Magyar Polgár, 1872. január-június (6. évfolyam, 1-147. szám)
1872-01-03 / 1. szám
KOLOZSVÁR, JAN. 2. 1872. A „M. Polgár“ szerkesztőjéhez. Szerkesztő barátom! Bokros elfoglaltatásaid gátolván, hogy az év halála, s feltámadása perezében személyesen kezet szorítsunk, engedd meg, hogy e baráti kézszoritást e levélben tegye meg az, ki teljes elismerés, s becsüléssel adózik neked ama tántorithatlan elvhűség a kitartásért, melylyel a mult évben is zászlótartója vakil ellenzékünk önzetlen politikájának a mult évben, mely sorainkból pár oly egyént ragadott ki, kikbeni érzékeny csalódásomnak itt végre kifejezést nem adnom lehetlen; na de mentől több salak válik ki határozott, de nem az elérhetlenért rajongó balközépünkből, annál tisztább, méltóbb lesz az önmagához! s az amputátiók feletti fájdalmat végre is enyhíti, a teljesebb egészség öntudata, s az, hogy az elvált rodhadt részeket, habár nem szívesen is, kénytelen lévén az ellenfél magában felvenni, ezáltal beoltja magába a feloszlás anyagát. De nem célom szólni a mult évről, annak világi, s hazai politikánkat illető lefolyása oly szomorú, hogy azzal mai ünnepünket megrontani nem akarom, s az 1871-iki év lefolyásából kivonható üdvös tanúság, hazánkra nézve is annyi, hogy abból nem egy barátságos levelet, de könyvet kellene írni annak, ki nem leiznék annyira nemzetünk és józan eszébe, mint én, hogy e tanúságokat maga képes levonni a történt eseményekből. Nem foglalkozva tehát,— itt, legalább,— a múlt évvel, engedd, hogy üdvözöljem azt, melybe léptünk, s mondjam el röviden miért üdvözlöm, s miként reményem, hogy ez üdvözletem idő előtti, optimistikus rajongásnak nem fog az események által feltüntettetni. Üdvözlöm én ez évet, mert a 3 évi megkötöttség után, a nemzet kezébe teszi le újból saját sorsát. Üdvözlöm, mint végét egy oly korszaknak, mely alatt hazánk nem valt, polgárai fájdalmasan győződhettek meg, amdly alaptalanok voltak az uralkodó párt minden ígéretei, mennyire nem igazolták az események a kormánypárt azon állítát, hogy ha feladtuk közjogi előnyeinek/ egy részét, az csak azért történt, s azé^'nem nagy áldozat, hogya haza anyagi,#'szellemi gyors felvirágzásnak induljon. Üdvözlöm, mert nem lehet ez állítások amit^j-a számított hiú voltát, a gondolkozó ha/^fifj^ át nem látni, miután a mások adósság törlesztése, s quota költségei meghozták előirányzatunk nagy deficitjét a nélkül, hogy közgazdászatunk, népnevelésünk érdekében csak az elkerülhetlenre is meglenne a kellő pénzerő, s midőn, az ily állapotában is teljes elismerést érdemlő honvéd intézményünk, mely oly jó, hogy azt még a jelen kormány határzatlan ingadozó politikája sem tudja elrontani, nem bír kifejlődni pályáiból, holott ennek jelen alakját a megalkotásnál, a kormány maga is csak kezdetnek nevezi. Üdvözlöm ez évet, mert erős hitem a felől, hogy a nemzet a tett tapasztalatok után átlátva miszerint — egyebet nem mondva — a jelen kormány igen erélytelen arra, hogy jogainak, jogos követeléseinek igényt szerezzen, a jövő hengyűlészei választásoknál mellőzendi a jelen engedelmes többség tagjait, s másokból az ellenzék tagjaiból alkotva meg a parlamenti többséget, képesítendi az igazságos, alattvalói javát szivén hordó fejedelmet, az új parlamenti új többség tagjaiból egybe alkotni azon kormányt, mely trónja biztonságát teljesen eszközlendi, a jogos kivonataikban kielégített népek szeretetére állítva annak oszlopait. Üdvözlöm ez évet, mert hiszem, hogy tisztelt elvrokonim átlátandják, hogy a jövő választások hazánk életkérdésit képezik, s nem lesz többé senki csak titkon ellenzéki, de kiáll bátran nyílt sisakkal a küzdtérre, mi ha megtörténik, le nem győzhetenének bennünket a pokol kapui sem, s az eredmény igazoland engem, ki ez évet születés napján üdvözlöm. ..Legyen is résen az ellenzék minden egyes tagja, szervezkedjenek elvrokonaim csendesen, zajtalanul, de öntudatosan, s ingadozás és alku nélkül minden törvényhatóságban, mert az ellenfél nem pihen, megmozdít minden követ, néhányak engedelmességit jutalmazza, hogy ez által sokakkal elhitesse ígéretei jóhiszeműségét, rendelkezik pénz, hivatal, jutalom, s büntetessek . m*.sz ezen nem vagyunk képesek önzésben kitartást, fáradhatlan buzgóságot, untas e viagositást állitni, az igazságnak "H C3rSem k?eS ügyünket diadalra sec ak a rkCt ,a Vásárlástól nem csak a democratia szokott szegénység de elveink is tiltanak. 8ejsege, ne ei Ha minden eHeo^ einber hiven siti kötelességet, felvilágosítva környezetét múlt ra , Jelearől s a jövő esélyeiről, megtette ,vel hazájának e téren tartozik. Ha a nemzet ezután is a jelen rendszert pártolandja, részben megvásárolt szavazatával, ha látva a jobbat, a roszat igazolja, mit feltenni is szégyelnék, s támogatja az eddigi ingadozó politikát, mi nem leszünk ennek okai, s űzze a balsors szomorú gúnyját keserű fájdalmunkra szegény nemzetünkkel tovább is!! De ha restség, közönyösség ,vagy akár túlbizakodottságból csak egyetlen ellenzéki ember is elmulasztja kötelességét, a részeredmény esetére, nem tudom hova vonuland lelkiismerete vádjai ellen, annyival inkább, hogy a jövő közgyűlés többségét Erdély képviselői döntendik el. Hazánk magyar vidékeinek képviselőit véve fel csak az ellenzék ma is többségben van. Ha az Erdély kerületi képviselők többsége ellenzéki lesz jövőre, biztosítva lesz az ellenzék diadala. Ha ezt minden elvrokonom meggondolja érezni fogja a hanyagság esetén őt terhelő bűn egész súlyát. Üdvözlöm ez évet azért is, hogy rendezett határozott — bár nézeteimmel sokban ellenkező alakban —új életre ébrednek benne a törvényhatóságok is. Meghatározhatjuk mindenki hatáskörét, teendőit,, ellenőrizhetjük azt, s a hűtlen sáfárokat semmivé tehetjük a közvélemény nyilvános ítélőszéke előtt. Szent kötelesség, melynek részrehajlatlan teljesítése után talán végre a szegény nép is érzendi, hogy érte is történik valami. Üdvözlöm ez évet, még a kir. törvényi székek működése megkezdéséért is, üdvözlöm, mert tisztelve bár a bizonyosan számos kivételeket, kik különben helyüket választás útján is elnyerték volna—meg vagyok győződve, hogy ez egy év elég lesz bemutatni, mily czéltalan a bíróságoknak, az egyéni sajátságokat nem ismerő, s nem ismerhető minister által a főispáni s elnöki egyoldalú ajánlat folytáni kinevezése, s mennyivel helyesb lett volna az, miért ellenzékünk küzdött, hogy minden törvényhatóság maga válassza saját kebeléből saját biráit, élethossziglan a bírói ktualificátioval biró egyének közül, folkvékmúltját jelenét, s jellemét ismeri. Üdvözlöm ez évet, végre mert, bár többeket elragadott közülünk fájdalom a halál, bár néhányat elválasztott tőlünk az önérdek, együtt találta ez új év ellenzékünknek méltán tisztelt vezérférfiait, s együtt és hozzájok híven minket a közlegénységet, kik óhajtják hazánk minden polgárainak egyetértését abban, hogy egyetlen czélunk a hazának boldogsága alkotmányosan uralkodó koronás királya alatti felvirágzása legyen, s hogy senki fel ne tegye politikai ellenfeléről — mig ellenkezőkről meg nem győződik — hogy azt egy ésőísízi út meggyőződése vezérli, kik ezen nézet egységet óhajtják ugyan, de kik saját meggyőződésünknek érvényesítésére, a másokétól eltérő azon módok megragadására, melyek hazánkat boldoggá függetlenné egyedül tehetik, sem fáradságot sem ha kell éleletet kímélni nem fogunk, kik nem bántjuk senki jellemét, de magunkét gázoltatni sem fogjuk engedni. Miután egynek nézlek téged is kedves barátom e hadsereg küzdő altisztei közül, kinek múltja legbiztosb kezessége jövőjének, üdvözöl téged is ez eszme halmaz végén teljes lélekből elvrokon barátod Tisza László. Megyei élet. A küküllömegyei botrányról. Küküllönegyéböl, decz. végén. A nógrádi események megtennék fanyar gyümölcseiket. Ámde, mig Nógrádban prókátori módon, ki lehete némi hibát magyarázni azon eljárásban, hogy nem utolsó bizottmányi gyűlésben választottak meg az elnökök, addig Küküllő megyében a törvény egyes pontjainak szigorú megtartása daczára, a törvény szavainak elégtétele játszatott ki, s nem a kormánypárt által, hanem a főispáni erőszak gyávasága által. Világos a törvény, mely azt rendeli, hogy ha panaszok támasztatnak a választások ellen, azok az igazoló bizottsághoz utasittatnak, s annak határozatai kézbesittetnek kérelmeseknek, kiknek joguk van a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt a 92. §-ban megválasztott bíráló választmányhoz fellebbezni, mely bíráló választmány areája a törvény 38. §ban körülírt eljárás szerint végérvényesen dönt. Ez be nem váratva a főispán által, az ő kinevezése által többségben levő igazoló bizottság viszszautasítván a hibás választások elleni kérelmeket, az igaz bizottság deczember 11-én tartván gyűlést, deczember 28-ára bizottsági gyűlés hivatott egybe. A főispánnak e törvényt tipró eljárása ellen, hasztalan emelték fel a baloldaliak, érvekkel és a törvényidézetekkel támogatott szavaikat, a főispán, e törvényszegő csínját, czéljai kivitelére egyedüli eszköznek tartván, hajthatatlan maradt, minek folytán a baloldaliak óvást nyújtván be *) a tanácskozást odahagyták, nem óhajtván egy perezre sem résztvenni e törvénytelen gyűlés tanácskozásában; a törvénytiprás által eszközlendő eljárások dicstelen diadalában való osztalékát azon hallgatag bizottsági tagokra hagyván, kiket a hivatali befolyás, ijesztgetés, csábigéretek csúsztattak be az értelmiség rovására a bizottságba. Bárki legyen az a főispán, nekik oly törvénytelenséget elkövetni nem szabad; annál kevesőé nem annak, ki egy nem éppen olyan törvénytelen eljárás, roszaló tanuja lévén egy más *) Lásd alább. Szerk. esetben, tapadhatta & ‘^‘ViiletoS fájdalmasan észlelhette mindazon kellemetlens^cgét, melyek tartottak mindazon időig, mt» 1 . Ínbaját belátva, a sértett lelnek békejobbját nyujtá, mely nmn késett megbocsátani a nem malitiából, nem a mosolygó intrigya ravaszságábol, túlnévi a jóniszemüségből elkövetett hibás e járásnak. . Azonban azt nem hisszük, hogy a tiógradi eseményekhez hasonlóan fog eldőlni ez is, mert nemcsak az országgyűlés többségétől, hanem a belügyénél is feltesszük azon komoly higgadtságot, hogy törvénytiprással nem kíván, egy erőszakosan összetákolt többséget fenntartani, s nem kívánja szaporítani Küküllő megyében is a leulszky flerostratusokat. Szilvássy Sándor, ha a Herostratus mértékét meg is, de még a Pulszkyét nem iltimeg. r *•_____ Tekintetbe véve, hogy az 1870-dik évi 42. t. ez. 22. §-ában körülirt teendőket a 91 § értelmében kiküldött választmány már teljesítet, s ezen fölül a második bizottmányi ülésben bemutatott legtöbb adót fizetők névsorát ezen gyűlés már m‚ ; m.Vi^^^^_irány e méltósága ezen n· '•■^•^S^jyalás alá vévén, az általa + kihirdetett gyűlésbe többeket, mint legtöbb adót fizető bizottsági tagokat illettékte ’'mül meg is hívott. Tekintetbe véve továbbá, hogy mindannak daczára, hogy az idézett törvényesek 37-ik §-sa tisztán rendeli, hogy aválasztás törvényessége elleni panaszok a választástól számított 15 napok alatt az igazgató választmányhoz beadhatók, a 38. § pedig, hogy az igazoló választmány határozataizabályszerűleg kézbesítendők, s a kézbesítéstől számított 15 napok alatt a bíráló bizottsághoz fellebbezhetők; mégis Főispány e méltósága dec. 20-aikáról keltezett meghivója által ámbár a választások csakis deczember 4-dikén tartatnak meg, az alakuló gyűlés mai napra egybe hívta, holott kötelessége lesz vala tudnia, hogy azon 39. §-t, melyre meghívójában hivatkozik, a 38. § előzi meg közvetlenül, s ha ezt kötelessége szerint tudja vala, láthatta volna, hogy az igazgató választmány által elutasított panaszokra hozott határozat szabályszerűen kézbesíttetvén, ez ellen a kézbesítéstől számított 15 napok alatt a bíráló bizottsághoz folyamodhatni, láthatta volna továbbá azt, hogy ezen bíráló bizottság a vitás kérdésekben végérvényesen dönt, s ha mindezt kötelessége szerint tudja vóla, önkényt rem jött volna arra, hogy a mai napra alakuló gyűlést nem hirdethet, hanem be kell várnia a törvény 38. §-a értelmében vagy a felebbezésre a szabályszerű kézbesítéstől számított 16 napot (mi hogy mikor telik be, miután az igazoló bizottság határozatai mind e mai napig kézbesítve nincsenek — nem tudhatni) vagy pedig a bíráló bizottság végérvényes határozatát. Mindezeknél fogva mi alulírtak ezennel tiltakozunk a mai napra egybehívott bizottsági gyűlés megtartása ellen, és ezennel nyilvánítjuk: 1-e. Hogy mi a mai napra egybehívott gyűlést törvénytelennek tartjuk, következőleg annak semmi határozatát törvényesnek elösmerni nem fogjuk. 2 orla ezen tiltakozásunk daczára is a gyalat magát megalakultnak nyilvánítaná, s a kitűzött tisztválasztást megtartaná, mi ezen tisztikart törvényesnek nem fogjuk elösmerni. 3or Ha a törvényesen megválasztva lévő bíráló bizottság a megtörténhető fellebbezés folytán a választásokat netán megsemmisítené, ezen esetben a megyében már csakugyan sem a régi — mert ezek már lemondottak — sem az újonnan választott tisztviselők — mert ezek megválasztása ez esetben csakugyan törvénytelen — a rend és csend fentartására törvényesen jogosítva nem lévén, mi minden innen származható anarchiáért a felelősséget azokra hárítjuk, kik ezt előidézték. Végül kérjük ezen tiltakozásunkat szórólszóra jegyzőkönyvbe iktatni. Dicső-Szt-Márton, 1871. dec. 28. Következnek az aláírások. r románlapelv. szemléje. (M. G ) Az „Albina“ legújabb száma nemzetiségi szempontból vizsgálja jogszolgáltatási közegeink személyzetének kinevezését és azt állítja, hogy a kormány ezúttal is csúfat űzött a román nemzetből. Állítása bebizonyítása végett felemlíti, miszerint a n.váradi és abecskereki kir. bíróságokhoz, melyeknek területét nagyobbára a románok lakják, egyetlenegy román biró sem neveztetett ki; ott pedig hol a kerületek lakossága tiszta románság, vétségből egy egy román hangzású név is fordul elő a kinevezések között, de ezen nevek egészen ismeretlenek, illetőleg nem ismeretesek arról, hogy a román nemzeti ügyek előmozdításában részt vettek volna, ily esetek fordulnak elő az aradi, belényesi, lugosi, dévai, hátszegi, szamosujvári stb. kir. bíróságoknál. Ezen körülmény természetes egy hosszú lamentatióra nyújt alkalmat. Jelesen azt mondja az „Albina“ hogy e kinevezések által kormányunk politikája a román nemzettel szemben a legkirívóbb módon oly alakban mutatkozik, hogy a kormány czélja magyarizálni akar minden áron, minden rendelkezése alatt álló eszközökkel. Az „Albina“ e kormánytól nem is vár egyebet igazságtalanságnál. A „Gazeta Transilvaniei“ legújabb száma „Hol állunk?“ czím alatt egy vezérczikket hoz, melyben az unió kérdését tárgyalja. Szerinte Magyarhonnak Erdélylyel való reális uniója jogtalan, nem felel meg a történelemnek sem. Erdély minden időben personális unióban volt Magyarhonnal, mint a magyar koronának egy gyöngye. Erdély autonómiája megsemmisítésével a román nemzet kitüröltetnék az élők sorából, az aktivisták munkája Pesten, az autonómia el nem ismerésével, mit sem ér, hasztalan, és ezért nem lépnek be a passivisták a pesti gyűlésbe. Mit is tenne, kérdi a czikk, a román nemzet a pesti gyűlésen akkor, midőn a szép számban lévő ellenzéki magyar képviselők sem tudnak semmit kivívni a kormánypárt többségével szemben? mit tudna ott tenni a román nép 20—25 képviselője? Ennél fogva a románok csak saját tűzhelyüknél maradnak, a körül munkálkodnak és nem mennek be idegen országgyűlésbe. A „Telegrafulu Romanu“ legújabb számú szebeni ügyvéd Dr. Borcea János tollából egy ügyes czikket hoz a passivisták ellen, s jelesen a passivitást újólag kimondó szebeni román „ad hoc“ bizottság eljárásánál, mely czikkben halomra dönti a passivisták által oly jónak hirdetett* passivitás politikája mellett felhozott alaptalan érveket, s kimutatja, hogy a szerdahelyi határozatok is menynyire károsak a román nemzetre. Politikai vegyes hírek. Horvátország. (n) Bedekovich bán lemondása elfogadtatott. A Belovári megy egy ülés hálafeliratot intéz a királyhoz a horvát határőrvidék polgárosításáért s csak azt sajnálja, hogy a polgárosítás nem általános. A kiegyezés meghiúsulása esetében hír szerint Mollinary tábornok neveztetik ki polgári és katonai kormányzóul. Az unionisták i. h. 30-án értekezletet tartottak Bécsben gróf Erdődy lakásán; az értekezlet a kormánynak ajánlandó eljárás felett tanácskozott. * Francziaország. A küszöbön álló választások folytonos izgatottságot idéznek elő. Mac-Mahon visszautasította a jelöltséget, melylyel a párisi sajtó uniója megkínálta. Ledru Rollin visszautasíta a Brea utczai választási bizottság kivonatát, mely szerint megválasztása esetében pusztán csak delegátusnak tekintse magát. Hugo Victor ellenben beleegyezett ugyan e feltételbe. A köztársaságiak még nem állták fel jelöltjeiket, míg a szabadelvű conservativek Voutraint akarják keresztül vinni. A legitimista párt az előfordult nehézségek elhárítására nézve kinyilatkoztatta, hogy ezentúl a többségbe olvad, kivévén azokat az eseteket, amelyekben a legitimista párt speciális érdekei forognak fenn. Thiers december 26-án fényes beszédet tartott a jövedelmi adó ellen, melynek az a hatása lett, hogy az adó tervét alkalmasint abban hagyják.* Angolország: A walesi hereteg betegségében bekövetkezett roszabbulás londoni lapok szerint nem veszedelmes, csak késlelteti a felgyógyulást. Napoleon és Eugenia ex császári pár Torquaibe készül menni. Az ,,Internationale“-ben szakadás állott be. Bradlough denuntiálta Marx Károlyt, hogy bonapartista és Bismark kémje. Marx hasonlót állít Bradloughről, többek között állítván, hogy Bradlough Parisban Detroyat és Girardin vendége volt.* Dunafejedelemségek. A kamara fontolóra vette a kormánynak / ULSiJiUja kurrést illető tervezetet. .. ség, mely e mellett nyilatkozott, bizalmi starttot foglal magában a kormány írást. * «■ Oroszország. A külföldi biztositó társaságoknak megvedtetett Oroszországban miveleteket tenni- csak egy fél millió biztosíték és a számalót _.«* közzététele mellett. Irodalom és művészet. A „Tékozló“ új díszletekkel január hó közepén kerül színpadra Beczkói, a színház ügyes kezű festőjének jutalomjátékául. is K. Papp Miklósné Beczkói iránti szívességből s az igazgató felkérése folytán „A tékozlóban“ fel fog lépni. is K. Jászai Mari asszony jutalomjátékául „Rom a leányát“ Hegedűs eredeti tragoediáját választá. „ Ki legyen a művezető? Sokan azt hiszik e helyet az intendáns Takácscsal tölthetné be leghelyesebben. Mi úgy tudjuk Takács szerződésileg huzamosabb időre a szabadkai színháznál van elkötelezve mint művezető, — helyét itt nálunk Kovács Gyula tudná leghelyesebben, legtöbb mliizléssel betölteni, — de aztán mi történik a Kovács szerepeivel? Ez a bökkenő! — Mi tudnánk egy alkalmas embert,— Szerdahelyi Kálmánt. A milyen hadi lábon van most a pesti nemzeti szinház, — talán nem volna éppen lehetetlenség a jó reménységek közé helyezni ~~ostt a kérdést. Ha Orczy helyes dolognak tartja megfosztani a kolozsvári nemzeti színházi jobb tagjaitól, — b. Huszár Sándor is megteheti ajánlatát Szerdahelyinek, olyan szép és tekintélyes állásra, a milyennek mi képzeljük a művezetőét. is Temesvári Lajos, a pesti nemzeti színház egyik nem rég szerződtetett fiatalabb tagja, földöntését kérte az igazgatóságtól, s már közelebb el is hagyja az intézetet. Temesváry, ki a vidéki közönségnek hosszabb ideig kedvenc színésze volt, a telet vendégszereplésekkel fogja tölteni, s mostanában egy vidéki színtársulathoz sem szerződik. Nemzeti színház. A Rablók a Offenbachnak nálunk előzetes reclame nélkül december 30 án színre került operettjéről csak jót mondhatunk. A kezdettől végig Offenbach stylben írt zene sok szép dallammal birt annedalt és eredeti elegyesen, abban a bizonyos összeállításban, mely a fület rögtön meghódítja. Kardalai részben már túlmennek az operette keretén — hatalmasak és szépek. Az uj jelmezek, a személyzet sokasága szövetkezvén a zenével és a cselekvény tarkaságával, az új operettének tartós sikert biztosítnak. A személyzet közül kiemel