Magyar Polgár, 1880. július-december (14. évfolyam, 149-303. szám)
1880-11-10 / 260. szám
ülés hallgatókra találnak. Deductióinak hatása különböző lehet. De abban az egész világ egyet fog érteni, hogy a bécsi kormány által végleg elfogadott magatartás egy gondosan megfontolt számításnak az eredménye, hogy világosan felismert, határozottan formulázott alapelveken nyugszik, hogy nagyon reális, az államérdekek által szentesített czélokra törekszik , abból oly erőnek tudatát meríti, mely elegendő arra, hogy meg nem tántorítva zavaró behatások és befolyások által a maga utján haladjon továbbra is.* a felső leányiskolával van egyesítve) szintén 2 rendes, és 1 segéd tanítónő. A 431 tankötelesből kiszállása napjáig beíratott az elemi iskolába (okt. 10-ig) 148 leány, és 161 fiú. A felső népiskolába pedig 19 fiú, és 4 leány, s így mindkét nemű iskolában összesen 326 tanuló. A b.hunyadi áll. iskolákkal némileg kapcsolatban áll fenn az erdélyrészi házi ipar és iparfejlesztő egyesületnek gyermekjáték tanműhelye, melyben kiszállása idején 12 tanuló volt. E tanulók nagy része a tanműhelyt fenntartó társulattól havonként némi segélyt is kap, t. i. 1 havonként 6 frtot, 1 havonként 5, és 6 havonként 3—3 frtot. Egy tanuló különböző jóltevőknél kap ingyen kosztot, vagy legalább ebédet, 3 pedig benn lakik az intézeti helyiségben. E tanműhely már eddig is szép sikert mutat fel, s még szebb jövőre számíthat, ha — mint tervben van véve — az állam átveszi Részletesen szól még a jelentés még más meglátogatott iskolák — különösen a m. valkói községi vegyes népiskoláról. Megemlítjük még, hogy dr. Biró János kir. ügyész, az árvaszéki elnököt interpellálta a nagyszámú le nem jártatott hagyatékok miatt. Melynek folytán a k. bizottság kötelességévé tette az elnöknek, hogy az egyes hagyatékok miként állásáról legkésőbb márcziusig egy részletes kimutatást terjeszszen fel. Minden időnek meg van a maga divatja ruhában és szokásokban. Pár évvel ezelőtt a szolgafarák ülése volt a divat, hogy egy év óta az árvaszékeké. Nem igen lehet képzelni olyan megyei bajt, melynek ne az árvaszék lenne az oka. Most már legújabban megdönthetően elméletté van emelve, hogy a tagosítást is az árvaszék gátolja (!) .Mert hát nagyon sok ingatlan van már rég elhaltak nevén . Természetesen, hogy az árvaszék oka a bíróság azon eddigi eljárásának, hogy a teljesen lejártatok hagyatékban kiállított birtokba adási okmány csak azután lehetett az illető telekkönyvi hatóságnak kiadványozva, ha az örökösök az örökösödési illetéket kifizették, s az arról szóló nyugtát bemutatták. Aki csak némileg járatos a hagyatéki ügyekben, igen jól tudja, hogy ezen okból vannak megyénkben a legnagyobrészt rég elhaltak nevén az ingatlanok. Jól tudhatja továbbá, hogy igen sok bíróságnál számtalan a lejáratlan hagyaték. Mert az árvaszéknél 3 évesnél régibb hagyaték, melynek le nem járhatásáért az árvaszék a felelős, nem is lehet, mivel a gyámügyi törvényt 1877 ben hozták és 1878 ben lépett életbe. De van ám a bíróságoknál 8—10 éves hagyaték is. A bíróság azonban nebánti virág, szent és sérthetetlen. Életfogytáig tartó állás, jó fizetés, nyugdíj. A közigazgatási hivataloknál ezekből semmi, csak a gáncsób szidalmazás. De hát most ez a divat ! Egyátalában nem helyeselhetjük a k. bizottság határzatát. Szerfelett bureaukratikus intézkedés. Lényeg helyett — .kimutatás.* A helyett, hogy felhívta volna az árvaszéket, hogy igyekezzék lehetőleg geztet az árvaszékkel egy oly iszonyú munkát, a melylyel a hátralékos hagyatékokat könnyen feldolgozhatnák Mert a ki ismeri a hagyatéki eljárást, tudhatja, mily munka lehet egy ily, az összes hagyatékokat felölelő részletes kimutatás. Kolozsvármegye közig. biz. ülése. (1880. nov. 7.) Jelen voltak : gr. Esterházy Kálmán főispán elnök, Gyarmathy Miklós alispán, Bónis István főjegyző, Petrán János tiszti ügyész Mósa Samu árvaszéki elnök, Baudius József kir. adó felügyelő, dr. Nagy József főorvos, Székely János főmérnök, Váradi Károly kir. tanfelügyelő, dr. Biró János kir. ügyész, Werlein Ernő kir. távírda igazgató. A választottak közül :Lészay Ferencz, Qyarmathy Zsiga, Barcsay Domokos, dr. Bánffy Ernő, dr. Jósika Samu, Szabó József. Jegyző: Rettegi Miklós. Alispán Qyarmathy Miklós havi jelentése szerint az utolsó hónapban sem a lakosság, sem az állatok egészségi álapota nem volt megtámadva. A személy- és vagyonbiztonság is kielégítő volt. Főorvos dr. Nagy József jelentéséből kiemeljük, hogy nemcsak hogy járványos, ragályos kórneműek vagy más egyéb bántalomban tömegesebb betegülések e hó folytán nem fordultak elő, hanem még a roncsoló toroklob is eddig még egy hóban sem észlelt csekély mérvben jött elő, a mellett, hogy az elmúlt hóban támadt csekély vérhas járvány, mely némely községben feltünedezni kezdett volt, e hóban teljesen elmúlt, sőt a váltóláz is, amely pedig megyénkben minden évben ily időszakban általános szokott lenni, e hóban alig néhány községben és ott is feltűnő kevés számmal fordult elő. Kir. adófelügyelő Baudiusz József jelenti, hogy a lefolyt október hóban befolyt egyenes adókban 40,628 frt 10 kr., s igy a lejárt 10 hóban összesen : 362,977 frt 96 kr. Általában véve a megye adóügyi viszonyait rosznak jelzi. Kir. ügyész Dr. Biró János jelentéséből felemlítjük, hogy a felügyelete alatt levő börtönben október hó végével 67 letartóztatás volt. Ebből megyei 43, városi 24. Elítéltetett 42. Rabmunka keresmény befolyt 20 frt 30 kr. Fontosabb bűnvádi esemény 15 merült fel. Legutoljára hagytuk, mint az ülés legérdekesebb részét, kir. tanfelügyelő Váradi Károly jelentését. Ha van vármegye, melynek közoktatási viszonyai elhanyagoltak, — az bizonyára Kolozsvármegye, a igy csakugyan : J—n. —aavaly kit.imnA tanfelügyelőt kapjon, milyen Váradi Károly. Sajnáljuk, hogy térszűke miatt szép jelentését még csak terjedelmes kivonatban sem közölhetjük , de álljon itt néhány adat abból. A tanfelügyelő körútját október 10-én kezdte meg s 17-én végezte be. Megjárt B.-Hunyad vidékén 20 községet és 27 iskolát. .. Rendre aztán ismerteti az egyes iskolák viszonyait. A b.-hunyadi állami-elemi oskoláról a többek közt a következőket jelenti: A b.-hunyadi oskolában a fiuk és leányok elkülönítve nyerik oktatásukat, és pedig az elemi fiúiskolában 3 csoportra különítva 5 osztályt tanít 2 rendes, és 1 segéd tanító, a leányiskolában ugyanoly csoportosítással 4 osztályt,mert az 5-ik polyneaiai szigeteket. Érdekes tudni azt is, hogy mily sebesen terjed a földrengés. Ezt az időből határozzuk meg, melyben két egymástól távol eső helyen a földrengés megjelenik. Természetes dolog, hogy miután a helyi idő a föld szélességi fokainak mentében fekvő helyeken más és más, ezen különböző időket előbb egy helynek idejére átszámítjuk, s úgy következtetünk aztán a földrengés haladásának sebességére. A lissaboni földrengést az elbei glachstadtban 15 perczcelkésőbben érezték, mint Lissabonban megtörtént. A két város távolsága 295 geogr. mértföld lévén, ezen földrengés sebessége percrengént 19,6 mértföldnyinek kiszámítható. Ezen sebesség azonban nem felel meg az újabban pontosabban megfigyelt földrengések haladási sebességének, sem a mesterségesen előidézett földrázkódások hullámainak percenként 4—5 mföldnyi sebességének, s így föltehető, hogy az idő megfigyelése az egyik vagy másik helyen nem volt pontos. Újabban lehetőleg pontos időmegfigyelésekből több földrengésnek terjedési sebességét kiszámítva, a következő értékeket nyerték 1 perezre: az 1858 jan. 16-ki veterna hola-i földrengésre nézve 1.66 geogramidet, az 1857 decz. 16-ki nápolyi földrengésre nézve 2.1 geog. midet, az 1864 júl. 29-ki rajnai földrengésre nézve 5.23 geog. midet, az 1872 márcz. 6-ki középnémetországi földrengésre 6.00 geog. midet. A legújabb erdélyi földrengés terjedési sebességének kiszámítását az előttem fekvő adatokból még nem kisértem meg,de alig fog kivánt eredményhez vezetni, mivel az idő megfigyelések, kevés kivétellel, ingadozók és pontatlanok. (Folytatása kör). Villanyvilágítás a marosújvári sóbányákban. Dr. Mosel Antaltól. (Folytatás.) Habár a legnagyobb akadályok az említett szabályozó eszközzel legyőzettek, még mindig két körülmény áll szemben a villanyvilágítással, amely ennek alkalmazást hátráltatja. Az egyik körülmény az, hogy a szabályzók mind többé-kevésbbé mesterséges, és költséges készülékek lévén, attól lehet tartani, hogy előre nem látott esetek, ügyetlen elbánás stb. a készülékek működőképességét károsíthatják, vagy bizonyos időre félbeszakaszthatják, sőt egészen meg is szüntethetik. A másik körülmény azokra az esetekre szorítkozik, amelyekben nem annyira a berendezési költségek jönnek kérdésbe, hanem egy lehetőleg nagy és tetszés szerinti hosszú, vagy rövid időn át változatlan világhatályosság áll elsősorban. De épen azért, hogy az ily esetekben elért eredmények kielégítőleg sikerültek, mindinkább kellett a kívánságnak előtérbe lépni, hogy a villanyvilágítás előállítása egy jutányosabb és székiben használhatóbb módon eszközöltessék. E kívánság az újabb időben egy bizonyos fokig valójában az által teljesült, hogy a mesterséges és drága szabályzók egyszerűbb, és a czélnak mindinkább kielégítőleg megfelelő készülékekkel pótoltattak. A villanyfolyam előállításánál a nedű villanytelep — hydroelektrische Batterie helyébe lépett delejvillanyos folyamokat termelő erős indítási gépek, az úgynevezett indítók — inductor - - játszák a főszerepet. Ezen gépeknél a villanyfolyam erőműbeli, rendesen gőzgépi munka által idéztetik elő, és igen fontos az, hogy a lehetőleg belterjes világ a legkevesebb munkával és költséggel készítessék, mi hogy eléressék, szükséges, miszerint a minden időegységben bizonyos munkánál termelt villany mennyisége a villany feszültségével, tehát azzal, amit a villanyfolyam mennyiségének és belterjének neveztetik, helyes arányban álljon. Jelenleg Edelmann Münchenben kisebb méretekben oly gépeket épít, melyek körülbelül 0,8. lóerőnek megfelelő munkánál egy jó szabályzóban 1800 gyertyavilággal felérő világbelterjet és csak egy ember munkájával, mintegy V, lóerővel hajtva, több mint 300 gyertyalánggal vetekedő világító erőt képesek szolgáltatni. Polában a tengerészet által tavaly tett kísérletek szerint, egy Gramme rendszere szerint készített világító gép több mint 33.000 gyertyavilággal felérő átlagos világerőt adott. Szintoly kedvező eredményre vezettek a Hefner-Altenak elve szerint épült Siemens-indítókkal tett kísérletek, melyeknél egy 40.000 gyertyalánggal vetekedő világosság éretett el. Lényeges befolyást gyakorol a világ fejlésre a szén minősége is. Előbb csaknem kizárólag a gerebszenet használták, mely ugyan nagy keménységénél fogva nehezen éghető és a villanyos folyamot jól vezeti, de a kivánt egyenlő minőségben nem könyen kapható, gyakran szabad szemmel nem is látható finom repedések vannak benne, és amiatt égés közben gyakran könnyen letöredezik, és üzemzavart okoz. Újabb dőben ismét a már előbb Bunsen által megkísérelt alkalmas szénanyag mesterséges termeléséhez tértek vissza, melynél egyszersmind az anyagsajtó által alkalmas alakba hozatik, és szénpálezskák, rudacskák készíttetnek, melyeknek 1/1 6 milliméter átmérőjük, és különböző hosszúságuk van. Tétetett kísérlet az anyaghoz különböző sókat keverni, és azzal a világ beltérjét fokozni. Legjobbnak találtatott eddigelé a Carré által szállított mesterséges szén, mely leginkább megfelel a czélnak. Tekintettel az eredményekre, melyeket a villanyos világítás átalában, és a gyakorlatba vétel egyes módszerei különösen eddigelé kivívtak, nem lehet elvitatni, miszerint a villanyvilágítás minden egyéb mesterséges világforrás felett nagy előnnyel bír, és nemcsak a napot és éjt igénybe vevő sürgős munkáknál, hanem a terjedelmes gyárhelyiségek, színházak, tánctermek és nagyobb szabad terek kivilágításánál a gázvilágnak is elbe teendő. Azonban mutatkoznak már is némi hátrányok. Ámbár a fényesség, melyet a belterjes villanyvilág elterjeszthet, Foucault kísérletei szerint legfelebb felét éri el a napvilágnak, hát az mégis az emberek és állatok szemeire azért erősebben vakítólag, mivel a magasság, melyben a nap a legnagyobb napvilágnál a láthatár felett áll, mindig oly nagy, hogy sugarai legfelebb véletlenül jutnak egyenesen a szembe, míg a többnyire csak aránylag csekélyebb magasságban alkalmazott villanyvilág sugarait oly csekély hajlási szög alatt bocsátja ki, hogy azok többnyire a szemet egyenesen érik, túlingerlik, és káprá tátják. Akadály az is, hogy a villanyvilág éles árnyékot vet, mely sokszor épen oda esik, ahol homályra, sötétségre nincs szükség. Minthogy a gyárakban és nagyobb műhelyekben úgy is hatályos gőz- vagy más hajtógépek állanak rendelkezésre, azok többnyire nehézség nélkül szolgáltathatják a kevés lóerőt, mely a villanyos folyamot keltő indítási gép — inductionsmaschin — üzemére szükségeltetik. Nem annyira kedvező a villanyvilágítás alkalmazása kisebb helyiségekben, mert minél több egyes lángzó hozatik működésbe ugyanazon folyam által, annál többet veszít a folyam belterjéből, és mivel a folyamot termelő indító méreteinél bizonyos határokon túlmenni nem lehet, csak aránylag kevés számú lángzókat lehet egy indítóval működésbe hozni, márpedig minden ily indító egyegy hajtó gépet kíván, és a nagyobb lámpaszámnál szükséges indítók annál költségesebbek, minél több villanyos lámpának kell egyidejűleg égni. Kétségtelen mindazáltal, hogy ez esetben is a gáz, és kőolaj-világítással szemben a villanyvilág mellett még sok szólhat, mivel mindazon veszedelmek, melyeket a gázkiömlések és robbanások okoznak, elmaradnak, és míg minden egyes gáz- vagy kőolaj-lángot külön kell meggyújtani, ami idő- és munkaveszteséggel jár, a gyújtás a villanyos világításnál egyszerre történik, mert elegendő arra egy folyamvezeték zárása, hogy tüstént minden közétett lámpa ugyanazon időben megvilágíttassák. A villanyvilág, mely mint a napvilág, fejér világ, azon jó tulajdonsággal bír, hogy a testek természetes színeit nem változtatja el, mint az a gáz és kőolaj sárga világánál történik ; kevesebb meleget is kelt a kivilágított helyiségben, mint a gáz és kőolaj lángjai, nest jeszt el rosz szagot, kellemetlen bűst,éz ártalmas gázokat, és teljesen kizárhót tűzveszélyt. Eltekintve minden egyes Mittetől, általában nem lehet tagadni, top villanyvilágításnak, bármely rendszer serint eszközöltessék is az, hátrányára , hogy annak előállítása három téritől függ, melyek közül mindenike alkalot adhat zavarra, rendetlenségre. E tényező a mozdony, az indító, és a lánf* Minden ok, mely egyikét közülük d‘:' sitja, hosszabb vagy rövidebb időre la#*' tétlenné teszi az egész világítási késitl' működését, és mivel a zavar valószínükre a hatály elérésére befolyást gyakor tényezők számával, és bármelyik tény® megrongálásának könnyebb lehetősége’l növekedik, a villanyvilágítás, t gszfilkítással szembe állítva, minden esetre irányban van. Röviden összefoglalva mindent, a villanyvilág mellett, vagy az ellen meg kell engedni, hogy az utczák, t#" és munkahelyiségek világításánál, dellden esetben, a melyben a folyam »t^ tására szükséges munkaerő nehézségek^ ütközik, még mindig a gázvilágiU* ■ pedig, ahol ily nehézségek nincsenek,f nagy és tágas helyek belterjes világi1®1 szándékoltatik, a villanyvilágban előnyük" (Folytatása köv.) ROMÁN UFÓKBÓL. A bukuresti .Timpul* 23- ik számában nov. 4-ről írja, hogy az orosz kormány bizalmasan értesítette a román kormányt, hogy Utusof herczeg legközelebb ki fog neveztetni bukaresti követté. A „Timpul” a két állam közti lazult viszonynak javítását látja ezen tényben. Hogy pedig Románia és Oroszország közti viszony barátságos alakulatot vesz fel, kitűnik azon körülményből is, hogy az orosz kormány egy vitás kérdésnek végleges elintézésébe beleegyezett. Tudvalevő dolog,hogy az orosz kormány Romániának a legutóbbi háború alkalmával 8 millió forintott kölcsönözött, viszont a háború után Románia Oroszországtól az orosz hadsereg átkelése által okozott károk megtérítését követelte, s ezen kár 18 millióra becsültetett. Oroszország ez összegről tudni sem akart, sőt a kölcsönzött 8 milliót is visszakövetelte. Ezen ügy, nem tudni mily ellenszolgálatokfejében, befejeztetett olykép, hogy Oroszország a kártérítési követelés jogosultságát beismerte, és a kölcsönözött összeg betudásával késznek nyilatkozik a kárt kifizetni Romániának. A .Timpul* jelenti, hogy gróf Obelenszky a zárszámadások átvizsgáltatására a czárhoz elutazót Livadiába. (Ki tudná megmondani ezen perui ügy elintézésének az árát ?) Minthogy Boerescu állása az utóbbi időkben ingadozni kezd, sejthetni lehet, hogy a román kormány politikájában is változás állott be. LEVELEZES Bukarest, nov. 6. 1880 Tisztelt szerkesztő ur ! Van itt egy Societatea Rom»na nevű társulat, mely az ipar és kereskedelem előmozdítására szövetkezett, és eddig már meglehetős eredményt is mutatott fel, mert mintegy 300 ifjút helyez el évenként különböző kereskedelmi házakhoz és iparosokhoz tanonczoknak, és ezeket tanulásaik bevégzése után az ipar és keskedés megkezdéséhez is minden lehető előnyöket és segélyezéseket nyújt; ezen társulat rendezett most egy csupán román iparosok által készített ipar kiállítást, mely a múlt hó 23-án kellett volna hogy megnyíljon, hogy a benszülöttek kézi- és háziiparok elhaladását és jelenlegi állását ismertessék, de egy kis feledékenység, vagy nevezhetjük formahiánynak is, ami minden kiállításnak a megteremtője, kihagyták számításból, és a vasúti társaságok igazgatóságaitól a kiállításra szánt tárgyak szállítási fuvardíj mentességét, vagy megkönnyítését nem kérvényezték, ennek az a természetes következése lett, hogy az országba kinnn lakó iparosok e költségeket fedezni nem akarták, és a bejelentett tárgyak nem érkeztek be, hogy e hibájukat kiigazítandók, folyamodtak a vasúti- és gőzhajózási társulatok igazgatóságaihoz a fuvardíj mentessége végett, s lassanként érkeznek is be a kiállítandó tárgyak. A kiállítási titkár szívességéből és a comite beleegyezésével szerencsés voltam harmad magammal közelebbről ezen iparkiállítást megyezni, a nagyszerű igényeket nem tápláltam magamba, de hogy ily kezdetleges összeállítását az összes román iparnak szemlélhessem, erre mégis elkészülve nem voltam, az egész kiállítási tárgyak e kis szobába sajnos, áthelyezve, a loncsárus akát aknai sóbányák nagyon barna terményei, pár lombos pokrócz Rakeszből, 4 db sajt Andreacutól Rentelenből, s egy konyha vaskemencze foglalják el, első szobácskában kikészített kender és kötélgyártó művek Projestből, néhány ócska magas támlájú faragott szék, pár sifoner faragványnyal, gyermekek által készített fafaragványok és iskolai mappák. Második szobában a festészet meglehetős elhaladásában van bemutatva mintegy 40—50 kiállított képpel, de jobb festőivel Romániának itt nem találkozunk, mert még Romániába naturalizált Szathmári képeiből se volt kiállítva, csak is a bukaresti festő académia növendékeitől egyes szép felfogású darabokat láttunk, ezek között az uralkodó fejedelem és neje képeit, pár jó arczképet és egy török családot női kézzel ; a kormány évenként 12.000 francot tűz ki vásárlásokra és díjazásokra, sőt gyakran többet is utalványoz; itt vannak még a lelenczház leányai caligrafia iratai, és mintegy 24 táblán a miatyánkot igen ízléses ciril és góth betűkkel színes és aranyozásokkal csinos munkák; a harmadik nagyobbacska szobát iparosok foglalják el nagyobb részben, de azért chemiai és cosmetique áruk se hiányzanak, itt Buszterek közül N. Stefanescu női és E. Pavelescu férfi lábbeliek érdemel említést, és V e i n e a eu stikkolt női lábbelijei, a sok hímzett háziipar pamut-gyolcsra stikolt Bzinek fehérnémük, egy nyereg nagy csomó ostorral, a román fejedelemnő aranyával átbrokádolt nemzeti öltözetei, feketével hímzett női pamut-ingek éb kendök, Coculescu vég szürkeposztója Pitestiből (a Brassóiak utánzása), néhány bárász Bukolác, 3 kerek divánpárna, H to Permus tenorjai, Elisabeta Bogdán stikolt törökje, száraztott virágokból selyemre aplicált nagy csinos koszoru, Tanase Constantinellius gyolcs és pergál árui, melyek nem Romániában készültek, Zoe Nicolae János kereszteltetés a Jordán vizében, negyedik kis szobába Vaszilie Gyorgyesen makaroni gyára öszszes készítményei jó gépekre mulatnak az előállításnál, de sünök hátra marad a szép magyar lisztből készülteknek. Borra is csak 3 kiállító van, 80 között a dragotányi, mint a románok büszkesége, tölti be csaknem ezen osztályt, J. N. Ionescu, Anton Bronescu tergovittiből, N. Conducteu Magurelből, Fratye Konya Lunovode Gazeuste, Martinovici és fia conservjei, és az állami dohánygyár Ezükön kiállított gyáripara, Petras Demetrescu török puliszkája, és Georg Astan egy fajta gépolaja, az-ik kis szobában régi római téglák, cserepek, és egyéb vas- és érczleletek vannak két üveges szekrényben, a földön közönséges cserépedények, czifra tulipános tángyérok, és a postának összes jelenlegi, és a jövőre tervezett bélyegei; az udvarra lelőve, Le Moit res vasöntvényei, kockás kövek járdának Kimpulumból, és egy piramis alakú sötét veres, könnyen faragható tégla, egy néhány csomó ágyú golyóbis, és ezzel az egészet felemlítettem. És ebből a morál az, hogy minden nemzeti korszak változásába egy bizonyos önálló szikra lángra gyújtja a tetterőt, és ha ez jól vezettetik, s az illető kormány által a tápanyag el nem vonatik, az erő és akarat tömörülve, a hazafiság zománczával bevonva, hihetetlen elöhaladást képes rövid idő múlva felmutatni az ipar terén. E. ED Fogarasi Albert ur. Volmar Róza, neje Krismanits Vilmosné urhölgy. Germain Már nási Károly ur. Teréz, neje Veres Marika. Egy kis jockei B. Dezső. A haragos menyeca előadása általában jól sikerültnek mondható, sőt Volmar Róza személyesítőjének. Krismanits Vilmosnénak szerepe kitűnően sikerült, fürge, élénk haragos menyecske volt. Málnási Károly ur és Veres Mari k. a., mint régi játékosok, jó sikerrel oldották meg szerepöket. Varró Domokos és Fogarasi Albert urak a szin-előadás terén, mint ujonczok léptek föl s örömmel conntalálhatjuk, hogy szerepöket a kezdet nehézségei daczára is kellő sikerrel oldották meg. Csak előre bátran, a siker biztosítva van ! A .hangverseny* minden egyes darabja kitűnően sikerült, mely sikerért minden egyes szereplőket buquetokkal és kihívásokkal tüntetett ki a nagyszámú műértő közönség. Meglepte a közönséget. Nágler Frigyesné és Khleyber Frieda k. a. éneke, kik a kettős dalt adták elő aBűvös vadásziból, anyanyelvükön németül, miután a műértő közönség által megujráztattak, másodszor egy magyar népdalt énekeltek el, mely után még viharosabb megujrázást kaptak, úgy, hogy a magyar dalt ismételniük kellett. Öröm volt hallani ez idegen ajkakról a magyar szót, melyért meg is kapták kitüntetésüket. Nem hagyhatjuk szó nélkül a Bethlen-főtanoda alsó osztályú éretlen tanulóinak azon helytelen magaviseletét, miszerint a kettős dal előadása alatt — összetévesztve e dal előadásának folyamát a budapesti német színház ügyével — piszszegéssel és lábsurlásokkal akarta ellenszenvét kitüntetni, azonban a műértő nagyszámú közönségnek sikerült e kis gyermekes zajt hangos tetszésnyilvánítással teljesen elnyomni. Egyébiránt tudva levő dolog, hogy ez éretlen gyermeksereg más előadások alkalmával is, helytelen közbenevezéseivel, észrevételeinek hangos nyilvánítása által terhére van az élvezni szerető műértő közönségnek, melyre bátrak vagyok az illető iskolai elöljáróság becses figyelmét felhívni. I. L N.-Enyed, 1880. nov. 7 én. Tekintetes szerkesztő uri Tisztelettel értesítem becses lapját arról, hogy a mi kis városunkban is megkezdődtek a jótékonyczélu előadások a hosszú őszi esték beállásával. Ugyanis a nagy-enyedi casinó-egylet könyvtára javára a városház naavLArmAhen. azomhuinn. IHHil *ini november 6-án színi előadással egybekötött hangversenyt rendezett, melynek műsora : 1. Fidelio nyitány, 72 mű E-dur L. v. Beethoventől, zongorán négy kézre előadják Vincze Dánielné úrhölgy és Török Zelma k. a. 2. Szavalat, előadja Balázs József ur. 3. Kettős dal a .Bűvös vadászból, előadják Nágler Frigyesné urhölgy és Khloyber Frieda k. a., zongorán kiséri Khleyber Nándorné urhölgy. 4. 12-ik magyar rhapsodia Liszt Ferencztől, előadja Vincze Dánielné urhölgy. 6. Nabucodonozor operából, előadja Szász József ur, zongorán kíséri Török Zelma k. a. 6. Kardal, előadja a theologiai dalkör. Ezeket megelőzte :A haragos menyecske.“ Franczia vígjáték 1 felvonásban. Irta C. G. Etienne, fordította Vincze Dénes. Személyek : Volmar őrnagy Varró Domokos ur. Valrive Emil Szamos-Ujvárt, 1880. nov. 8. Városunk .Dal-zene-egylete* és műkedvelőink, együttesen, folyó hó 7 kén a Dal-zene egylet pénztára javára hangversenynyel egybekötött műkedvelői előadást rendeztek. A műkedvelők előadták .A regény vége* czimü 1. felvonásos vígjátékot Szépfaludy Ö. Ferencztől; a közreműködők kiváló jókedvvel és sikerrel játszottak ; — és pedig :Voith Kata kisaszszony: (Sefanie) a szeretetreméltó fiatal özvegy szerepében igen bájos jelenség volt, s kedvesen, finom eleganciával játszott. Verzár Manóné úrnő : (Arabella) a szeszélyes, kaczér, hevesvérű tánczolott élethiven, élénken és tetszés közt játszó. Korbuly Mari kisasszony : (Zsófi) Ugyea, vidor, férigy szobalány volt, e derült kedélylyel ábrázold a hamis, elmés komornál, nagy tetszés között. Verzár Manó úr: (Ypsilon) a vidám, elmés írót sikerrel és jó felfogással adta. Dr. Mártonfy Lajos úr: (Kánya) az álszent vén ügyvédet jelesül, és helyes alakítással játszá. ▲ .Dal-zene-egylet* négy tétel számban mutatta be magát, — ugyanis a dalrészek voltak : 1) .Szeresselek* Engeseter Mátyástól. 2) .Katonadal* .Faust* ból, mindkettő kellő szabatossággal előadva. A zenerészek: 1) „Aranyakadalom“ szerző karnagy Gerstmann Ödön 2) Egyveleg ,,N a b u k o d o n o z o r“ ciuauva. Az előadást tánczvigslom ki»«, mely is az éjfélutáni órákban érte. Az összes bevétel 93 frt melyből a költségek Wvod4s» atíjj * jövedelem a fönt irt jótékony fordiltatni. KOMOLYAN A .komoly válasz* caakis ult. válasz, a mennyiben czims m Mert a mit a tárgyra nézve az édes-kevés; a mi pedig benneb0^ minden egyéb, csak a tárgyra totul;f dolog nem. ^ A mit pedig a fennforgó . ve mond, az csak az általam irottt^' erősítése. Azt mondja ugyanis, hogy most igazán komoly.* Sőt tovább js,'1 szó szerint aláírja azt is, amit ’ldottam, hogyaz egylet a legu^ ^ varokban, pusztulóban van.' '4 De mit ia lehetett volna kemre felelni? Vagy igent, met. Legfelebb az első esetbent*^*^ lami mentséget. Hanem a komolyban mentséget nem találunk. Mert az, hogy az igazgatóságé, laki egyesek ,internaţionalista politizálása* miatt kilépik, nem 04 hanem egy újabb vád. Föltéve, hogy veszedelmes dolgok csakugyan fordulnit egy oly férinnak, kit a bizalom egy polozra helyezed, hogy eszét és tap*^ latait az uj nemzedés javára értéig épen akkor nem szabad ezeket legkevkr: megvonnia, mikor veszélyes tanok ^ várgásának megakadályozáséról Mit szólnánk egy oly épitőmester, ki, ha csak egy cserepet ia, de épei * kor vesz le a tetőről, mikor esik ui Különben előttem annak a lemossnak a szabályossága is kétséges, mertesülésem szerint a választmány aráivatalosan mit se tud. S ha csakugyani, is volna a dolog, mindenesetre szotiorj, emlékeztet a sülyedő hajóról melskrópg kányok történetére . . . Czikkem érdemileg egy csepp*, lévén megtámadva, a válasz mit tett! mint reám ezúttal szorosan nim tr& dologra, nem reflektálok, hanem t* kernet egész terjedelmében most is fa tartva, ismét esik azt mondom, hogy Várjuk a fejleményeket! Tusai: IRODALOM ÉS MŰVÉSZÉ! A .Figyelő* czimü nem dal szerkesztett irodalomtörténeti kitű — mint rendesen — most is sok változatos tartalommal jelent meg... közleményei: Dugó mica mint mm Endrődi Sándortól; Br. Eötvös fa. költői jellemzése: Dr. Fülöp tétje tól; Erdélyi János: Dr. Deák ki Révai Nagy Károlyban, Csaprét Itt dektől; Tóth Mihály, Márki Sándor, Kiss Sándor epikus költő, Kovácsózseftől. Ezeken kívül több érdekes kiír közlemény Abafi Lajosnak ez irodalmi téka közlönyét az olvasók figyelmében;irjuk. A Magyar Regény ■ Csarnok, is Lajos ity czimü vállalatának második,zete küldetett be szerkesztőségünkké! jelen füzet Kazár Emil Írónknak, semmi, ha valamivé lett* czimü mit: regényének kezdetét tartalmaz. Erkel uj operája, a .Nelli, hősök* összpróbái megkezdettek. Aztym f. hó 20-án okvetlenül szinre kerül. *