Magyar Nemzet, 2020. december (83. évfolyam, 281-305. szám)
2020-12-01 / 281. szám
2020. december 1., kedd BELFÖLD 3 Martin Schulz újra hazánkat támadja Orbán Viktor: Az örökölt nyugati versenyelőny csökken Önuralmat kér Orbán Viktor Martin Schulztól, a német szociáldemokrata párt volt elnökétől és annak elvbarátaitól. A baloldali politikus antiszemitizmussal, a sajtószabadság korlátozásával és haszonleséssel vádolta Magyarországot. A magyar miniszterelnök szerint Schulz mostani kijelentései és a magyar migrációs politikát támadó korábbi nyilatkozatai összefüggnek. Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió gazdagabb államai, élükön Németországgal, évente körülbelül hatmilliárd eurót visznek el Magyarországról különböző jogcímeken. Munkatársunktól „Nincs igaza, mert állításával ellentétben a magyar sajtó szabadabb és sokszínűbb, mint a német. Antiszemitizmus-ügyben pedig elképzelhetetlen Magyarországon az, ami Németországban ma is megtörténhet, zsidó személyek nyílt zaklatása és bántalmazása” - közölte Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a német szociáldemokrata (SPD) párt volt elnökének címzett válaszában. Hozzátette: Martin Schulz éveken át támadta Magyarországot, mert megvédi a határait és nem fogad be bevándorlókat. „Pedig a két dolog közötti összefüggés nyilvánvaló” - jegyezte meg. Orbán Viktor az MTI-hez eljuttatott levélben arra reagált, hogy Martin Schulz a Deutschlandfunk rádióban a sajtó elnyomásával, antiszemitizmussal és haszonleséssel vádolta Magyarországot. A kormányfő szerint Martin Schulz legnagyobb lódítása az uniós pénzalapokra vonatkozik. „Schulz és sok más német is úgy tesz, mintha ők pénzt adnának a szegényebb országoknak, és nettó befizetők lennének. Pedig éppen fordítva igaz: ők az egységes piacnak nevezett európai gazdasági rendszer nettó haszonélvezői. Az egységes piacon megtermelt profitjuk egy részét adják vissza a többi tagállamnak az Európai Unió költségvetésén keresztül, aminek nagyobbik része ismét náluk szokott kikötni” - közölte, hozzátéve: ez az európai gazdasági erőviszonyok realitása, és nekünk ezzel kell együtt élni. Orbán Viktor szerint „súlyos hipokrácia, ha egyes német politikusok azt várják tőlünk, hogy ezért még hálásak is legyünk”. Kifejtette: Magyarország esetében az Európai Unió gazdagabb államai, élükön Németországgal, évente körülbelül hatmilliárd eurót visznek el különböző jogcímeken. „Eközben Magyarország az unió költségvetéséből körülbelül évi négymilliárd eurót kap” - fűzte hozzá, majd úgy fogalmazott: „A helyzet világos. Németországnak nem pénzébe kerül Magyarország uniós tagsága, hanem Németország pénzt keres rajtunk.” Orbán Viktor szerint ez a német fölény nem a németek nagyobb szorgalmának vagy tudásának köszönhető. „Egyszerűen azért van így, mert Magyarország szovjet megszállás alatt élt, Németországnak pedig csak a harmada. Nyugat-Németország 45 évig tőkét halmozhatott fel, mialatt bennünket a szovjet kommunisták folyamatosan kifosztottak” - írta. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: az örökölt nyugati versenyelőny csökken, mert Közép-Európa felzárkózik, és a 2020-as évek végére - részben az Európai Unió konvergenciapolitikájának köszönhetően - beáll az egyenlő versenyhelyzet. „Addig is több önuralmat kérünk Schulz úrtól és elvbarátaitól” - tette hozzá. í .k ;• V Y ,i w, Az SPD volt elnöke elnyomással, antiszemitizmussal és haszonleséssel vádolja Magyarországot Fotó: Európai Parlament Budapest és Varsó távol maradt az Európai Parlament vitájától Judi Tamara (Brüsszel) Tegnap lapzártánk után ért véget az Európai Parlament sokadik magyar témájú vitája: az állampolgári jogi (LIBE) bizottság képviselői ezúttal is a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárásokat vitatták meg. Az Európai Bizottságot Didier Reynders igazságügyi biztos képviselte, és a tanács német elnökségének nevében is delegáltak szereplőt az egyeztetésre. Noha a magyar és a lengyel kormány képviselői is meghívást kaptak, Budapest és Varsó ezúttal is összezárt: a kormányok képviselői nem vettek részt a szakbizottsági ülésen. A magyar esetben erről a hazai EU-nagykövet értesítette a LIBE elnökét. Kormányzati források mindezt lapunknak úgy magyarázták, a magyar álláspont gyakorlatilag évek óta következetes és ismert: hazánk szerint az Európai Parlamentnek egyszerűen nincs beleszólása a jelenleg az uniós tanács előtt zajló folyamatba. Egy másik szempont, hogy a költségvetési vétók ügyében jelenleg is diplomáciai alkufolyamat zajlik a háttérben. (A kormányok távolmaradása persze nem zárta ki, hogy magyar és a lengyel európai parlamenti képviselők felszólaljanak a vitában - a szerk.) Az ülésen Didier Reynders - a magyarok és a lengyelek által sokat kritizált - éves jogállamisági jelentések alapján értékelte az országokat, illetve ezúttal már a magyarországi és lengyelországi LMBTQ-jogok is témául szolgáltak. Itt már Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos képviselte a biztosi testületet. Lapunk is beszámolt róla: a máltai baloldali politikusnő nemrég a brüszszeli Politicónak fejezte ki reményét, miszerint hamarosan az LMBTQ-jogok tiszteletét is az uniós támogatások lehívhatóságának a feltételévé teszik. A hazánk elleni jogállamisági eljárás margóján indult perben az Európai Unió Bírósága egyébként ezen a héten teszi közzé a főtanácsnoki indítványt. Ismert, Magyarország amiatt fordult még 2018-ban a bírói fórumhoz, mert a Sargentini-jelentés megszavazásakor - így a hetes cikkely aktiválásakor - az EP a saját eljárási szabályzata ellen is véthetett. A HELYZET Virtuális megkövezés Hitler-bajuszt nem nehéz rajzolni. Egy kis négyzet az egész. Rá is lehet festeni valakinek az arcára, olyasvalakiére, akit morálisan tönkretenni, hitelteleníteni akarunk. Nem nehéz, de súlyos erkölcsi ítélet egy ilyen kis négyzetecske - nem játék. Csodálkozunk, hogy éppen a hazai emlékezetpolitika iránt rendkívül érzékeny Magyar Narancs ábrázolta Hitler-bajusszal Orbán Viktor miniszterelnököt a címlapján? Ugyanaz a Magyar Narancs, amely rendkívül felháborodva, történelemhamisítást és kígyót-békát kiáltva szidta a kormányt a Szabadság téri német megszállás áldozatainak emlékműve körüli vitákban, holokausztrelativizálásról meg egyébről beszélve? És most Demeter Szilárd lemondását követelik, akárcsak az egész balliberális brancs. Hogy lehet ezt a kettőt egyszerre? Ennyire érzékenynek lenni és ennyire politikai alapon hitlerezni, nácizni? Nem, az ellenzéknek Hitlert még dicsérni is szabad. Ebben az évben László Imre, a XI. kerület DK-s polgármestere azt mondta egy önkormányzati ülésen, hogy Hitlert megérdemelten választotta az év emberének 1938-ban a Time magazin. Ő a mai napig ott feszít a polgármesteri székében. És ha már polgármesterek: Wass Albert egy náci - ezt Karácsony Gergely mondta legelső főpolgármesteri interjújában. És nemcsak ő dobálózik ezzel a szóval kénye-kedve szerint, a világ minden balliberálisa rögtön ezt szajkózza mindenre, ami nem tetszik neki. Karácsony Gergelytől azt is tudjuk, hogy a következő mondat nem antiszemita: „Felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”. Ezt Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője mondta. A rendkívül kínos mondat után Gyöngyösi Márton rögtön lemondott. Vagy rosszul emlékszem? Bizonyára rosszul, utána a párt frakcióvezetője is volt, ma pedig ott ül az Európai Parlamentben, és néha Cseh Katalin momentumos EP-képviselővel ad közös interjút. Ennek ellenére Karácsony Gergely még kampányolt is a szerencsi reneszánsz embernek, bizonyos Bíró László közös ellenzéki képviselőjelöltnek, aki csak akkor kért bocsánatot az izraeli turistákat „tetűcsúszdásozó” írásáért, amikor lelepleződött. A náci bélyeget könnyen osztják, szinte zsigerből rávágják bárkire, akit hitelteleníteni akarnak. Ellenben ha egy jobboldali szerző teszi ugyanezt - mármint például Soros Györgyöt nácizza egy publicisztikában, az megbocsáthatatlan bűnt, ízléstelen, érzéketlen dolgot művel. Már bocsánat, de ők ilyenkor mit művelnek? A folyamatos nácizással nem sértik az áldozatok emlékét? Hogy szerencsés párhuzam volte vagy sem, az kiderül abból, hogy Demeter Szilárd rögtön törölte az írását, ezzel ítéletet nyilvánítva róla. Ahhoz képest, hogy ez egy visszavont (!) publicisztika volt, elképesztő, hogy a körülötte lévő polémia milyen gyorsan átfordult karaktergyilkossági kísérletbe. Demeter Szilárd író, múzeumigazgató, nem pedig választott politikus. Nem várt napokig, hogy lássa, hogyan alakulnak a dolgok, hátha az ő javára billen a mérleg nyelve, lehet, majd elfelejtik, rugóznak rajta egy-két napot, és ha erősödik a nyomás, akkor végre elszánja magát a visszavonásra, és a többi. Ha a náci párhuzam akaratlanul is sértheti az áldozatok emlékét, akkor az ellenzék, a balliberálisok mikor hagyják abba a nácizást? PATAKI TAMÁS TOLLHEGYEN Pilhál György Vittek huszonhat vármegyét Románia ma nemzeti ünnepét tartja. 1918. december 1-jén mondta ki Gyulafehérvárra összehívott nemzetgyűlésük, hogy Erdély, a Partium és a Bánság (26 történelmi vármegyénk a hatvannégyből) ettől kezdve Románia része. (Hinnéd-e, hogy a kiszakított 103 ezer négyzetkilométer nagyobb, mint a megmaradt, csonka haza?) Odaát a Nagy Egyesülés napja örömünnep - nekünk szomorú mementó, el nem múló fájdalom. Természetesen a magyarlakta területeken is kötelező ünnepelni, a románság próbára teszi a megfosztott anyaország érzékenységét. Nem vitás, örömüket lelik benne: fájjon még jobban édes Erdély... Persze nem minden magyarnak fáj... Gróf Károlyi Mihálynak biztosan nem fájt anno, hiszen kormánya ingyen bocsátott vasúti szerelvényeket a bevonuló román hivatalosságok rendelkezésére. De a budapesti Kempinski Hotelben 2002. december elsején, Adrian Nastase fogadásán megjelent magyar politikusoknak sem nagyon fájhatott - Medgyessy Péter miniszterelnök, Göncz Árpád exállamfő és MSZP- s, SZDSZ-es sleppjük derűsen koccintgatott a román kormányfővel. Abban a bizonyos memorandumban román ígéretek is szerepeltek: teljes nemzeti szabadság az együtt lakó népek számára; egyenlő jog és teljes autonómia a megduzzadt ország összes felekezetének; korlátlan sajtó, gyülekezési és egyesülési jog, miegyéb... ígéret maradt szinte mind. Azért szép emlék is köt minket december elsejéhez. 1800-ban ezen a napon születik a költő, aki majd Szózatba fogja önteni a máig éltető magyar reményt: „Még jőni kell, még jőni fog/ Egy jobb kor, mely után /Buzgó imádság epedez /Százezrek njakán.”Higgyünk Vörösmarty Mihálynak!