Magyar Polgár, 1871. január-június (5. évfolyam, 1-145. szám)

1871-05-05 / 101. szám

Y-dik évfolyam. BiöfUdzési feltétel«!* tT!? ........................ M —. b,. |,‘ ,Vr*........................... , 60 „ s.v.ukfc. ... I • 86 . Megjelenik iu iudeu nap innept utáni napokat kivéve. Szerkesitőség és Vadó­hlTatal: Moaoetornto« 7 L. Blăgai hta ,Utt. 101-ik szám m­a&yar pol&ae. POLITIKAI NAPILAP. Kolozsvárit, péntek május 5 1871 Hirdetési dijak. Ötször hasábozott sor­­ra 6 kr Bélyegdij minden hirdetésből 30 kr. Nagyobb hirdetéseknél külön kedvez­ményt is nyújt a k­i­ad­ó - h­i­v­a­t­al-Múlt-felftCó-hivatalok ■ lordén: Retez&r és ITarmAtlon&l.­öéésen: Krémer Stmnel. Snyeden: Vokál Jino­. K­amososvértt: Csen** testvérek. Kolo­sv&rtt •• Stein J. és Demj­én L. M.­Vérerhelytt: Wittich Jó*sefnél. Hirdetések. Pálinka korcsmárlási jog. Haszonbér árverési hirdetmény. Kolozsvár sz. kir. városa képviseleti testülete részéröl f óv ánrilia hA 9fi a„ ^ Sul'HoV"? VéGZé‘8d’ “ e WedáruláGképP" z az, min nev másokat kizárólag gyakorlandó pálinka korcsmárjai ior ??ekh 8y»kor,az* k#r­› kiterjed a város egész területére, és a város határára is at! ö katonai Uk!íív!tt,k­08i praedjam kivételével) - továbbá a város kebelében étező katonai laktanyákra, végre pedig a cs. kir. katonai parancsnokság alatt ál­év­re' vagyis a‘f 1870k ?'ellegvárra ~ h­árom egymásután kivetkező kezdve a«Gyirm il/'1871* l )n tus hava első napjára virradó éjféli 12 órától f„8hhl 'k/V„J“D,U8 h/va utozó n*Pja éjféli 12 Mg terjedő időtartamra, többen együttesen, és egymás jótállása mellett vállalkozóknak haszonbér és ad|kr hK?r402? Vá?: ® hMB0D,)h k­ létesítésére az árverezés, az előre megállított n!.ní«vár,iat**1 “^’VAtal! szobában mindenki által megtekinthető szerződési pontok értelmében a folyó 1871dik év május hava 22-ik napján d. e. 9 ( Uf**Air * városházánál * 4­­874nit) közgyűlési teremben fog megkezdetni, s tovább folytatólag megtartatni: 875 2—3 Bérleni vágyók előre is a következőkre figyelmeztetnek: A.) A korcsmárolási jog gyakorlata körét a szerződés ezen pontokban szab­ja meg: v »VII. a.) szabadságában áll minden e városi adófizető lakosnak, és vidékinek öt erdélyi vedret vagy egy alsó ausztriai­akót megütő vagy azt meghaladó kötött egy edényben pálinkát vagy ilynemű szeszes italt, és szeszt is bárkitől venni, va­lamint a helybeli szesz­termelőknek is szabadságában áll az öt erdélyi ved­ret megütő, vagy azt meghaladó egy kötött edényben szeszt az ily vásárlóknak egyszerre eladni a nélkül, hogy haszonbérlő ezen vevést és eladást akadályozhatná, vagy azon tekintetből akár a vevőktől akár az eladóktól bár­mi czímen valami díjt követelhetne, vagy a város ellen is bármi igényt támaszthatna.“ Azonban az egyszerre, egy kötött edényben vásárolt öt erdélyi veder mennyiségű pálinkát vagy szeszt többeknek magok között elosztani szabad nem leszen, a Vik­­ik pont­­­szám alatt körülírt büntetés terhe alatt. ab.) A helybeli kereskedő testületbe bekeblezett és törvényesen bejegyzett szer fűszer és vegyes kereskedők, valamint a gyógyszerészek is 30 Beaume fokon felüli erő fokozattal bíró szeszt (spiritist) az iparosok üzletéhez megkivántató czél­ra árulhatnak ugyan, de az ily czélokra való árulást csak­is pecsétjükkel és saját kereskedő czégükkel ellátott egy bécsi fertályon felüü­l nem terjedhető üvegekben gyakorolhatják: a vevők által a kereskedésbe bevitt üres edényekbe szeszt nem mérhetnek, az idegen edényeket be nem dugaszolhatják, le nem pecsételhetik, va­lam­int az üres üvegeket telt üvegekkel be nem cserélhetik sem be nem válthatják — csapolt hordókban szeszt kereskedésekben vagy azokkal közvetlen összekötte­tésben lévő pinczékben és raktárakban rém tarthatnak, s egyátaljában arra ügyelni kötelesek, hogy ital­ozésokra szeszt kereskedésekből ki ne adjanak. 1­0) Jogában áll jó minden bejegyzett k­eresk­edőnek, czukrásznak, mézes pogá­csásnak és rozsolis termelőnek lignerit, rhumöt, punschot, arackot, s minden finn m­ab­b ro­zs­olis nem­eket, de nem ülő és álló vendégeknek, és csakis bepecsételt egy fertályosnál nem kisebb és czéggel ellátott üvegekben minden árulási díj nélkül szabadon árulni, ily italnemeket, a külön után megállított, s a várost külön illető behozatali díj lefizetése mellett bel-vagy külföldről a városra az ezen „pontban körülirt kereskedés végett be is hozatná. Az ezen pont alatt említett finomabb rozsolis nemeknek poharanként kimérése, melyeknél csakis az úgynevezett rozsolis pohárkák használtathatnak, kávéház tulaj­donosoknak, czukrászoknak és pogácsásoknak csak úgy engedtetik meg, ha az ezennel megállított 50—80 frtig, menő évi árulási díjt havi előleges részletekben haszonbérlőnek lefizették. Ezen kedvezményben csak azon kávéház tulajdonosok, czukrászok és pogácsások részesíttetnek, a­kik egy valósággal berendezett kávé­­házzal, czukrászattal és pogácsa üzlettel birnak s a fennebbi italmérést csak mellé­kesen mint az üzletekhöz tartozót, azt kiegészítőt és nélkülözhetett gyakorolják. Ha fennebbi finomabb rozsd­isokon kívül más finomabb de nem édesített pálinkákat: u. m.: szilva, seprő, fenyőviz sat. kívánnának poharankint árulni, tartoznak azokat a haszonbérlőtől venni az általa kiszabandó áron, mely fennebbi esetekben ha az árulási díj felett a bérlőkkel az egyesség nem sikerülne, mindkét félre nézve vég­érvényesen a tanács fog határozni. Ha az itt megnevezett üzleteseken kívül mások is kívánnák ezen jogot gyakorolni, tartoznak arra nézve a haszonbérlővel kiegyezni. d) Minden e városi lakos a ki saját szükségére a város határán kívüli helyekről egy ausztriai akót (öt erdélyi véden meg nem ütő apró mértékekkel, u. m. veder kupa- félkupa fertály-, és félfertálylyal alkohol tartalmú szeszes italt, a bor és más sör kivételével, milyenek a pálinka-, szesz-, fenyőviz-, szilvorium , rostopschin-, és rozsd­is nemeket behozni akarna, köteles ebbeli szándékát a haszonbérlőnek be­jelenteni és az itt megemlített pálinkanemek kupája után 25 fokig 25, huszonöt krajezárt o. értékben, valamint azon finomabb pálinka­nemű italok minden kupája után, melyek nem sok szerint hozatnak forgalomba szintén 25 kr. 25 foktól 30 fokig menő italok után pedig 40 o. értékű krajcrárt fogyasztási díj­ez­ mén tartozik fizetni a haszonbérlő részére a sorompóknál felállított felügyelők kezéhez. Az országos vásárokra jövő idegeneknek megengedtetik, hogy három napon át mié az orezsteos vásár tart,­t­i a vásár napja előtt, vásár napján, és a vásár napja utáni napon­­ általuk behozott fenyőmet a haszonbérlőnek erdéig minden veder után fizetendő 1 frt 50 kr. dij mellett szabadon és minden korlátozás nélkül árulhassák. 1. _A szeszes italoknak bel- vagy külföldről a városra felhozatala dija a di­ah­pontok alatt meghatározott és csakis a korcsmai jog megvédésére szó­gáló fe­­lévé. .g.a.«o.o. . .. . ,i­.8i k«.j»vedelmek..k kulön égá. képezvén; azon behozatali dij a jelen haszonbérnek tárgyát nem teszi. ___________ Sz. 224. evn. 1871. 1873) 3-3 Pályázati Hirdetmény, kötve^eze­nnel S&AA“tf’ 2£3u^ŐHekéll­el Utott­ kérelmeiket (. év május hava 25-ig Kolozsmegye főispánjához adják be. Horváth Kálmán. Kolozsvárit, áprl hó 25. 1871. fő­jegyző. --------------------— (2-3) Á­rlejtési hirdetmény _ A föméltéságu m. kir. közmunka- és k.izlekcassi miomter Lamo^ , Mjjaj-S­ISSSrgia szolgáira, I. évi maju . tartatni, mire is a vállalkozni nagytermében nyilvános árlejtés fog tar menni”‘Tátere­ire és » ki. hidra van engedélyem a.yag- * _ 2M9 W kr. mester-mübérre 8») a^on eset adná magát elő, hogy e város területén tovább épitendö vas­­munsasai számára az állammal szerződő vállalkozónak szabadság adatnék arra, hogy Kenn a határon dolgozó, csakis vasúti munkásoknak a pálinkaital-nemeket élelmezés­ben a vasút építésére vállalkozó kiszolgáltathassa, ezt haszonbérlő nem ellenezheti, róla,rpániola,ak­i széria Detán engedélyezendő ital-kiszolgáltatást . Felségének » a itV1 • V09' Idkormányszéki szám alatt közhírré tett rendelete értelmében csak az ac£ tolhatja, hogy a vasútépítészeti raktárakból a városba becsempészések és visz­­szaélések ne­­történjenek, ez esetben joga leend haszonbérlőnek a fennebbi d) pont alatti szabványokat alkalmazni. Haszonbérlőnek nem lesz joga az a), b), c), d), e), f), g), alatt tett kivételekért semmi leengedést, kártalanítást a várostól követelni, s ilyetén, netán támasztandó igénye előre is érvénytelennek nyilváníttatik. ”VIH- 1) Ha a VII pont a), b), C), alpontjaiban megnevezett szesztermelők, fZer­­r­a , ve£yeskereskedök, iparosok, c­ukrászok, pogácsások és rozsd­is termelők a részekre ezen szerződésben engedményezett korlátokon túl terjednének, vagy bárki is e városi lakás vagy idegen a haszonbér ideje alatt vegyítés végett szeszt árul vagy más ilynemű szeszes italoknak kicsinyben, vagy ezen körlevél pont­jaival ellenkező módoni árulásán, kimérésén, a korcsmárolási jog kijátzására ezélzó eladásán, s igy ezen városi jognak szándékos megcsonkításán rajta éreznék, vagy el­lene ily kihágási tényt a rajta érezés esetén kívül is be lehetne bizonyítani, az ily­nemű kihágások eszközlői, megrendelői, végrehajtói a haszonbérlő által tett bejelentés következtében, sőt hivatalból is ha ily kihágás a kapitányságnak értésére jön, első esetben 12 írttól 25 frtig második esetben 25 frttól 100 frtig terjedő birsággal bün­tetendők ezen büntetés a harmadik és további esetekben a kihágás nagyságához képest 200 frtig fokozható. Minden pénzbeli büntetés egy harmadrésze a feladat, és kétharmadrésze a szegények pénztárát fogja illetni­ 2.) Ki a VII. d.) e.) pontokban meghatározott fo­g­y­a­s­z­t­á­s­i dij megfize­tése alól magát bármi okból és után kivonná, első esetben 12—25 frtig, második esetben 25—50 frtig, s további iemétlés esetében fokozatosan fog bűntettetni.“ „3.) Az I. 2. pontok szerint megállított pénzbeli büntetéseken kívül a kihágás tárgyát képező ital a haszonbérlő javára elkoboztatik.“ ( 4) Ha a haszonbérlő által bejelentett kihágási esetekben vegyészi, vagy más a hatóság közegein kívüli egyének általi vizsgálatra lenne szükség, e vizsgálatnak díját és költségeit azon esetben, ha a kihágást elkövető valóban hibásnak találtatik ez — ellen esetben pedig a haszonbérlő tartozik hordozni.“ B­) A felkiáltási haszonbéri összeg 45.000 forintban állíttatott meg. C) A vállalkozni akaró tartozik a szóbeli árverezés megkezdése előtt a kikiál­tási összegnek 10 százalékát az árverező bizottmány kezébe készpénzben, a vagy akkori börzei árfolyam értékű államkötelezvényekben bánatpénzül letenni — a bánat­pénz csak annak nem fog kiadatni, ki mint legtöbbet igére fog mutatkozni, a töb­bi betevők, vagy az árverezéstől visszalépők bánatpénzeiket bármikor is a bizottmány­tól visszavihetik .) Minden az árverezéshez hozzászollani kívánó tartozik a szóbeli árverezés megkezdése előtt kijelölni, s hiteles okmánynyal kimutatni, hogy azon esetre, ha rá mint legtöbbet ígérőre történend a leverés, elvállalt kötelezettségei biztosítására mit ad, vagy köt le a városnak? A biztosítást adni lehet az évi haszonbért egyszeresen megütő készpénzben, vagy börzei árfolyam szerinti állami kötvényekben, vagy teher­mentes, és vállalkozónak tulajdonát tevő telekkönyvezett fekvőségekben ; ki kelletvén azt is mutatni, hogy a város utolsó esetben első helyre betábláztatást nyerhet — ezen okmányokat az árverezési bizottság megvizsgálja, a vállalkozni akarótól átve­szi, s elhatározza, ha az árverezéshez szállani kivánó elfogadható e vagy sem ? E) írásbeli ajánlatok csak a szóbeli árverezésnek megkezdése előtt fogadtat­nak el, ily írásbeli ajánlatok azonban sem a szóbeli árverezés folyama alatt, sem annak bevégzése után többé be nem adhatók. Minden, a kellő időben benyújtott írásbeli zárt ajánlat mellé a bánatpénzt mellékelni kell, különben az el nem fogadtatik. F) Vállalkozni kívánók akár szóval, akár írásbeli ajánlatok alapján óhajtanak árverezni, azon körülményt, hogy az e tárgybeli szerződést a tanácsi előadói hiva­talnál olvasták, megértették s magokat minden pontjainak alávetik, a szóbeli árve­rezés megkezdése előtt jegyzőkönyvileg és saját aláírásaik alatt el kell ismerniök. 6. ) A szóbeli árverezést a kiküldött bizottmány a kitűzött nap délelőtt 9 óra­kor megkezdi, és déli 12 óráig valamint délután 3 órától kezdve 6 óráig folytatja, s akkor bezárja; az ekkor legtöbbet ígérő a jegyzőkönyvet aláírja s annál fogva kötelezi magát, hogy még azon esetben is ha a képviseleti testület a szóbeli árve­rezésnek tovább folytatását elhatározná — mindaddig megtett ígérete mellett ma­rad, mig nálánál a megrendelt tovább folytatás alkalmával nagyobb igére nem je­lentkezett. H. ) A szóbeli árverezés bevégeztetvén, azt az árverező bizottmány a képviseleti­testületnek bejelenti, mely ha a szóbeli ígéretekkel meg lesz elégedve, zárt írásos ajánlatokat maga bontja fel ha pedig a szóbeli árverezésnek tovább folytatását ha­tározná ezen esetben annak megtartására az árverező bizottmányt visszautasítja, napot 8 órát tűz, melyben ez a folytatni rendelt szóbeli árverezést befejezze; az ily' módoni befejezés megtörténvén a zárt ajánlatokat az árverező bizottság felnyitja s az eredményt kikiáltja. I. ) Bérlőnek az fog tekintetni, ki szóval vagy írásban a legtöbb ígéretet tette. K.) Zárt ajánlatok felbontása után az árverezés tovább folytatását többé a képviselőtestület sem határozhatja, sem pedig utóajánlatokat el nem fogadhat. Kelt Kolozsvár sz. kir. város közigazgatási tanácsának 1871 évi április 27-iki üléséből. Az 552 kerékvetőre engedélyezve anyag- és mester-mübérre 743 frt 95 kr. A 256 korlátjára „ „ „ „ 461 frt 99 kr. Az 1 öl hosszú 3' magas kis jászolgátra engedélyezve anyag­és mester-mübérre . . . . . 6­8 frt 3 kr. Összesen. . . 3263 frt 88 kr. osztr. értékben. Azonkívül pedig az udvarhelyszéki közelebb eső közmunkaerőből fog vállalkozó­nak adatot a fenn megnevezett munkákra segítségül 645 kézi és 207 igás napszám Az ezen építkezésekre vonatkozó tervek — egységi és összesített árjegyzékek — mint szintén az árlejtési részletes és általános feltételek is, — az árlejtés idejének be­következtéig megtekinthetők lesznek a sz. udvarhelyi m. kir. mérnöki hivatal irodájá­ban a bethlen utczában Kovács Domokos házánál a szokott hivatalos órákon, á­­m délelőtt 9-től 12-ig és délután 3-tól 6 ig. A vállalkozni kívánók kötelesek az árlejtés megkezdése előtt a kikiáltási összeg­nek 50 százalékát­­. 3263 frt 88 krból, 163 forintot bánatpénzül letenni, melyet a vállalkozó az árlejtés végén 7°­0 százalékra tartozik biztosítékpénzül kiegészítni, a többi pedig bánatpénzét visszakapja. A szóbeli árlejtés megkezdéséig elfogadtatnak írásbeli ajánlatok is, ha azok sza­­bályszerüleg szerkesztve s bánatpénzzel fedezve küldetnek be. Székely-Udvarhelytt, 1871. ápril. 20-kán. DANIEL, Csb­OR, fökirálybiró. Elveszett egy hölgynek való felső öltöny. A becsületes megta­láló kéretik, h­ogy azt a Bia­­sini szállodában 11. sz. szo­bába adja be, hol illő jutal­mát veendi. (878) 1—1 K. Rettinger divat-kereskedésében, egy kereskedősegéd és egy tanuló felvételnek. (879) 3-3 Egy úr, ki a német és franczia nyel­vet tökéletesen birja, óhajt ezekből órákat adni a váro­son, vagy pedig mint neve­lő alkalmazásba jutni vala­mely úri házhoz a vidéken. Értekezhetni e lapok ki­­adóhivatalában, vagy Buza­­utczába 120. sz. a. (880) 3-3 Rotschild és társa Bécsben, Posta-utcza, 14. szám. ‘Uj és a legelőnyösebb* 40 db. Braunschweigi sorsjegy­re. Egy b­­első részlet nyugta 5 frt. »"Valamennyi húzásra érvényes'*0 20-ad rész részletjegy 1864-iki állam­sorsjegyre 1 db. 8 frt; 9 db. 70 frt;20 db. 150 frt; 20-d rész részletjegy Magyar államsors- * jegyre 1 db. 7 frt; 6 db. 40 frt; 20 db. 130 frt; ígérvények minden húzásra. Megbízások a cs. k. tőzsdén Készpénz vagy illő előleg mellett a leg­jobban intéztetnek el. Kiad és vesz állampapírokat, sorsjegyeket bank-, vasút és ipar- részvényeket. Kimutatások, tervek, húzás-lajstromok ingyen küldetnek. Rotschild és társa Bécsben, Posta utcza, 14. (881) 9—20

Next