Magyar Nyelvőr – 12. évfolyam – 1883.
Aprólékok - A Nemzeti Jókai
maradtam ; „Bele estem a Dunába", ha kiszabadultam ; „Belé estem a Dunába", ha ott vesztem. Milyen takarékosság, mekkora rövidség, minő szabatosság! „Be csukták a kóterba" azt teszi, hogy maga kivánta, hogy bezárják, hogy ingyen kosztot kapjon, de kitudódott s kieresztették. „Be csukták a kóterba" = benn is maradt, elérte czélját. „Beé teszik a halottat a sirba" = örök időkre ott marad ; „bele teszik" ellenben csak az oly halottról mondhatni, a mely visszajön. Hasonló különbség van ezek közt is: „Kerkápoly fel vitte a miniszterségig , nem miniszter többé ; ellenben : „Trefort fölvitte a miniszterségig" = most is az. „Leszállt a pokolra" annyit tesz, hogy most is ott van ; ellenben : „Alászállt a pokolra" = nem volt kedve ott maradni, visszatért. (Aki efféle szabatosságról többet kiván tudni, olvassa a „Népnevelő" [megjelenik Nagyszombatban a mult évi folyamában közlött ,,Javítsunk az íráshibákon!" czimü czikksorozatot). APRÓLÉKOK: A Nemzeti Jókai. Köztudomású dolog, hogy Láng Lajos ez év kezdetén a Nemzet szerkesztésétől visszalépett s a szerkesztést Visi Imre vette át. Erről a főszerkesztő, Jókai Mór, a január 14. számban értesítette a nagyközönséget. Tudósításából átvesszük a következő sorokat: „Kénytelenek voltunk Láng Lajos tisztelt barátunknak azon elhatározásába belenyugodni, miszerint ő, az eddigelé általa ép oly nagy tapintattal és ismeretgazdagsággal, mint méltó elismeréssel és meglepő sikerrel vezetett lapunk szerkesztésétől visszalépni mélhatlannak találja, birván jövendőre való azon igéretét, hogy széles alapú kitűnő tehetségeit, mint a „Nemzet" egyik kiváló főmunkatársa, ezentúl is lapunknak szentelendi. Másfelől a lap további vezetésébe belépő szerkesztő Visi Imre tisztelt barátunknak személyében oly, minden nehéz időkben kipróbált, hazafiúi jellemet, emelve az ifjúi erély, tehetség és tanulmány magasfokú adományai által, vélünk lapunk számára állandóan megnyerhetni, mely a tisztelt olvasó közönségnek, és a szabadelvű pártnak, eddigelé a „Nemzet" irányában nyilvánult pártfogását és rokonszenvét méltán igazolni fogja." Az olvasó, a ki Jókainak megragadó és szívhez szóló magyarosságát ismeri, s ki ne ismerné a magyar írástudók közül ? méltó csudálkozással kérdezi : az a Jókai beszél itt, aki a Csataképeket, Uj földesurat stb. írta ? és sehogy se tudja megfejteni magának e rejtvényt. Mi azt hisszük, rájöttünk a dolog nyitjára. Jókai e sorokat egy képviselőházi fiskális beszéd ráhatása alatt fogalmazta ; vagy, ami még valószínűbb, mikor neki kezdett az íráshoz, hirtelen