Magyar Nyelvőr – 98. évfolyam – 1974.
Pásztor Emil: Petőfi Sándor életművének szókészlete a Petőfi-szótárban
és dörömböz szava sem szerepel az ÉrtSz.-ban. De nem folytatom az eltérések kutatását. A Petőfi-szótár segítségével igen gyorsan meg lehet állapítani, hogy írt-e Petőfi valakiről név szerint, és ha igen, melyik művében és mikor írt róla. Például a szabadságharc vezető tábornokai közül Damjanichot és Dembinszkit sehol sem említi, Aulich Lajost sem, Bemet viszont 42 esetben. Nem szerepel nála Balassi, ellenben Csokonai nevét 12 alkalommal is leírja. Az akkor még nem egyesített Budának és Pestnek mai Budapest nevét már használta Petőfi, bár írásban csak egyetlenegyszer: ,,Budapest az ellenség kezében van." (Az idézet adatolásából azonnal megtudjuk, hogy egy hírlapi cikkében írta ezt, 1849. január 9-én.) 2. A szótár készítői Petőfi Sándor összes műveinek hétkötetes kritikai kiadása alapján az életmű minden szavát cédulára vették, s a cédulák rendezése során azt is megállapították, hogy Petőfi hányszor használta az egyes szavakat, így megtudjuk a szótárból, hogy az anya szót 264-szer, az apát 203-szor írta le (az előbbit 7, az utóbbit 6 jelentésben használva). Az anya gazdag szócikkét böngészve eszembe jut, hogy ez a két és fél hasáb a nyelvtani alakok részletezésével, a sok idézettel és a lelőhelyekre való utalással szinte kínálja az anyagot egy ilyen című tanulmányhoz: ,,Az anya Petőfi költészetében és prózájában". Petőfi életművének egyik leggyakoribb és legjellemzőbb főneve az ember (1248 előfordulással, 10 jelentéssel). Az ég főnevet 500, a földet 620 esetben használja. Igen kedves szava a barát. A '(kolduló) szerzetes' jelentésű barát, szót 18-szor, a közönségesen ismert barát főnevet pedig 820-szor írta le. Az utóbbit 36 alkalommal toldalék nélkül (egyszer barrrát alakban !), egyébként pedig szinte minden elképzelhető toldalékkal is. És az ÉrtSz. 4 jelentésével szemben nála 9 jelentése van ennek a szónak. Van a Petőfi-szótárban egy tulajdonnévi Barát szócikk is, minthogy a költő egyszer ilyen szócserés szójátékkal szólította meg levelében barátját, Arany Jánost: „Kedves aranyom, Barát János!" Leggyakoribb szavainak egyike a 2540 adattal nyilvántartott én. Azt hiszem, ennél csak egy-egy kötőszót használt gyakrabban, de (3643), és (4631), no meg a névelőket. Megtudjuk a szótárból azt is, hogy az és-1 nagyjából azonos számban használta mondatrészek kapcsolására (2371) és mondatok kapcsolására (2255), sőt mondatszószerűen, kérdésként is előfordul nála, de csak 5-ször. Az egy-et számnévi, melléknévi, főnévi és névmási értékben összesen 1308-szor, határozatlan névelőként 2153-szor alkalmazza. Határozott névelőinek száma körülbelül tizennégyszer ennyi: 30 501. A szótárban az az névelőnek csak utaló szócikke van, ugyanis ezt az a névelővel közös szócikkben mutatják be a szerkesztők. (Nyilván nemcsak helykímélésből választották ezt a megoldást, hanem az a meggondolás is vezethette őket, hogy a teljesen azonos nyelvi szerepű két szót ne különítsék el egymástól a Petőfi szövegeiben őket követő szó magán- vagy mássalhangzás kezdetének formális elve szerint.) Eddig is tudtuk, hogy a mássalhangzós szókezdetek gyakoribb volta miatt többször használjuk a határozott névelőt a, mint az változatában. A Petőfi-szótárból most kiderül, hogy több mint háromszoros a különbség köztük az a javára. Ez Petőfinél 23 400-szor fordul elő, míg az az csak 7100-szor (1-szeres formában is írta ezt a névelőt). A szócikk rengeteg érdekes példával mutatja be a határozott névelőnek közszók előtti és tulajdonnevek előtti használatát.