Magyar Nemzet, 2021. szeptember (84. évfolyam, 202-227. szám)
2021-09-01 / 202. szám
4 BELFÖLD .Magyar Nemzet 2021. szeptember 1., szerda Útban van valakinek a kereszt a DK-s vezetésű Óbudán A jobboldal demonstrál a Remetehegyi úti feszület védelmében Évtizedek óta álló vallási szimbólumot bolygat Óbuda-Békásmegyer polgármesteri hivatala. A Kiss László vezette balliberális testület egy olyan felhívást tűzött ki a Remetehegyi úton álló feszületre, amelyben arról kérnek tájékoztatást, hogy ki, mikor és milyen céllal állította fel az út menti fakeresztet. Az óbudai Fidesz szervezete szerint a baloldalnak a keresztény értékek semmit sem jelentenek, így demonstrációt szervezett az emlékhely védelmében. Az önkormányzat ugyanakkor állítja: nem áll szándékukban a kereszt elmozdítása. Elek Nikoletta A fakereszt eredetének felderítéséhez elég lett volna felnyitni egy könyvet - hívta fel a figyelmet Óbuda korábbi fideszes polgármestere azon a demonstráción, amit a III. kerületi Fidesz szervezett a két évtizede a Remetehegyi úton álló hálakereszt védelmében. Bús Balázs felidézte: 2017-ben Zumpf András az egész kerületben felmérte az összes keresztet, amelyből akkor kiállítást is szerveztek, a Braunhaxler Egyesület pedig könyvben jelentette meg, hogy a III. kerületi feszületekről, közterületi keresztekről mit lehet tudni. A Fidesz óbudai tagjai továbbá jelezték: mivel egyesek szerint a helyiek által szeretett és gondozott kereszt eltávolítása is szóba jöhet, ezért tiltakozásuk azt a célt szolgálja, hogy ezt a méltatlan és példátlan kezdeményezést minél gyorsabban megakadályozzák. Hangsúlyozták: a baloldal számára ezek az értékek semmit sem jelentenek, de bármit is akarnak tenni a Remetehegyi úti fakereszttel, ők azt meg fogják védeni, és nem engedik, hogy a gyurcsányista önkormányzat lerombolja a keresztény értékeket. Az eset kapcsán megkerestük Óbuda-Békásmegyer polgármesteri hivatalát is, arról érdeklődve, hogy miért tartották fontosnak kideríteni, hogy ki, mikor, milyen okból és céllal állította fel a fakeresztet, és tervezik-e a fakereszt eltávolítását a Remetehegyi út 88. szám elől. Válaszul az önkormányzat kommunikációs osztálya közölte: mivel a keresztről lakossági bejelentés érkezett az önkormányzathoz - amelyben a bejelentő a kereszt áthelyezésének megvizsgálását kérte -, ezért ők csak a jogszabályokban előírt kötelezettségüket teljesítették. Ugyanakkor - folytatták - sem az eljárás keretében, sem most, sem korábban nem állt szándékukban a kereszt elmozdítása, erre utaló tevékenységet az önkormányzat nem fejtett ki soha. Véleményük szerint ugyanis Óbuda-Békásmegyeren példaértékű a vallási közösségek, a hitüket gyakorló emberek és a helyi önkormányzat közötti kapcsolat. Az önkormányzat nem fedte fel, hogy ki és milyen indokkal akarja elmozdítani a feszületet, az azonban biztos, hogy a kis útszéli kereszt környezete a fotók tanúsága szerint az elmúlt években jelentősen megváltozott: a fákkal övezett gyep helyén hatalmas luxuslakópark épült kerítéssel. A hitüket vállaló közszereplők kigúnyolása, valamint a kereszt és az egyéb vallási szimbólumok meggyalázása lassan egyre gyakoribbá válik Magyarországon, ebből pedig a baloldal és a balliberális média is kiveszi a részét. Emlékezetes eset a Népszava munkatársának, Pápai Gábornak a vallásgyalázó rajza, ahol a karikaturista Jézus Krisztus kereszthalálával viccelődött. Néhány hónappal a nagy botrányt kavaró gúnyrajz megjelenése után a balliberális napilap egyik ismert publicistája, Szegő Péter folytatta az ámokfutást. Az újságírót ezúttal az botránkoztatta meg, hogy Müller Cecília a közszerepléseikor keresztet visel a nyakában. „Lehet, hogy tök mellékesnek tűnik, mindenesetre ha én lennék a miniszterelnök, megkérném a Nemzet Cikkéjét, hogy közszereplései alkalmával legyen kedves levenni a keresztet a nyakából. Szekularizáció mint olyan” - írta. Nagy botrányt kavart Pusztaszabolcs volt alpolgármesterének facebookos ámokfutása is. Csíki Szilárd a Magyar Ateista Mémbázis nevű Facebookoldalon adott hangot istentagadó nézeteinek, amikor egy Szűz Máriát gyalázó grafikához fűzött hozzászólást. Viszont nem Csíki Szilárd volt az egyetlen tisztségviselő, aki ateista nézeteket hirdetett. Békés Gáspár, Karácsony Gergelyék volt környezetügyi szakértője Magyarország jobban mémesít címmel még egy saját oldalt is létrehozott, ahol a politikai humortól kezdve a blaszfémikus képekig mindent összevegyített, de a Gellért-hegyi kereszt szivárványszínű festékkel való meggyalázása is az ő nevéhez köthető. Békés ugyanakkor a Remetehegyi úti kereszt ügyében sem fogta vissza magát. A főpolgármester egykori alkalmazottja szerint gyermekeink szellemi fejlődésére negatív hatással lehet egy ilyen erőszakszimbólum és az ehhez tartozó események, ezért úgy véli, ideje lenne „leállni a vallás másokra tukmálásával”. A baloldali önkormányzat nem ismeri a kegytárgy történetét Forrás: Óbudai Hírek Régi Gyurcsány-káder kap pozíciót a fővárosban Bizottsági tag lesz az ingatlanpanamákban érintett újbudai politikus A múltban már többször odakozmált egykori SZDSZ-es, ma DK-s Lakos Imre a Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési bizottságában kap helyet szeptember 2-tól. A korábban korrupciógyanús ingatlanügyekben érintett politikus 2019 végén mindössze másfél hónapig volt az újbudai polgármester kabinetfőnöke, amiért rekordösszegű fizetést, több mint nyolcmillió forintot kapott. Az ügyben idén márciusban nyomozás indult hűtlen kezelés gyanújával. (Mediaworks-Hírcentrum) A Gyurcsány-párt újabb régi kádere térhet vissza a fővárosi politikába, miután a Demokratikus Koalíció (DK) képviselőcsoportjának kezdeményezésére Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztette Lakos Imre beválasztását a klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottság tagjának az elhunyt Ráday Mihály helyett, szeptember 2-i hatállyal. Lakos a fekete öves balliberális kijáróemberek egyike, egykor az SZDSZ-ben politizált, jelenleg a DK újbudai alapszervezetét vezeti. A 2019-es önkormányzati választáson nem sikerült mandátumot szereznie a XI. kerületi képviselőtestületben, de a polgármesteri tisztséget elnyerő, szintén DK-s László Imre a hóna alá nyúlt, és kabinetfőnökként alkalmazta Lakost. A megbízatása nem volt hosszú életű, mindössze másfél hónapig tartott, viszont mesés összeget tett zsebre, több mint nyolcmillió forintot keresett az újbudai önkormányzaton. Mindez úgy derült ki, hogy 2019 decemberében Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, újbudai önkormányzati képviselő követelte Lakos eltávolítását a kabinetfőnöki pozícióból. Novák szerint Lakos Imre „keresztülnyomott az önkormányzat gazdasági bizottságán egy kisebb korrupciós ügyet”, és bejelentette, hogy pártja hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz az ügyben. Emlékeztetett: a 24.hu másfél éve közölt cikket arról, hogy a hivatalos és a környékbeli árak feléért-harmadáért juthat ingatlanhoz egy cég, amelynek a DK politikusa, Élő Norbert a vezérigazgatója. - Akkor ettől a szerződéstől a „média hatására” elálltak - mondta Novák Előd, hozzátéve: de „most Lakos Imre egyik első teendője volt keresztülnyomni ezt az ügyet a gazdasági bizottságon”. Az ellenzéki politikus akkor azt mondta: Lakos Imre, „az egykori SZDSZ-es politikusbűnöző” lett az ország ötödik legnagyobb önkormányzata, Újbuda második embere, miután László Imre, a kerület DK-s polgármestere kabinetfőnökké nevezte ki őt. A nyolcmilliós összegre azonban csak egy év múlva, 2020 decemberében derült fény, ekkor adta ki az önkormányzat az információt, miután Novák Előd pert helyezett kilátásba közérdekű adatigénylés megtagadása miatt. Az ellenzéki politikus ezután feljelentést tett a DK-s vezetésű újbudai önkormányzatnál történt korrupció, hűtlen kezelés gyanúja miatt. A hatóságok végül márciusban nyomozást rendeltek el Lakos Imre ügyében. A DK-s újbudai elnök egyébként nem maradt állás nélkül, hiszen a Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. igazgatósági tagja. A szocialista Molnár Gyula és a szabad demokrata Lakos Imre a vádlottak padján Fotó: MTI/Soós Lajos FELFÜGGESZTETT BÖRTÖN, MAJD FELMENTŐ ÍTÉLET Lakos korábban az úgynevezett Kopaszi-gate ügyben volt főszereplő: itt még SZDSZ-es alpolgármesterként indítottak eljárást ellene, és Molnár Gyula korábbi MSZP-es polgármesterrel együtt ült a vádlottak padján. Az éveken át tartó jogvita 2014-ben zárult, amikor a Kúria felmentette Molnár Gyulát és Lakos Imrét a hivatali visszaélés vádja alól. A vád szerint 2006-ban a két politikus egy több száz milliós önkormányzati ingatlant pályáztatás nélkül, hivatali hatalmával visszaélve átjátszott egy magáncégnek. A Fővárosi Törvényszék 2012-ben, első fokon bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat. 2013-ban a Fővárosi Ítélőtáblán egy addig még bíróság előtt meg nem hallgatott tanú arról beszélt, hogy a milliárdos vállalkozó, Leisztinger Tamás támogatta Molnár Gyula kampányát, és ezt kellett viszonozni az ingatlan átadásával. A vádlott természetesen kétségbe vonta a tanú szavahihetőségét. A tábla másodfokon hivatali visszaélés miatt Molnár Gyulát nyolc hónap letöltendő börtönre, Lakos Imrét pedig hat hónap felfüggesztettre és hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélte. A szóbeli indokolás szerint a vádlottak leplezett célja egyértelműen az volt, hogy az inkriminált ingatlant átjátsszék Leisztinger érdekkörébe. Mint ismert, a milliárdos vállalkozó élettársa volt a szintén szocialista Tüttő Kata, aki most Karácsony Gergely főpolgármester egyik helyettese. A vádlottak a másodfokú döntést „politikailag motiváltnak" minősítették és fellebbeztek, így került az ügy harmadfokon a Kúriára, ahol végül megszületett a már említett felmentő ítélet.