Magyar Nyelv – 116. évfolyam – 2020.
2020 / 4. szám - Hoffmann István: Adat és elmélet a Kárpát-medence korai ómagyar kori nyelvi viszonyainak vizsgálatában
Adat és elmélet a Kárpát-medence korai ómagyar kori nyelvi viszonyainak... 397 2. térkép A Zsitva felső völgye településneveinek nyelvi eredete Érdemes megjegyezni, hogy négy itteni település neve betelepülő népességre utal: ebből három még a magyarság megjelenése előtt jöhetett létre, amit az mutat, hogy a szláv nyelvű környezetnek megfelelően szláv nyelvi elemekből alkotott névalakokkal jelölték meg a jövevények falvait: németek lakhatták Nemcsény és Nemcsic, sziléziaiak pedig Szelezsény települést. A szakirodalom Marót nevét is szláv eredetűnek tartja, pedig ez a morva nép régi magyar nyelvű megnevezéséből jött létre, így a névadás is a magyarokhoz köthető, ahogyan az RÁcz ANITÁnak a népnévi településneveket tárgyaló ikermonográfiája (2011, 2016) alapján megállapítható. Ezek a példák egyúttal azt is jelzik, hogy a névrekonstrukciós eljárásnak fontos része egyfelől a lokális névkörnyezetnek, másfelől pedig a névtípusnak (jelen esetben a népnévi eredetű településneveknek) a pontos ismerete és figyelembevétele. A névrekonstrukció tekintetében tanulságos Taszár esete is. Ez a név egy ’ács’ jelentésű szláv foglalkozásnévből jött létre, ugyanúgy, mint ahogyan a Bakonyalján ■ magyar eredetű név • szláv eredetű név • ismeretlen eredetű név ■ · bizonytalanul lokalizálható név Hrussó Keresztúr Kosztolány Zsére Gimes \Lédec Zsikva Ula.o ■ \ \ . kündi ■ Velcsic Gesztegy Szentmárto Abiél] °[Ibedec Patkánytelke Japolcsány Istapolcsány , Mahola Knyezsic * ' Oszna Marót _ / * Henyőc / О Buzsic Goloha Kovácsi" . Nemcsic *SzelezSény~ Zsigátt^ Kisfalud * N®ver Kolbász Hizér Kolon V ■ ■ Selk * »Kelecsény Geszte ^ ■ Heeser' 7 . OP Bélád . Család Herestény* Malonyán ■ " ■ \ Harsány · ш Г Vezekény Nemcsény ■ Hi· ■ rSzelepcsény Bodok -V \ Uzár Szovaj eVakóc • ■ ■ Babindal Kernye Kálóz" II szelepcsén^ Kisszelepcsény · 1 / Rohozsnica ■ Nyeregy ^Tajna Dush^TaSári Mankád \Verebély