Magyar Polgár, 1876. július-december (10. évfolyam, 147-299. szám)
1876-07-01 / 147. szám
Zimonyból jelentik, hogy a szerb fejedelemnő elvállalta a megsebesült harcosok ápolására alakult női bizottság védnökségét. A zimonyi falakon a városkapitányság rendelete olvasható, mely azIstako czimil belgrádi lap kitiltásáról értesít A herczegovinai felkelés 17 vezére 16 pontból álló szabályzatot bocsátott ki, melyben szabályozzák a felkelő csapatok eljárását. A többi között eltiltják azt, hogy az elesett ellenségeknek feje levágassák s megrendelik, hogy az ejtett hadi zsákmány közösen feloszlassák. A konstantinápolyi kormánykörökben nagy zavar uralt. A pártok versengése megújult, s nincs ember, ki erőteljes kézzel ragadná meg a vezetést. Decazes és Derby miniszterek a Herczegovinába küldött franczia és angol tisztektől azt kérdezték, hogy váljon a török hadsereg képes e a szerbek és montenegróiak erélyes megfenyítésére? A felelet úgy hangzott, hogy a négy török tábor közül csak kettő tartalmaz solid katonákat. — Parisból jelentik, hogy a franczia diplomatiai ügynökök jelentése szerint bizonyos, hogy a szerb kormány Gorcsakoff parancsa szerint jár el; orosz tisztek nagy számmal vannak Szerbiában, a czár engedélye folytán. Konstantinápolyból azt jelentik, hogy ott élelmezési szerződéseket kötnek arra az eshetőségre, ha angol csapatok Konstantinápolyban kiszállnának. A német sajtó azon részéről, mely monarchiánk iránt barátságos, nagyérdekű nyilatkozatot idézhetünk. A berlini „Nat. Ztg.* így szól: .A fenyegető szerb válság ép úgy veszélyezteti Ausztria-Magyarország nyugalmát, mint a török birodalom fennállását.* S a diplomaţia? Az még mindig tanácskozik, míg az események e tanácskozásokat tárgytalanná teszik. Azon hírt, hogy Anglia és Oroszország közvetlenül tárgyalnának egymással, alaptalannak jelentik ki; a tanácskozás még az összes hatalmak között foly — ki tudja meddig ? A „P. Ll.* Bécsből a következő nagyjelentőségű sürgönyt vette: „A legújabb események által, ha talán nem is maga a reichstadti találkozás, de annak modalitásai kérdésesek lettek.“ Belgrádból jelentik, hogy Krisztics békeküldetése azért maradt el, mert török részről megtagadták a szerb követelmények megadását. Ez tehát a casus belli, melynek mivoltára elegendő megjegyezni azt, hogy Törökország követelte Szerbiától a 40.000 db aranyat, melylyel Szerbia hűbére fejében hátralékban van, s ezt Szerbia vonakodott megadni. Oroszország egy nagy sakkhúzásáról értesít a brüszeli „Ind. beige.” E lapnak Pétervárról többi közt a következőket írják: Angolország fegyvereket, ágyukat küldött a törököknek, hogy küzdhessenek a keresztények ellen, kiknek kezeibe a kétségbeesés nyomta a fegyvert. De a boszu már készül, mondja aztán a levelező, még pedig Hindustánban, hol a mohamedánoknak még mindig eszükbe jut, mily kegyetlenül végezték ki az angolok 1857 ben a delhii utolsó nagymogult. A delhii mohamedánok remélik, hogy akad felszabadítójuk. Ki lesz ezen szabadító ? Oroszország bizonyosan nem ! De tény, hogy a khánságokban és nevezetesen Kasgbarban nagy mozgalom uralkodik. Mit fognak szólni Londonban, ha a bindostani muzulmánok egyszerre csak fel fognak lázadni és a khánok és emírer, a rettegett Jakub Khán vezérlete alatt, leszállnak a Himalaya bérczei közül a síkságba ? : A A hatodik magyar jogászgyűlés. Budapest, jún. 27-én. Ma reggel az első és harmadik szakosztály folytatta tanácskozásait. Az 1 -bő a kérdést vette tárgyalás alá : „Tekintettel a telekkönyvi intézményre, az ingatlanokra nézve a dologbani jogoknak minő szerzési módjai és mily hatálylyal engedendők meg ?* Katona győri jogtanár a következő indítványt terjeszti elő: „Dologbeli jogok ingatlanokra egyedül telekkönyvi bejegyzés által szerezhetők.” Dr. Kovách Gy. előadó e javaslatot ajánlja elfogadásra . Tekintettel a telekkönyvi intézményre, a tulajdon és egyéb dologbeli jogok szerzéséhez szabad akaratú elidegenítések eseteiben telekkönyvi bejegyzés mulhatlanul megkivántatik. Egyéb esetekben a jogszerzésnek módozatait harmadik személyek jogainak épségben tartása mellett az általános magánjog határozza meg. A zálogjog megszerzésére telekkönyvi bejegyzés elengedhettek* Dell' Adami a következő indítványt adja be „Mondja ki a jogászgyűlés, hogy dologbani jogok ingatlanokon ugyanazon módok által szerezhetők, mint egyéb dologbani jogok ; tekintettel azonban a telekkönyvi intézményre, mint hitelintézményre, telekkönyvileg ki nem tüntetett jogok nem érvényesíthetők oly személyek ellenében, kik a nyilvánkönyvi kitüntetésben bízva, jóhiszeműen dologbani jogot szereztek a azt telek- kölnyvileg ki is tüntették.* . . . Zlinszky Imre, az előadó inditványára vonatkozólag a következő módositványt terjeszti elő : „Telekkönyvi ingatlanokra tulajdonjog, szolgalmi jog és dologi teher élők között átruházás esetében csak telekkönyvi átruházás által szerezhető meg” Győry a következő indítványt terjeszti elő Zlinszky indítványához : „A bejegyzésnek, egyéb jogi tényeken kívül, az elbirtoklás is képezheti jogalapját, annak ellenében, kinek részére a tulajdonjog az elbirtoklás befejeztének időpontjában bejegyezve van.* Vajkay elfogadja Zlinszky indítványát, de a Győry által indítványozott pótlás ellen nyilatkozik Kleckner és Rexa pártolják Zlinszky és Győry indítványait. Az előadó felszólalása után a szakosztály Zlinszky indítványát fogadta el. * * * A 3-ik szakosztály e kérdést tárgyalta: „Az elitéltetéssel, a rendes büntetésen felül, egyéb jogkövetkezmények kapcsolandók-e össze, s ha igen, mily esetekben s melyik ?* — Fayer előadó egyetértőleg s Sólyom Fekete Ferenci által beterjesztett véleményen inditványnyal — kimondani indítványozza, hogy a büntetésekkel a szabadságbüntetés tartamának idején tu ható jogkövetkezmények ne kapcsoltassanak össze. — Boór pártol a az előadó inditványát — Késő Ensel a büntetőtörvényjavaslatban foglalt mellékbüntetéseket megtartana a bíró belátása szerint alkalmazandóknak, visszaesőknél pedig kötelezőleg alkalmazná. — Murroyi az előadó indítványát szabatosabban oda formulázná, hogy magában a fenyítő ítéletben nem mondhatók ki a büntetési időn túl terjedő jogkövetkezmények. — A szakosztály kimondja, hogy az elítéléssel a szabadságbüntetés tartamának idején tátható következmények nem kapcsolandók össze. Ezzel a szakosztály működését befejezte. * • * Az 1-ső szakosztály ma délután a következő kérdést vette tárgyalás alá: „A hivatalnokokat alkalmazók vagyonjogi felelőssége amazok hivatalos eljárása által okozott károk tekintetében miként szabályoztassék ?” Weinmann előadó indítványozza, hogy a hivatalnokokat alkalmazók közvetlenül s egyenes adóskép tartozzanak felelni mindazon károkért, melyeket az alkalmazott hivatalnok a kormányzat terén foganatba vett hivatalos eljárás által hatáskörének tárgyi határain belül vagy a reá ruházott kényszerei tényleges alkalmazása mellet kötelességellenesen egy harmadiknak okozott.* Győry Elek indítványozza, hogy „közhivatalnokok hivatalos eljárása által okozott károkra nézve az őket alkalmazók vagyonjogi felelőssége azon elvek szerint szabályoztassék, melyek szerint általában a jogi személyek képviselőik okozta károkért felelősek.* Gyula az előadó, Günther, Boór és Kiss Győry indítványa mellett szólalnak fel. Mannheimer kimondandónak tartja, hogy a hivatalnok által okozott károkért a megbízó állam, törvényhatóság, község felelős. Pósfay az előadó indítványát azon megtoldással fogadja el, hogy „amennyiben az illető a sérelmes jogorvoslattal el nem háríthatta.* A szakosztály többsége Győry indítványát emelte határozattá. A határozat előadásával Günther bízatott meg. Ezzel a szakosztály befejezte működését. * • A 4-ik szakosztály ma délután a következő kérdést tárgyalta : „Javasolható-e, hogy a váltó- és kereskedelmi ügyek feletti bíráskodás szakbíróságokra ruháztassék; ha igen, minő alakban, s minő berendezéssel?* Herich Károly előadó eltérőleg Ziskay véleményes indítványától indítványozza annak kimondását, hogy: 1) kereskedelmi- és váltóügyekben a bíráskodás a nyilvánosság s szóbeliség elveire fektetendő; 2) az első folyamodású bíróság legyen szakbíróság oly módon, hogy egyenlő számú kereskedő s ügyvéd működjék bíróság gyanánt, jogásszal, mint elnökkel élén.* Garay elvi szempontból nem helyesli a kereskedők bírói minősítéssel felruházását, de czélszerűnek ismervén átmenetileg az ily szakbíróságok fentartását, a kérdés fölött indokolt napirendre térést indítványoz. Stiller az előadói indítványnak csak másod részét fogadja el. Teleszky hozzájárulva Ziskay véleményes indítványához, kereskedelmi- és váltóügyekben is az állam bíróságait kívánja alkalmaztatni. Misner kereskedelmi ügyekre nézve elfogadja az előadó véleményét, de váltóügyekben a szakbíróságoknak nem látja szükségét. Dell’Adami hozzájárul az előadó véleményéhez. Stehle az előadói indítványnak csak második részét pártolja, s a váltóügyeket szintén kihagyandóknak véli. Ziskay elfogadásra ajánlja az általa benyújtott véleményes indítványt. Schnierer csak annyit kíván kimondani, hogy kereskedelmi ügyekben a szakelemnek is biztosíttassák kellő befolyás. * „tartl, elfogadj. Toloaeley lodltfdoydt- Slőadónak Ziakay válsatatott efejezték tár Ezzel az összes szakosztályon a ja válásaikat. Az uj török kormány. Az uj tőrük koraáojKrt.krtl .smertető adatokat olvassuk a :'Ves. /-g Abdul Kerim pasa, a hadsereg 8eDera,‘18'u -a és hadügyminiszter, benső barátja vol gyilkolt Hussein Avni pasának, ki őt hagy Sorában 1873-ban, mint kaimakant alkalma ■a a hadügyminisztériumban. Abdul Kerim, éveken át szolgált Hussein alatt és jól ismer ennak politikai és hadsereg szervezeti terveit, alkalmas embernek látszott arra, hogy az e tál megkezdett művet szerencsésen befejezze, hadügyér, ki ezelőtt a második török hadtestne volt főparancsnoka, nagy tekintélyben áll a a seregnél, és erélyes ember hírében áll, ki mi gyűlölettel viseltetik Szerbia törvénytelen és Montenegro kétes magatartásáért e két tartomány iránt. Az új szultán iránt teljes bódulattal viseltetik. A palotaforradalomban és Abdul-Aziz megbuktatásan nem volt közvetlen része, mind az által Murad őt azonnal trónra lépte után a bulgáriai hadsereg főparancsnokává nevezte ki, melynek teljes és kifogástalan fölszerelésére az utóbbi helek alatt Husseinnal egyetemben fázadhatlan munkásságot fejtett ki. Saviet pasa, az új külügyér, már többször kezelte ezen tárczát, kegyelete volt az elhunyt Aalinak, ki őt a magasabb diplomácziába bevezette, miután a krími háború alatt mint a dunai fejedelemségek biztosa sok szerencsével működött. Saviet egy jószivü, talpig becsületes, de igen beteges embr. Az emberekkel való érintkezésében szelíd és szerény. — Mint követ, számos európai udvarnál igen kellemes emlékeket hagyott maga után és nem egy helyen örülnek, hogy ő vette kezébe a külügyeket. De kérdés, elbírja-e sokáig hivatalának fáradalmait ? A Savfet pasa által utóbbi időben kezelt igazságügyi tárczát Khalil Serif kapta, a Midhát barátja és egyptomi születésű Apja egy gazdag kereskedő roppant vagyont hagyott neki a Nílus mellett, mely lehetővé tette, hogy mint párisi követ mesés pompát fejtsen ki. Khalil sokáig tartózkodott Francziaországban, s mint pétervári török követ Bismarck collegája volt. Tartózkodása az orosz fővárosban nem csökkentette gyűlöletét a czári birodalom ellen. Nemes jellemű és lángszellemű fél fiú. Nagyon jó szíve van, sokat segít a szegényeken, különösen a szegény művészeken. Daczára, hogy látszólag az élvezetnek él, roppant munkabíró ember, ki a legnehezebb feladatoknak is megfelel. Khalil a meghalt Mustafa Fazyl pasa egyik leányát birja, miután apósa meghalt, ő lett az egyptomi alkirály iránt ellenséges indulatu pártnak a szultán udvarában vezére, ennélfogva kormányba lépése e tekintetben nem minden jelentőség nélküli.* / * Városi közügyek. Kolozsvár, 1876. jun. 28-én A városi bizottságnak ma délután érdekes közgyűlése volt. Első tárgy volt, mely kedvező és a városhoz méltó elintézést nyert. Szász Domokos kérvénye a Gyulai Ferencz egykori jeles színművészünk szobra hazaszállításának és felállításának költségei hordozása iránt. A bizottság a költségeket egyhangúlag megszavazta. Azután a VII, XXX, XXVII és XXXIII ik törvényczikkek hirdettettek ki. Olasz Károly tanácsos jelenti, hogy a nmlsgu belügyminisztérium a város folyó évi költségvetését végre megerősítette, megerősítő leiratában felhíván a városi bizottság figyelmét a községi törvény 14-ik §-nak jövőre nézve szem előtt tartására. Ezután lelolvastatott a pénzügyminiszter válasza, a városi bizottságnak múlt évi 6496 sz. a. felterjesztésére, melyhez az osztrák és orosz cs. hadsergek részére tett kiszolgáltatások megtérítése iránt folyamodott, s mely felterjesztés annak idején lapunkban teljtartalmúlag közöltetett. A nmlsgu pénzügyminiszter ur némely igények kielégítését — milyenek az 1849. sept. 4-étől október végéig tett katonai szolgáltatások és az ugyan ez idő alatt fuvarozási költségek 1352 frt. összege ha a város azt felségi kérvényben kérni fogja, a maga részéről pártolni ígéri; a szakosztály javaslata oda megy ki, hogy a polgármester úr bizassék meg a felségi kérvény szerkesztésével. E javaslat egyhangúlag elfogadtatott. A nmlcsgy. m. kir. belügyminisztérium megerősítette a bálok és mutatványokból a kórház- és szegény alap javára szedendő dijakra vonatkozó szabályzatot; a bizotság annak kinyomatását és végrehajtását a tanácsra bízta. A város 1876 évi zárszámadása némely tételének a bizottság által kért bővebb felvilágosítása a tanács által megtételvén, annak felterjesztése egyhangúlag elhatároztatott. Ezután a tűzrendészet szabályjavaslat került tárgyalás alá, s kevés módosítással a fogadtatott; lényegesebb módosítása 31 ik §. kihagyása által, s a tűznél megjelenés kötelezettsége alól való személy és tógát megváltás dijaira nézve történt. Lénk vitát idézett elő dr. Fischer bizottsági tagnak a 33. §.-re nézve tett indítványa, melyben a városi almérnöknek városi tűzoltó parancsnokként megbizását, s az önkéntes tűzoltó-egylet parancsnokságába bevitelét, a ezzel a városi bizottság és az egylet közt fenálló viszonyokból folyót** a város érdekeinek ily módon való ellenőrzését hozta javaslatba. A szabályzat kidolgozásával megbízott bizottság, és a tanács ez indítvány elvetését ajánlották a bizottságnak indokolt véleményes jelentéseiben. A városi bizottság előtt az indítvány kevés rokonszenvre talált, melyet észrevévén az indítvány pártolói, Sz. D. elhalasztási inditányt tett, mely mellett alig 6-an szavazván, ez is eheztetett, a a Dr. Fischer indítványa a nagytöbbség által a 33 §. változatlan elfogadásával elejtetett; végül Nagy Lajos indítványára az egyetemi és a gymnasiumi ifjúságoknak a tűzoltászathoz bevonása czéljából elhatároztatott, hogy az illető igazgatóságokhoz átiratilag felszólítás intéztessék. A járdakészítés folyatása tárgyában Eibechütz L. kérvénye következtében, melyben ígéretet tevén, hogy a munkabérért egy évig minden kamat nélkül elvár, kérte a követés tovább folyatatására az engedélyt, a bizottság elhatározta, hogy 16 ezer frt. összeg erejéig a munka folytatását megengedi, az utczák közül a b. monostor, bmagyar utczák déli sorát, s a hidutcza nyugati oldalát jelölvén ki. Felek községének 200 frt. évi segély iránti kérvénye a szakosztály javaslatára fedezet hiányában elvettetett. Linder S. beadott folyamodványának elintézése házbérhátraléka ügyében a jogügyészre bízatott, továbbá néhai Antal Mihálynak a városi téglagyártás meginditása idejéből fennmaradt számadása felül vizsgáltatván, rendben találtatott, s tekintettel a néhainak ez ügyben szerzett érdemeire, s hogy a városnak annak idejében 2606 frt 66 kr. tiszta jövedelmet, és ezenkívül felszerelvényeket s beruházásokat gazdálkodott meg, az örökösöknek a számadás szerint kifizetendőnek mutatkozó 279 frt 38 kr. összeg elengedtetett. Ezzel az ülés 7 órakor az elnök főispán azon kijelentésével oszlott el, hogy pénteken, s hó 8- án, délután 3 órakor folytattatni fog. A J. P." magántávirata. Feladatott 10 óra 45 p. Budapesten. Érkezett 11 óra 35 p. Kolozsvárra. Milán szerb fejedelem a határra ment a hadsereghez. A háború proclamálása szombaton lesz közzé téve. A szerb püspökök a táborokba indulnak a csapatokat megáldani. Stratimirovics Milán fejedelemmel utazott el, s általa tábornokká neveztetett ki. Az orosz czár négy millió rubelt utalványozott Szerbiának. Gorcsakoff és Thiers legközelebbről találkozni fognak. NYÁRI ||||| SZÍNHÁZ. Berlet 3.jk tzkm Kolozsvártt, szombat, jul. 1-én 1876. Zajonghy Elemér ur vendégjátékául: A háromcsőrű kacsa. Operette 3 felv. Irta: Mornon, zenéjét Jonas Emil, f*rdll________rótta Latabár Endre és Beődi. Kezdete 7 '/8 órakor, vége */a után. HRHARANG. Kolozsvárt/, junius 30. év Lapunk előfizetőit tisztelettel kérem, méltóztassanak megrendeléseiket mentel előbb megtenni, hogy kiadóhivatalunk a maga idejében tehesse meg intézkedéseit ,itf Il5 előfizetőket semmi szin alatt nem biztosíthatunk teljes számú példá-Zunk, mert lege. Példányokat nem nyo-ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK : Julius l-től deczember végéig 8 frt — kr. Julius l-től szeptemberig . 4 frt — kr. Egy hónapra....................1 frt 50 kr. A „Történeti Lapok“ ezután is a lap rendes ingyen-mellékletét fogják képezni. K. PAPP MIKLÓS, „Magyar Polgár“ kiadója és szerkesztője, és Lapunk mai számával az év második felét kezdjük meg, s t. olvasóink tapasztalni fogják, hogy azon folytonosan növekvő pártfogást, melylyel a „Magyar Polgár” találkozik, szerkesztőségünk ki is tudja érdemelni. Legelső sorban gondolkodtunk arról, hogy az egész világot érdeklődő török szerb eseményekről gyors és pontos tudósításokat nyer.