Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond: Magyar nyelvtörténeti szótár, 1. kötet

A, Á - ALLELUJA - ALMA

79 ÁLLÍT—ŐRÁLLÓ STRÁZSA ÁLLÓ—FÖLDI­ ALMA 80 testeenek tekeelletes alhatatossaga lelkeenek volna tekeelletes erőssegbe (ÉrdyC. 58. 517b). Latuan benne az w atya ez nagi twkelletes alh­atatosagat (VirgC. 27. Kár: Bibi. 1.641). Állít: [sisto, statuo, stellen]. Maga dolgát jól állítani: *con­stabilire rem suam; házát jó rendbe állítani: *constituere rem familiarem PPB1. Fel­függesztő, állitó font: statera (Com. Jan. 167). Rendbe állítván táborokat, ki­állanak a nagy tágas me­zőre a seregek (Hall: Hrist. HX.118). Kívántam romlott nem­zetemet talpra állítani (Th­aly: Adal. 11.252). A tsászár ezt látván szekerét állítja, és a szántó vétót magáhozz szállítja (Orczy: Költ Sz. 227). be­állít: illoco Kr. [hineinstellen]. Az víznek a szék­ben János deák állítá be az maga lovát (Monk­ók. VIH.372). beállítás: [inlocation einsetzung]. Nemzetes Csuja Gáspár hívünket azon hivatalnak beállítására hűségtek által instelláltatni rendeltük (Monokm. XIV. 142), el­állít: [averto, depello, abbringen]. Ha meggondoljuk, hogy kár örök boldogságunkat oly könnyű módon vesztenünk, elállít gonosz szándékunktól (Fal: SzE. 566). föl­állít: [erigo; errichten]. ezeket felállítani: *instituere collegium PPB1. Márvány köbül jeles nagy épületet állít­ fel (Hall: HHist. III.136. 11.46). helybe­állít: [restituit, restaurat, herstellen]. Hogy a trójai hadakat meg­segítse, bátorítsa, és az elveszendőket helybe állítsa (Hall: HHist. III.130). meg­állít: [sisto, zum stehn bringen]. Ez okon a gá­lyát ott meg is állítják (Gyöngy: Char. 197). össze­állít: [colligo, contradio, sammeln]. Állíts össze tábo­rokat, rabolj, dúlj fel országokat (Orczy: KöltH. 93). Állítás: assertio Kr. [behauptung]. A mint hogy a kívánás, megvetés, eltávasztatás, állítás, tagadás, kételkedés is csak kü­lömb módjai az akaratnak (ACsere: Enc. 4. MF.). Álló: stans, statarius, stabilis MA. [stehend, bestandig]. Álló sereg: phalanx C. Álló almák: *conditiva mala; kevéssé álló gyümölcsök: *fugacia poma PPB1. (? In fluvium Thyra ad locum farkasalloya vocatum, 1381. Zichy C. IV.182). Álo kéntsed leszen mennybe (Helt: UT. L8). Vízálló tócsa (Com. Jan. 96). Hozzája illő, testéhez álló: un juste­au-corps (KirBesz. 131). Egy álló helyben (Fal: Jegyz. 922). ajtón-álló: janitor: ostiarius C. [fürsteher]. (Helt: Háló. 87. Born: Préd. 284; Tel: Evang. 11.1015). Ajtón-álló leány: ostiaria (Pázm: Préd. 498). Ajtón álló szolga (Fr: Sztán. 89). [alatta-álló] alatta-állóság: subsistentiaG Kat: MGramm. C. (CorpGramm. 318). bosszú­álló: ultor, vindex C. [racher]. Bozwallo: vindex (Ném Gl. 184). Meg ternel ellensegeth ees bozw­alloth (KulcsC. 12). Ne legy boszszu álo: non quaeras ultionem (Helt: Bibi. I. HHh). Boszszú­álló haraggal gerjedeztek (Pázm. Préd. 90). Látja bosszúálló fegyverben az svécust (Thaly: Adal. 1.94). kapun­ álló : atriensis, janitor MA. [tarsteher]. Az kapwth es az emelchyeth az kappwn allowal fel wonatthywk (LevT. 1.45. Mel: Jób. 74. Kár: Bibi. 1.423. IH145). láb­álló: [constans; bestandig]. Hazugság állandó nem lehet lábálló akármi dologban is (Kisv: Adag. 373). [magából­ álló] magábólállóság : simplicitas GKat: Titk. 292. őr­álló (evrennallo Pesti: Nom. 32)": speculator, catascopus. C. [wachter, wache]. Eleibe kelenec az ör alloc (GuaryC 56). Ör allot tereztenec eg magas hegen (DebrC. 328). Örállo istrasak (Mel: Sztán. 223). Ör allokat heliheztettem (Mon: Apol. 485). Strásás őr­álló (MA: SB. 72). Örállója és feje­ felett vigyázó oltalma annak, a ki őtet szereti (Pázm: Préd. 631). Egyedül legyek-e én őr­állód, ki megjelentsem veszedelmedet (Zrínyi 11.162). Őr álló strása (Lászl: Petr. 110). strázsa-álló: excubitor, vigil, stationarius MA. [wache, sehild­wache], Strasa allo vitezök: *stationarii milites C. Strasa állo sereg: statio MA. Strasa allo uitez (Born: Evang. 1.28). út­álló (uton­cUU, rabló Matkó: BCsák. 157). grassator C. [wegelagerer]. Utálló latrok (Kász: Kit. 236). Ha útállók, egyéb latrok, tolvajok találtatnának (Monk­ók. VIII. 193). Állóság: stabilitas Kr. [standhaftigkeit]. Erőssen állóság: fixitas [a testek részecskéinek egymáshoz erős tapadása] (A Csere: Enc. 127.) AXILELUJA : Másod enekb­es az alleluia, ky iegzy ez angoloknak evrevmevket menyorzagban (Corn C. 374). A­LMA (ama Fal: Vers. 903): pomum, malum C. [apfel]. Almafa (1225. Jeni.). Ffigenec ele almaia: príma poma ficul­neae (Bécsi C. 193). Kerteben rosakat zedök almakai egyetem­ben (DebrC. 186). Magas fak, es nagy edesseges almak vad­nak regta (TelC. 273. WinkC. 362. NagyszC. 121. Zrínyi I. 99). Asszu alma (Radv. Csal. 11.63). Szemeid igazan nezenec, es szemed bőre almaia [pupilla; augapfel] lepessedet elől vegye (Pécsi: SzüzK. 81). Az almának külömb külömb­féle nemét és nevét mind le­irnya, majd haszontalannak és lehetetlennek itélém . . A nevekbe annyi [a kü­lömbség], hogy néhutt csak a szomszéd falukbann­ is külömben nevezik őket. Én csak ennyi­hányat nevezek köztülök, a mint ide Posony­ és Csallóköztáján nevezik őket (Lipp: Piert. HI.142). ádám-almája: frumen C. MA. larynx PP. [adamsapfel, gurgelbein]. arany-alma: 1) malum aureum Kr. [goldener apfel]. Venus ada neki három aran almát (BodC. 19). Az arany-almára, mellyet a királyok kezekben hordoznak, keresztet tsináltatott (Pazm. Préd. 1217). 2) [malum aurantium; pomerante]. Aranyalmafa vagy narancsfa (Váli: OrvSz. 7). báling-alma, kétféle: eggyik nagyob, kinek fele szép piros, fele sárga édes bor izű. A második aprók, sárga, és csak néhutt vörös, savanyu (Lipp: Piert. III.144. 92). birs-alma (bis alma ). bys alma Frank: HasznK. 21b). cotoneum, chrysomela C. cydonium MA. [quitte]. Az bis almat főzd meg, herseget ki vezőn,es az hasnak meneset meg allattya (Beythe: FivK. 21b). boldogaszony-almája, jó édes sárga, ez is tartós (Lipp: Piert. N­L 143). bolondító-alma: malum insanum Mel. Herb. 52. borízű-alma: pomum viuaceum MA. musteum malum Kr. [weinapfel]. Lipp: PKert. III. Kr. citrom-alma: citromalum, Márton lat. [citrone]. Czitron alma (Web: Am. 87.) darás-alma. Darás alma, a­ki édes szabású (Lipp: Piert. Hr.143). farkas-alma: aristolochia MA. aristolocliia longa Nom. 85. clematitis Beythe: Stirp. 2. [ostarlucei]. (Frank: HasznK. 20. Cseh: Orv.IC. 22. Misk: VKert. 511). fontos­ alma. Fontos alma, nagy öreg, mindeniknek egy egy fontosnak kellene lenni, bor iza (Lipp: PKert. HI.143). földi-alma: patada [erdapfel] Lipp: PKert 11.153.

Next