Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1900-10-04 / 1. szám
o i'f iy cv \ \ '* o I. év. 900. október 4. Egyes szám 8 fillér. MAGYAR PAIZS /I rJff Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre 1 korona / 1. szám. Hazai dolgok hirdetése féláron: egy oldal 20 K. Szerk.és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 23. Tájékoztató! Hogy minden esetleges és esetlen megjegyzésnek előre útját vágjam, megjegyzem, hogy a paizs hadi szerszám ugyan, de csak védő eszköz és nem támadó fegyver. Ilyen a » MAGYAR PAIZS» is. A » MAGYAR PAIZS» közlönynek önkényt elvállalt kötelessége a következő pontokban látható. 1. A Zalaegerszegen megalakult magyar iparvédő-egyesületnek szószólója, az egyesület tagjainak mintegy heti levelezője lesz. 2. Ezen így, az iparvédő-egyesület szellemében Zalaegerszegen megalakult központi fogyasztó és értékesítő szövetkezetet is pártolja mindaddig, míg ez el nem tér ama két sarkalatos elvétől, hogy t. i. először a hazai ipart tevőlegesen pártolja, másodszor a közönség megélhetésének könnyebbítésére mindent tisztán és minél olcsóbban közvetít. Amint tehát az említett egyesületnek, úgy ennek a szövetkezetnek is közli hétről-hétre minden ügyét-dolgát. 1. Amint a zalavármegyei iparvédő-egyesület és szövetkezet hullámgyűrűt vetve, tovább-tovább is akar hatolni, akként a n MAGYAR PAIZS» sem maradna csupán egy vármegye határán belől A hazai iparvédő m izgalmaknak és ilyen irányú szövetkezeteknek a szellemet általában, nagyobb körben is terjeszteni akarja. 4. Az iparvédő mozgalmat nem csupán az iparosok javára találták ki, hanem a kezökben levő nemzeti szellem fejlődésére, a nemzeti közműveltség bővítésére, a közönség egyes tagjai elszegényedésének a megakadályozására, vagyis a nemzeti vagyonosodás emelésére, vagy ami mindegy: az önérzetnek, az önállóságnak és a szabadságnak ápolására. Ennél fogva a honi ipar emelésére nézve szóba áll a «MAGYAR PAIZS» mind a három tényezővel: az iparossal, a kereskedővel és a fogyasztó közönséggel. 5. Szóba áll a «MAGYAR PAIZS» a földművelővel, az iparossal és kereskedővel, azért is, mert ennek a háromnak együttesen kell haladnia, s szóba elegyedik főképen a kézi munka emberével, mert ezek tartják csontos vállukon és kérges tenyerükön az országot. 6. A hazai ipar elhanyagolásával sok pénz kimegy az országból, s amennyi kimegy, mi ugyanannyival szegényedünk. Az elszegényedés után pusztulás következik. Akármicsoda miatt van a sorvadás és pusztulás, csak pusztulás az. Ezért szólani fog a «MAGYAR PAIZSu a maga módja szerint a munkátlanságról és a munkásságról, a fényűzésről és a józan életmódról, a pazarlásról és a takarékosságról, a közgazdaságról és az egészségügyről.• Hogy az egészséges testbeni egészséges lélek lakjék, hozzá kell járulnia az iskoláztatásnak is, mert nem ok nélkül mondták, hogy «elvész a nép, mely tudomány nélkül való”. A nevelésügy népszerűsítésén szanaszét még va?i mit dolgoznunk. 8. Azt azonban nem sokat kell védelmezni, ami már fokozatos haladásnak és erősödésnek indult. A szerzett és szerzendő tudománynál van egy féltettebb kincsünk, amit örököltünk, ami a vérünkben gyökeredzik: ősi tulajdonságunk, nemzeti hajlamunk, magyar jellegünk. Ezt az ősi természetet, mely a miénk, s mely nélkül nem is lehetnénk mi, a micsodák, ezt kell védelmezni a viseletben, szokásban, gyermekjátékainkban, tánczban, zenében, dalban, beszédben és írásban, társalgásban és irodalomban, tanításban és tankönyvekben, életben és művészetben, s legeslegfőképen a nyelvben ; mert *.nyelvében él a nemzeti, s hiába nem lehet tagadni, hogy itt-ott rányomulva, sarokba szorítják a magyar nyelvet, vagy megtámadva néha játékból is, vagy érzéketlenségből, meg-megtépaszszák. A MAGYAR PAIZSd a magyar vérnek ezt a kincsét, a magyarságnak az iparnál ezt a drágább kincsét is szándékozik védelmezni. Terjeszti a magyar nyelv használatát s a használatban sürgeti a magyarosságot. 9. Ezekből látható, hogy e közlöny v véleményt mond a közélet nyilvánulásairól arra nézve, ami a magyarosságot illeti, s ami a magyarság megerősödését jelenti. Mert bírálat vagy ítélet nélkül sem a szónak, sem az írásnak nincs értéke. Egyesek érzékenységét megkíméli a * MAGYAR PAJZS*, de tétovázás nélkül beleszól a közérdekbe. A megye és város igazgatásáról, a törvénykezésről, társadalmi gyűlésekről rövidebb értesítéseket közöl. A vallásosságot általánosságban ápolja. Egyéb vallási és politikai dolgokról legfeljebb rövid krónikákat sorol fel, távol minden véleményezéstől. Vagyis a «MAGYAR PAIZS» nem politikai lap. 10. A «MAGYAR PAIZS* egyszerű nyelven beszél; nincs külön beszédmódja a művéz számára, s hitie erőlködik a népesre, mert csak egy magyar nyelv van : az egyszerű, világos, érthető magyar nyelv. 11. A % MAGYAR PAIZS» olyan, mint a munkás ember tenyere: minél többet dolgozik, annál inkább keményedik és erősödik; minél több és erősebb ellensége van, annál jobb, annál több erőt tud kifejteni. Szívesen veszi, megköszöni és közli az ellenfeleknek legélesebb kritikáit és támadásait is, bírva a jogot, hogy védekezhetik. 12. Igyekszik a «MAGYAR PAIZS» a közélet elsőrendű emberei közül szellemi támogatókat nyerni. A «MAGYAR PAIZS» irányát leghathatósabban és legérvényesebben támogatják szó- és írásbeli oktatásban, s a gyakorlati életben is a magyar nők és a népiskolák tanítói. Előkelő helyekről máris igen jóindulatú válaszok érkeztek a megindulandó közlönyhöz. Elég ezek közül, ha csupán Bartha Miklós úrnak és Jászay Mari asszonynak a levelét említem. A szerkesztőnek a felkértek közül igen kevés a személyes ismerője, inkább a «MAGYAR PAIZS»nak a barátjai. így : Jászay Mari (Bpest), Gyarmathy Zsigáné (Bánfi-Hunyad), Iarmath Lujza (Maros- Vásárhely), Kuszkóné, Tokaji Irma (Kolozsár), Németh Elekné, Andaházy Irén (Zalaegerszeg) írónők, Bartha Miklós (Bpest), Szabolcska Mihály (Temesvár), Kele György (Kotor), Török Ernő (Muraszombat), Kuszkó István, Jékey Aladár (Kolozsvár) írók: Dr. Kele Antal (Zalaegerszeg) ügyvéd, Kun Vilmos zalaegerszegi, Józan Miklós bpesti papok, Szádeczky Lajos kolozsvári egyetemi tanár, Borbély Sándor váczi igazgató, Fülöp Imre, Kereskedő László, Mihálovics Béla zalaegerszegi, Balogh Károly kolozsvári, Buday József miskolczi főgymn. tanárok, Kováts Gyula légrádi körjegyző. Különben azt hiszem, hogy segítségemre lesznek tanár és tanító társaim mindnyájan, mert egy irányban kell nekünk törekednünk a «MAGYAR PAIZS*-zsal; s munkatársak lesznek a lap olvasói mindnyájan — szóban, írásban és cselekedetben, mert van egy kötelesség, mely mindnyájunkkal közös ebben az országban : a közjólét előmozdítása. A «MAGYAR PAIZS» megindulásának első igazi oka az, hogy az ezelőtt egy évvel kezdődött magyar iparpártolás mozgalma itt-ott már kezd csendesedni, s az a czélja, hogy ne csendesedjék és ne alugyék el, amint el szokott aludni a szalmaláng. Ezen ezért nem is fog szemérmeskedni a «MAGYAR PAIZS» abban, hogy úgynevezett eredeti czikket közöl, vagy már használtat. Ha czélját elősegítheti vele, ismétli a más lapokban i már megjelent nyomatékosabb czikkeket, s végig vezeti a zalaegerszegi iparvédő-egyesületben tartott beszédeket és felolvasásokat, ha azok már megjelentek volna is itt vagy amott, mert a «MAGYAR PAIZS» nem szépelegni, hanem használni akar. A közlöny hetenként mai alakjában, legkevesebb nyolcz oldalon fog megjelenni. Három hónapra 1 korona, egy évre 4 korona az ára; egyes példány 8 fill. A hazai termények és iparczikkek hirdetésének az ára az eddigi szokáshoz mérten felényi. Két sornyi kis hirdetésnek az ára az előfizetés árában már benne van. Lehet, hogy vakmerőség volt ilyen olcsóra szabni a lap árát, de hitem és reményem van rá, hogy gazdagon meg lesz jutalmazva, ha olyan becsülettel hívja folytatni pályafutását, mint amilyen becsületes a szándéka. Zalaegerszeg, 1900. október 4. Szerkesztő és kiadó. Ozt A „Magyar Paizs" barátaihoz. Vaszary Kolos történettudós és Magyarország első papja azt mondta, hogy kard szerezte, kereszt tartja fenn a hazát. Nem lenne pórias akkor sem, ha úgy mondanók, hogy paizs tartja fönn — a háromszögű paizs: a vallással, a munkával és a hazaszeretettel. Még a kereszt is tehát csak egyik része a védelemnek. Szent István királlyal bevégződött a kard szerepe. Azóta paizsra van szükségünk. Csaknem egyszerre jött a kereszt és az ekevas. A hazaszeretet csak később jött még. Ahogy a magasra tartott kereszt összekötött éggel, s a földbe akasztott bennünket az ekevas lebilincselt ehez a földhöz: ez összeköttetésekből született a hazaszeretet. Vagy más szókkal, őseink szellemi életének a finomabb része volt a hit, mely jövőt ígért nekik azzal a feltétellel, ha munkához fognak. Durvább, de nem lényegtelenebb része szellemeknek az a készség és ügyesség, mellyel akarták és meg is tudták fogni a kapa nyelét. S mikor látták, hogy nemcsak füvet terem a rét, nemcsak vadhúst ad az erdő, s nemcsak a folyó vize oltja a szomjat,