Magyar Építőművészet 11. (1913)

1913 / 9. szám. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nagypályázata. — Gróf Semsey bérpalotája. — A Gazdák Biztosító Szövetkezete székháza. — Az Első Magyar Részvényserfőződe sörgyára. — Dr. Hültl Dezső villája. — A mester-utcai felső kereskedelmi iskola. — A krasznahorkai könyvtár.

Magyar Építőművészet 12. oldal Bírálati jelentés az 1912/13. évi építészeti nagypályázatról. A pályázat tárgya a Rákóczi-úton emelendő szabadonálló újságpalota. Beérkezett összesen két pályaterv a követ­kező jeligékkel: 1. Utilitas. 2. A Hír. Ezek közül az „Utilitas" jeligéjű terv nem felelt meg a pályázat alaki követelményeinek, amennyiben nem tartal­mazta a program , köve­telte 1 :100 méretű hom­lokzati rajzot s az 1:20 méretű részletet, minek következtében nem is volt részletes bírálat tárgyává tehető. Megjegyzendő egyébként, hogy e terv úgy alaprajzi, mint archi­­tektonikus megoldásában nagyon távol áll attól a színvonaltól, amelyet a nagypályázat szelleme megkövetel. A „Hír" jeligéjű terv alaprajzi elrendezésében a telek körvonalait szi­gorúan követi s annak területét erősen kihasz­nálja. A telek szabály­talanságából folyó nehéz­ségek azonban nem nyer­tek minden tekintetben megnyugtató megoldást. Az alaprajz vonalvezetésé­ben nincs meg a kellő tö­meg­csoportosít­ás, hiányzik a szerves kiépí­tés s hiányzanak a ge­rinceket alkotó nagy vo­nások. Az épület kerü­letének tömegei csak ki­sebb kiugrásokkal van­nak tagozva, amelyek azonban szervetlenek, nem az alaprajzi szükség­ből előállók, hanem a homlokzat után igazod­nak. A programaiban fog­lalt ama követelmény, hogy egyes helyiségcso­portok olyan módon ho­zandók szerves össze­függésbe, amint azt a hírlaptechnika ügyes lebonyolítása megköveteli, nem nyert teljes kielégítést, így pl. pályázó a szerkesztőség és a nyomda szorosan egymás­hoz tartozó helyiségeit egymástól elszakítva, két-két emeletsorban helyezte el. A postahivatal elrendezése elhibázott, amennyiben a közönség közlekedésére és tartózkodására szükséges része teljesen hiányzik. A magánriportot hozók váróterme csak közvetetlenül lépcsőről n­y­íló folyosószakasz, mely egyéb forgalmat is tartozik lebonyolítani. Az olvasóterem s amerikai bár belső közle­kedése nincs kellően megvilágítva. Fenti nagyobb hiányok konstatálása után a bíráló­­bizottság n­e­m tartotta szükségesnek az egyes helyiségek belső csopor­tosítását és a kommuni­káció megoldását részle­tesen bírálni. A homlokzat az épület rendeltetésének s a pro­­grammban is előírt rek­lámszerűség jellegének megfelel. Érdekes a nagy­csarnok fölé emelt magas torony, melynek óriási festett üvegablakai éjje­lenként belülről kivilá­gítva igen szép hatás­úak­­nak ígérkeznek. Hibáztatandó azonban, hogy ennek a toronynak hatását nagyban rontja a főhomlokzat közepe fölé elhelyezett emelet­nagyságú épületrész, mely amellett, hogy gya­korlatilag semmiféle cél­nak meg nem felel, a nagy tornyot bizonyos helyzetekből tekintve teljesen elfedi. Ha nincs is megraj­zolva, de azért az alap­rajzokból mégis kivehető, hogy az épületnek a Rókus-kórház felőli ré­szén, az utolsó emelet részleges elhagyásának módja nincsen művészi­leg átgondolva. Fenti hiányok mellett azonban, a homlokzatok és met­szetek számos igen szép részletes művészi érzékről és elsőrangú rajzi kész­ségről adnak tanúságot. A bírálóbizottság, arra való tekintettel, hogy fenti terv alaprajza nincsen kellően megoldva s hogy ennek folyományaképp architektúrája sem eléggé szerves, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet legnagyobb díját, az aranyérmet ki nem adja. Tekintettel azonban arra, hogy a rajzbeli előadás, valamint számos részletmeg-

Next