Magyar Nyelvőr – 87. évfolyam – 1963.
1. szám - Nyelvművelés - Lőrincze Lajos: Kodály Zoltán köszöntése
MAGYAR NYELVŐR 87. ÉVFOLYAM * 1963. JANUÁR—MÁRCIUS * 1. SZÁM Kodály Zoltán köszöntése (Elhangzott a nyelvművelő munkabizottság 1962. december 11-én tartott ülésén) Tisztelt Munkabizottság! Néhány nappal ezelőtt egy szép ünnepélyen vehettem részt. A József Attila Gimnázium dísztermében versenyre jöttek össze az ország József Attiláról elnevezett iskoláinak legszebben szavaló diákjai, hogy a nagy költő halálának huszonötödik évfordulója alkalmából versei elmondásával, a szép szó kultuszával áldozzanak emlékének. Az ünnepi szavalóverseny megnyitóját Bencédy József, bizottságunk tagja, a művelődésügyi minisztérium főosztályvezetője ezekkel a szavakkal kezdte : „Kodály Zoltán riadója óta . . ." S a versenyzők, a bírálók, az ünnepségre összegyűlt fiatalok, szülők, tanárok között talán senki sem akadt, aki ne tudta volna, mi is volt az a riadó, amelynek zengését még ma is halljuk, s amely mindmáig ébren tartja ezeket a versenyeket, a szép magyar szó ünnepeit. Pedig ez a riadó elég régen hangzott el : harmadfél évtizeddel ezelőtt, de azóta egy pillanatra sem halványult el, mekkora jelentősége van Kodály Zoltán egykori előadásának, kezdeményezésének , s az évről évre egyre terebélyesedő kiejtési versenyeken — Budapesten és vidéken, egyetemeken és általános iskolákban — mindig és mindenhol Kodály Zoltán nevével kötöttük össze ezeket az alkalmakat. Nem kell elmondanom, miért emlékeztetek erre most, bizottsági ülésünk elején, hiszen Kodály tanár urat már hetek óta ünnepli az ország születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából. Ebből az ünneplésből mi különösképpen az elmondottak jogán kérünk részt. Huszonöt éve, egészen pontosan huszonöt éve és két napja, 1937. dec. 9-én tartotta meg Kodály Zoltán azt az előadását, amely a jó magyar kiejtés ápolásának megindítója lett. ,, Bizonyos — mondta —, hogy egy nyelvben és stílusban kifogástalan szöveget magyartalanul is fel lehet olvasni. Vannak tehát a nyelvhelyessségnek írásban nem rögzíthető, csak füllel felfogható elemei is. A nyelvnek nemcsak leírható része van kitéve romlásnak, hanem talán még inkább ez a jelekkel nem rögzzíthető, csak hallható része.^Az élőbeszéd azon elemei: