Magyar Nőorvosok Lapja, 1947 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1947-01-01 / 1. szám
1947. 1. szám. MAGYAR Dr. Adám Lajos A helybeli érzéstelenítésben való műtéti gyógyításnak világszerte elismert tökéletesítője, a gyógyító, de sokszor brutális késnek finom, gyengédlelkű, páratlankezű mestere, Adóm Lajos nincs többé ! Hosszú évek szorgalmas munkájával szerzett ragyogó tudományos vértezetben húsz évvel ezelőtt lépett a közélet reflektorfényébe, amikor képességeihez méltó munkakört kapva katedráját elfoglalta. Új sebészeti iskolát alapított, eredeti vagy hazánkban alig ismert eljárásokkal. A betegség gyógyításában a szervezetnek mint összefüggő egésznek figyelembevétele, a műtét előtti előkészítés, a helybeli érzéstelenítés és ennek segítségével a műtéti indikáció széleskörű kiterjesztése, a finom szövetkímélő technika, az utókezelés fontosságának felismerése jellemzik iskoláját. Eljárásait, iskolájának elért fényes eredményei, az életnek, munkának visszaadott beteg emberek tízezrei igazolják. Munkásságát az egész művelt világ elismeri és neve aranyveretűvé vált. Életművének jelentőségét azonban nemcsak ebben látjuk. A szellem fensőbbségét az anyag felett az utolsó évek történelme is bizonyítja. Ádám Lajos tündöklő jelleme, az emberiesség, a szabadság, a demokrácia hármas pillérén nyugodott ! Az utolsó évtizedekre terjedő szomorú időben, amikor a fasizmus keresztre feszítette az európai gondolatot, a szabadságot, a szeretetet, az emberiességet, az emberiségnek sok évezredes, verejtékes munkájának eredményeit, az egyetemen néhányadmagával egyedül volt a szabad szellem, a lelkiismereti szabadság, a magyar függetlenségi gondolat, a szociális haladás hirdetője. Életének vezércsillaga egyik előadásában mondott klasszikus tömör mondata volt : «a szó fenkölt értelmében embernek maradni, azt gyakorolni, írni, hirdetni, tanítani, szent, korlátozhatatlan, meg nem akadályozható kötelessége az orvosnak». Ir. Szappanos Mihály.