Magyar Nyelvőr – 119. évfolyam – 1995.
1. sz. - A Nyelvőr hírei - Kontra Miklós, Péntek János: Fülei Szántó Endre (1924–1995)
Említsük még meg Szathmári Istvánnak a Stílusról, stilisztikáról napjainkban című, nem oly rég kiadott könyvecskéjét is (Bp., 1994), amely Szende Aladár: A magyar nyelv tankönyve középiskolásoknak című munkájának a tematikus füzeteként jelent meg, a szerző szándéka szerint azzal a céllal, hogy ,,az olvasókkal megismertesse a legfontosabb stilisztikai tudnivalókat, a nélkülözhetetlen segédeszközöket, a legcélravezetőbb elemző módszereket, a föltétlen szükséges szakirodalmat, egyáltalán a nyelvi-stilisztikai problémák meglátását, a nyelvi-stilisztikai gondolkodást" (Szathmári: i. m. 12). 5. Befejezésül az ember, a tanár és a tudós jónéhány pozitív vonását fel lehetne villantani még, de köszöntésünk, pályarajzunk már így is meghaladta a szokásos terjedelmet. Sokan vagyunk, akik a változó időben változatlan tisztelettel és szeretettel gondolunk az ünnepeltre, emberségének példájára, közvetlenségére, segítőkészségére és a vele való őszinte beszélgetésekre. Ezekkel a gondolatokkal és érzésekkel köszönjük meg azt a sok szépet és jót, amit együtt és egyenként kaptunk tőle. Kívánjuk neki, hogy további jó egészségben, változatlan energiával és eredménnyel folytassa tevékenységét, mindannyiunk igaz örömére és gyarapodására. Isten éltesse sokáig! Fülöp Lajos Fülei-Szántó Endre (1924—1995) Olyan nyelvészt és tanárt temettünk Farkasréten 1995. február 3-án, aki külföldiek ezreivel ismertette s szerettette meg a magyar nyelvet és kultúrát. Fülei-Szántó Endre a budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizve a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi doktorátust 1946-ban. Két év múlva koholt vádakkal bebörtönözték, életfogytiglanra ítélték, de 1956 nyarán kiszabadult. Rehabilitációja után segédmunkás, majd a börtönben tanultakat hasznosítva idegen nyelveket tanít — olyan magántanítványoknak, akiket a Belügyminisztérium küld. Már 1958-ban megjelent a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál felsőfokú francia nyelvkönyve, amelyet társszerzőként írt. A könyv nívódíjat kapott, de nevét ekkor még a szerzők közt csonkított formában (Szántó Endre) engedték csak megjelenni. 1961-ben véletlenül, kiszabadult zárkatársa protekciójával nyelvtanári állást kap a Közgazdaságtudományi Egyetemen. Ekkor a nyelvészet és a nyelvtanítás ezen az egyetemen igen alacsony szinten van, így a szerteágazó műveltségű írekkes tanár hamar föltűnést kelt, amikor egy TIT-konferencián fölszólalva a kétféle spanyol létigéről beszél. A közönség fintorog: mi köze ennek a szocialista nyelvtanításhoz?! Húsz évig tanít a Közgazdasági Egyetemen, közben szerez még két bölcsészdiplomát (spanyolból és angolból). A háború utáni idegennyelv-tanításunk első jelentős metodikusa, aki hosszú ideig szerkeszti a Modern Nyelvoktatás című folyóiratot, amelyhez hasonló színvonalú orgánuma a nyelvtanároknak ma sincs Magyarországon. Beletanul a modern nyelvészetbe, és spanyol mondattanból ír kandidátusi értekezést 1971-ben. Ő publikálja a hazai nyelvpedagógia első jelentős kötetét A nyelvtanulásról címmel 1975-ben (RTV-Minerva, Budapest). Három évvel később útjára indítja a Közgazdasági Egyetem Nyelvi Intézetének éves konferenciasorozatát és a Nyelvpedagógiai írásokat. 1966-tól bő évtizeden át a Debreceni Nyári Egyetem pedagógiai vezetőjeként járul hozzá a hagyományait elfelejtett intézmény felvirágoztatásához. Magyar nyelv külföldieknek című tankönyvei (I—IV. kötet, 1972) modern nyelvészeti alapú pedagógiai pillérei a Nyári Egyetemnek, ahol finn, cseh, angol, venezuelai, koreai, szovjet, német, amerikai és még vagy húsz országból érkező diák ismerkedik a vasfüggöny mögötti magyar néppel, nyelvvel, dallal.