Magyar Nyelv – 2. évfolyam – 1906.
Gombocz Zoltán: A bor
MAGYAR NYELV KÖZÉRDEKŰ FOLYÓIRAT II. KÖTET. 1906. ÁPRILIS. 4. SZÁM. A bor. A bortermelésre vonatkozó gazdag műnyelvet két csoportba osztva tárgyalom : az első csoportban a szőllőfajok, a másodikban a borfajták neveit. Nem hagytam ki azokat a szőllő- vagy borneveket sem, a melyek etymonját nem ismerem, vagy csak sejtem. Hátha valaki, ha figyelme így ráterelődik, egyikét-másikát megfejti, vagy legalább helyes nyomra igazít. Ami mindenekelőtt magát a szőllő szót illeti (a növény, a gyümölcs és a beültetett terület közös neve; már a Beszt. Szj.-ben: zelew 'tuva, vinea; zelew thew = vitis), török eredetét már Munkácsi kimutatta (Nyr. 11:58); magyarázata szerint a szőllő eredetileg általánosabban „bogyót" jelentett s megfelelői: kazáni tatár silak, altáji jddk „bogyó" ; jddk arakkizi „bor-bogyó" ; kojbál cestdk „erdei eper, bogyó", csuvas ébla „bogyó". Látnivaló, hogy a magyar szőllő (-r *szöllö) a csuvas alakhoz van legközelebb. Megjegyzendő még, hogy a török alapalak* jidlak; a csuvas -r- tehát ebben az esetben nem köztörök z-t, hanem -d-t képvisel. A szőllő megmunkálására vonatkozó műszavak közül csak két érdekesebb és ritkább szót említek: a porhajas és nyírlik szavakat. Porhajas. Errea szóra a MTsz.-ban egy adat van, Debreczenből: „egész hosszában meghagyott termővessző, melyet a szőlőtőke mellé lehajtanak és gyökereztetés végett fél méternyi hosszúságban földdel befödnek, hogy azután, mikor gyökeret vert, fölhúzzák, levágják és mint gyökeres vesszőt más helyre elültessék". Ugyancsak Debreczenből közli Oláh Gábor is (A debreczeni nyelvjárás 24. 1.). A régi Tsz. a Székelyföldről porhajaz igét is említ. (Haller is i. m. 110.) Ismerik e szót Márt., CzF., és Ball. is. A NySz. a régi nyelvből nem közöl adatot, pedig megvan már Szikszai Nomenclaturájában is: palmes mergus: porhaias; mergis propagare vitem: porhajassal raknia vesszőt. (48., 49. 1.) Megvan MA. és PP. szótárában is: „porhajas szőlő vessző: palmes, mergus, trunci genitales". Mi ennek a különös szónak az eredete ? Vájjon a porhó, porhanyó, porhál, porhad szócsaládba tartozik-e'? Aligha. Munkácsi (Nyr. 13 : 314) a szerb-horvát povrch ,oberhalb' szóval veti egybe, csakhogy ez a magyarázat, még ha hangtanilag elfogadható volna is, színtelensége miatt nem elégít ki. Talán némi világot vet erre