Magyar Nemzet, 2020. június (83. évfolyam, 127-151. szám)
2020-06-02 / 127. szám
2 BELFÖLD 2020. június 2., kedd Napokon belül lejár a Lánchíd ideje Tarlós István: Nincs válasz arra, hogy miért nem írt ki új tendert a fővárosi önkormányzat A napokban lejár a Lánchíd felújításának megkezdésére a mérnökök által megjelölt határidő, de a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat az elmúlt fél évben a Fővárosi Közgyűlés döntéseit is figyelmen kívül hagyva, semmit sem tett Budapest egyik jelképének a megmentéséért. Többéves előkészítés után a hídfelújítás engedélyes tervei és magának az átkelőnek a rekonstrukciójához szükséges pénzügyi forrás már tavaly rendelkezésre állt. Baranyai Gábor-Csekő Imre - A Főmterv Zrt. szakvéleménye a Lánchíd felújításának megkezdését hat hónapon belülre jelölte meg. Ez a napokban letelik, és nincs válasz arra, hogy az elmúlt fél évben miért nem írta ki a főváros vezetése a kivitelezői tendert - tette fel a kérdést lapunknak nyilatkozva Tarlós István, aki hozzáfűzte: nem akar személyi felelősöket megnevezni, csak a tényekre és a műszaki problémákra kívánja felhívni a figyelmet. A volt főpolgármester szerint a Lánchíd kapcsán a körtét az almával próbálja összehasonlítani az ellenzéki sajtó. - Az egyes médiumokban megjelentekkel ellentétben tavaly nyáron nem azt mondtam, hogy a Lánchídra kevés a rendelkezésre álló forrás, hanem a híd, a Váralagút, a pesti hídfőnél lévő villamosalagút, valamint a Széchenyi tér együttes felújítására kaptunk alátámasztás nélküli magas - 34-35 milliárd forintos - árajánlatokat - hangsúlyozta a volt városvezető. Tarlós István emlékeztetett: a júniusi, elfogadhatatlanul magas kivitelezői árajánlatok után újabb műszaki felmérést rendeltek meg, amely már a választások után készült el. A Lánchíd átvizsgálásakor alpinisták - mivel nincs a hídtest alatt kezelőjárda - novemberben addig ismeretlen, kritikus hibákat észleltek, amelyeket a Budapest Közút emberei nem is láthattak. Egyes fő alkatrészek az 1913— 1915-ös teljes körű felújítás óta, több mint száz éve nem voltak cserélve, a korrózió a hossztartók gerincén súlyos károkat okozott, ugyanígy a járdák, az úttest tartókonzoljai és ezek toldásai is kritikus állapotban vannak. Ennek alapján határozta meg a felújítási munkálatok fél éven belül szükséges kezdési időpontját decemberben a Főmterv - foglalta össze a volt főpolgármester, hozzátéve: a felújítás engedélyes tervei 2018 óta rendelkezésre állnak, a kiviteli tendereztetés pedig tavaly év elején elkezdődött. Ami a rekonstrukció fedezetét illeti, Tarlós István felhívta a figyelmet, hogy főpolgármestersége idején 23,7 milliárd forintot irányoztak elő, ebből hatmilliárd az állami hozzájárulás, nyolcmilliárdot pedig az Európai Beruházási Bank eddig el nem költött csomagjából lehet lehívni, a többi pénz pedig a főváros saját forrásából adódott. A Tarlós István által elmondottakon túl Karácsony Gergely hezitálása azért is érthetetlen, mivel a rendelkezésre álló dokumentumok szerint az előző városvezetés által készített 2019-es költségvetésben és az új vezetés által benyújtott, ellenzéki többséggel elfogadott 2020-as büdzsében is szerepel a Lánchíd felújítása. Karácsony Gergely ráadásul annak ellenére nem tett semmit a Lánchíd ügyében, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2020. január 29-én kelt határozatában arról döntött, hogy szükségesnek tartja a híd rekonstrukciós munkálatainak elvégzését. A főpolgármesternek lehetősége lett volna tárgyalásos eljárást lebonyolítani, aminek segítségével lenyomhatta volna az árat, de akár új közbeszerzési pályázatot is kiírhatott volna. A közgyűlés januárban azt is megfogalmazta, hogy a híd felújítását követő forgalmi változtatásokról Karácsony Gergely társadalmi párbeszéd keretében egyeztessen Budapest polgáraival, de a Facebookon igen aktív főpolgármester a közgyűlés ezen határozatának végrehajtásáért nem tett semmit. Bár határidőnek a február végi közgyűlés időpontját jelölték meg, Karácsony Gergely egyáltalán nem lépett, hogy végrehajtsa a januári közgyűlési határozatokat, és ezt a mulasztását azóta sem pótolta be. A túlárazott kivitelezői árajánlatok újratárgyalása és a felújítás Lánchídra való szűkítése sem lenne példátlan. Az előző főpolgármester már 2011 januárjában újra kezdte tárgyalni - sikerrel - a Demszky Gábor idején megkötött, a főváros számára előnytelen Alstom-szerződést, igaz, akkor a balliberális sajtó azonnal visszamutogatással vádolta Tarlós Istvánt, miközben mostani utódja kapcsán örökös szerecsenmosdatás zajlik. A Főmterv Zrt. decemberben született szakvéleménye hat hónapot adott a munkálatok megkezdésére Fotó: Bach Máté A postaládákba kerülnek a konzultációs ívek Június elején kezdődhet a legújabb nemzeti konzultáció, melynek témái a koronavírus, a gazdaságvédelem, illetve a Soros György által szorgalmazott, lejárat nélküli kötvények lesznek. Ez lesz a kilencedik alkalom 2010 óta, hogy a kormány nemzeti konzultáció segítségével kéri ki a magyar emberek véleményét, bevonva ezzel az állampolgárokat a döntéshozatalba. Kincses Krisztina A napokban megkezdődhet a nemzeti konzultációs kérdőívek gyártása és postázása - derült ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ tegnapi közleményéből. A mostani kérdőív kitöltésével az állampolgárok olyan, Magyarország jövőjét alapvetően meghatározó kérdésekben nyilváníthatnak véleményt, mint a koronavírus elleni védekezés, a gazdaság újraindításával kapcsolatos intézkedések vagy Soros György legújabb, európai örökkötvényekről szóló terve. A kormány célja most is az, hogy egyetértésre törekedjen a mindannyiunk életét érintő legfontosabb kérdésekben. Bár a konzultáció pontos kérdései egyelőre nem ismertek, Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádióban adott interjújában hangsúlyozta: az unió következő hétéves költségvetési terve szerint nem munkával kellene előteremteni a koronavírus-járvány miatt tervezett gazdasági helyreállítási alapba szánt hétszázötvenmilliárd eurót, hanem hitel-ből, melynek visszafizetésére a tagállamoknak közösen kellene garanciát vállalniuk. A gazdaságvédelem kérdése mellett a másik témakör az a Soros György-féle örökjáradék-kötvény lesz, mely uzsora típusú konstrukcióként a kamatokat örökké fizettetné a hitelt igénybe vevő államokkal. A júniusi lesz a kilencedik nemzeti konzultáció 2010 óta; ez idáig hét papíralapú, illetve egy tisztán online kérdőívet küldött ki a kormány. Az első, 2010 szeptemberében postázott kérdőív a nyugdíjról és támogatásokról kérdezte az állampolgárokat, 2011 februárjában az alaptörvényről, 2011 májusában pedig (Szociális konzultáció címmel) a devizahitelekről, az oktatási támogatásokról és a közműszolgáltatásról kérték ki az emberek véleményét. Bő egy évvel később, 2012 szeptemberében gazdasági kérdésekben, 2015 májusában a bevándorlás és a terrorizmus ügyében, 2017 áprilisában pedig a Brüsszel által Magyarországra kényszerített döntésekről, valamint az illegális bevándorlásról tartottak konzultációt. A legutolsó nemzeti konzultáció a gyermekes családok támogatását és védelmét helyezte középpontba. 2018 novemberében a kormány tíz kérdésben kérte ki a magyar emberek véleményét. Az egyetlen online konzultáció - InternetKon - 2015 májusában volt, amelynek témái az internet és a digitális fejlesztések voltak. A most bejelentett konzultáció kérdéseire a magyar kormány ezúttal is várja az állampolgárok véleményét: arra kéri őket, hogy töltsék ki, majd küldjék vissza a kérdőíveket. Magyarország jól teljesít a családtámogatások terén Kincses Az egyes európai országokban biztosított családi adókedvezmények mértéke jelentősen eltér, Magyarország azonban ezen a téren is az élmezőnyben szerepel. A magyar családi adórendszer jelentősen hozzájárul a családok bevételeinek növeléséhez - olvasható a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) tegnapi közleményében, amely a washingtoni Tax Foundation májusi elemzését ismerteti. Közölték: a magyar kormány a családi adórendszer 2011-es bevezetése, majd 2014-es járulékkedvezményekre való kiterjesztése óta megduplázta és gyermekenként havi húszezer forintra emelte a kétgyermekes családok által igénybe vehető személyijövedelemadókedvezmény mértékét. Ennek eredményeképpen Magyarország a lista előkelő hetedik helyén végzett, Németországhoz és Szlovéniához közel hasonló, 15 százalékos adómérték-különbségekkel. Egy kétgyermekes magyar család havi nettó jövedelme tehát 15 százalékkal magasabb a családi adózásnak köszönhetően, mint egy gyermektelen munkavállalóé - mutattak rá. A KINCS ugyanakkor azt is megjegyezte: a felmérés nem tartalmazza a nagycsaládosok által igénybe vehető adókedvezményeket, amely a harmadik vagy további gyermekek esetében gyermekenként havi 33 ezer forint, a négygyermekes édesanyáknak pedig egyetlen más ország sem biztosít mentességet a személyi jövedelemadó megfizetése alól Magyarországon kívül. A Tax Foundation a családoknak nyújtott célzott adókedvezmények felmérése során összehasonlította egy egykeresős, kétgyermekes család és egy gyermektelen egyedülálló munkavállaló adóterheit, akiknek adózás előtti, bruttó jövedelmük megegyezik. A vizsgált országokban az egykeresős és kétgyermekes családokat átlagosan 29,6 százalékos adómérték terhelte 2019- ben, eközben egy gyermektelen munkavállaló átlagos adóterhe 40,1 százalék volt, ami 10,5 százalékponttal magasabb, mint egy kétgyermekes családé. A felmérés szerint az adóterhek közötti különbség Luxemburgban a legnagyobb (-21,1 százalék), vagyis a vizsgált országok közül itt a legkiterjedtebb az adókedvezmény. A második helyen Lengyelország (-17,9 százalék), a harmadikon Csehország (-17,3 százalék) végzett. Az adóterhek közötti eltérés Törökországban volt a legkisebb, ahol mindössze -1,7 százalékpont a különbség. Két gyermek esetén már dupla kedvezmény jár a szülőknek Fotó: Havran Zoltán