Magyar Nyelvőr – 10. évfolyam – 1881.

Volf György. Előterjesztés a magyar nyelvtörténeti szótár ügyében

kettőt mutatunk be közülük; mind a kettő napjainkban, a most folyó évben inspiráltatta magát; s egyikének etimologikus süte­ménye még oly friss, hogy csakúgy párolog az inspiráczió melegétől. R. Ensel Sándor: A „Komáromi Lapok" április 23-i számában a következő hely­névmagyarázatokat olvassuk tőle : „Ocsa. A kereszténység elterjedésekor a görög ízléssel épült egyházakat, görög nyelven „Oikia", magyarosítva „Ocsa" nevezték el, így lett „Kalos" (szép) és „Oikia" (templom) szavakból Kalocsa (Széptemplom), hasonló­kép „Madocsa" és „Kamocsa". Tanúság. Volt egy idő, midőn az egész magyar nemzet, még a tót napszámosok is görögül be­széltek. Ezt, minden valószínűséggel, a görög birodalom fel­bomlása után idevándorolt görög gyarmatoktól sajátították el, a­mint erről Herodotus világos szavakkal bizonyságot teszen 12. könyvének 27. fejezetében. A­ki pedig az oikin-ácsa hang­változás egyszerűségét és természetességét át nem látva még bebizonyítása után tudakozódnék, azon teljes szívünkből csak sajnálkozni tudunk, meglátszik a szerencsétlenen, hogy sohase foglalkozott komáromi helynevek fejtegetésével. Nagyon kár, hogy a t. szerző a Mad­ocsa, Kam­ocsa, azonfelül Ug­ocsa, Bab­ócsa sat. helyneveinknek is nem függesztette oda tanulságos magyarázatát. Perbete: „A helység lakói majd mindnyájan perbe keve­redvén, egymást „perbe­te" szavakkal gúnyolták, a mely a helyre is ráragadt." Ez az elmés magyarázat egyszerre kezünkbe adja e többi Per-es helynevek titkainak kulcsát. Perbál (Pest m.) t. i. az a helység a hol, b­á 1-ban össze p­e­rlekedtek az emberek. Perint (Vas m.) és Perlep (Bars m.) tökéletes hasonmásai a „perbe­te" névnek: per­int (benneteket), per-lep (mind­nyájunkat), Perjámos (Torontál m.), Perkáta (Fehér m.) pedig nem egyebek, mint Per-János, Per-Kata sat. sat. Rácz Károly. Az Alföld szept. 16-i számában ragyogtatja inspirácziójának szikrázó tűzijátékát. Az „Arad" szót magyarázza: „Az Arad szóról adott eddigi magyarázatokat mi is a következő hypothe­sisekkel szaporítjuk, i-ször Arad neve származik az ar gyökből, mely hajdan önálló volt nyelvünkben. Ékezettel magaslatot, emelkedést jelentett pl. ár, de ékezet nélkül ellenkező fogalom kifejezésére használtatott, pl. ar-at, azaz: levágja a búzát, földre dönti el hadat, (mely szó régen, sőt a népnyelvben ma* is sereget, csapatot jelent, mondják pl. itt jön a Sereshád, azaz: a Seres család tagjai stb.), így ez alsóbb vagy déli ao*

Next