Magyar Polgár, 1877. január-június (11. évfolyam, 1-147. szám)

1877-04-08 / 80. szám

kettőstörést észlelni. Ásványtörténeti szem­pontból a mészpár kristályai tehát csaknem érdekesebbek még a hegyijegecéinél is. A múlt évben ugyanitt tartott egyik előadásomban megismertetem a gypszet,mint sziklafajt, különösen a zsoboki tarka gyp­­szet; ezúttal be akarom­ mutatni kristályait is, melyek gyakran szintén oly átlátszó víz­­tiszták, mint a hegyijegek vagy az izlandi pár, de mégis inkább fehérek vagy szürkék és áttetszők. Az alak az eddig bemutatott egyikéhez sem hasonlít, egy lapított vagyis táblás osz­lop az, két végén csúcsba menő egy oldali lappárokkal (félpyramisok), melyek miatt az egész kristály bizonyos ferdeséget kap. Ilyen kristályok leginkább a sótelepeket fedő anyag- és márga rétegekben találhatók, hol egykor* halmozódása által szemcsés­, az oszlopos s hát, hogy egy és ugyanazon ásvány vagy kristályoké áltál rudas v rostos­, és a anyagi mind a három alaki állapotban sor­­táblás kastályoke által leveles- vagy pikke­ dúlhat elő a természetben, t. i. kristályok­­lyes lesz a sz­ö­v­e­t, s ha körültekintünk a ban, kristályosan és alaktalan állapotban természetben minden felé fogunk találni pél-! Legközönségesebb példa gyanánt fölhozhatom és rétegek-­ a nádezukrot; az úgynevezett candisczukor kristályokat képez, a közönséges fehér czu­­kor kristályos, szemcsés, végre az olvasztott czukor alaktalan, s ugyanezt lehet tapasz­talni a legtöbb szervetlen anyagokon és ás­ványokon is.­ben előforduló kősó, a márványok, a gypsz (alabástrom), a talk vagy dhlorit mind meg annyi példái a különböző szövettel biró kris­tályos ásványoknak. Még közelebbi példa a fehér cukor melyben az apró szemcsék csillogása is el­árulja a kristályos állapotot. Sokszor a tö­­kélytelen kristályszemek oly aprók, hogy csu­pán jó nagyítás mellett vehetők ki. Az ilyen ásványokat aztán tömüreknek szoktuk nevez­ni, minek p.­­. a quar­­znak nagy tömegei (ko­­vaszirt, kavics, homokszemek,­ a közönséges mészkövek, közönséges gypsz, melyekből egész hegységek vannak fölépítve.­­ Van végre arra is eset a természetben hogy szervetlen testek a kristályodásnak nyo­mát sem mutatják, a mennyiben semmiféle szövettel nem bírnak, mint pl. az üveg. Az i \ eneket aztán alaktalanoknak (amorph) szek­nyiben nem' rz°pspHo*11 ^ta­ dan; a meny-i puszta külső szemlélés, melynek benyomásai íbeSi ahlk0t’ ha‘ 0,y hamar elmúlnak, a mily hamar jöttek, nem a nelso szerkezet hiányát tartjuk itt ti AA ,, w . z íiupn n,s„nt nziir.-ti: J., , . Jelen előadásom czélja volt fölkelteni az érdeklődést a természetnek ezen gyakran látott, de kevésbé figyelemre méltatott tár­gyai, a kősziklák eme remek virágai iránt melyekből egy kis csokrot volt szerencsém szem előtt. Az ilyen szövet nélküli, alakta­­an ásványok egyáltalában nem gyakoriak a természetben, leginkább a szerves testekből származó anyagokat, mint p. a kőszeneket, a TZb0 -estek .kl,az„mint maga a kősó is. gendő anyag, tér és idő; ha ezek megvan- Erdélyben bőven tálalhatók, bár csupán ki- nak a természetben, csakugyan létre is jön­­sebb s a vízzel körülnyalt kristályokban. Ne-­ nek szép kristályok, de legtöbbször e felté­­vezetes a montemartrei úgynevezett fecske- teleket összevéve nem nyújtja a természet, fark-gypsz, melynek egy példányát bemuta­ Többnyire igen sok anyag van jelen, de ke­­rom nevezetes pedig azon oknál fogva, mert­­ vés a tér, vagy igen rövid az idő. Ilyenkor gy­or­sebben ismeretes ikerö­szenövés- az anyag tömecsei milliónyi pontok körül ‘Síi “Z„ás- 'WS«TM kezdenek krisuidyoW rendeS n y ly a ,-zd ',zer.v,es - tts­ek .. ^genéihez, ni, a kristályodás törvényei szerint növeked­­hegy zb Zry° -, 0rUh­aenyek k0Zt két‘- bá- n ek is, de csakhamar egyik egyed a másik­rom­, és még több egyén is sajátságos mó­­nak útját állja, egyik a másikat szór­­ja s dón össze- vagy egymáson keresztül nő. A ekként mindegyik szabad fejlő­désében meg gypsznél a két egyén úgy van p 0. össze-­ van gátolva. Ennek következtében aztán Sen re,h°gy az ,. .. te,"ge ye kürü* tökéletlen apró kristályok gyanánt szilárdul­fordult egyet s így ellentétes állasba nőtt rá­nak meg, melyek minden rend nélkül a másik egyenre, miáltal az iker egyik vé-­nak összehalmozva, úgy, hogy az egyéneknek saS^lbülő^és mogm­aö ISeket’ emitt remata­tai .. l,ha ez “ak kis mértékben si­pl. a vulkáni vidéken képződő természe­­kmere­­­tes üvegeket számítjuk ide. Vízből ritkábban­­ esnek ki alaktalan ásványok, ezek közt leg-1 nevezetesebb az opál, mely nem egyéb, mint I alaktalan víztartalmú kovasav, még a nemes opált sem véve ki. Jól föltételezett bizonyos szövettel fognak lenni; a gömbölyded kristálykák sűrű össze-A dolog természetéből következik te* 8 e­zek a tökélytelen kristálykák alakjá­gan a ferdén álló csúcsok a fecske­farkhoz­­ sem nem hasonlóan széjjel ágaznak. vehetők ki................ -A kristályoknak ikrekké, hármasokká, tunk itt-ott­­ vehetők ki, legfeljebb egyes lapocskákat lá­, ,,,­­ ..................... . a kristályhalmazban csillogni négyesekké sat. való összenövése igen gya- Az ilyen testeket aztán kristályosoknak mond L­rv».; ncaf o r. XcirrX rr 61 V Q IrriQf« I vf Pinoir in r cr nanL « * 1 ', . J......... . 1 kori eset az ásványoknál s a kristálytannak egyik legérdekesebb fejezetét képezi * * * És igy számtalan példát lehetne még felsorolni, melye a kristályoknak, a kősziklák eme virágainak, változatos alakjait, csillogó fényét, átlátszóságát és egyéb érdekes tu­lajdonait feltüntetik ; azonban az eddigiekből is eléggé láttuk már, mily sokoldalúság mu­tatkozik a természet ezen alkotásaiban, ha­bár a terv, mely szerint felépülnek, a lehető egyszerű is. De végre is azon kérdés merül fel, hogy ha a kristálylyá való alakulás a szervetlen testek egyik fő sajátsága, miért aránylag oly ritkák mégis a kristályok a természetben ? A kristály egyének- ikrek- és csopor­tok az igaz, hogy elég ritkák, de a kristá­­lyodásnak nyomait ennek daczára mindenütt feltaláljuk. Kiemeltem előadásom elején, hogy a kristályok képződésének feltételei, ele­szen néhány példából eléggé kitűnik már, hogy mily sok szempontból lehet tekinteni és vizsgálni a kristályokat, s hogy mily változatos és érdekes azon tudomány, mely azokkal foglalkozik. Nem lehet csodál­kozni, hogy az ásvány­kedvelők száma oly nagy, mert hiszen e tárgyak oly szépek és eszményiek, hogy bármely ember is gyönyör­ködik látásukon; de hogy e gyönyörködés mélyebb, hasznosabb és maradandóbb szelle­mi élvezetté fokozódjék, arra nem elég a is, Szélomat elértem. m­i lényegesebb Van nyoma alkotmánytörténetünkben az ambuláns fórumoknak; de ezek egész fórumok voltak, náluk panaszoltak s rögtönitélet is hozatott­ a panasz folytán ; ezen fórumok feje volt az Árpádok alatt a király, később a nádor, majd az országbiró, an a mai nap már némi tekintetben a szbiró az, de panasz felvevő fórum egész al­­kotmány történetünkben ismeretlen. Ez új találmányt a To­la megyei köz­lönynek köszönjük. De részünkről nem p­a­­tentírozzuk. A választók összeírása ír­ást megelőző évnél hosszabb időről tar­toznak adójukkal, a névjegyzékbe fölveendők ba az összeírást, illetőleg évi kiigaz­tást meg­előző év első napjától az összeírás vagy kiigazítás megkezdéséig (illetőleg fentebbi újabb törvény szerint ápril 16-ig) hátralék­ban levő adójukból legalább annyit lefizet­tek, a­mennyit a megelőző év összes egye­nes államadója tesz . Mindezen törvényes intézkedésekből a következők folynak: 1878 ban csak az választ, ki 1876 ki illetőleg a választók névjegyzékének hivatalból való kiegészités a legközelebb esz­köz­ébe vétetik. E részben nem­­tartjuk fö­löslegesnek némi ügyeim­ztetést intézni a közönséghez. Az idén, 1877-ben kiigazított névjegyzék a választási törvény (1874. XXXIII. tez 53 §-a) szerint a jelen éva közvetlen követő nap­ári évre, vagyis ez esetben 1878-ra érvényes. Minden valószi­nüség szerint azonban 1878-ban esnek meg az általános képvise­li válaszidők, mert az 1876. aug. 28-ra összehivott országgyűlés mandátuma 1878. aug. 28-án lejár, s az a­ válaztás rövid időköz­ön ál elrendelen­dő. E­szerint a jövő ké­pviselőválasztásokban csak az vehet részt, ki az 1877-ben elké­szített választói névjegyzékbe, mint választó bejegyeztetik. Fölöslegesnek véljük részletes közlését a választói jogot szabályozó összes paragrafusoknak (1874 XXXIII t. c. 1 — 16 §), itt csak arra szorítkozunk, hogy emlé­kezetbe hozzuk a törvény azon intézkedéseit, melyek az adó lefizetésére vonatkoznak. Az 1874 XXXIII. t. cz. ezt elrendelendő 12. §-ának idevonatkozó 5. pontja így szól: Választói jogot nem gyakorolhatnak és választók névjegyzékébe föl­terni, E­­gy olyan közeg teljesíti ezen vizsgálatokat, mely tudja is, hogy mit kell vizsgálni. Tudhatja e jobban va­laki, hogy melyik szolgabírónál, sőt azt is, hogy melyik községben vannak hiányok, mint az alispán ? Ki a megyei igazgatás külön­­böző szálait kezében tartja. Ő kell s csak ő tudja, hogy melyik szál és hol szakadt el , mert hát az az elszakadt szál az ő kezében végződik. „ S ha baj van valahol , az alispánt von­hatják egyedül kérdőre ! Ezeknek a b­i­z­a­l­mi férfiaknak megbízatása semmi egyéb nem lenne, mint a bizalmatlanság kifejezése. Mert hát megbíz a a megye köz­gyűlése egy embert, hogy vezesse a köz­igazgatást, s akkor megbíz más tíz embert, hogy csak lassan utána az­­egynek, mert hát abba­n nem bízik. Alkotmányos fogalomé ez? El­lenőrzésre, nem tagadjuk, mindenütt szükség van. De mi van épen nagyobb ellenőrzés alatt mint a közigazgatás ? Hiszen a me­gye minden tagja egyúttal ellenőr­z , épen ebben van egyfelől a biztosíték, másfelől pedig az alkotmányos élet ereje. Ezt akarjuk-e megtámadni? Ha külön közegeket bízunk meg a pa­naszok felvételével, akkor épen a nyilvános ellenőrzést támadjuk meg, s egy lepé­t ha­ladtunk a rendőr állam eszméje felé Ezt kívánja a „Tolnamegy a közlöny ? amek a maga kívánsága szerint­ mi azonban nem kérünk belőle. . . . ,, ,, Különben is semmi gyakorlati oldalt nem voltunk képesek felfedezni az egész esz­mében, s maga a­­Közigazgatási Lapok is megjegyzi, hogy kételkedik, hogy az a re­ményben üdvös eredményre vezetne. Nem gyakorlati pedig azért, mert a b­i­zalmi férfiak egyszer szépen megkö­szönnék a bennök helyezett bizalmat, de nem kérnének belőle, mert elég áldozat nekik így is évenkint legalább tizenkétszer a megye székhelyén megjelenni, s így egyre másra véve évenkint legalább 24 napot saját gaz­daságuktól elvonni, s még a felett a köz­------------------ . .. ennélfogva a .... ------ -­ügyért költekezni, ha már most még akOZ, nem vétethetnek, bármely alapon bírjanak Résekben tartandó inquisitiót is hozz­á illenben választói joggal, azok, kik az összeírást, illetőleg kiigazítást megelőző évre a választókerületben fizeten­dő egyenes adójukat la nem fizették.* Régekben tartandó ing vesszük — egy évnek legalább egy hatod­­részét csak a közügynek szentelnék, sezép. De mai napság ilyen áldozatot kívánni nem lehet ! . .. .. . De nem is vállalkozna senki a tisztre, azért sem, mert az úgynevezett bizalmi férfiak hivatása nem egyéb, és semmivel nem haladja túl a levél-szekrény ki* Bedobja mindenki panaszát s­­ám lás­sa a posta-ozolgs,szállítsa el! Nem egy­szerűbb e az, hogy ki-ki a maga panaszai adja be az illetékes hatósághoz, ahol a ha-Ez intézkedést bővebben magyarázza az 1875-iki VI törvényczikk (az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1874 évi XXXIII, t. ez. 12. § a 5 pontjának és 108- ik §-ának pótlásáról) mely e részben igy szól: 1. §. Az 1874. évi XXXIII, t. ez. 12. §-a 6. pontjában és 108. § ában foglalt in­tézkedés azzal póteltetik, hogy a választók tó-ághoz mely annak az ellátásáért fele- névjegyzékbe annak évenkinti kiigazításánál tősbb felelős nemcsak fe 1­fe­l­é, hanem 1 e-1 azon jogosultak veendők be, a­kik a mege­felé is. A bizalmi férfiakat pdl várjon ki vonná felelősségre? A köz­­igazgatási bizottság ? Talán az első esetben. De többet nem lehetne itt olyan bátor fér­fiút ta­álni, kik a közigazgatási bizottságban fővő évi egyenesadót, illetőleg a megfelelő adóhátralékot ápril­is­ig bezárólag befi­zették . Adjuk még ezekhez az 1874. évi XXXIII­­. év többször említett 108. §-át, mely kö­helyet foglaljanak. Sokkal kényelmesebb úgy vétkezőleg hangzik : is reájuk nézve otthon lenni, mint hogy meg .Addig is, míg a törvényhozás az adó­megtámadásoknak is kitegyék magukat. Ez a hátralékok behajtása iránt intézkedni fog. panaszok sorsa a bizalmi tagok kezében, azok, kik az összeírást, illetőleg évi kiiga­zássuk a bizalmi tagok által teljesí­tendő vizsgálatot a közigazgatási felsőbb rendeletek végrehajtása körül. Ma már lejárt azon idő, midőn a köz­igazgatási tisztviselőtől nem követeltek egye­bet mint természetes eszet. Hisszük és tudjuk, hogy a közigazgatási bizottságok választott tagjai között vannak olyan egyé­nek is, kik ismerik a közigazgatási törvé­nyeket, de ezek is ha nincsenek benne a folytonosságban, már egy negyedév múlva nem találják bele magukat. Mit lehet tehát akkor várni azoktól, kik a közigazgatás­ban soha benne nem voltak ? — Constatál­­hatják, hogy egyik vagy másik Bzbiró hány ügydarabot látott el, hogy az adó­sorozati munkálatok elkészültek, hogy a birtok­nyil­vántartás vezettetik, hogy az ujonczozási előmunkálatok folyamatban vannak, hogy a S­ubrinstrik­ külön forrásaikból telkét tágas-1 (98). Nagyobb fokú nevelési kőliszt. Mint említők azok 5.,«eirása, illetőleg jd könyvtárt szereztek »rá­ gyámhatóság jóváhagyásával tehetők (g8 t M em 10 ’’ 82 ■-­*- kötele bitották meg, i­l ily­elén törekvés- kvámolt csak a gyám beleegyezése. ) “ f.?-.*- **• * m‘ 1 ,10,Deba“ * J- ftSA V TMW - h* «0.« jele».«». .« köztudomásra hozatik,jó utf“ sem a könyvtár szerzés eszméje, mely gymnasium­ban az igaz tudományosság ,az m^pteékely Keresztúr városának és vidékének saját tudományos vitéze készpénzből csak a nevelésre szűkig!*'* 4 ezen lelkesedése mel­l a ‘ ^ tandó vissza. (110). A mulasztás^K buzgóság és kozilgysze , 7 , má­r­ adott pénztől a gyám 8°/t-ot fizet "SSa -­s Ksüreti A gymnasium! könyv­tárak. Midőn száz évvel ezelőtt a már ma og hatalmas És zak Amerika öngyarmatosítás­os állammá alakulását megkezdette, a m'.nt az új megszállóknak lakhely és városterület me­retett ki, legelső volt mindenütt a templom és iskola helye kiszakitása. Ez azt tetie nasium'nak könyvtárt szereznek b íme mar r^erelvé­ ny^T kezelh«­U me» van A katholikus br. Gamera, Papp birtok, ha a teiszerelvények megvanntak & reforma-,us Lengyel orvostudor bérbeadás hátrányos lenne (ll7) Az­­ urak az unitáriusok főgondnokával, Dániel­nek biztosítani.ők (18 ) A vagyon.alan Gábor főispánnal, Kozma Ferencz képezde- mohákról a község. gondoskodik(12­.) ■ .. ---------- a vag­y igazgatóval és Gombos Sámuel tanárral váll- mondott eseteken kiviig a gyám lelké­t.S­,„ Janos és a református L­engyel urvu^uu«. 1S'**• 7 az épQi^ unitáriusok főgondnokával, Daniel tek b!Zt?.8 1 . v®ey°n*aian , . tr____ i?..._..... bZnvTitp. mohákról a község gondoskodik (121 \ mondott eseteken kívül a gyám kikéri ^ár­tóság beleegyezését a kiskorú örökhff/:V sa, 18 éves fiú, 16 éves lá­ny häza8sL°g da* gyán szerzése, eladása, perben est,,fl,Ta' esetében (122) A gyám minden Ked^68 madásra köteles. (124) hacsak a vg»»*0 jében a gyámok­^ nevelése fe| nem "a°D te' ti gyámhatóságnál megtekinthet^^81 1- -p** “ +*** * -sji SS dek vagy város népe miveltségre s jóllétre akar szert tenni, első gondja reáliskolákat ,­­gymnasiumokat alepitál; — már az épü­e tei vében benne van a könyvt­ár­ hely is* g s a kö­tségszámitásból ki nem marad a könyvtár­alap, áldozatra, s a buzgó igyekezetet Isten áldá­sa kisérte A testvéries érzés a tudomány­­i vak égő oltárt emeli. A könyvtár átadás énekkel és beszéd­­idei lesz, ezt hangverseny követi, mit társas Tapitus a mai kor kivonata szerint kö-, vacsora és tánczmulatság zár be, mely prog zenei ismerettel nem lehet, ehez irodalmi e­ramm bő élvezettel ígérkezik. Nincs kétség tudományi színvonalon állás kell, az pedig az iránt, hogy a vidék értelmisége nagy szám­­könyvtár nélkül nem gondolható. I­ban fog megjelenni, hogy saját altolását , mely tanintézetnek s tanári karnak ,megnézze s az erőegyesítésnek e szép mun nincs könyvtára, nincs tudománya is. Vagy í hasikerében gyönyörködjék, a hol a könyvtárt a mult századok könyv- Mi szerencsét kívánunk a székely test­gyüjteményei teszik, ellepve pókhálótól, por- véreknek e sikerhez s mint igazi önerő és - .... - —’* — X--J. életrevalóság tényét és bizonyítékát, hazafiui meleg részvéttel üdvözöljük. Jól, ott a tanári tudomány is mult szózsdi. Evvel az ifjúság a mai activ élet czéljait el nem éri. Bármilyennek mondják is korunkat, annyi bizonyos, hogy a tudás és tanulás esz­közeit s forrásait szaporítni, a tudománysza­­kokban a teljes önképzést lehetségessé tenni igyekszik. Ha ének-, rajz-, torna- vagy föld­rajz-, történelem és mathematika tanítást és a következőket írja a :Bohemia*: a hus­­iskolát állít be, első dolog kotta, rajz-minta,­­ véti szünnapok után a kiegyezési okmányok tornaszerek, térkép, földgömbgyüjtemények alkalmassot elébe lesznek terjeszthetők a és szakkönyvek megszerzése. reichsrathnak. Az a kérdés is sürgetővé lesz Nézd meg valamely tanintézet tanszer- az idő haladtával hogy nem lesz e szak­­gyüjteményét,természettani múzeumát s könyv-, a ju­ius végéig meghosszabbitott vám tárét, megítélheted abból a tanári erő és ta- és kereskedelmi szövetséget meg egy félév­­muló ifjúság feléhaladási fokát, mely két do­­ve­ntegnosszabbitani, mert alig lehet hin­ni,­lég szoros viszonyban van egymással, hogy junius végéig az összes kiegyezési kér-Ha valahol, a gymnasium­ oktatásnál törvényerejű megoldást nyerjenek, és szükséges a könyvtár A gymnasium a nem- még ha nyernének nem lehetne azok ily rég­­szükséges a­ könyvtár. A gymnasium a nem ,ö­t végrehajtására gondolni. Az egész inté­zet miveltségének alapja, mert itt készü­l , .. ,, . . , nek azon erők me'vek a tanítás Hevét Jen nagyobb baj nélkül elintézhető, min hogy neki azon eroa, melyen a laonas ügyei vím-­ás kereskedelmi Bzftvetsá­­trttvány emigíterte vezelik. 4 JWa.igiBil.uren­d. * V“ B7nr or i nfol loptno li f vqIÁ/II bifa.fAio oh. ^ O n » g szer az intellectualitás valódi kifejtője, eb­ben képződik ki a sziv, as értelem és jel­lem A gymnasium van hivatva megkedvel­tetni az ifjúsággal a tudományt, bevésni szi­vébe a hazaszeretetet s felkölteni az ön­munkásság ösztönét. Az újabb tapasztalatok szerint még a polytechnikai egyetemeken is több siker vár­ható a gymnasiumban végzett ifjaktól, mint a­kik kizárólag reáliskolákban fejlődtek. A tanulás és tudomány mechanikai , technikai­­ részében ezek erősebbek, de az elméleti, gon­­­­dolkodási és előadási képességet illetőkben a gymnasiumi végzettek után állanak. Hazánk mivelődési ügyének és a gym­nasiumi oktatás fontosságának ezen méltatá­­°a mellett öröm látni azon nemes tevékeny­séget, melylyel Székely Keresztur városa és vidéke értelmisége az ottani gymnasiuu­ot a kor színvonalára emelni igyekszik. Sepsi­teljes adóját, vagy adóhátra­ékából (melynek Szentgyörgyön kívül még csak Szászváros többre kell kiterjedni, mint kizárólag az volt azon város és v­dék, hol a gymnasium 1876-ki adója) oly összeget 1877. ápril 16-ig , érdekében annyi történt, mint itt. Pár évvel ez kifizet, mely fölér 1876-ki összes egyenes adójával. Az egyenes adóba beleértetik uszy az állami, mint a községi adótartozás, sőt, ha jól tudjuk, a közmunkaváltság is. előtt restaurálta s bővitette ki az összes fe­­lekezetek és minden nemzetiségűek buzgó áldozata — melyben főhelyet foglalt el a lelkes Freiwell gyűjtése — az épületet, az­ at­ idejekorán teljesittettek. , Ezek a választói jog megnyerése , biztosítása érdekében egyelőre tegnapa . (Hon.) A kiegyezés ügyeiről hosszabbítására csak a két kormány, illető­leg kizárólag a magyar kormány egy intéz­kedésére van szükség (arra t. i., hogy a fel­mondás, mint már egy ízben 1875. novem­ber vége helyett 1875. junius végén tör­téntnek vétetett, most a ból fél évvel később­ről, pl. 1876 deczemberéről datáltnak vé­tessék,) gyámügy rendezéséről szóló törvényjavaslat. (Vége.) V. fejezet : a gyámok és gondnokok jogai és kötelességeiről. A gyám minden pe­res és nem peres ügy­ben képviseli gyámolját. (90.) A vagyonra kinevezett gondnok képvisele­te továbbra nem terjed (92 ) A képviselet fel­hatalmazott által is gyakorolható. (94.) A képvi­selet elmulasztása kártérítést von maga után (95.) A gyám a kiskorúak felett szülői fe­gyelmet gyakorol (96.) Aztán kötelessége a kiskorú nevelésre felügyelni, (98) s e tekin­tetben a rokonok véleményét meghallgatja kölcsi, nevelési, valamint vagyon­ iv V -----y —--------1 ------r *1»* ^ iratok a gyámhatóságnál le­gendgjj v». ékszerek egy része azonban rsetltj íz nál, vagy gyámok­nál maradhat i.'ífí*. Tott (125.) A számadás évről (Z (127.; A szülők, rokonok 4 ttiolí£í(1A gyámhatóságnál megtekimhstk. A gyámhatóság aggály esetében a'roW ,4 reményét meghallgatja. (132) U& & ^' sürgetésre sem számol, felfüggesztem­e­­t­leg felhívási perbe fogható. (133) Vésze esetében a gyámolt Vagyoni a gyám vát­­uából biztosítandó (135.) A joghátrány küli számadási mulasztás 100 irt birsásot von maga után (137.; Kisebb kiadások ok­­mányilag nem szükségkép igazolandók. (13g . Az önjogosult köve etheti a számadások má­solatát. (142.) A felmentés három hó múl­­tával perrel meg nem támadható. (146.) A gyám a gyámhatósági határozatok ellen a felsőbb fokú hatósághoz felebbezhet. (14g) VI. fejezet a nagykorúsításról.18 évelik nem lehet senkit nagykorusitatni (141), 4 nagykorusitás felebbezendő, ha a gyám vagy rokonok ellenére adato­tt volna W­MI. A rokonokról. A negyedizigleni ro­konok, ha az országban laknak, igényelhetik, hogy a gyámnokság kinevezésénél meg­­­gassák. (153) Nagyszámú rokonság esetében az anyai és anyai rokonok négy-négy tagot választanak, kik a gyámmal érintkeznek (164). A rokonok hiányában a közgyám intézkedik (165.) A gyám és a rokonok közti nézetelté­rések kiegyenlítését a közgyám közvetíti. (156) A rokonok jutalomra nem számíthat­nak (157.) A gyámok­ tartásához, a 18 évet meghaladottak bizalm­­ásához, ingóságok ela­dásához nem szükség a rokonoknak a gyám­hatóság beleegyezését kérni (158.) A roko­nok nem nyilatkozása esetében a gyám ön­­maga is intézkedik (159.) A gyám­­kötelest gyártolt személyi ügyeiben a rokonokat meg­hallgatni (160) VIII fejezet : a családtanácsr6­. 100 OOO frtot meghaladó hagyatékhoz a végrendelke­ző családtanácsot állíthat föl (162.) Kérhe­tik ezt a rokonok is (163.) A család­snác­i az elnökön kívül 4 tagból áll (164.) Az el­nököt az atya jelö­heti (165 ) A családa­nács tagjai esetleg nem rokonok is lehet­nek ; de ha lehet, tagjai legyenek anyai és a mai részről (167­) A családtanács tagságá­nak elvállalása iránt nyolcz n­v alatt nyi­latkozni kell (170) A családtanács tagai a vágyaéért felelő­­ek. (171) A család­anács gyámhatósági jogot élvez,­­ ha a közbaó­­sági tisztviselők igénybe vétele nem ízük­é­ges. (172.) Gyámrendelés, nagykorusnás, lel­tározás, hagyatéki tárgyalás, birt­ágolás, 10’ gyelvai jog nem tartoznak a család anács hí­­tankörébe. (172) A valádtanács 176­ többség­­gel határoz; határozathozatalra két tag je­­le­nléte szükséges. (173) A gyám mindig fe­­lebbizhet. (174.) A családtanács a belügymi­­niszterhez nyi­ja be évi jelentéseit. A bel­ügyminiszter a tanácsot feloszthatja, hagi károsnak tartja. (179.) Eddig tart az első rész. A második rész, mint már mondottuk, a gyámhatósá­gokról szól. E részt alka­milag közölni fogjuk. —­ ­ NIR HARANG. Kolozsvár, április 7. — Szacsvay Imre, színházunk tagja* holnap Budapestre utazik,Salvini a h résol»­* tragikai színész játékának tanulnányozás» végett. — A hunyadmegyei tantestület segélyegyletért( k­ulapszibtnum a kir. belüsi minisztérium által f. évi 10135. sz. alatt a bemuta­ási záradékkal elláttattak.­­ A népesedési mozgalom Kolozs­várt márczius hóban a következő véd: elveszülettek szá­ma a félti nemből 54 a nő­­nemből 46, össze-t-n ICO, még pedig’a fü­­löpféle vallások szerint: a róm kath rész­től a strb-nemből 27, a nőnemből 13 ezek* női törvény télén a férfi-nemből 6, a nőnem­­ből 3, az. ev. ref. rés-zröl a férfi-nemből 23, K°^,mobo 24, ezekből törván­yiesen a férfi­­nemből 11, a nőnemből 6, az .v luth részről csak a nőnemből 1, az ev. unit. részre csak a ferü-nemből 1, a görög cath. részről a fér­­h-nemből 1 törvénytelen, a nőnemből 5, ezek­ből törvénytelen 2, a görög keleti részről egy sem, az izraeliták részéről a férfi-nemből , a nőnemből 3. Házasságra lépett a böjt miatt csak a református részről 8 pár, ez a részről 1, ev. nyit. részről 4 pár. — 4 meghaltak száma márcziusban a férfi nemből 67, a nőnemből 45, ÖsSzesen 102, beleszá­mítva az országos és katonai kórház halott­tait is; összehasonlítva a szülötteket az el­haltakkal, a differentia csak 2-ből áll­­­het?*

Next