Magyar Polgár, 1876. július-december (10. évfolyam, 147-299. szám)

1876-07-01 / 147. szám

Zimonyból jelentik, hogy a szerb fejedelem­­nő elvállalta a megsebesült harc­osok ápolására alakult női bizottság védnökségét.­­ A zimonyi falakon a városkapitányság rendelete olvasható, mely az­­Istako czimil belgrádi lap kitiltásáról értesít A herczegovinai felkelés 17 vezére 16 pont­ból álló szabályzatot bocsátott ki, melyben sza­bályozzák a felkelő­ csapatok eljárását. A többi között eltiltják azt, hogy az elesett ellenségeknek feje levágassák s megrendelik, hogy az ejtett ha­di zsákmány közösen feloszlassák. A konstantinápolyi kormánykörökben nagy zavar uralt. A pártok versengése megújult, s nincs ember, ki erőteljes kézzel ragadná meg a veze­tést. Decazes és Derby miniszterek a Herczego­­vinába küldött franczia és angol tisztektől azt kérdezték, hogy váljon a török hadsereg képes e a szerbek és montenegróiak erélyes megfenyí­­tésére? A felelet úgy hangzott, hogy a négy török tábor közül csak kettő tartalmaz solid katonákat. — Parisból jelentik, hogy a fran­­czia diplomatiai ügynökök jelentése szerint bizo­nyos, hogy a szerb kormány Gorcsakoff pa­rancsa szerint jár el; orosz tisztek nagy szám­mal vannak Szerbiában, a czár engedélye folytán. Konstantinápolyból azt jelentik, hogy ott élelme­zési szerződéseket kötnek arra az eshetőségre, ha angol csapatok Konstantinápolyban kiszállnának. A német sajtó azon részéről, mely monar­chiánk iránt barátságos, nagyérdekű nyilatkozatot idézhetünk. A berlini „Nat. Ztg.* így szól: .A fenyegető szerb válság ép úgy veszélyezteti Ausz­­tria-Magyarország nyugalmát, mint a török biro­dalom fennállását.* S a diplomaţia? Az még mindig tanácsko­zik, míg az események e tanácskozásokat tárgyta­lanná teszik. Azon hírt, hogy Anglia és Oroszor­szág közvetlenül tárgyalnának egymással, alapta­lannak jelentik ki; a tanácskozás még az összes hatalmak között foly — ki tudja meddig ? A „P. Ll.* Bécsből a következő nagyjelentőségű sür­gönyt vette: „A legújabb események által, ha ta­lán nem is maga a reichstadti találkozás, de an­nak modalitásai kérdésesek lettek.“ Belgrádból jelentik, hogy Krisztics békekül­detése azért maradt el, mert török részről meg­tagadták a szerb követelmények megadását. Ez tehát a casus belli, melynek mivoltára elegendő megjegyezni azt, hogy Törökország követelte Szer­biától a 40.000 db aranyat, melylyel Szerbia hű­­bére fejében hátralékban van, s ezt Szerbia vona­kodott megadni. Oroszország egy nagy sakkhúzásáról értesít a brüszeli „Ind. beige.” E lapnak Pétervárról töb­bi közt a következőket írják: Angolország fegyvereket, ágyukat küldött a törököknek, hogy küzdhessenek a keresztények el­len, kiknek kezeibe a kétségbeesés nyomta a fegyvert. De a boszu már készül, mondja aztán a le­velező, még pedig Hindustánban, hol a mohame­dánoknak még mindig eszükbe jut, mily kegyetle­nül végezték ki az angolok 1857 ben a delhii utolsó nagymogult. A delhii mohamedánok remélik, hogy akad felszabadítójuk. Ki lesz ezen szabadító ? Oroszor­szág bizonyosan nem ! De tény, hogy a khánságokban és nevezete­sen Kasgbarban nagy mozgalom uralkodik. Mit fognak szólni Londonban, ha a bindostani muzulmánok egyszerre csak fel fognak lázadni és a khánok és emírer, a rettegett Jakub Khán ve­zérlete alatt, leszállnak a Himalaya bérczei közül a síkságba ?­ ­ : A­­ A hatodik magyar jogász­­gyűlés. Budapest, jún. 27-én. Ma reggel az első és harmadik szakosztály folytatta tanácskozásait. Az 1 -bő a kérdést vette tárgyalás alá : „Te­kintettel a telekkönyvi intézményre, az ingatlanok­ra nézve a dologbani jogoknak minő szerzési mód­jai és mily hatálylyal engedendők meg ?* Katona győri jogtanár a következő indítványt terjeszti elő: „Dologbeli jogok ingatlanokra egye­dül telekkönyvi bejegyzés által szerezhetők.” Dr. Kovách Gy. előadó e javaslatot ajánlja elfogadás­ra . Tekintettel a telekkönyvi intézményre, a tulaj­don és egyéb dologbeli jogok szerzéséhez szabad aka­ratú elidegenítések eseteiben telekkönyvi bejegy­zés mulhatlanul megkivántatik. Egyéb esetekben a jogszerzésnek módozatait harmadik személyek jogainak épségben tartása mellett az általános ma­gánjog határozza meg. A zálogjog megszerzésére telekkönyvi bejegyzés elengedhettek* Dell' Adami a következő indítványt adja be „Mondja ki a jogászgyűlés, hogy dologbani jogok ingatlanokon ugyanazon módok által szerezhetők, mint egyéb dologbani jogok ; tekintettel azonban a telekkönyvi intézményre, mint hitelintézményre, telekkönyvileg ki nem tüntetett jogok nem érvénye­síthetők oly személyek ellenében, kik a nyilván­könyvi kitüntetésben bízva, jóhiszeműen dologbani jogot szereztek a azt telek- kölnyvileg ki is tün­tették.* . . . Zlinszky Imre, az előadó inditványára vonat­kozólag a következő módositványt terjeszti elő : „Telekkönyvi ingatlanokra tulajdonjog, szolgalmi jog és dologi teher élők között átruházás ese­tében csak telekkönyvi átruházás által szerezhe­tő meg” Győry a következő indítványt terjeszti elő Zlinszky indítványához : „A bejegyzésnek, egyéb jogi tényeken kívül, az elbirtoklás is képezheti jogalapját, annak ellenében, kinek részére a tulaj­donjog az elbirtoklás befejeztének időpontjában be­jegyezve van.* Vajkay elfogadja Zlinszky indítványát, de a Győry által indítványozott pótlás ellen nyilatkozik Kleckner és Rexa pártolják Zlinszky és Győry indítványait. Az előadó felszólalása után a szakosztály Zlinszky indítványát fogadta el. * * * A 3-ik szakosztály e kérdést tárgyalta: „Az elitéltetéssel, a rendes büntetésen felül, egyéb jogkövetkezmények kapcsolandók-e össze, s ha igen, mily esetekben s melyik ?* — Fayer előadó egyetértőleg s Sólyom Fekete Ferenci által beterjesztett véleményen inditványnyal — kimon­dani indítványozza, hogy a büntetésekkel a sza­bads­ágbüntetés tartamának idején tu ható jogkö­vetkezmények ne kapcsoltassanak össze. — Boór pártol a az előadó inditványát — Késő Ensel a büntetőtörvényjavaslatban foglalt mellékbünteté­seket megtartana a bíró belátása szerint alkalma­­zandóknak, visszaesőknél pedig kötelezőleg alkal­mazná. — Murroyi az előadó indítványát szaba­tosabban oda formulázná, hogy magában a fenyítő ítéletben nem mondhatók ki a büntetési időn túl terjedő jogkövetkezmények. — A szakosztály ki­mondja, hogy az elítéléssel a szabadságbüntetés tartamának idején tátható következmények nem kapcsolandók össze. Ezzel a szakosztály működését befejezte. * • * Az 1-ső szakosztály ma délután a következő kérdést vette tárgyalás alá: „A hivatalnokokat al­kalmazók vagyonjogi felelőssége amazok hivatalos eljárása által okozott károk tekintetében miként szabályoztassék ?” Weinmann előadó indítványozza, hogy a hi­vatalnokokat alkalmazók közvetlenül s egyenes adóskép tartozzanak felelni mindazon károkért, melyeket az alkalmazott hivatalnok a kormány­zat terén foganatba vett hivatalos eljárás által ha­táskörének tárgyi határain belül vagy a reá ruhá­zott kényszerei tényleges alkalmazása mellet kö­telességellenesen egy harmadiknak okozott.* Győry Elek indítványozza, hogy „közhiva­talnokok hivatalos eljárása által okozott károkra nézve az őket alkalmazók vagyonjogi felelőssége azon elvek szerint szabályoztassék, melyek szerint általában a jogi személyek képviselőik okozta ká­rokért felelősek.* Gyula az előadó, Günther, Boór és Kiss Győry indítványa mellett szólalnak fel. Mannheimer ki­mondandónak tartja, hogy a hivatalnok által oko­zott károkért a megbízó állam, törvényhatóság, község felelős. Pósfay az előadó indítványát azon megtoldással fogadja el, hogy „a­mennyiben az illető a sérelmes jogorvoslattal el nem háríthatta.* A szakosztály többsége Győry indítványát emelte határozattá. A határozat előadásával Gün­ther bízatott meg. Ezzel a szakosztály befejezte működését. * • A 4-ik szakosztály ma délután a következő kérdést tárgyalta : „Javasolható-e, hogy a váltó- és kereskedelmi ügyek feletti bíráskodás szakbí­­róságokra ruháztassék; ha igen, minő alakban, s minő berendezéssel?* Herich Károly előadó eltérőleg Ziskay véle­­ményes indítványától­­ indítványozza annak ki­mondását, hogy: 1) kereskedelmi- és váltóügyek­ben a bíráskodás a nyilvánosság s szóbeliség el­veire fektetendő; 2) az első folyamodású bíróság legyen szakbíróság oly módon, hogy egyenlő számú kereskedő s ügyvéd működjék bíróság gyanánt, jo­gásszal, mint elnökkel élén.* Garay elvi szempontból nem helyesli a ke­reskedők bírói minősítéssel felruházását, de czél­­szerűnek ismervén átmenetileg az ily szakbírósá­­gok fentartását, a kérdés fölött indokolt napirendre térést indítványoz. Stiller az előadói indítványnak csak másod részét fogadja el. Teleszky hozzájárulva Ziskay véleményes in­dítványához, kereskedelmi- és váltóügyekben is az állam bíróságait kívánja alkalmaztatni. Misner kereskedelmi ügyekre nézve elfogadja az előadó véleményét, de váltóügyekben a szakbí­­róságoknak nem látja szükségét. Dell’Adami hozzájárul az előadó vélemé­nyéhez. Stehle az előadói indítványnak csak máso­dik részét pártolja, s a váltóügyeket szintén ki­­hagyandóknak véli. Ziskay elfogadásra ajánlja az általa benyúj­tott véleményes indítványt. Schnierer csak annyit kíván kimondani, hogy kereskedelmi ügyekben a szakelemnek is bizto­síttassák kellő befolyás. * „tartl, elfogadj. Toloaeley lodltfdoydt- Slőadónak Ziakay válsatatott efejezték tár Ezzel az összes szakosztályon a j­a válásaikat. Az uj török kormány. Az uj tőrük koraáojKrt.krtl .­smertető adatokat olvassuk a :'Ves. /-g Abdul Kerim pasa, a hadsereg 8eDera,‘18'u -a és hadügyminiszter, benső barátja vo­l gyilkolt Hussein Avni pasának, ki őt ha­gy Sorában 1873-ban, mint kaimakant alkalm­a ■a a hadügyminisztériumban. Abdul Kerim, éveken át szolgált Hussein alatt és jól ismer e­nnak politikai és hadsereg szervezeti terveit, al­kalmas embernek látszott arra, hogy az e tál megkezdett művet szerencsésen befejezze, hadügyér, ki ezelőtt a második török hadtestne volt főparancsnoka, nagy tekintélyben áll a a seregnél, és erélyes ember hírében áll, ki m­i gyűlölettel viseltetik Szerbia törvénytelen és Mon­tenegro kétes magatartásáért e két tartomány iránt. Az új szultán iránt teljes bódulattal viselte­tik. A palotaforradalomban és Abdul-Aziz megbuk­ta­t­ás­an nem volt köz­vetlen része, mind az által Murad őt azonnal trónra lépte után a bulgáriai hadsereg főparancsnokává nevezte ki, melynek teljes és kifogástalan fölszerelésére az utóbbi he­lek alatt Husseinnal egyetemben fázadhatlan munkássá­got fejtett ki. Saviet pasa, az új külügyér, már többször kezelte ezen tárczát, kegyelete volt az elhunyt Aalinak, ki őt a magasabb diplomácziába beve­zette, miután a krími háború alatt mint a dunai fejedelemségek biztosa sok szerencsével működött. Saviet egy jószivü, talpig becsületes, de igen be­teges emb­r. Az emberekkel való érintkezésében szelíd és szerény. — Mint követ, számos európai udvarnál igen kellemes emlékeket hagyott maga után és nem egy helyen örülnek, hogy ő vette kezébe a külügyeket. De kérdés, elbírja-e sokáig hivatalának fáradalmait ? A Savfet pasa által utóbbi időben kezelt igazságügyi tárczát Khalil Serif kapta, a Midhát barátja és egyptomi születésű Apja egy gazdag kereskedő roppant vagyont hagyott neki a Nílus mellett, mely lehetővé tette, hogy mint párisi kö­vet mesés pompát fejtsen ki. Khalil sokáig tar­tózkodott Francziaországban, s mint pétervári tö­rök követ Bismarck collegája volt. Tartózkodása az orosz fővárosban nem csökkentette gyűlöletét a czári birodalom ellen. Nemes jellemű és láng­­szellemű fél fiú. Nagyon jó szíve van, sokat segít a szegényeken, különösen a szegény művészeken. Daczára, hogy látszólag az élvezetnek él, roppant munkabíró ember, ki a legnehezebb feladatoknak is megfelel. Khalil a meghalt Mustafa Fazyl pasa egyik leányát birja, miután apósa meghalt, ő lett az egyptomi alkirály iránt ellenséges indulatu pártnak a szultán udvarában vezére, ennélfogva kormányba lépése e tekintetben nem minden je­lentőség nélküli.* / * Városi közügyek. Kolozsvár, 1876. jun. 28-én A városi bizottságnak ma délután érdekes közgyűlése volt. Első tárgy volt, mely kedvező és a városhoz méltó elintézést nyert. Szász Domokos kérvénye a Gyulai Ferencz egykori jeles színművészünk szob­ra hazaszállításának és felállításának költségei hor­dozása iránt. A bizottság a költségeket egyhangú­lag megszavazta. Azután a VII, X­XX, XXVII és XXXIII ik törvényczikkek hirdettettek ki. Olasz Károly tanácsos jelenti, hogy a nml­sgu belügyminisz­térium a város folyó évi költségvetését végre meg­erősítette, megerősítő leiratában felhíván a városi bizottság figyelmét a községi törvény 14-ik §-nak jövőre nézve szem előtt tartására. Ezután lelolvastatott a pénzügyminiszter vá­lasza, a városi bizottságnak múlt évi 6496 sz. a. felterjesztésére, melyhez­ az osztrák és orosz cs. hadsergek részére tett kiszolgáltatások megtérítése iránt folyamodott, s mely felterjesztés annak ide­jén lapunkban teljtartalmúlag közöltetett. A nml­sgu pénzügyminiszter ur némely igények kielégítését — milyenek az 1849. sept. 4-étől október végéig tett katonai szolgáltatások és az ugyan ez idő alatt fuvarozási költségek 1352 frt. összege­­­ ha a város azt felségi kérvényben kérni fogja, a maga részéről pártolni ígéri; a szakosztály javaslata oda megy ki, hogy a polgármester úr bizassék meg a felségi kérvény szerkesztésével. E javaslat egyhan­gúlag elfogadtatott. A nmlcsgy. m. kir. belügymi­nisztérium megerősítette a bálok és mutatványok­ból a kórház- és szegény alap javára szedendő di­jakra vonatkozó szabályzatot; a bizo­tság annak kinyomatását és végrehajtását a tanácsra bízta. A város 1876 évi zárszámadása némely tételének a bizottság által kért bővebb felvilágosítása a tanács által megtételvén, annak felterjesztése egyhangúlag elhatároztat­ott. Ezután a tűzrendészet szabály­javaslat ke­rült tárgyalás alá, s kevés módosítással a fogad­­tatott; lényegesebb módosítása 31 ik §. kihagyása által, s a tűznél megjelenés kötelezettsége alól va­ló személy és tógát megváltás dijaira nézve történt. Lénk vitát idézett elő dr. Fischer bizottsá­­gi tagnak a 33. §.-re nézve tett indítványa, mely­ben a városi almérnöknek városi tűzoltó parancs­­nokként megbizását, s az önkéntes tűzoltó-egylet parancsnokságába bevitelét, a ezzel a városi bizott­­ság és az egylet közt fenálló viszonyokból folyót** a város érdekeinek ily módon való ellenőrzését hozta javaslatba. A szabályzat kidolgozásával meg­bízott bizottság, és a tanács ez indítvány elveté­sét ajánlották a bizottságnak indokolt véleményes jelentéseiben. A városi bizottság előtt az indítvány kevés rokonszenvre talált, melyet észrevévén az indítvány pártolói, Sz. D. elhalasztási inditányt tett, mely mellett alig 6-an szavazván, ez is ehez­­tetett, a a Dr. Fischer indítványa a nagytöbbség által a 33 §. változatlan elfogadásával elejtetett; végül Nagy Lajos indítványára az egyetemi és a gymnasiumi ifjúságoknak a tűzoltászathoz bevonása czéljából elhatároztatott, hogy az illető igazgató­ságokhoz átiratilag felszólítás intéztessék. A járda­készítés foly­at­ása tárgyában Eibechütz L. kérvénye következtében, melyben ígéretet tevén, hogy a munkabérért egy évig minden kamat nél­kül elvár, kérte a követés tovább folyatatására az engedélyt, a bizottság elhatározta, hogy 16 ezer frt. össze­g erejéig a munka folytatását megengedi, az utczák közül a b. monostor, b­­magyar utczák déli sorát, s a hidutcza nyugati oldalát jelölvén ki. Felek községének 200 frt. évi segély iránti kérvénye a szakosztály javaslatára fedezet hiányá­ban elvettetett. Linder S. beadott folyamodványá­nak elintézése házbérhátraléka ügyében a jogü­gyészre bízatott, továbbá néhai Antal Mihálynak a városi tégla­gyártás meginditása idejéből fennma­radt számadása felül vizsgáltatván, rendben találta­tott, s tekintettel a néhainak ez ügyben szerzett érdemeire, s hogy a városnak annak idejében 2606 frt 66 kr. tiszta jövedelmet, és ezenkívül felsze­relvényeket s beruházásokat gazdálkodott meg, az örökösöknek a számadás szerint kifizetendőnek mutatkozó 279 frt 38 kr. összeg elengedtetett. Ezzel az ülés 7 órakor az elnök főispán azon kijelentésével oszlott el, hogy pénteken, s hó 8- án, délután 3 órakor folytattatni fog. A J. P." magántávirata. Feladatott 10 óra 45 p. Budapesten. Érkezett 11 óra 35 p. Kolozsvárra. Milán szerb fejedelem a határ­ra ment a hadsereghez. A háború proc­­lamálása szombaton lesz közzé téve. A szerb püspökök a táborokba indul­nak a csapatokat megáldani. Stratimirovics Milán fejedelemmel utazott el, s általa tábornokká nevez­tetett ki. Az orosz czár négy millió rubelt utalványozott Szerbiának. Gorcsakoff és Thiers legközelebb­ről találkozni fognak. NYÁRI ||||| SZÍNHÁZ. Berlet 3.jk tzkm Kolozsvártt, szombat, jul. 1-én 1876. Zajonghy Elemér ur vendégjátékául: A háromcsőrű kacsa. Operette 3 felv. Irta: Mornon, zenéjét Jonas Emil, f*rdll­­________rótta Latabár Endre és Beődi. Kezdete 7 '/8 órakor, vége */a után. H­­­RHARANG. Kolozsvárt/, junius 30. év Lapunk előfizetőit tisztelettel kérem, méltóztassanak megrendeléseiket men­tel előbb megtenni, hogy kiadóhivatalunk a maga idejében tehesse meg intézkedéseit ,itf I­­­l5 előfizetőket semmi szin alatt nem biztosíthatunk teljes számú példá-Zunk, mert lege. Példány­okat nem nyo-ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK : Julius l-től deczember végéig 8 frt — kr. Julius l-től szeptemberig . 4 frt — kr. Egy hónapra....................1 frt 50 kr. A „Történeti Lapok“ ezután is a lap rendes ingyen-mellékletét fogják képezni. K. PAPP MIKLÓS, „Magyar Polgár“ kiadója és szerkesztője, és Lapunk mai számával az év máso­dik felét kezdjük meg, s t. olvasóink tapasztalni fogják, hogy azon folytonosan növekvő pártfogást, melylyel a „Magyar Polgár” találkozik, szerkesz­tőségünk ki is tudja érdemelni. Legelső sorban gondolkodtunk arról, hogy az egész világot ér­deklődő török szerb e­sem­é­nyekről gyors és po­n­to­s tudó­sít­ás­oka­t nye­r.

Next