Magyar Nyelvőr – 10. évfolyam – 1881.
Volf György. Előterjesztés a magyar nyelvtörténeti szótár ügyében
kettőt mutatunk be közülük; mind a kettő napjainkban, a most folyó évben inspiráltatta magát; s egyikének etimologikus süteménye még oly friss, hogy csakúgy párolog az inspiráczió melegétől. R. Ensel Sándor: A „Komáromi Lapok" április 23-i számában a következő helynévmagyarázatokat olvassuk tőle : „Ocsa. A kereszténység elterjedésekor a görög ízléssel épült egyházakat, görög nyelven „Oikia", magyarosítva „Ocsa" nevezték el, így lett „Kalos" (szép) és „Oikia" (templom) szavakból Kalocsa (Széptemplom), hasonlókép „Madocsa" és „Kamocsa". Tanúság. Volt egy idő, midőn az egész magyar nemzet, még a tót napszámosok is görögül beszéltek. Ezt, minden valószínűséggel, a görög birodalom felbomlása után idevándorolt görög gyarmatoktól sajátították el, amint erről Herodotus világos szavakkal bizonyságot teszen 12. könyvének 27. fejezetében. Aki pedig az oikin-ácsa hangváltozás egyszerűségét és természetességét át nem látva még bebizonyítása után tudakozódnék, azon teljes szívünkből csak sajnálkozni tudunk, meglátszik a szerencsétlenen, hogy sohase foglalkozott komáromi helynevek fejtegetésével. Nagyon kár, hogy a t. szerző a Madocsa, Kamocsa, azonfelül Ugocsa, Babócsa sat. helyneveinknek is nem függesztette oda tanulságos magyarázatát. Perbete: „A helység lakói majd mindnyájan perbe keveredvén, egymást „perbete" szavakkal gúnyolták, a mely a helyre is ráragadt." Ez az elmés magyarázat egyszerre kezünkbe adja e többi Per-es helynevek titkainak kulcsát. Perbál (Pest m.) t. i. az a helység a hol, bá 1-ban össze perlekedtek az emberek. Perint (Vas m.) és Perlep (Bars m.) tökéletes hasonmásai a „perbete" névnek: perint (benneteket), per-lep (mindnyájunkat), Perjámos (Torontál m.), Perkáta (Fehér m.) pedig nem egyebek, mint Per-János, Per-Kata sat. sat. Rácz Károly. Az Alföld szept. 16-i számában ragyogtatja inspirácziójának szikrázó tűzijátékát. Az „Arad" szót magyarázza: „Az Arad szóról adott eddigi magyarázatokat mi is a következő hypothesisekkel szaporítjuk, i-ször Arad neve származik az ar gyökből, mely hajdan önálló volt nyelvünkben. Ékezettel magaslatot, emelkedést jelentett pl. ár, de ékezet nélkül ellenkező fogalom kifejezésére használtatott, pl. ar-at, azaz: levágja a búzát, földre dönti el hadat, (mely szó régen, sőt a népnyelvben ma* is sereget, csapatot jelent, mondják pl. itt jön a Sereshád, azaz: a Seres család tagjai stb.), így ez alsóbb vagy déli ao*