Magyar Nyelv – 81. évfolyam – 1985.
Szó- és szólásmagyarázatok - 2
szetesen az a tény, hogy egy német telepesek által benépesített község víz mellett fekszik, még nem jelenti azt, hogy ott szentünknek feltétlenül erős kultusza alakul ki. Erre mutat jó példát Dunaharaszti és Dunabogdány névanyaga. Dunaharasztiban 1724 és 1750 között 6 esetben, 1751 és 1800 között újabb 6 esetben fordul elő a Nepomuki János. Dunabogdányban ezzel szemben 1725 és 1750 között 39 esetben, 1751 és 1800 között pedig 57 esetben szerepel. Kiindulópontunk az volt, hogy Nepomuki János tiszteletét elsősorban német telepítésű helységekben kereshetjük. Igaz-e ez ? Úgy tűnik, igen. Püspökszilágy és Kisnémedi névanyagában ugyanis a XVIII. század folyamán csupán két esetben szerepel a Joannes Nepomucenus. E két magyar lakosságu község víztől távol, dombok között, a forgalomból kiesve helyezkedik el. A szintén magyar lakosságú, de vízközelben (és „Bécsközelben") fekvő Dunakilitin azonban valamelyest érezhető a hatás: a század folyamán 8 alkalommal fordul elő a Joannes Nepomucenus. 4. Egy szent kultusza főképpen ünnepnapja táján élénkül meg. Nepomuki János esetében ez a dátum május 16. Igazolhatók-e azok az — inkább gyanított s empirikusan alig dokumentált megállapítások (de vö. IVÁN LÁSZLÓ, Kecel személynevei: MSzA. 40. sz. 34—7) —, amelyek a névadást a naptárral, a naptár befolyásával hozzák kapcsolatba (KARÁCSONY i. m. 81—3. KAKUK MÁTYÁS: Kunszentmártoni személynévtípusok . . . NÉ. VII, 65) ? Mielőtt e szempontból megvizsgálnánk a neveket, tisztáznunk kell a fogalmazásbeli pontatlanságot : nem a naptár hat közvetlenül a névadásra, hanem a naptár által megjelölt szent ünneplése, az ünnepléshez fűződő kultusz (prédikációk, szobrok megáldása stb.). Az általam vizsgált helységekben így alakul az időbeli eloszlás (összes előfordulás — májusi előfordulás) aránya: Rakamaz: 3 : 2, Elek: 20 : 9, Debrecen: 50:21, Dunaharaszti: 12:11, Dunabogdány: 96:34, Püspökszilágy—Kisnémedi: 2:1, Dunakiliti: 8 , 8. Az adatok alapján két csoport különböztethető meg: azok a helységek, ahol ritka a név előfordulása, és azok, ahol gyakori. A ritka előfordulású helységekben dominál a májusi időpont (Rakamaz 66%, Dunaharaszti: 91%, Püspökszilágy—Kisnémedi: 50%, Dunakiliti: 100%), míg a gyakori előfordulási helyeken nem dominál annyira a május (Debrecen: 42%, Dunabogdány: 35%, Elek: 45%). Összefoglalásként elmondható tehát, hogy az adatok a május uralmát mutatják, ám azt is: minél több előfordulást találunk egy adott helyen, vagyis minél erősebb a név divatja, annál kevésbé beszélhetünk egy adott naptári időponthoz való kapcsolódásról. HEGEDŰS ATTILA SZÓ- ÉS SZÓLÁSMAGYARÁZATOK Kalapács. Pápakovácsi és Tapolcafő között fekszik a mindkét faluban Kalapácsnak nevezett határrész. A kb. 160 holdnyi terület ENy—DK-i irányban hosszan elnyúlik a Kalapácsi-ér nevű kis patak mentén. Sík, K felé enyhén emelkedő földdarab; régebben főleg kaszálónak, legelőnek használták, ma jórészt szántó. A helybeliek szerint azért kapta a Kalapács nevet, mert kaszálás közben gyakran meg kellett állni, hogy kikalapálják a gazos, kórós réten könnyen kicsorbuló kaszát. A névfejtő ezt a magyarázatot népetimológiás értelmezésnek tarthatja csupán, hiszen nemigen illesztheti a névadási formák, modellek rendszerébe. Csábító lehetőség a megoldást a metaforikus nevek köréből keresni, a helyes értelmezéshez azonban — úgy vélem — más úton jutunk el. Tapolcafőn 1747-ben említenek egy bizonyos ,,Kalapács nevü kert"-et (Veszprém megyei Levéltár. Veszprém Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Határjárások, 13. I.