Magyar Nyelv – 2. évfolyam – 1906.

Gombocz Zoltán: A bor

MAGYAR NYELV KÖZÉRDEKŰ FOLYÓIRAT II. KÖTET. 1906. ÁPRILIS. 4. SZÁM. A bor. A bortermelésre vonatkozó gazdag műnyelvet két csoportba osztva tárgyalom : az első csoportban a szőllőfajok, a másodikban a borfajták neveit. Nem hagytam ki azokat a szőllő- vagy borneveket sem, a melyek etymonját nem ismerem, vagy csak sejtem. Hátha valaki, ha figyelme így ráterelődik, egyikét-másikát megfejti, vagy legalább helyes nyomra igazít. A­mi mindenekelőtt magát a szőllő szót illeti (a növény, a gyümölcs és a beültetett terület közös neve; már a Beszt. Szj.-ben: zelew 't­uva, vinea; zelew thew = vitis), török eredetét már Munkácsi kimutatta (Nyr. 11:58); magyarázata szerint a szőllő eredetileg általánosabban „bogyót" jelentett s megfelelői: kazáni tatár silak, altáji jddk „bogyó" ; jddk arakkizi „bor-bogyó" ; kojbál cestdk „erdei eper, bogyó", csuvas éb­la „bogyó". Látnivaló, hogy a magyar szőllő (-r *szöllö) a csuvas alakhoz van legközelebb. Megjegyzendő még, hogy a török alapalak* jidlak; a csuvas -r- tehát ebben az esetben nem köztörök z-t, hanem -d-t képvisel. A szőllő megmunkálására vonatkozó műszavak közül csak két érdekesebb és ritkább szót említek: a porhajas és nyírlik szavakat. Porhajas. Erre­­a szóra a MTsz.-ban egy adat van, Debre­czenből: „egész hosszában meghagyott termővessző, melyet a szőlő­tőke mellé lehajtanak és gyökereztetés végett fél méternyi hosszú­ságban földdel befödnek, hogy azután, mikor gyökeret vert, föl­húzzák, levágják és mint gyökeres vesszőt más helyre elültessék". Ugyancsak Debreczenből közli Oláh Gábor is (A debreczeni nyelv­járás 24. 1.). A régi Tsz. a Székelyföldről porhajaz igét is említ. (Haller is i. m. 110­­.) Ismerik e szót Márt., CzF., és Ball. is. A NySz. a régi nyelvből nem közöl adatot, pedig megvan már Szikszai Nomenclaturájában is: palmes mergus: porhaias; mergis propagare vitem: porh­ajassal rakni­­a vesszőt­. (48., 49. 1.) Megvan MA. és PP. szótárában is: „por­hajas szőlő vessző: palmes, mergus, trunci genitales". Mi ennek a különös szónak az eredete ? Vájjon a porhó, por­hanyó, porhál, porhad szócsaládba tartozik-e'? Aligha. Munkácsi (Nyr. 13 : 314) a szerb-horvát po­vrch ,oberhalb' szóval veti egybe, csakhogy ez a magyarázat, még ha hangtanilag elfogadható volna is, színtelensége miatt nem elégít ki. Talán némi világot vet erre

Next