Magyar Nyelv – 3. évfolyam – 1907.

Széll Farkas: Csokonainak egy félreértett helye

Értelme világos az összefüggésből: „azoknak a sorsára jutnál," „úgy járnál, mint azok." A legújabb szótárak nem jegyzik föl (SimB., Kelemen). CzF.-ban a díj jelentései közt a 6. ez.­­Atv. ért. sors, mely valakit ér. Fal is az ő díjára jutottam Ball. Telj. Szót. az 5. jel.: „sors, állapot; én is az ő díján vagyok; én is az ő díjára jutottam."­ Magy.­ném. szótárában: „4. á. é. das Schicksal; én is az ő díjára jutottam, ich habe gleiches Schicksal mit ihm." Úgy sejtem, egyik sem imerte, hanem egyszerűen kiírták Mártont, a kinek már 1800. magy.­ném. lexikonában megvan, így: „4. eset, sors, én is az ő díjjára jutottam, ich habe ein gleiches Schicksal mit ihm." A NySz.-ban nyoma sincs. A MTsz. ez egy adatot közli: „A tavasi díjára jutott (mondta valaki egy emberről, a kinek mult évi lábfájása kiújult; Debreczen, Nyr. VII 188) " Igenis, népi szólás ez, melyet jó volna elővenni a sutból. Hallani efféléket : „Csak így folytasd! majd te is a bátyád díjára jutsz" íróktól nem olvastam. Egyéb Kuthytól, csakhogy más jelentésben : „Hát tán az úr díjjára jutott a Lipót gróf birtoka?" (Haz. rejt. I. 115. 1.) , azúr kezére j., az úré lett. Ez is népies. Mond a nép ilyeneket: „Ez a darab föld az én díjjamra jött a héten" (enyém lett). „Díjjunkra vesz­szük ezt a két ökröt, ha lehet" (megveszszük, megragasztjuk). „ Vedd díjjadra azt a kenyeret, Pisti!" (fogd pártul, láss hozzá, LEHR ALBERT. SZÓ- ÉS SZÓLÁSMAGYARÁZATOK. Csokonainak egy félreértett helye. Csokonai A tél czímű költeményének a Diétái Magyar Múzsában* megjelent szövegének következő két sora: Vége felé járván a fagyos Detzember, Detzembert hordoz már magán minden ember. a Lebedel-Toldy kiadásában** így hangzik: Vége felé járván a fagyos Deczember, Deczembert hordoz már magán minden ember. Toldy tehát a Deczembert és Deczembert ugyanegy jelenté­sűnek vette, bizonyára azt gondolván, hogy az ékezet mi különb­séget sem tesz a másodízben előforduló Deczembernél, mert a Deczember hónap nevét így hangsúlyozva is szokták kiejteni. Azonban ha más adatunk nem volna is, maga az említett szöveg­hely tartalma tanúsítja, hogy Cs. tudatosan különböztette meg a második sorban előjövő Deczember szót az első szótag e betűjére alkalmazott ékezettel, mennyiben e szöveghelyen a Deczember és Deczember két különböző fogalmat jelent és pedig a Deczember oly ruhaneműt, melyet a szöveg szerint: * Diétái Magyar Mázsa. Kiadja Csokonai Mihály, Pozsony. 1796. 55. 1. ** Csokonai Összes Munkái. Kiadja Schedel. 751 lap.

Next