Magyar Nyelvőr – 98. évfolyam – 1974.
Pásztor Emil: Petőfi Sándor életművének szókészlete a Petőfi-szótárban
Kitűnik ebből az összehasonlításból, hogy az egyes betűkkel kezdődő szavak számainak egymás közti arányai nem okvetlenül hasonlók a nemzeti és az egyéni nyelvben, két író nyelvhasználatában pedig az egyének közti arányok is igen különbözők lehetnek. A felsorolt kezdőbetűkkel a köznyelvben az F betűs szavak száma a legnagyobb, az írói nyelvben viszont — úgy látszik — az E, É betűvel kezdődőké. Juhász Gyulánál feltűnő a C betűs szavaknak kis, Petőfinél ezeknek aránylag nagy száma. Meg tudjuk-e már állapítani, hogy Juhász Gyula és Petőfi teljes írói szókincse hány szóból áll ? Juhász Gyula esetében — prózai műveinek szótári feldolgozása híján — erre a kérdésre egyelőre nem lehet számadattal felelnünk. Petőfi összes szavainak számát úgy kapjuk meg, ha a szótár önálló címszóihoz — az utaló címszók nélkül — az úgynevezett alcímszókat is hozzászámoljuk. (pl. az akar ige teljes szócikkében tulajdonképp nem egy, hanem öt szó van: maga az akar ige s ennek négy igeneve. Az utóbbiak — akarni, akaró, akarva, akarván — ,,alcímszavait" a szótár a főcímszótól egyrészt betűtípusukkal, másrészt bentebb kezdésükkel különbözteti meg, így az első kötet szavainak száma: 8506, a három kötet teljes szóanyaga pedig háromszor ennyi, vagyis huszonöt-huszonhatezer lesz. Ha az alcímszókat nem vesszük számításba, akkor az első kötet önálló szócikkeinek vagy fő címszóinak számát (6918) kell megszoroznunk hárommal, de még így is mintegy huszonegyezer szóra tehetjük Petőfi életművének szókészletét. Hogy jobban megfigyelhessük Petőfi szókincsének sajátságait, vizsgáljuk meg például a szótár C betűs részét. Itt először is szemünkbe tűnik az aránylag sok tulajdonnév: a magyar, latin, francia, angol stb. személy- és földrajzi nevek sokasága (Caesar, Callot, Cambridge, Capulet, Capuletne, Caraffa, Cassius, Cato, Cece, Cecília, Cerberus, Ceres, Champ-de-Mars, Chateaubriand, Cherubini, Cicero, Cinkota, Claudia, Claudius, Coriolanus, Cumberland, Czakó, Czobori stb.). Igen jellemző bizonyos idegen határozószók használata: categorice, circiter, circa, classice stb. Az eddig felsorolt C betűs szavakon kívül még számos olyan található a Petőfi-szótárban, amely nem köznyelvi szó, s így az ErtSz.-ban hiába keresnénk: catai, céheskedés, centurio ('a centuria parancsnoka, százados'), cethal-száj, cigányné, cikornya-beszéd, cinkotai, cintmasina ('tűzszerszám'), cotillon ('egyfajta füzértánc') stb. Beletartoznak Petőfi szókicsébe a saját mondataiba szőtt idegen kifejezések is: pl. comité du salut public ("a nagy francia forradalom Közjóléti Bizottsága; [átvitt értelemben] a pesti forradalom vezető szerve, az ún. Közcsendi Bizottmány': „Hah, ha láttad volna, midőn a comité du salut publicből a deputatio megjelent"). Érdekes ellenben, hogy Petőfi írásaiban sehol egyetlenegyszer sem fordulnak elő a következő, c-vel kezdődő magyar szavak: cafat, cáfol (más a belőle képzett cáfolat, amelyet viszont 5 esetben használ), cafrangos, cár, cári, cédula, céhbeli, céhmester, célpont, ceremóniázik, cérnavékony, ceruza, cic, cica stb. E szótár nélkül aligha hinnénk el, hogy Petőfi sehol le nem írta életművében az egyelőre szót, amelyet Arany János versben is alkalmazott: „És felejtem egyelőre Gondjaimat a jövőre." Vagy például Arany Családi körének nem egy szava teljesen hiányzik Petőfinél: bólingat, csapong, eresz, fehérlik, cica, bogarászni; pedig Arany versének csak az első tizenhárom sorát szembesítettem Petőfi szókincsével, s itt is csak az ADF kezdetű szavakat vettem vizsgálóra. Természetesen Petőfinek is van számos, többnyire csak egyetlen alkalommal használt egyéni szava: budar, éjmadár, föveny szőnyeg stb., amelyek más íróknál vagy a köznyelvben ismeretlenek. Petőfinek búskomoly