Magyar Nyelv – 10. évfolyam – 1914.

Lehr Albert: Arany magyarázatok XXXIX. (Nemehagyott)

hajtása' lehetett s csak később .suttyó legény' s m­ég később lett némely vidéken egy a vele rokon jelentésű s hangzású suhanczár szóval, melyről SZILY bizonyította be e folyóiratban (MNy. VIII, 362—64), hogy a schweizer szóból lett s eredetileg .test­őrző' legényt jelentett, később általában karcsú fiatal legénykét. De már csakugyan végét szakasztom ennek a ráadásnak is, mert utóbb valaki észre találja venni etymologiámon, hogy itt írom őket a Kiskúnságban, a­hol a délibáb születik. MÉSZÖLY GEDEON. ARANY-MAGYARÁZATOK. XXXIX. Neme-hagyott. Ez az összetett szó TSz. V. E. 34. versszaká­ban fordul elő s Jodok „hegyi­ rabló" húgáról, Jodovnáról van mondva: „Toldi . . . Összecsikorítá foga éles malmát, S ha mi felülmúlja mostani fájdalmát, S enyhíti szerelmét: dü­he az, hogy­ álljon Bosszút eme rablón s neme-hagyott lyányon?” Noha ezen összetétel Arany alkotása, mindenki előtt világos a jelentése: „nemehagyott" lyány az, a­ki neméből, nőiségéből kivet­kezett, nőiségét megtagadta, nőietlen. De már nem mindenki tudná rögtön megmondani, vájjon „nemehagyott" miféle összetétel: aranyos-e, tárgyas-e? azaz, olyan lány-e Jodovna, a kit „neme (el)hagyott", vagy olyan, a ki „nemét elhagyta"? Nekem „nemehagyott" tárgyas összetétel, de szeretném tudni, várjon SIMONYI, a ki legtöbbet foglal­kozott a szók összetételével, minek tartja. Minek tartja ma. Arany előtt, mikor e szót alkotta, nyilván efféle minták lebegtek: urahagyott, hitehagyott, színehagyott. A két utóbbi világosan tárgyas összetétel , a­ki hitét elhagyta (fidem­ deseruit), a­mi színét hagyta (colorem perdidit). De az első körül egy kis baj van. SIMONYI a NySz.-ban alanyos összetételnek veszi, KRESZNERICS után indulva, a kinél ezt találjuk (II. 289. 1.): „Ura-hagyott asszony. Mulier deserta a marito", s a ki FALUDIból még ezeket idézi: „Ura-hagyott feleség", „ura­hagyott jószág" (SIMONYI értelmezése szerint : desertus a domino, deserta a marito, vom Herrn verlassen). FALUDinál amaz a Vezeték­szók közt van, emez pedig a Nemes Ember-ben: „mintha ama keserves munkánknak későn­ érő gyümölcse, a jó­ hír csak bitang, vagy­is inkább ura-hagyott jószág volna" (I. kiadás, 183­­1.). Eme két pél­dából bizony éppen nem világlik ki az „urahagyott"-nak aranyos­összetétel volta. KREszNERicsnek saját maga példája pedig félreértés

Next