok nem változnak, 2020 végén újabb, mindent elsöprő rakétázás jöhet. Abban reménykedhe­tünk, hogy addig feltalálják a tűzijáték hangtompítós változatát, mert a fényeffektusok a többségnek tetszenek, de a hanghatások a véglete­kig megosztják a társadalmat. BORSODI ATTILA TOLLHEGYEN Pilhál György Születésnapra Tollhegyen rovatom huszonöt éves. (Valami szép idézetet gondoltam ide kezdésképp, de semmi fennkölt nem jutott az eszembe - talán jobb is. Éppen az a szerző ünnepeltesse itt önmagát, aki egyvégtében azon munkálkodik, hogy levetkőztesse, kikacagtassa a világ dagályosságait?) A lényeg: éppen negyedszázada hörgők, morgok, csipkelődöm, néha ci­rógatok ezekben a pár soros kis újságjegyzetekben. (Három esztendőn át Margó néven ment a rovat, azóta - a rövid Magyar Idő­s Paca-kor­szakot leszámítva - Tollhegyen vagyunk.) Vannak dolgok a világban, amelyek mellett nem tudok szó nélkül elmenni. Ezekről szoktam itt dacos mániákussággal beszámolni (mér­­gelődni/kuncogni) - ezért találtuk ki ezt a kis kuckót az újság sarká­ban. Nem, dehogy kell nekem itt megmondanom a frankót - a hírlap­írót amúgy sem erre találták ki csupán arról próbálok tudósítani, milyennek látszik a világ innen, a klaviatúra mellől. Mindösszesen ennyi a cél. Felszisszenni, görbe tükröt mutatni, olykor elmosolyodni. Bölcs királyok közelében is megfért az udvari bolond. Ha a világnézeti hovatartozásomat kérdik, sohasem pártot mon­dok - szellemiségben hiszek: kereszténységben, nemzetben, a hagyo­mányok tiszteletében. Az állandóságban. Azt a talppontot keresem, ahol az ember otthon érzi magát, ahonnét betájolható a nagyvilág. Ahová mindig visszatérhet. Ahonnan el sem kívánkozik. Megfényese­­dett szemmel ezt úgy nevezzük: haza. Ide és a hitünkhöz kell visszatalálnunk minduntalan. Még jobb, ha el sem hagyjuk sosem. (Most látom, mégiscsak belegabalyodtam a nagy szavakba.) Boldog új esztendőt, olvasóm!

Next