Magyar Polgár, 1880. január-június (14. évfolyam, 1-148. szám)

1880-04-08 / 81. szám

pest, minél gyakrabban, és pedig különbö­ző időszakokban meglátogatni, s ez alka­lommal az állami és az alapokból fentar­tott középiskolákban a tanan­értekezlete­ken elnökölni. . . a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter rendelkezése és közvetlen vezeté­se alatti, úgy­szintén a törvényhatóság, községek, társulatok és magánosolt által fentartott nyilvános intézetek érettségi vizs­gálatait vezetni és azokon elnökölni, vagy akadályoztatása esetében helyettesítése iránt a miniszternek előterjesztést tenni. 55. §. A gymnasiumi­ és reáliskolai oktatás ügyében minden egyes tanintézet­ben az igazgató elnöklete alatt, az illető tanártestület időszakonként értekezleteket tart, melyeknek fő feladata: a tananyag, úgyszintén a házi feladatok kellő beosztá­sa és módszere­s kezelése, az iskola ál­lapotának, a nevelés és fegyelem szempont­jából, vizsgálat alá vétele , a netáni hiá­nyok pótlása. 56. §. A használható tankönyveket és taneszközöket a közoktatásügyi minisz­ter jelöli ki, az egyes intézetekben h­asz­­nálandókat a kijelöltek sorából a tanártes­tületek választják. 57. §. Minden gymnasiumot és reál­iskolát köteles az ottani törvényhatóság főorvosa hivatalból évenként megvizsgálni, s közegészségi tekintetben, (főleg a helyi­ségekre vonatkozólag) tett tapasztalatairól veteményes jelentést terjeszteni mind a tiű­­ket ölelt főigazgatóhoz, mind a törvény­ha­tósághoz. IV. FEJEZET. Az érettségi vizsgálatokról az állam ren­delkezése és közvetlen vezetése alatti kö­zépiskolákban. 58. §. A nyolczadik osztályt, tehát az egész középiskolai tanfolyamot végzett és érvényes osztályvizsgálatot sikerrel tett azon ifjak, kik valamely főiskolán akarják tanulmányaikat folytatni, kötelesek a főis­kolai oktatáshoz szükséges képzettségüket és érettségüket külön e czélra tartandó vizsgálaton igazolni. *• A gymnasiumi érettségi vizsgálatéi­talában a felsőbb oktatásra (egyetemre és műegyetemre) képesít. A reáliskolai érett­ségi vizsgálat rendesen csak a műegye­temre, a reáliskolai érettségi vizsgálatot azonban, a vallás és közoktatásügyi mi­niszter engedélyével, a latin és görög nyelvből és irodalomból kiállandó pót­érettségi vizsgálattal gymnasiumivá lehet kiegészíteni. 59. §. Az állam rendelkezése és köz­vetlen vezetése alatti, s a jelen törvény II. III. fejezetében tárgyalt középiskolákon az érettségi vizsgálatot az illető tankerü­leti főigazgató, vagy ennek akadályoztatá­sa esetében, más, a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter által erre felhatalmazott, szakférfiú elnöklete­t ugyancsak a minisz­ter által kijelölt, még legalább egy vizs­gálóbiztos közreműködése mellett, minde­­nik nyelctosztályú gymnasium vagy reális­­kola tanártestülete tartja a maga saját in­tézetében. 60. §. Az ezen intézetek valamelyi­kében végzett tanuló rendesen csak ezen intézetben teheti le az érettségi vizsgála­tot, melyben a VIII. osztályt végezte. Más intézetben leteendő érettségi vizsgálatra, rendkívüli esetekben, a vallás- és közoktatásügyi miniszter adhat engedélyt. 61. §. Az érettségi vizsgálat főleg írásbeli dolgozat alapján s annak megíté­lésére intézendő, bir­e a vizsgálatot tevő ifjú az egyetemi s illetőleg műegyetemi tanulásra kellő értelmi képességgel. A vizs­gálati utasítást az egyetemek s műegyete­mek tanári karának meghallgatásával a mi­niszter állapítja meg. Ezen vizsgálatok nyilvánosan tartan­dók és róluk a bizonyítványok magyar nyel­­ven adandók ki. V. FEJEZET. A hitfelekezetek, hatóságok, községek, ma­­gányosok és társulatok által fentartott nyil­vános gymnasiumok­ és reáliskolákról. 62 §A hazában létező hitfelekezetek, törvényhatóságok, községek, egyesek s oly hazai társulatok, melyek alapszabályaikban kijelentetlen e célra is alakultak, saját ere­jökből tarthatnak fenn és állíthatnak nyil­vános gymnasiumokat és reáliskolákat, a következő §§­ba foglalt feltételek mellett. 63. §. Idegen állam, az ország ha­tárain kívül székelő testület vagy külföl­dön lakó nem magyar álampolgár semmi­nemű középiskolákat sem állíthat s a már fennálló felekezeti, valamint törvényható­ságok, községek, társulatok, avagy magá­nosok által fenntartott gymnasiumok és re­áliskolák, úgyszinte a felekezetek és egy­házak is, külföldi államoktól és azok ural­kodóitól s kormányaitól segélyt és anyagi gyámolítást semmi esetben sem nem ké­retnek, sem el nem fogadhatnak. Egyesektől vagy társulatoktól is csak azon esetben, ha a segélyző az intézet ve­zetésére és tanrendjére semminemű befo­lyást sem tart fenn magának, sem feltételt nem köt ki. 64. §: A 62. §-ban felsorolt testül­­tek s egyesek által fenntartott tanintézet felett az illetők maguk rendelkeznek és gyakorolják az igazgatási jogokat, a jelen törvény értelmében. Ennélfogva a tanintézet vagyonának kezeléséről, a tanerők alkalmazásáról és fizetéséről, a fegyelmi eljárásról az illetők maguk gondoskodnak. 65. §: A jelen törvénynek az osztá­lyok és évfolyamok számát, a test gyakor­lati oktatás szervezetét és az évi szorga­lomidő­tartamát és idejét meghatározó 5., 33. és 38. §- ai ezen gym­nasiumokra és reáliskolákra is érvényesek. A köteles tantárgyakat s azokból az illető intézet egész tanfolyama alatt taní­tandó ismeretek terjedelmét és mértékét (a hitoktatáson kívül), az országos közok­tatási tanács meghallgatásával, időről-időre a vallás és közoktatásügyi miniszter ál­lapítja meg, de a miniszter által felállí­tott ezen mérték egyfelől az illető inté­zetekre nézve csak a minimumot határoz­za meg, másfelől nem haladhatja meg az b) az igy államsegéllyel fennálló kö­zépiskolában az u­llam­i középiskolák tan­terve alkalmazandó; c) azon tanárokat, kik a fentebbi a) pont alatt nevezett tőkepénz alapít­vány vagy birtok jövedelméből, avagy az illető inté­zet hatósága által netán kijelölt egyéb jö­vedelmekből díjaztatnak, továbbra is min­dig az intézet hatósága választja a tanári pályára képesített egyének közül; a taná­rok fizetését is ugyanazon hatóság hatá­rozza meg, csupán a fizetés legkevesebbjét kell megállapítani a közoktatási államkor­mánynyal a segélyezés iránt kötött szer­ződésben.­­ Valamint más oldalról az ál­lam által (vagyis az­ állami segélyből) fi­zetett tanárokat az állami segély arányá­ban a közoktatási mini­zter nevezi ki. (Vége köv.) Drámai színészek társasága Parisban E megszorítás nem alkalmazta azon­ esetre, midőn a választmány egészben ujra alakittatik. 19. sz. — A választmány baját, ke­belében választ: négy alelnököt, egy elő­adó ti­t­kárt, négy jegyzőt, egy levéltárno fiozel tizennyolcz éve, hogy a rég, Ventadour terem egykori Almanája Páns­­ban már csak emlékben és most is igen jól bírja magát. E két példa után ki mondhatja még, hogy ,,a színész azember 6 -án egy rendelet véglegeseknek bátra volt, nyilatkoztatá azokat. A társulatnak ma szinte háromezerer tagja van. Elég lesz ide írnunk a nemes tár­sulat szabályait, hogy a színészek, kik óhajtanak tagjai lenni, dicséretre méltó, gyakorlati czélját kellően méltányolhassák. társulat természete kot. A hivatalnokok Csak egy évre rá , .. . lasztatnak. be: Ion Lukacs Móricz tiszteletbeli s ‘ z ft‘ 20. cz. — A választmány hetenként I elnöklete alatt, elég szép számú tag-ok s 1. czikk : A drámai színészek küzött 1 legalább egyszer összeül. vendégközönség előtt, m­íg utóbbi között kölcsönösen segélyező társ­aság alakul. 1 21. cz. A választmán­y határoz :­a fel-| több hölgyet is láttunk, ülést tar­tott 2. cz. E társulat czélja : | vét­el és rlbocsátás fölött, a segély- és a t­árgy­orozatot W 0 I­f György kezd­i,­­ hogy a társulati tagokat segély-­ nyugdíj kérősek iránt A társulat érdeké te meg, felolvasván a jelenleg Olaszor­ben részesítse­­ben akár Párisba, akár a vidékre, akár­ szagban időző Beöthy Zsoltnak „Mikes b. ) nyugdijak létesítése külföldre megbízottakat, vagy hivatalnoka Kelemen és novellái“ czimü székfoglaló Drámai­kát küld ki. Elfogadja a társulatunk tét­­értekezését. E m­ű három részimi segély- adományokat, hagyományokat, s képviseli­­ elsőben i-m­erteti .­zerző a XVII a társulatot minden polgári ügyletben :­beli h­eroicus regényt. A másodikban át- Megvizsgálja a pénztárnok számadásait, s tér rímek nyomai végett soroltatnak elé. 6. cz. A társaságba vétel minden színész köteles: a. ) a felvételi kérésben nevét, veze­ték és forgalmi nevét, korát, lakását és szinészkedése idejét tisztán megjelölni; b. ) írásb­an kifejezni, hogy jelen alap fizetni fölvételi ) Negyven illeték czimen. Az uj tag névsorba vétele csak e mány öszves tagjai felének - gygyel dij lefizetése után történik. s szavazata kívántatik. 7. cz. A fölvételi illetéken kivül f­olytatása kör I minden szinész köteles havonkint egy fran t J­a­­kot fizetni. ■ ~ is­ maradni: a havi illetéket illetőleg tehetik, hogy havonként csak 50 nemimet fizes­senek. Hanem ezt kötelesek a bizottság­nak írásban kifejezni, még pedig: a. ) a Francziaországban levő tagok három, b. ) a Francziaországon kívül, de Eu­rópában levők hat hó, c) az Európán kívül levők pedig egy év múlva, ez alapszabályok elfogadá­sától számítva, 8 cz. A tagok, kik e szabályokat el­fogadták, de bizonyos idő múlva az 1 frankos havi részlet fizetését nem telje­síthetik. Írásban engedélyt kérhetnek ar­ra, hogy havonként csak 50 centimot fizes­senek. A végrehajtó bizottság föl van jo­gosítva, hogy az ily kérések fölött hatá­­rozhasson, s az általa adott engedélyeket fenntartsa, vagy visszavonja - et. A segélyezett tag havi részle­g más látványnak élhet kis időze. Jének öszvege fölemeltetik a segély ősz végére, melyet megnyert, vagy a pénztár­nok által a társaság pénztárába tett, hogy eleje vétessék a következő czikkben kö­rülírt hátránynak állam rendelkezése alatti ugyanazon fokú intézetekben alkalmazottat. Ezen korlátokon belül az illető tan­intézet hatósága állapítja meg a tanrend­szert, a tantervet és a tankönyveket. Azonban a törvényhatóságok s köz­ségek által fentartott tanintézetekben az államkormány által kiadott vagy jóváha­gyott tanterv szerint eszközlendő a taní­tás és az általa engedélyezett tankönyvek használandók. 66. § A hitfelekezetek, úgyszintén a törvényhatóságok és községek, valamint társulatok és magánosok maguk határoz­zák meg az általuk fenntartott nyilvános középiskoláik tannyelvét, s a­mennyiben ez nem a magyar, kötelesek a tannyelven és irodalmon kívül a magyar nyelv és iroda­lom, mint köteles tantárgy tanításáról is gondoskodni, és­pedig oly óraszámban, mely annak kellő elsajátítását lehetővé tegye. Ennek ellenőrizhetése végett kötelesek a magyar nyelv és irodalom tantervét és óra­beosztását a vallás- és közoktatásügyi mi­­niszterek előlegesen bemutatni. 67. §. A hitfelekezetek főhatóságai és a társulatok a magánosok, kötelesek az E kölcsönös segélyezés végett léte T- - , , w r.TM , aitett társulat 1840 márczius 20 án ala-, A IIICI­ulull­umc.i­ .cin. n­uul.Hui általok fenntartott nyilvános közepi, kólák-1 pittatott báró Taylor által. Alapszabályai­nMk addig folytatják működésüket, amely­ban úgy a tanulókra mint a tanárokrava- több módositást szenvedtek, mig 1856.de nyj ideje a korábbi rendes tagnak mo­­natkozó fegyelmi szabályzataikat (a fegyel ^-------------------------------• 1 3 1- 6 ' mi eljárást is beleértve) s az ezeken időn­ként eszközölt változtatásokat a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez tudomás vé­gett fölterjeszteni, valamint, a tanulókra vo­natkozó fegyelmi szabályzatokat nyilváno­san is közzétenni. A törvényhatóságok és községek ál­tal fenntartott nyilvános középiskolákban az állami hasonló intézetek számára kia­dott fegyelmi szabályok alkalmazandók. A testi fenyítékre vonatkozólag az 50. § ban foglalt tiltó határozat, minden nyil­vános középiskolára nézve érvényes 68. §. A legalsó osztályokba felvétel feltételeit illetőleg a 15. és 19. §§. ezen középiskolákban is érvényesek azon kü-:­­­lönbséggel, hogy a felvételi vizsgálat zár j . **• cz- A a cz n?e‘ ^ gyait és a megkivántató előismeretek méz- színészek kölcsönös tékét azok határozzák meg, kiknek hatás­a e 8 7 l e f e­ , körébe a tanterv megállapítása tartozik. s . 4 cz A taisu a alamo­sz y a felekezeti iskolákban a felvételi dijak írai iránt a felekezeti főhatóság határoz. A társulat alakulása 69. §. Az egy osztályba fölvehető nö-1­­ . tá á b fn]Vehetií minden vendekek létálmát . aj iskolai ép­ete- ■ r,Itménd, ki pályá­két és támlási helyiségével, úgyszintén ... , , • t. , , ,, J B - jat egy év óta gyakorolja; kivételek alább azok felszerelését s egészségügyi ellenőr­zését illetőleg, a jelen törvény 34 , 35, 36,. és 57. §§-ai kötelezők azon hozzáadással, hogy az 57. §. esetében a törvényhatósá­gi főorvosa felekezeti középiskolákról, azok illető felekezeti főhatóságához tesz jelen-1031 TO. §. Az MM», egy tanin’­ézet* Ml « ralikba itmenetelt, ugyanazon tani»- »«Mlyoknak .lágeti tézet alsóbb osztályából a fensőbb osztály *e^ven tranitot­tizi­ka lépést, elégtelen tanjegyek kijavítását és az osztályösszevonást illetőleg a jelen törvény 20. és 21. §§-ai a törvényh­atós­á­gok, községek, társulatok és magánosok ál­tal fentartott középiskolákra is érvényesek. A hitfelekezeti főhatóságok saját tan­intézeteikre szorítkozva, adhatnak ugyan­ilyen kivételes engedélyeket , de azok, a különben azon tagok, kik azon hatá-is­­rozott feltétel mellett, hogy a nyugdíjt csak mennyiben osztály-összevonásra vonatkoz- az értelmében, t.­­ 30 és nak, más hatóság alatti hasonjogu vagy fel- 40 év e­­szmeszkedés kívánják élvezni, 8 - a a régi szabályok hatálya alatt akarnak főbb tanintézetekben csak akkor fognak érvényeseknek tekintetni, ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter előlegesen kikért engedélyével adattak. 71. §. A tanárokat ezen intézetek il­lető hatóságai szabadon választhatják, a tanári oklevéllel bíró egyének közül. 72. §. A tanárképzést illetőleg a hit­felekezetek jogosítva vannak középiskolai tanárképző intézeteket szervezni, azokban a tanárképzés módját és rendét meghatá­rozni; erre vonatkozó szabályzataikat azon­ban kötelesek a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, tudomás végett előlegesen bemutatni. A tanárképest­és módját, a tanárvizs­gáló bizottság szervezetét és a tanári ké­pesítő vizsgálat szabályzatát, szintén köte­lesek bemutatni a vallás és közoktatás­­ügyi miniszternek annak ellenőrizhetése végett, hogy a tanárjelöltektől követelt képzettség nem kisebb-e, mint az állami tanárképesítésnél. A­mennyiben a tanárképző intézet tanítási nyelve nem a magyar, a 66. §. meghatározásai itt is érvényesek. 73. §. Kivételesen e középiskolákon is alkalmazhatók rendes tanárokat oly egyének­, kik a jelen törvény 27. § ának utolsó kikezdése értelmében, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a tanári vizsgálat alól fölmentettek. 74. §. Az egy középiskolánál alkal­mazandó tanárok számát és azok közt a rendes tanárok arányát illetőleg, a jelen törvény 26. és 31. §§-ai itt is érvénye­sek. — Párhuzamos osztályok állításával a tanerők száma is aránylagosan szapori­tandó. — A vallástanításra hittani tanfo­lyamot végzett oly egyének, vagy lelké­szek is alkalmazhatók, kik tanári oklevél­lel nem bírnak. 75. §. A törvényhatóságok községek által fentartott középiskolák, tanügyi te­kintetben, közvetlenül a vallás- és közok­tatásügyi miniszter hatósága és az állami tankerületi főigazgató igazgatása alatt áll­­ván, a tanügyi értekezletekről szóló 55. §, ezen középiskolákra is érvényes. 76. §. Valamely vallás-fele­kezet, tör­vényhatóság, község, társulat avagy egyes által fentartott oly középiskolát, melynek fennállását országos műveltségi vagy fon­tos helyi érdekek kiválóan igénylik, és me­lyet az illetők nem bírnak saját erejükből a törvényes kellékeknek megfelelően fen­­tartani (különösen, ha egyszersmind kö­zépiskolai czélra tett, és a helyhez kötött jelentékeny alapítványok vannak,) a köz­oktatási államkorm­ány segélyezheti, s il­letőleg gondjai alá veheti a következő lé­nyegesebb feltételek alatt és módon : a) az iskolának az idő szerint meg­levő minden alapítványos tőkepénze, épü­letei, mindennemű ingó és ingatlan birto­ka, továbbá is az intézézet tu­jdona ma­rad, s annak jövedelmei azontúl is ugyan­azon intézet czéljára fordítandók. A társulat igazgatása: 14 cz- A választmány titkos szavazat ugtán három elnökjelöltet választ ajánlat végett a belügyminisztériumhoz. A három jelölt csak akkor tehető ajánlatba ha az összes szavazatok szám­á hol reujok két­harmadnál egygyel több szavazat esett. A társulat elnöke a császár által ne­veztetik ki. De a túlságosan nagy elfogultságnak oly hatása van az emberre, mely bizonyos inconvencióval jár, a mi más körülmények között fel nem tűnik. E hatás egyike az emlékezőtehetségnél látszik meg. A ki 10. cz. A 7. és 8. czikkekben előre mozgalmas életet él, kinek egy ~ tárgyról látott esetek kivételével, minden tag, ki másra kell átmenni s pillanatnyi időke­­havi egy frankos részletét két év óta nem­­­zenkint egy személytől a másikhoz futni, fizeti, a második év leteltével minden tör­vénykezés nélkül, egyszerűen az idő lete­­lése által elveszti tagsági jogait, nem bírhat élénk emlékezettel a gyakor­latában előforduló dolgok iránt. Számos orvos, kinek nagy praxisa 11. cz. A tagok kényelme, ha a havi­ van, e miatt nem ritkán kellemetlen hely­részleteket megelőzik anyayi idővel, a s­zetbe jutott, ígéretet ten betegének, de menynyivel akarják. Hasonlag fölmentheti mielőtt azt jól emlékezetébe véshette vol­­magát a részletek fizetése alól véglegesen! na, közbejött valami rendkívül érdekes is, ha a pénztárnoknak minden viszköve­­ eset s az egészen elfeledtető ígéretét. Ha­telés nélkül egyszerre akkora öszveget ad sonló okból a szerzővel is sajátságos já­rt, hogy azon az átadás napján levő ár­keret szerint 12 frank 3°/0 jövedék legyen vehető. 12. cz. — Nem lehet társulati tag oly színész, ki testi, vagy becstelenítő büntetést állott ki, vagy 2 évi börtönre volt ítélve a büntető törvény III. könyv II. czim 2 czikkében meghatározott bű­nökért. Oly tag, ki az itt meghatározott bű­nökbe esnék, rögtön kitöröltetik a társu­latból 13. cz. — A színészek, kik lemondás, letevés, vagy kizárás következtében tagok lenni megszűntek; valamint az elhalt ta­gok örökösei az általuk, vagy elődjeik ál­tal befizetett pénzekért a társaságot soha sem támadhatják meg. Ez öszvegek a tár­sulat szerzeményei maradnak, Bouffénél három évvel fiatalabb, s még á:lan,k a ref az Ő veje. N ____Ré­­p 1/Zy nik­la . . . vS.uaZ kfth.i.,1«! natot nyernek, k'özj&íí'M tatnak, felzs&rolt péQt!‘lk­h nek,‘ persze mindez !* \ mk, hogy visszatántoruik bem vallásukba. Nemkift‘ !~ ember nyuzásnak e m­ix ! ‘. Csak azért használta Mig ezek fokról fokrs­­ifo _____ . 4W*ia lm És csak etrkor lyabban ez ügynek törvényül !«Vr . nilaisittrj de a hoaj] —ss.— (miiéi É, k(ii­­tlé Ki,, hivatalhoz, melyben raeja?V páholyát ábrázolja 1842-ből, s az alatt a nagyméltó/í** Nagyon ritkán jár be Párisba, s a oktatása­ . • , színházra nem is gondol. Hamera azért kivé korra magas­­zeme­i. Ma már ismét Candia márki, és kerektlenül az igazságtalanul . ..JLZ Bzotéssel , kirélyi . S Minden közjóból­­ áttértek, s e miatiM­ gukat atyáiktól vérrel get Az áttérteknek . Hetvenkét éve behamvazta fejét, s ez a jókban járul nem­ engesz­i fehér, k­ökik s azután vé.,TSik Olykor olykor néző gyanánt megjelenik jók, először 1 o. é. Magatartása mindig előkelő modora aristokratikus, gyermekek szegény “‚*« Mi«. A kopaszfajai latja k»zökbB!Nl , ,, , ur fennen hirdeti G e f f r o y. 15 cz — A társulatot 30 tagból álló választmány igazgatja, melynek báró Taylor, mint a tár­sulat alapitó elnöke, jog szerinti tagja. A másik 29 tag a közgyű­lés által szavazat útján választatik, s a megválasztáshoz a 25 éven felül álló tagok számának vi­zonylagos többsége kívántatik.. . . Azon esetben, ha többen részesülnek ki,a 1 ^ egyenlő szavazóban, az előny az időseb­b szinh£baD kiké. 16. sz. — A választmány évenkét 5 taggal nyittatik meg, az első négy évben a kilépő tagok Borrhuzás által jelöltetnek meg. A kilépés rendjét később a régibb tagság határozza el. A kilépő tagok újra választhatók. 17. ez Mi a választmány halálozás, megöli magát a deszkákon­? vagy más ok miatt húsz tagra apad, a Geff­ roy Nemoursba vonult vissza. Mi­megürült helyre póttagok alkalmazandók, kor nem vadászik, fest, — hogy teljék kik a legközelebbi közgyűlésig a rendes az i­jö tagok jogait élvezik. J ő ajándékozta a Comédie Francaise 18 cz. — Azon esetben, ha a vá- 187ruháznak azt a képet, mely a színészek lasztmány tagjai mindnyájan lemondanak, vagy más­okért számuk 15 tagra olvad le, a társulat elnöke egy hó ala­tt rendki­vilis köz-jülést kéte es Összehívni a rá­telesen mégis föl fog lépni a színháztól nem­­ iratot méltóztatott a­lasztmány újra alakítása végett. sokára végkép megváló Talbot utolsó föl ! A megürült helyekre^ lépő póttagok | léptt.kor. ] lelöket az átértekm'iT^' Ennek az a magyarázata, hogy Talbot 14 napok leforgása alatt ' ? ^1 kezdődött aJ Orván«., 11 se. Ezen megsemmisitő iratra rögtön baküldik SJ?? az illető hivatalnak, de a ut* melyre m­áig se.n kapuk 8 I sitést, vagy határozatot az ál“" A tudományos akadémia I. osztálya vara­hasban jó hosszú ideig J J mely idő alatt a zsoboki |e|L,­­ ta három évi pap, és tanitói !l annyit, a mennyi teheti, „ J végrehajtás végett beadta a szolgabirósághoz. A végrehajt dettetett sz áttértek között már hagyván igazolásra. ’ ’“ .. V®,“ fdják 02 idő alatt m all Az u?a,ka,­ de h,ábl- "mert a hí*. pm "***'■ '««51 tokosabb fo­yamodvanjuk ,kó/hez ,aira a mi irodalmunkban, , l,y2‘vá»ittatott. Ly o4 megkös­ziti a társulat költségvetéseit. In- s tag­olja Mikes „Törökországi leveleinek“ ■.­­ . ,°^ a v'58rehajtó a, tézkedik minden tekintetb *11, hogy a tár­­­su­lu át. Végre a 3 dik részben ismerteti 1,“! „ írt!1 a,. szerd“Csétlenekn.­sulat érdekei, az alapok előnyős elhelye­, Mikes fordításait, majd a „Mulatságos Na­zése, s a társulat virágzása csorbát ne pok“ szét kezetét és irályát. A „Törökür­szenvedjenek, hogyan ? Kitépték az alkalmat , dőn az áttértek a b.­hunyadi rót templomban istentől kérik mindenn nyerüket, akkor rohannak a bt néptelen telkek­ és házakba, has értékesebb tárgyakat — bécsin­... és . . . pecsételnek — minden Elbecsülik az isztovátát főni az elvetett gabonát földestől, a ki Asztalostól, szekeret, sző­ttet’rném, dent, mijők van ; s mikor a boll*; haza átkoznék, akkor látják, hiti, történt rajtok. Sírnak, jajgatnak p fák: a mi örökségünk idegenekre a mi házaink a kivül va’ókra. t; pénzen isszuk, falakat a mienk­­rei:* vesszük. Nyakunknál fogva vooíál Ez megtörténvén, 4-5 ifV­a 'aá Jéji' A MUNKÁRÓL. Az amerikai „Harper Weekley“ czi­­mű lap közli a következő sorokat: Nagy elfoglaltság közt az ember nem kedvetlenedül el a munkától, mint elked­vetlenedni szokott az, a ki munkája felett tépelődik. Az elkedvetlenedés rendszerint az üres idő és reflexiótól van. Ha a dolog némileg változatos, akkor a gyönyör is változatos, melyet benne találunk. Innen van, hogy ha valaki egy perre felhagy a munkával, ennek rendszerint rész követ­kezményei vannak. Az átmenet tevékeny életből annak különféle gyönyörével teljes tétlenségbe, gyakran végzetesnek bizonyult. A semmittevés a munkagyönyör ingere nél­kül nyomasztó hatással van a kedélyre, az életerő is ellankad és elsatnyul. Ellenben azunk, ki serényen dolgozik, a pihenés jót is tesz és élvezet. Se­mmiféle ünnepnap nem hat oly üditőleg, mint mikor az em­ber hátat fordíthat munkájának s egészen A­KIK ELTŰNTEK Mario, az össze-vissza iránt való szenvedélye ural­kodott főhatalmu úrnő gyanánt. Azóta elragadta Szent-Pétervárt, s föl - lelkesité Londont, de annyira, hogy az an­golok két aláírást is nyitottak e pazarló szá­mára, ki egész életét saját tönkretételére fordította. AZ AKADÉMIÁBÓL tag­szági Levelek“ stílusát minden tekintet-22. cz. - A válasz­mány határozatai a­­­ben fölébe helyezi a „Mulatságos Napok“ jelen levők szótöbbségével hozatnak. énak. Mi­ves fordításaiban a nyelv tiszta. Szavazásegyenlőség esetében elnök folyékony s magyaros nem­ találkozunk szava dönt, benne régi írónk kiváló érdemével: az 23. cz. Minden választmányi tag ki­lépettnek tekintetik, ki a választmány ál­tal nem igazolható ok nélkül három egy­m­ás után következő gyűléstől elmarad. Egy tagnak a 10. és 12 czikkekben érintett eseteken kivül való elbocsátása vagy kizárása érvényességéhez a választ több eredetiséggel. A székfoglaló Mikesnek egy sajátsá­gára való figyelmeztetéssel végződik. Mi­kes úgyszólván gyermekkorától fogva egész életét a külföldön töltötte. S a hosszú tá­vollét alatt, legnagyobbrészt idegen emb­e­­rek között, idegen h­angok zsongásában, idegen olvasmányok hatása alatt, elsőren­dű példája a tiszta, hamisítatlan gyökeres magyar írásmódnak. E csodálatos szüzén maradást nem magyarázhatjuk meg más 1 . . ■ ként, mintha a gyermekkori benyomások 1 . ePen a buszod­ ünnepeken -1 elmoshatlan hatására gondolunk. 'És gon I rj‘ TMeu“ek reátok- ho­ “ dolhatunk e különösen Mikesnél - n­­y l!másokat biztosabban elerőszakoljt mond az értekező — kinek alakja nem , . . _ csak a bölcs nyugalmával, s a férfi szilárd­­anat,’aQ a,®Cj. otthon, de épen it. ságával te*kint reánk, hanem véges végig | ce/'lk’ ,midon javait szállítják, el* egy ártatlan gyermek imiv mosolyával L? ve .ftZ lg.azs^tB.lftn.^ E tetszéssel fogadott értekezés után ! aV!4az^ litelraAb.f^/,elle!lb.r. Greguss Ágost dr. K­uzicska Kálmánnak „Schosipenhauer aesthetikája“ czimű dol­gozatát olvasta föl. A fölolvasások ezzel véget érvén, Gyulai I Pál titkár bemutatja az osztály s e tettért a zsandárok rárolta* puskatusazzák­, agyba-főbe verik,ü­tözik, s hurczolják Pontiustól Fi a . . . börtönbe. És a mig e kip­ség történik, egyik levertnek neji anyai örömnek legdrágább kincsét, legujab­b kiadását: „Aristophanes! U­J"uTuo* vigjátékai'-t Arany János fordító- zá­logósme alatt, Sáiwnfejár Lábán. A megjelent I. kötet tartalma: A veszedelmét, ijedtség, felelem b*. lovagok, felhők A darázsok és a béke. A .beeféz TMat .a ^ r­ tf­I kötethez az előszót Gyulai Pál, a be legdráfább klincált •Lf?ldnek ffi vezetést s Aristophanes életrajzát, valamint: , Ez, {f'én} Zsobokkan !„ a magyarázó jegyzeteket Ponori Thew- neveken! Szegény zsobokiakull r e w k Emil írták. A mű néhány nap múl­va a könyvkereskedésekben is kapható lesz. Ezzel az ülés 7 órakor véget ért. LEVELEZEK. Tkts. szerkesztő ur Bánffi-Hunyad, 1880. April 5 én. A nagyenyedi ev. ref. tanhallgatói az 1868. évben egy • dést irtunk alá, melynek értelmébe 1 1^ • évben, szeptember havában erkőlöt ■ — — . Kolozsmegye 1 teleztettün­. Kolozsvárra egy hegy ,. b.-hunyad járáshoz kebelezett Zsobok ref.­ hogy a határidő napról-napra községben megdöbbentő események fordul összejövetel lehető előleget futn­­ak elő a napokban. — Ugyanis az em­­ber is jár, indíttatva érzem J­á tett községnek polgárai között, már hár­­­rom évvel ezelőtt véleménykülönbség ütött ki a vallás hirhatása felett, melynek az lett az eredménye, hogy számosan a róm. kath. e­gyhíz kebelébe lép­ek. Ezek sze­­mélyenkint két két tanúval jelentették is áttérési szándékukat illető lelkészeknél 14 nap leforgása alatt két ízben, de a lel­kész ur vonakodott az áttérési jelentések­ről bizonyitványt adni,— tanúik pedig K­- 111 nem tudván — az áttérési jelentések­ről szóló két bizonyítványt csak később és pedig utólagosan állíthatták ki, melyek után az áttértek fel is vehettek a kabha­tékot játszott emlékezőtehetsége. Tudunk rá esetet, hogy egy író egyéb sürgős dol­gok közben egy mű­ megírásába fogott s aztán pár napig félre tette kéziratát. Mi­kor aztán üres idejében megint hozzálá­tott azon helyen, a hel mint gondolá, min­­­ egyházi kebelébe, kaját félbehagyta s már jó darabot irt.­­ Ezen áttörés nagy meglélegesitést egyszerre csak fiókjában kéziratot talál, a P­­P­ és kántori jövedelem fizet, mely az ujra megkezdett munkán messze sóben. E miatt, az e községben levő ref. túl ment, s melyről egészen megfeledke lelkész ur elkeseredett h­arcza folytatott tett. * az áttért katholikusok ellen. — Legelső dolga volt a lelkész urunk kitiltani az át­­térteket községi jogaikból. Hogy ezt ér­vényezi­hesse, az egész Zsobok lakóit za­varos vízbe vezette, a mikor is a község­i erdejét, legelőjét könnyen a ref. egyházra ruházhatta, oly feltétellel, hogy a/, áttér* A Candia márkinak született szép Ma­tek szorittassanak ki ennek használatából m­a, az olász opera nagy urainak nagy ura,­­ a megmondottak pedig szabadon hazz­­a tenorok királya, s nálh­assák úgy, mint eddig is. — így az Rég volt, midőn Mario a Champs-Ely- i áttértek barmaikat kénytelenek idegen ha­scen lakását , a művészet­i halmazát, a jegy-­ tárba fizetés mellett legelésre hajtani s a verzetek csillogó raktárát elfogalta, melyben ját jogaikat pedig másnak bitorolni­ en­gedni. — Eddig az erdőt és az ebből fo­lyó hasznot közösen használták , mind faizásra, mind makkolásra nézve. S most? Ezektől, de még a temetőtől is eltiltva vannak. Szörnyű büntetést rótt és húzott az áttérőktől marháikért, melyek vélet- FIGYELMEZTETÉS TALÁLKOZÁS M - Vásárhelyit, iS3a‘-' 10 J ui , tuuiuai'u v»«- t több akkori kartársam nevében • találkozásra figyelmeztetni az erírt , kik u így részben a tanári, részbe­nijí papi pályán igen szót vannak s ország különböző részeiben. A múlt hó 10-én hagy­tam, hasonló jellegű találkozás lésére. Löte Lajos, ev. ref. ^ nár barátommal — mint a ki ^ ban első volt — ezen tárgyban­­ ^ gettünk, ki ígérte volt, kori kartársamnhoz. De tap*^,^ ban megteszi a szükséges egy egy ily nemű összejövetel­e, sok nehézséggel szokott egybe­r; a késedelmezést összejövetel horderejére nézve hátrányosak minthogy lehetnek olyan kár kiknek anyagi helyzete értelmében — előleges 800t­­ nyel — ezért, mint — tudó­s­rint — egyetlen lapszerkesz hittanhallgató kartársam közü­­gam­nak a jogot és szabadságé me ztetés megtételére. f u f­.j szersmind Herepei Gerő k0, vzn'-, . lelkész, Geréb Márton koloz j L 1 jós és Keresztes Józsefn n iá ref. főtanodéi tanárokat, w.p. pl/ H-od és 1 ső éves theologus .^t és Nagy-Enyeden lakó igen jait, szive-kedjenek az „tríj»11*, de kolozsv­ári találkozásunk szükséges intézkedéseket munkálatba venni s a kiv"«0 ,gési fői hívást volt kartársaiokh02 1 kibocsátani. . .• .»dlett«1 Egyúttal kartársi !­SZ fel a t, szerkesztőst

Next