Magyar Polgár, 1881. január-június (15. évfolyam, 1-146. szám)

1881-04-08 / 80. szám

a kereskedők és a nem kereskedők közt a bank- és pénzváltó üzletekből felmerült kérdések a tőzsdebíróságok hatáskörébe utaltassanak. A ház a két módosítvány elvetésével a bizottság szövegezését fogadta el. Következett a végrehajtási eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az 51. §-nál Al­m­á­s­s­y Sándor ismeretes indít­ványa, hogy a házak és telkek csak 600 frt. becsértéken felül legyenek lefoglalha­­tók, elvettetett. A Degré Alajos indítványával szem­ben, hogy t. i. „az orsz. képviselők napi díjai és lakbérei nem foglalhatók le, a bi­zottság a következő határozati javaslatot ajánlja elfogadásra: „Utasíttatik a kor­mány, hogy az 1875. I. t. ez. 4. § a b) pontjának hatályon kivül helyezése tár­gyában mielőbb és oly időben terjeszszen elő törvényjavaslatot, hogy az még ezen országgyűlés által tárgyalható legyen.“ — Ezt Degré is elfogadta. A határozati javaslat felett a ház szavazással döntött, mely felállással tör­tént. A szavazatok összeszámittatván, a javaslat mellett 75, ellene 75 képviselő szavazott. Az elnök döntött s miután ő mindig a meglevő mellett szokott szavazni, — a bizottság határozati javaslata elesett. A 62. §t a Fónagy László mó­dosítása értelmében szövegezte, de be­szúrta még azt is, hogy az országos kép­viselők napidíjai korlátlanul lefoglalhatók. Madarász József ebben igazságtalansá­got lát, s a kormány és pártját önérdek kereséssel vádolja. Kihagyatni kéri ezt a beszúrást. Szontagh Pál (nógrádi) rászalja, hogy ez a kérdés fölvettetik. Épen a kép­viselőház és a képviselők dignitása, deco­­ruma fentartása végett nem akarná, ha a kérdés a „30 garasos niveaura sülyesztet­­nék alá.* A szövegezés nem sértheti a képvi­selő méltóságát, mert az nem is napidíj tulajdonképen, a­mit kap, hanem kárpót­lás azért, a­mit a maga érdekében elmu­laszt a tárgyalások alatt. Ha a lefoglalás­ból származó zaklatás nem tetszik egyes képviselőknek, kezdjék ott a dolgot, hogy ne csináljanak adósságot. (Helyeslés.) — Mellőzni kéri a Madarász indítványát. B­o­ó­r Antal visszautasítja azt a vá­dat, mintha a kormány és pártja csak va­lamiben is igazságtalanságot akarna, vagy önérdek miatt az ország kárát okozná. (Helyeslés.) Nem fogadja el az indítványt. — Orbán Balázs a Madarász javaslatát pártolja.­­ A ház az indítványt elvetet­te, s a bizottság szövegezése szerint fo­gadta el a §-t. A jelentés többi része változatlanul elfogadtatott. Végül P­a­u­­­e­r Tivadar igazságügy­miniszter Majoros Istvánnak a polgári há­zasságra vonatkozó interpellácziójára azt válaszolta, hogy az tárgy nélküli, mert a polgári házasságról szóló tvjavaslatot már beterjesztette. A nagyszebeni Mária-Theresianum. m. Az eddig jelzett intézeti alapot, mely már az első években is 80 árva nevelé­sét tette lehetővé, még egyéb magán ala­pítványok is részint készpénzben, részint ingatlanokban gazdagították, így a már említett jóltevőkön kívül: 1. Gr. Gyulafy László udvari korlát­nok alapítványa 1748-ban eredetileg egy kolozsvári ház, 50 köböl gabona és 10,000 forint. 2. Benők Miháy alapitánya 1771 és 1775-ben 16,000 frt és egy ház Kolozs­várott. 3. Bandy Ferencz udvari tanácsos alapítványa 3000 frt. 4. Gr. Bánffy György alapítványa 1822-ben 2000 frt. 5. Dürr József nagyági plébános 1826- ban 2000 frt. alapitv. 6. Knecht Ádám apát alapítványa 1840-ben 2000 frt. 7. Erős Sándor kanonok 1848-ban 1000 frt. 8. Csiktusnádi Kovács Miklós erdélyi püspök alapítványa 1854-ben 1200 frt. Ez összegekhez egyéb kisebb ado­mányokon kívül járultak még a Bauszper Sámuel szász grófra „in puncto violati ju­ramenti taciturnitatis“ miatt 300 arany­nyal, és br. Dániel István háromszéki főki­rálybiróra egy könyv kiadása miatt 500 aranynyal rótt bírságok. A királynő 1774. aug. 16-án kelt le­iratával az árvaház jövedelmét 20,000 frt­ra emelni óhajtván, a tartományi pénztár­ból, addig is, m­ig más alap mutatkoznék) 4000 frtot rendelt ki. 1776. szept. 18-iki leiratával pedig a jezsuitáknak a tanulmányi alapra jutott fekvőségeit, melyek jövedelme 11651 főt 57 krra rúgott, az árvaháznak adta át,­­ felélesztvén a kolozsmonostori apátságot, annak apátjává D­e­­­p­i­n i­­­s utána az intézetnek időszerinti egyházi elöljáróját tette. A tanulmányi alap kárpótlására azon­ban viszont az árvaház átengedte 12800 frtban megállapított 1. a király földi tized­ből 2000 frtot; 2. 2500 köböl gabona meg­váltásául 5000 frtot; 3. az árvaház tőkéi után befolyó kamatot 1800 frt.; 4. az ár­vaháznak a tartományi pénztárból 1776. aug. 16-án engedélyezett 4000 frtot. Az 1799. nov. 7-én 3499 sz a. ki­adott rendelvény azonban a fennebbi cse­rét megszüntetvén, a Terézárvaház előbbi 12.800 forintnyi javadalmazását visszavette. Miután a házassági fölmentvényi di­jak és a lotteria jövedelmére nézve a meg­állapítás nehézségekkel járt, azok megvál­tására 1819, illetőleg 1827 ben átalány­kép 800—800 frt rendeltetett. A szászföldi tized 1783 ban haszon­bérbe adatván, a 2000 köböl gabona az árvaháznak 1806-ig 4000 frt váltsággal szolgáltatott ki, ez évtől kezdve pedig 1821-ig az érintett illetmény fele kész­pénzben, fele természetben, és 1821-től 1848-ig ismét egészen természetben ada­tott ki. A tized 1848-ban eltöröltetvén, az árvaház ez időtől kezdve 1862 nov. 1-ig illetménye kárpótlására készpénzbeli elő­leget kapott. Végre az 1863 nov. 10 -i legfelsőbb elhatározással a fentebbi illet­mény 14 évi megváltási összege évenkén­ti átlagos 9960 forintnyi megváltási összeg 80 forintnyi különbséggel majd 9420, majd 9500 forintra határoztatott. Az árvaház jövedelmét ezek képe­zik : 1) a 325.990 frt 99 kv tőkepénz után befolyó kamatok 16.100 frt 28­/akr. 2) az igatlanok haszonbérei 1784 frt. 3) Mária­ Terézia által a kincstárból kiren­delt 22.730 frt; vagyis: összesen 40.614 frt. Miután a 22.730 frtnyi kincstári járu­lékban a dézsmára alapított 16.750 frt is foglaltatik, ennélfogva tekintettel azon kö­rülményre, hogy az Approbaták és az el- Lipót-féle diploma a törvényes fejedelmek által adományozott dézsmákat mind a ma­gán­birtokosoknak, mind az egyházak és iskolák részére biztosították, érintett ösz­­szegnek fedezetét az államkincstár viseli. Ezen intézetnek tanberendezését is megemlítendőnek tartván, megjegyezzük, hogy ez azelőtt négy elemi osztályból, és egy­­ 1858. okt. 26-án kelt legfelsőbb elhatározással felállított német tanító képezdéből állott, mely utóbbi az erdélyi püspöki megye 17 német községében szük­ségelt kántortanítók képeztetését czéloz­­ta, azonban czélszerűtlensége s fölösleges­sége folytán — de a tanonczoknak évről évre apadása miatt is — ennek megszünte­tése a minisztérium által kimondatott, ellenben az elemi tanoda az 1868. évi XXXVIII. t. sz. határozatához képest 6 évi tanfolyamra emeltetett. Ezen, az erdélyi r. kath. bizottmány alatt álló intézetnek megalapitása után 89., 1772-ben 192., 1780-ban 288, 1868 ban 402., és 1870-ben 204 növendéke volt. A kezelési és oktatási teendőket 1 igazga­tó, számvevő, ellenőr, hittanár, rajztanitó, leánytanitó, 4 fitanitó, nőimunka-tanitó és énektanitó látta el. A képviselőim 1868. évi nov. 13. és 1870. évi jun. 10 én tartott ülésében a közoktatásügyi minisztériumot ezen ár­­vaház korszerű újjászervezése iránti tör­vényjavaslat benyújtására hívta fel Minek folytán a szükséges tárgyalások megindit­­tatván, reméljük és óhajtjuk, hogy ezen fontos ügy mind a közmivelődési, mind állami s nemzetiségi törekvéseink sikeres előmozdítására intéztessék el mielőbb. Valamint már ez ideig is igen sokan voltak s vannak, kik mivelődésöket s pol­gári állásukat csakis ezen jótékonvezélű intézetnek, s az azt alapító dicsőemlékű Mária Terézia királynőnek köszönhetik: úgy, óhajtjuk, hogy az utókor is majdan belássa és beismerje, miszerint ezen köz­hasznú intézet emelésére minden lehetőt megtett a mi fölvilágosult korunk is! Dr. P M­ KÜLFÖLD: a nagykövetek e napokban javasla­tot fognak készíteni azon módozat felől, a­mely szerint a hatalmak egységes javaslata a görög kabinettel közlendő lesz. A nagykövetek előreláthatólag k­ö­zös lépést fognak proponálni. Valót­lan, hogy maguk a nagykövetek már át­­küldötték Görögországnak a javaslatot. Az albán liga ellen igen nagy szigorral járt el a porta. Ibrahim pasa a liga főbb embereit, kik Üskábban voltak, elfogta. Az elfogatás következőleg történt: Ibrahim pasa a liga főnökeit felhívta, hogy írjanak alá egy okmányt, melyben a por­tának engedelmességet ígérnek. Ezt alá­írni vonakodtak, hanem 6 napi maeggon­dolási időt kértek De Ibrahim pasa min­­den posta-és távirda-összeköttetést elvá­gott előlük. Az első nap letelte után újra felhívta őket, hogy írják alá a nyilatkoza­tot,­­ mikor ezt újra megtagadták, lán­­czokba verette és erős fedezettel Saloni­kiba vitette őket. Előbb azonban felosz­latta a basikoruk csapatokat, s a megbíz­­atlan katonaságot arról a vidékről elhe­lyeztette s megbízható rendes török sor­­katonasággal helyettesítette A román fejedelemségnek királysággá történt rangemelése szerbiai irányadó kö­rökben épenséggel nem keltett hasonló vágyakat.­­ Itt azon né­zetben vannak, hogy Szerbia még igen ki­csiny és gyenge arra, miszerint királysá­got képviselhessen, annál inkább, mivel ez a rangemelés lényeges anyagi kiadásokat is okozna, melyeket mostanában fedezni Szerbia alig lenne képes. Párisból írják, hogy a közvélemény , a sajtó egyhangúlag követeli a tunisi törzsek megbüntetését és átalában Tu­nis annexióját. Tunisból jött jelentések ellenben az olasz és angol követek ellen­séges annexiójáról tesznek említést. To­vábbá híresztelik, hogy Barthelemy St.­­Hilaire már bírja a hatalmak ígéretét, hogy Európa nem fog beavatkozni, ha Francziaország a végső rendszabályokhoz fog nyúlni. Sőt Németországról azt tartják, hogy e hatalom egyenesen kívánatosnak s logikai következménynek tekinti azt, hogy Francziaország Tunis felett protectorátust gyakoroljon. Hir szerint Francziaország formálisan tudatta a hatalmakkal, hogy a tunisi ha­táron esetleg megindítandó hadműveletek­nek egyes egyedül az a czéljuk, hogy meg­védjék Algieriát a nyugtalan törzsek tá­madásai ellenében. Tunis megszállására vagy függetlenségének fenyegetésére nem gon­dol Francziaország. ..«•»* Arepe"“^ 0828 '"Tm'T?- ‘ férj­i t“ ;“,,d mikor visz menyecskét » hez? («■ jd­ leszu #bU)­orom, házhoz ?)» y hozzá leghamarább be Vagy tfínt?“gs - féle kérdésekre igyek­­kezet adni. Kim«...­«, hogy » ba­­bonaazérti népszokások legtöbbje a társas az ifjak és leányok ártatlan mu­latságánál alig egyéb, s annál kevésbé nert a legtöbb székely ember tudja is ,­hogy csak esetlegesen történhetik meg a jóslott dolog vele, és semmiesetre sem bizonyosan. Az olyan babona sem értal­­° hogy például a székely háziasszony el nem tűri, hogy az ó év estéjén valami házidolog félbe maradjon: gunya szára­­datlan, tészta dagasztatlan stb , mert fél, a népszokások ama sok faját mutatta be, melyek már valóban és teljesen morális alapon nyugosznak, s melyek tanúságot tartalmaznak. .... Ilyenek az aratási vagy meg előbb­ről a tavasz, nyár, ősz, tél beálltával is­métlődő népszokások hosszú sora ; vagy a karácson, újév, húsvét, pünkösd stb. ün­­nepkori népszokások; a határjárás,a hús­véti Neptunus, a farsangi mumus, a lako­dalm­i solemnitás, stb. népszokások, me­lyeknek mindenike egy-egy gyöngyszem, a mely összefűzésre vár és a melyekből fel­olvasó már többet mutatott be a sajtó te­rén, s ez­úttal való felolvasásában inkább azokat általánosan jellemezve, azon tanú­ságot tüntette fel, hogy a székely nép szorgalmas, tehetséges, de büszke nép, melyet a munkára nógatni nem kell; meg­­teszen ő mindent, úgy , mint annak a rendje ; csak viszont, ha dolgozik, megkí­vánja, hogy „meg is becsüljék ő kémét“, s ha ez megvan , minden jól megy ; ha ez nincs, semmi sincs, és nem lehetne annyi pénzt elébe szórni, hogy ha vele kicsinylőleg bánnak, ő a pénzért mégis ott maradjon ; mig az oly gazdiknál, hol mun­kájukért elismerést nyernek“, hol gazdá­juk velük munka közben „szóba áll* és velük bánni tud: önfeláldozóbb, szorgal­masabb népet képzelni sem lehet, mint a székely s ragaszkodásuk egy-egy úri csa­ládhoz a jobbágyság eltörlése után is oly nagy, hogy minden szerződés újítás nél­kül, 20—30 évig is ugyanazon helyen maradnak. A röghöz való ragaszkodás, különben a székelynek általános és jellemző szoká­sa, a­mi sok tekintetben igen szép és ha­zafias dolog ; de hogy például a székely földön inkább elnyomorogjon egy hold föl­det művelve, mint a mezőség, melyet a fák hiányában nem szívelhet, s idegen elem közt a románok között, magát jól érezni nem tudva, 20—30 holdas földet felébe kapva, az nem csak különös, de igen sok tekintetben s még nemzetiségi szempontból is helytelen.A székelység te­lepítése csakis tömeges telepítés esetében,­­ha legalább 20 — 30 család együtt és egy faluba telepíttetik, kieszközölhető, mert bár­mily jól menjen dolga a kitelepítettnek, ha nincs ott egyszersmind a komája, sógora és atyafisága, vissza vágyik, a mint mond­ja „hazájába.“ A kitelepítés ily tömegesen való keresztülvitele, nemzetiségi szempont­ból, de kulturális tekintetekből is feltét­lenül és mielőbb szükséges; mert ha előbb­­utóbb a kényszer tagosítás s azzal kap­csolatosan az erdők és legelők arányosi­tása keresztül vitetik, a székelység nagy­része, mely most is csak ezerszeres fárad­ságok és nagy szorgalma által tudja oly kevés birtokból fenntartani magát, ekkor végkép elbuknék, s ha a kényszer­tagosí­tást nem előzné meg annak a kitelepíté­sek által való előkészítése, úgy oly katasz­trófák következhetnének be, melyeket meg­előzni minden magyar hazafinak szent kö­telessége. Mi e tekintetben igen sokat várunk és remélünk a székely egylettől, mely a kitelepítés eszméjével végre-valahára ko­molyan is kezdett foglalkozni. Felolvasó a székely nép jellemzésekép még fölemlí­tő, hogy minden székely, maga felolvasó is, magyarabbnak képzeli magát a ma­gyarnál is, s hogy magyar nemzetiségére mindenik rendkívül bü­szke. A felolvasás zajos tapsviharban részesült Sándor Kál­mán felolvasása után S­z­ő­c­s Lilla, a ked­ves székely csalogány, a közönség kedven­­cze, énekelt tűzről pattant magyar népda­lokat és pedig oly nagy sikerrel, hogy a közönség háromszor újrázta meg azokat s még negyedszer is hallani kívánta volna. Ko­ós Lotti k. a. „Zrínyi Ilona keservét", majd a zajos újrázásokra „Végszó“-t Pe­tőfitől, tetszés mellett szavalta el. Tamás József úr mindkét szavallata szintén tet­szésben részesült. Úgy halljuk, hogy még három fillér­­estély leend. Virágvasárnapján az iparos ifjak betegsegélyző-egylete javára. Ilysvét másodnapján az iparos-egylet javára és husvét harmadnapján a jótékony nőegylet és árvaház javára. Búcsúszavunkat s a rendezőség iránti elismerésünk kifejezését akkorra tartjuk fenn. A roppant „o. ua SZÍ felügyeletet tapintatul, erélylyel és leim ismeretességei vezeti, nőnének AI­VO Tápé és Dorozsma községeit fölszólító nyertek a közmunkaerő szer­VÖZéS Az­ éjjel, a Tisza túlsó partján, a mindszent-apát­falvi s­anion torsaala­­­töltés-csúszás volt, de a bajt sikerült el­bántaA­ veszélyeztetett bökény mindszenti vonal védelmére ma délben gőzhajón 4 katona Szentesre szállíttatott. A­ legény­ség 9 tiszttel az éjjel érkezett föl, az ottani helyőrségi 6., 67. és -Ogy logezredekből.^ ^ 5 Gyom­a és Me­zőberény között a vasúti töltésen m­eg is tódul a Körös árja, de most már a gyomai körtöltés védképes állapotba he­lyezése után, erősen dolgoznak azon, hogy ezen áradatnak, mely Szarvast, Szentest, Szegvárt, Mindszentet, Hódmezővásárhelyt, Derekegyházát, Mágócsot, sőt Makót is el­öntéssel fenyegeti, megfelelő ellentállás vessen gátat. Ezen védmunkálatot meg­könnyíti az, hogy a Körös folyónak túlol­dalon levő töltéseit is elszaggatta a viz, és sebesen folyik Mesterszállás és Mező­túr felé. Tiszai gátjaink a lehetőségig véd­képes állapotba vannak helyezve, azonban innen is vész érhet bennünket. Gyom­a, ápr. 5. A Köröstöltés sza­kadásain kiömlő és a bánom és csepül­­kerten a vaspálya Endrőd, Szarvas és az egész alvidék felé vonuló árvizinek már holnap megindítandó felfogására a szük­séges intézkedések megtétettek és azon­nal foganatba vétetnek A viz elzárása, Gyoma védelmének megszakítása s bizto­sításának veszélyeztetése nélkül, vasúti munkásokkal fog eszközöltetni. A vonal lévén az, hol az árvíz első kifolyásával megfogható, ez­által az alantabb fekvő vidéktől a fenyegető veszély elhárítható és a vaspályának gyors helyreállítása és a forgalom újra való megnyitása csakis így e­lkörölhető. Ennek foganatba vétele an­nál is inkább sürgős, minthogy a vasúton áthágott árvíz folytonosan emelkedik, mi­nek folytán a vasútnak még nagyobb mér­vű megrongálása várható. A vasút csepüs­­kest közötti eddig felgyűlt víz lebocsátá­sára egy 15 méteres idiglenes híd czölö­­pözésén dolgoznak, a­nélkül, hogy a víz­folyás még egylőre feltartatott volna. H M.-Vásárhely, ápr. 6 a Tisza foly­tonosan árad, esős idő miatt töltéseink át­­ázva, haboktól sok helyen megrongálva. Tokajból tegnapról 58 czentiméter áradást jeleznek, mely esetben az 1879 ikinél ma­gasabb vizünk lenne, védvonalon 1600 ku­bikos és 150 katona dolgozik, a várost övező körtöltésünk a tiszai gát áttörése esetén, nem képes biztosítani. — Helyze­tünk válságos, a Tisza kitörése esetén el­­söjtöztetünk. Holnapra közmunkaerő ren­deltetik ki. Erre aztán május 18-iki levelében érdemileg felelt. Levele saját kézzel van irva s abból egész élete meglátszik. „Szü­letett Gyergyó-Alfaluban 1817-ben; gym­náziumot végzett Csik-Somlyón, felsőbb iskolát és jogot Kolozsvárit a kir. lyceum­­ban; 1837. föleskütt a kir. főkormányszék­­hez, őszszel a m.-vásárhelyi kir. táblához, mint cancellista, utóbbi helyen a törvé­nyekből vizsgázván. Csikszék azonnal al­jegyzővé választotta, mint ilyen szolgált a gyergyói altörvényszéknél (Vice-Szék) az 1841—43 iki országgyűlésre még a 24 év betöltése előtt követté választatott. — Utasítását ő és barátja Bialis Ferencz készítette, a legszabadelvűbb volt, csak az úrbéri illetőleg az ő befolyásukon kí­vül tétetett bele egy pont, a­mi a párt­nak, melyhez Mikó tartozott, nézetével el­lenkezett, s a mi neki igen sok bajt oko­zott; tagja volt az országgyűlési rendsze­res bizottságnak. 1846 Csikszék gyergyói alkirálybirónak választotta meg; az 1846— 47-ki, 1848 ki erdélyi és jul. 2-ki pesti országgyűlésen Csikszék képviselője volt; 1848. szept. 27. gr. Batthyány Lajos alá­írásával kelt miniszterelnöki rendelettel csikszéki kormánybiztosnak neveztetett ki. A szabadságharcz végével Magyarországra menekült, Diószegen, Nagy-Váradon, a ránki és szobránczi fürdőben egy évnél többet töltött el; akkor a kormánynak egy hirdetményére, melyben szabad haza­tér­hetést ígért mindennek, a­ki magát je­lenti ; Nagy-Váradon ő is jelentkezett, — nagy meglepetésére kényszer útlevelet (Zwangspass) kapott, avval Erdély­ben M.-Vásárhelyen br. Heydtenél magát jelentette. 1851. májusban Pestre vitték s ott egy évi gyakori kihallgatás után (Vértől) halálra ítéltetett, a mi kegyelem utján 4 évre szelidíttetett, s ezt Josefstadtban töl­tötte ki. 1856. május 4. hazajővén, Gyer­gyó-Alfaluban belebbeztetett. 1857. jun. 24. hitvesévé vette Marosszéken Szent- Lászlón birtokos, Nagy Julia vagyonos és szellemdús urhölgyet; házasságából egy fia és 3 leánya született, fia Árpád a buda­pesti egyetemen tavaly végzett. 1861. a rövid alkotmányos korszak alatt, Csikszék felkiáltás utján első alkirálybirójává vá­lasztotta; a viszonyok megváltozván, s Szabó Ádám neveztetvén ki a Provizórium alatt főkirálybirói helytartóvá, Mikó tisz­tikarával együtt lemondott s a passiv el­lenállást következetesen kitartották egé­szen a kiegyezésig . . „1863. a szebeni alkotmányellenes gyűlésre Gyergyó részéről követté válasz­tatván, elment oda a az eléggé ismeretes „Nem megyünk be” jelszava feliratot aláírva, hazájába visszatért; 1865. előbb a kolozsvári „Ad hoc“ országgyűlésen, azután a budapestin képviselte Gyergyó választó kerületetet; 1867. júniusban Ma­rosszék főkirálybirájává neveztetett ki; mint ilyen, 1868. Felső-Fejérmegyébe kül­detett kormánybiztosul s a főispán a né­mely tisztviselők közötti viszálkodást ki­egyenlítette; 1869. másodszor küldetett ki részint mint kormánybiztos, s később mint főispán Felső-Fejérmegyébe s pár évig ezt is, Marosszéket is kormányozta; 1874. csikszéki főkirálybiró Mikó Antal halálá­val ezen széknek ideiglenes kormányzásá­val bízatott meg s vite mindkét megye kormányzását a megyék 1875. rendezéséig; ekkor végleg Csiki megye főkirálybirájává, aztán főispánjává neveztetett ki s viselte máig — igy írja levelét. (Vége köv) A SZÉKELT NEPELETBÖL. AZ ÁRVÍZ. S­z­e e­d. apr. 5. A kir. biztostól ’­­ vett fölszán­tás folytán a város ma szer i M. Vásárhely, ápril 6,­vette a közmunka­erőt, hogy ha a coin,­­ . . ... ... ... jötte be411, eleve készen és bármely pilla­! A harmadik polgári filléres helyen a natban kirendelhető legyen A kö­mm helyi első zenekar szép nyitánya után, a­z erő vezetésére és a munkafelügyeletre a ref. leányiskola népzenekiséret mellett, városi törvényhatósági bizottsági oly szépen énekelt, hogy háromszor újráz­­tatott meg. Sándor Kálmán a „szé­kely nép él­etből“ merített népis­­mei rajzából olvasott fel egyet, mely fő­­kép a székely népszokások különböző fa­jait tüntette föl. Megemlékezett a régi kor­ból fenntartott babonaszerü jóslási nép­osztattak be. a v­i­z­­á­r­a­d­ása a r­o­hí­mos Ma este csak 18 centimé­ter hiányzik a legnagyobb víz­maga­s­s­á­g­b­ó­l. Harminczhat óra alatt elérjük az 1879 iki legmagasabb vizet A percsorai ártérben 30 centiméterrel ma­gasabb a vízállás, mint a Tisza mederben.­ ­ K­emény Zsigmondt­ársasító ha­vi (ése. Maros Vásárhelyt, ápril 3. A Kemény Zsigmond-társaság ápril 3 án d. u. 4 órakor tartotta meg ápril havi rendes ülését a városház nagytermében. Elnökölt báró A­p­o­r Károly, jegyzett K­e­­rekes Sámuel m. titkár. Mint vendég jelen volt M­o­l­d­o v­á­n Gergely rendes tag Tordáról. A helyben lakó rendes tagok csak­nem teljes számmal jelentek meg, mig az értelmiségnek is igen szép képviseletét lát­hattuk a hallgatóság soraiban. Elnök a megje­lnt hallgatóságot üd­vözölvén, fölkérte Moldován Gergely kir. tanácsos, Torda-Aranyos megye kir. tanfel­ügyelőjét, mint rendes tagot, bejelentett és a szerkesztő-bizottság által napirendre kitűzött székfoglalójának megtartására, ki helyét a zöld asztalnál elfoglalván „Ro­mán népköltészeti alakok“ czi­­­men igen érdekesen ismertette a román népköltészet azon kiválóbb alakjait, ame­lyeket a költészet múzsája legszélesebb mezőben terjesztett el a román nép ala­kán. Ezen ismertetés egy kiszakított rész­lete volt ugyan ezen tárgyban kifejtett na­gyobb tanulmányának, melyet nem sokára sajtó alá rendez a tehetséges szerző, ki­nek nevét már évek­­óta igen előnyösen ismeri az olvasó közönség. Kitüntető tap­sokkal és éljenzésekkel jutalmazta meg a hallgatóság a társaság ezen érdemes tag­ját, ki székfoglalójának az által szerzett még nagyobb érdeket, hogy személyesen jelent meg felolvasására. A második felolvasó Kerekes Sá­muel volt, ki dr. Fe­ren­czi Alajos r. tag „Feleségem jegyzeteiből“ czímű elmés naplótöredékeiből mutatott be néhány gyönyörű szemelvényt, melyet szintén kitörő tetszésnyilatkozatokkal ju­­talmazott meg a szép számú közönség A nyilvános ülés után zárt ülés kö­­vetkezett, melyen a márcziusi ülésről ve­zetett jegyzőkönyv lett első­sorban felol­vasva és hitelesítve. A K. Zs. t. ezen ülő­szer mi­ nndes tudositást - physikai kény­­szer miatt -- meg nem küldhetvén, a tár­saság működésének főbb mozzanatait min 1082 céggel felkaroló hazafias sajtónak, jelen alkalommal igyekszem pár­hozatra Visszaemlékezni az akkori tárgyso­ronsz­terekes Sámuel m. titkár tett je­­®“téat’ “«az előadó, egy három tagú bi­­z­ottságnak bírálat végett kiadott beszé­­lytröl, („A két jó barát“ S J-n tól) mely­­, °* egy pár sikerültebb szakaszt be is mu­ta­tott, de a beszély hiányai miatt a bi­zottság nem kívánt részletes bírálatba bo­csátkozni. A beszály szerzőnek visszakül­p!n TA“IKOu?Z JÓ,Z3ef ra­taR’ F°garasi lap József phil. professor életrajzából mu­tatott be érdekes adatokat. A társaság még két ülést­­, nyári szünnapok előtt. Valószinűiee V* 1 Károly tudósunk a májusi ülésen # ^ tartani székfoglalóját. Dr. Tolnai írásban is benyújtott lemondását a |V°* tisztről a társaság időközben nem éíti ezzel . Tolnai hi,t elfogadni, s tekintettel teendőinek sokaságára, bokros tájára, a titkárt kérte fel az öSSzfo­kárt teendők végzésére, mig az első fia' megint rászentelheti idejét és mintí­r­gát a társaság ügyeinek előmozdít^5* M. IRODALOM ES HÜV£ SZÉT Priello Cornelia asMoo, ' felléptéül tegnap Sardou „U t o 1 a ó | * vél“ czimü vigjátéka került melyben vendégművésznőnk Brej g z a n n e szerepét játszta, azzal az m!' hellén finomsággal és szeretetremély­sággal, melylyel kizárólag 5 rendelkezik, a melyet csak magasztalni lehet a kö zönség, kiléptekor, hosszan tartó (ife., s egy szép bokrétával fogadta. Az elő­ folyama alatt kitűnő vendégünket a kö­­zönség a legrokonszenvesebb tetai&ni­latkozatokkal tüntette ki. Az est többi szereplői közül Gabányi és Szom­bathelyi tűntek ki gondos alakítása­­ikkal. A többi szereplők szintén dicsére­tes igyekezetet fejtettek ki. Borául néhol túlságosan is igyekezett többet mu­­tatni be, mint mennyit szerepe megen^. dett. Az előadás jól folyt, s a nagy s^. mu közönség kedvvel mulatott a széllé, m­es darab jóizü ötletein, s legkivált » vendégművészn­ő pompás játékán. * Nagy Imre, a budapesti nemzeti színház első hős szerelmese még április­ban vendégszerepelni fog színházunknál. Nagy Imre az ifjabb színi nemzedék leg­kimagaslóbb alakja, s mint ifjú tragicus,a fővárosnak első kedvenczei közé tartozik Érdekes tudni, hogy Nagy Imre még vi­­déken soha rém vendégszerepelt e­­gy­­ fővároson kívül neve csak hire után is­­mert. A kitűnő ifjú művész kolozsvári ven­dégszereplése meg fog győzni mindenkit, hogy ő m­­é­g j­o­b­b, mint hire, úgy tud­juk , hogy Coriolánban fog először föllépni e hó 23 án. * Szabó Antal színtársulata,mely Tordán, Nagyenyeden é­s Gyulafehérvérit működik, következő tagokból áll: Anttl Imre, Csorba János, Gyarmathy Gyula, Kelemen Jenő, Kulinyi Marcsi, Lubinczky Ödön, Leővey József, Prielle Péter, Szabó Anti, Szabolcsy Emil, Tollagi Gyula, Ke­lemenné, Gaál Imra, Kiss Mariska, Leö­­veyné Turner Ilka, Prielle Peterné,Pöt­kösti Anna, Szabó Antiné, Szirmainé Te­réz, Virányi Veron, Fál­csy Emilia.-A társulat ápril 19 én kezdi meg működését Tordán, hol eddig elő 2 nap alatt 45 ta letát írtak alá. Szabó Antal hat vendég játékra nyerte meg Solymosy Eleket, a népszínház tagját, ki május hóban Nagy Enyeden fog fellépni a társulattal. * A szinműirók czimű 3 felvont bohózat, mely az akadémia idei Teleki­­pályázatán dicséretet nyert, beadatott a népszínházhoz, s az igazgatóság el is fo­gadta. A darabot Karczag Vilmos és Su­bolcai Lajos társszerzők írták Csepreghy Ferencz összes in­k K­ikosi Jenő által eszközölt kiadás* igen gyorsan halad előre. Most már* harmadik 23 ívnyi terjedelmi­ kötet is meg­jelent. Tartalma: A szép Moluzina. — S*“‘ király. — Utazás a föld körül 80 nap al®1­ — A sárga csikó — A kitűnő vendég '' Az utóbbi egy felvonásos eredeti vígját^ Az egész kiadás meghaladja a 100 ivót* előfizetési ára csak 5 frt. A kiadás ti*»* jövedelme Csepreghy Ferencz költségeire fog fordittatni. Sárosy Gyula „Arany troimbitáj* alatt és egyéb hizafias költeményei“ czím egy 304 lapra terjedő kötet jelent aw Aigner Lajos kiadásában. Sárosy w Arany trombitájából azon részek, mW. az uralkodó ház tagjaira vonatkozna»^ »annak hagyva, a nagy költői erővel - - - - m fog*W olvasmányai lesznek a magyar olvasó _ művek bizonyára ma is szívesen öl- ^ zönségnek. A kötet ára fűzve 1/rl ^ vászon kötésben 2 frt. Kapható könyvkereskedésben. hirharang. Kolozsvár, áp»1 — Lapunk aZ­?”fl előfizetőit, kiknek eler­tése ez évnegyed végén­­ . tisztelettel kérjük a dija** ^ előbbi beküldésére —a^- val inkább, mert későn e­zök részére teljes sz"?uflSK dányokat nem biztosit^• ^ Olvasóink tapasztaljak) , nogy áldozatot és fáradság, nem kimélve, minden e­vesünkkel azon vagyunk,mijél a „Magyar Polgár“-t élénkebbé és tartalmasa­gyük.

Next