Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-10-04 / 1. szám

o i'f i­y c­v \ \ '* o I. év. 900. október 4. Egyes szám 8 fillér. MAGYAR PAIZS /I rJff Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre 1 korona / 1. szám. Hazai dolgok hirdetése féláron: egy oldal 20 K. Szerk.és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 23. Tájékoztató! Hogy minden esetleges és esetlen meg­jegyzésnek előre útját vágjam, megjegyzem, hogy a paizs hadi szerszám ugyan, de csak védő eszköz és nem támadó fegyver. Ilyen a » MAGYAR PAIZS» is. A » MAGYAR PAIZS» közlönynek önkényt elvállalt kötelessége a következő pontokban látható. 1. A Zalaegerszegen megalakult magyar iparvédő-egyesületnek szószólója, az egye­sület tagjainak mintegy heti levelezője lesz. 2. Ezen így, az iparvéd­ő-egyesület szelle­mében Zalaegerszegen megalakult központi fogyasztó és értékesítő szövetkezetet is pár­tolja mindaddig, míg ez el nem tér ama két sarkalatos elvétől, hogy t. i. először a hazai ipart tevőlegesen pártolja, másodszor a közönség megélhetésének könnyebbítésére min­dent tisztán és minél olcsóbban közvetít. A­mint tehát az említett egyesületnek, úgy ennek a szövetkezetnek is közli hétről-hétre minden ügy­ét-dolgát. 1. A­mint a zalavármegyei iparvédő-egye­sület és szövetkezet hullámgyűrűt vetve, tovább-tovább is akar hatolni, akként a n MAGYAR PAIZS» sem maradna csupán egy vármegye határán belől A hazai ipar­védő m­­ izgalmaknak és ilyen irányú szöv­et­kezetekn­ek a szellemet általában, nagyobb körben is terjeszteni akarja. 4. Az iparvédő mozgalmat nem csupán az iparosok javára találták ki, hanem a kezök­ben levő nemzeti szellem fejlődésére, a nem­zeti közműveltség bővítésére, a közönség egyes tagjai elszegényedésének a megakadályozá­sára, vagyis a nemzeti vagyonosodás emelé­sére, vagy a­mi mindegy: az önérzetnek, az önállóságnak és a szabadságnak ápolására. Ennél fogva a honi ipar emelésére nézve szóba áll a «MAGYAR PAIZS» mind a három tényezővel: az iparossal, a kereske­dővel és a fogyasztó közönségge­l. 5. Szóba áll a «MAGYAR PAIZS» a földművelővel, az iparossal és kereskedővel, azért is, mert ennek a háromnak együttesen kell haladnia, s szóba elegyedik főképen a kézi munka emberével, mert ezek tartják csontos vállukon és kérges tenyerükön az országot. 6. A hazai ipar elhanyagolásával sok pénz kimegy az országból, s a­mennyi kimegy, mi ugyanannyival szegényedünk. Az elsze­gényedés után pusztulás következik. Akár­micsoda miatt van a sorvadás és pusztulás, csak pusztulás az. Ezért szólani fog a «MAGYAR PAIZSu a maga módja szerint a munkátlanságról és a munkásságról, a fényűzésről és a józan életmódról, a pazar­lásról és a takarékosságról, a közgazdaság­ról és az egészségügyről.­­• Hogy az egészséges testbe­ni egészséges lélek lakjék, hozzá kell járulnia az iskoláz­tatásnak is, mert nem ok nélkü­l mondták, hogy «elvész a nép, mely tudomány nélkül való”. A nevelésügy népszerűsítésén szana­szét még va?i mit dolgoznunk. 8. Azt azonban nem sokat kell védelmezni, a­mi már fokozatos haladásnak és erősödésnek indult. A szerzett és szerzendő tudománynál van egy féltettebb kincsünk, a­mit örököl­tünk, a­mi a vérünkben gyökeredzik: ősi tulajdonságun­k, nemzeti hajlamunk, magyar jellegünk. Ezt az ősi természetet, mely a miénk, s mely nélkül nem is lehetnénk mi, a micsodák, ezt kell védelmezni a viseletben, szokásban, gyermekjátékainkban, tánczban, zenében, dalban, beszédben és írásban, tár­salgásban és irodalomban, tanításban és tankönyvekben, életben és művészetben, s legeslegfőképen a nyelvben ; mert *.nyelvében él a nemzeti, s hiába­ nem lehet tagadni, hogy itt-ott rányomulva, sarokba szorítják a magyar nyelvet, vagy megtámadva néha játékból is, vagy érzéketlenségből, meg-meg­tépaszszák. A­­­ MAGY­A­R PAIZSd a magyar vérnek ezt a kincsét, a magyarságnak az iparnál ezt a drágább kincsét is szándékozik védel­mezni. Terjeszti a magyar nyelv használa­tát s a használatban sürgeti a magyaros­ságot. 9. Ezekből látható, hogy e közlöny v véle­m­­én­yt mond a közélet nyilvánulásairól arra nézve, a­mi a magyarosságot illeti, s a­mi a magyarság megerősödését jelenti. Mert bírálat vagy ítélet nélkül sem a szónak, sem az írásnak nincs értéke. Egyesek érzékeny­ségét megkíméli a * MAGYAR PAJZS*, de tétovázás nélkül beleszól a közérdekbe. A megye és város igazgatásáról, a törvény­kezésről, társadalmi gyűlésekről rövidebb értesítéseket közöl. A vallásosságot általános­ságban ápolja. Egyéb vallási és politikai dolgokról legfeljebb rövid krónikákat sorol fel, távol minden véleményezéstől. Vagyis a «MAGYAR PAIZS» nem politikai lap. 10. A «MAGYAR PAIZS* egyszerű nyel­ven beszél; nincs kü­lön beszédmódja a mű­vé­­­­z számára, s hitie erőlködik a népesre, mert csak egy magyar nyelv van : az egy­szerű, világos, érthető magyar nyelv. 11. A % MAGYAR PAIZS» olyan, mint a munkás ember tenyere: minél többet dolgo­zik, annál inkább keményedik és erősödik; minél több és erősebb ellensége van, annál jobb, annál több erőt tud kifejteni. Szívesen veszi, megköszöni és közli az ellenfeleknek legélesebb kritikáit és támadásait is, bírva a jogot, hogy védekezhetik. 12. Igyekszik a «­MAGYAR PAIZS» a közélet elsőrendű emberei közül szellemi tá­mogatókat nyerni. A «MAGYAR PAIZS» irányát leghathatósabban és legérvényesebben támogatják szó- és írásbeli oktatásban, s a gyakorlati életben is a magyar nők és a népiskolák tanítói. Előkelő helyekről már­is igen jóindulatú válaszok érkeztek a megin­dulandó közlönyhöz. Elég ezek közül, ha csupán Bartha Miklós úrnak és Jászay Mari asszonynak a levelét említem. A szerkesztő­nek a felkértek közül igen kevés a szemé­lyes ismerője, inkább a «MAGYAR PAIZS»­nak a barátjai. így : Jászay Mari (Bpest), Gyarmathy Zsigáné (Bánfi-H­unyad), I­ar­math Lujza (Maros- Vásárhely­), Kuszkóné, Tokaji Irma (Kolozsár), Németh Elekné, Andaházy Irén (Zalaegerszeg) írónők, Bartha Miklós (Bpest), Szabolcska Mihály (Temes­vár), Ke­le György (Kotor), Török Ernő (Mu­raszombat), Kuszkó István, Jékey Aladár (Kolozsvár) írók: Dr. Kele Antal (Zalaeger­szeg) ügyvéd, Kun Vilmos zalaegerszegi, Józan Miklós bpesti papok, Szádeczky Lajos kolozsvári egyetemi tanár, Borbély Sándor váczi igazgató, Fülöp Imre, Kereskedő László, Mihálovics Béla zalaegerszegi, Balogh Ká­roly kolozsvári, Buday József miskolczi fő­gymn. tanárok, Kováts Gyula légrádi kör­jegyző. Különben azt hiszem, hogy segítsé­gemre lesznek tanár és tanító társaim mind­nyájan, mert egy irányban kell nekünk töre­kednünk a «MAGYAR PAIZS*-zsal; s mun­katársak lesznek a lap olvasói mindnyájan — szóban, írásban és cselekedetben, mert van egy kötelesség, mely mindnyájunkkal közös ebben az országban : a közjólét előmozdítása. A «MAGYAR PAIZS» megindulásá­nak első igazi oka az, hogy az ezelőtt egy évvel kezdődött magyar ipar­pártolás mozgalma itt-ott már kezd csendesedni, s az a czélja, hogy ne csendesedjék és ne alugyék el, a­mint el szokott aludni a szalmaláng. Ezen ezért nem is fog szemérmeskedni a «MAGYAR PAIZS» abban, hogy úgy­nevezett eredeti czikket közöl, vagy már használtat. Ha czélját elősegítheti vele, ismétli a más lapokban i már megjelent nyo­matékosabb czikkeket, s végig vezeti a zala­egerszegi iparvédő-egyesületben tartott be­szédeket és felolvasásokat, ha azok már megjelentek volna is itt vagy amott, mert a «MAGYAR PAIZS» nem szépelegni, hanem használni akar. A közlöny hetenként mai alakjában, leg­kevesebb nyolcz oldalon fog megjelenni. Három hónapra 1 korona, egy évre 4 korona az ára; egyes példány 8 fill. A hazai termények és iparczikkek hirdetésének az ára az eddigi szokás­hoz mérten felényi. Két sornyi kis hirdetésnek az ára az előfizetés árá­ban már benne van. Lehet, hogy vakmerőség volt ilyen olcsóra szabni a lap árát, de hitem és reményem van rá, hogy gazdagon meg lesz jutal­mazva, ha olyan becsülettel hívja folytatni pályafutását, mint a­milyen becsületes a szándéka. Zalaegerszeg, 1900. október 4. Szerkesztő és kiadó. Ozt A „Magyar Paizs" barátaihoz. Vaszary Kolos történettudós és Magyar­ország első papja azt mondta, hogy kard szerezte, kereszt tartja fenn a hazát. Nem lenne pórias akkor sem, ha úgy mondanók, hogy paizs tartja fönn — a háromszögű paizs: a vallással, a mun­kával és a hazaszeretettel. Még a kereszt is tehát csak egyik része a védelemnek. Szent István királ­lyal bevégződött a kard szerepe. Azóta paizsra van szük­ségünk. Csaknem egyszerre jött a ke­reszt és az ekevas. A hazaszeretet csak később jött még. A­hogy a magasra tartott kereszt összekötött éggel, s a földbe akasztott bennünket az ekevas lebi­lincselt ehez a földhöz: ez összekötteté­sekből született a hazaszeretet. Vagy más szókkal, őseink szellemi életének a finomabb része volt a hit, mely jövőt ígért nekik azzal a feltétel­lel, ha munkához fognak. Durvább, de nem lényegtelenebb része szellemeknek az a készség és ügyesség, mel­lyel akar­ták és meg is tudták fogni a kapa nye­lét. S mikor látták, hogy nemcsak füvet terem a rét, nemcsak vadhúst ad az erdő, s nemcsak a folyó vize oltja a szomjat,

Next