Magyar Polgár, 1881. január-június (15. évfolyam, 1-146. szám)
1881-04-08 / 80. szám
a kereskedők és a nem kereskedők közt a bank- és pénzváltó üzletekből felmerült kérdések a tőzsdebíróságok hatáskörébe utaltassanak. A ház a két módosítvány elvetésével a bizottság szövegezését fogadta el. Következett a végrehajtási eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az 51. §-nál Almássy Sándor ismeretes indítványa, hogy a házak és telkek csak 600 frt. becsértéken felül legyenek lefoglalhatók, elvettetett. A Degré Alajos indítványával szemben, hogy t. i. „az orsz. képviselők napi díjai és lakbérei nem foglalhatók le, a bizottság a következő határozati javaslatot ajánlja elfogadásra: „Utasíttatik a kormány, hogy az 1875. I. t. ez. 4. § a b) pontjának hatályon kivül helyezése tárgyában mielőbb és oly időben terjeszszen elő törvényjavaslatot, hogy az még ezen országgyűlés által tárgyalható legyen.“ — Ezt Degré is elfogadta. A határozati javaslat felett a ház szavazással döntött, mely felállással történt. A szavazatok összeszámittatván, a javaslat mellett 75, ellene 75 képviselő szavazott. Az elnök döntött s miután ő mindig a meglevő mellett szokott szavazni, — a bizottság határozati javaslata elesett. A 62. §t a Fónagy László módosítása értelmében szövegezte, de beszúrta még azt is, hogy az országos képviselők napidíjai korlátlanul lefoglalhatók. Madarász József ebben igazságtalanságot lát, s a kormány és pártját önérdek kereséssel vádolja. Kihagyatni kéri ezt a beszúrást. Szontagh Pál (nógrádi) rászalja, hogy ez a kérdés fölvettetik. Épen a képviselőház és a képviselők dignitása, decoruma fentartása végett nem akarná, ha a kérdés a „30 garasos niveaura sülyesztetnék alá.* A szövegezés nem sértheti a képviselő méltóságát, mert az nem is napidíj tulajdonképen, amit kap, hanem kárpótlás azért, amit a maga érdekében elmulaszt a tárgyalások alatt. Ha a lefoglalásból származó zaklatás nem tetszik egyes képviselőknek, kezdjék ott a dolgot, hogy ne csináljanak adósságot. (Helyeslés.) — Mellőzni kéri a Madarász indítványát. Boór Antal visszautasítja azt a vádat, mintha a kormány és pártja csak valamiben is igazságtalanságot akarna, vagy önérdek miatt az ország kárát okozná. (Helyeslés.) Nem fogadja el az indítványt. — Orbán Balázs a Madarász javaslatát pártolja. A ház az indítványt elvetette, s a bizottság szövegezése szerint fogadta el a §-t. A jelentés többi része változatlanul elfogadtatott. Végül Pauer Tivadar igazságügyminiszter Majoros Istvánnak a polgári házasságra vonatkozó interpellácziójára azt válaszolta, hogy az tárgy nélküli, mert a polgári házasságról szóló tvjavaslatot már beterjesztette. A nagyszebeni Mária-Theresianum. m. Az eddig jelzett intézeti alapot, mely már az első években is 80 árva nevelését tette lehetővé, még egyéb magán alapítványok is részint készpénzben, részint ingatlanokban gazdagították, így a már említett jóltevőkön kívül: 1. Gr. Gyulafy László udvari korlátnok alapítványa 1748-ban eredetileg egy kolozsvári ház, 50 köböl gabona és 10,000 forint. 2. Benők Miháy alapitánya 1771 és 1775-ben 16,000 frt és egy ház Kolozsvárott. 3. Bandy Ferencz udvari tanácsos alapítványa 3000 frt. 4. Gr. Bánffy György alapítványa 1822-ben 2000 frt. 5. Dürr József nagyági plébános 1826- ban 2000 frt. alapitv. 6. Knecht Ádám apát alapítványa 1840-ben 2000 frt. 7. Erős Sándor kanonok 1848-ban 1000 frt. 8. Csiktusnádi Kovács Miklós erdélyi püspök alapítványa 1854-ben 1200 frt. Ez összegekhez egyéb kisebb adományokon kívül járultak még a Bauszper Sámuel szász grófra „in puncto violati juramenti taciturnitatis“ miatt 300 aranynyal, és br. Dániel István háromszéki főkirálybiróra egy könyv kiadása miatt 500 aranynyal rótt bírságok. A királynő 1774. aug. 16-án kelt leiratával az árvaház jövedelmét 20,000 frtra emelni óhajtván, a tartományi pénztárból, addig is, mig más alap mutatkoznék) 4000 frtot rendelt ki. 1776. szept. 18-iki leiratával pedig a jezsuitáknak a tanulmányi alapra jutott fekvőségeit, melyek jövedelme 11651 főt 57 krra rúgott, az árvaháznak adta át, felélesztvén a kolozsmonostori apátságot, annak apátjává Depin is utána az intézetnek időszerinti egyházi elöljáróját tette. A tanulmányi alap kárpótlására azonban viszont az árvaház átengedte 12800 frtban megállapított 1. a király földi tizedből 2000 frtot; 2. 2500 köböl gabona megváltásául 5000 frtot; 3. az árvaház tőkéi után befolyó kamatot 1800 frt.; 4. az árvaháznak a tartományi pénztárból 1776. aug. 16-án engedélyezett 4000 frtot. Az 1799. nov. 7-én 3499 sz a. kiadott rendelvény azonban a fennebbi cserét megszüntetvén, a Terézárvaház előbbi 12.800 forintnyi javadalmazását visszavette. Miután a házassági fölmentvényi dijak és a lotteria jövedelmére nézve a megállapítás nehézségekkel járt, azok megváltására 1819, illetőleg 1827 ben átalánykép 800—800 frt rendeltetett. A szászföldi tized 1783 ban haszonbérbe adatván, a 2000 köböl gabona az árvaháznak 1806-ig 4000 frt váltsággal szolgáltatott ki, ez évtől kezdve pedig 1821-ig az érintett illetmény fele készpénzben, fele természetben, és 1821-től 1848-ig ismét egészen természetben adatott ki. A tized 1848-ban eltöröltetvén, az árvaház ez időtől kezdve 1862 nov. 1-ig illetménye kárpótlására készpénzbeli előleget kapott. Végre az 1863 nov. 10 -i legfelsőbb elhatározással a fentebbi illetmény 14 évi megváltási összege évenkénti átlagos 9960 forintnyi megváltási összeg 80 forintnyi különbséggel majd 9420, majd 9500 forintra határoztatott. Az árvaház jövedelmét ezek képezik : 1) a 325.990 frt 99 kv tőkepénz után befolyó kamatok 16.100 frt 28/akr. 2) az igatlanok haszonbérei 1784 frt. 3) Mária Terézia által a kincstárból kirendelt 22.730 frt; vagyis: összesen 40.614 frt. Miután a 22.730 frtnyi kincstári járulékban a dézsmára alapított 16.750 frt is foglaltatik, ennélfogva tekintettel azon körülményre, hogy az Approbaták és az el- Lipót-féle diploma a törvényes fejedelmek által adományozott dézsmákat mind a magánbirtokosoknak, mind az egyházak és iskolák részére biztosították, érintett öszszegnek fedezetét az államkincstár viseli. Ezen intézetnek tanberendezését is megemlítendőnek tartván, megjegyezzük, hogy ez azelőtt négy elemi osztályból, és egy 1858. okt. 26-án kelt legfelsőbb elhatározással felállított német tanító képezdéből állott, mely utóbbi az erdélyi püspöki megye 17 német községében szükségelt kántortanítók képeztetését czélozta, azonban czélszerűtlensége s fölöslegessége folytán — de a tanonczoknak évről évre apadása miatt is — ennek megszüntetése a minisztérium által kimondatott, ellenben az elemi tanoda az 1868. évi XXXVIII. t. sz. határozatához képest 6 évi tanfolyamra emeltetett. Ezen, az erdélyi r. kath. bizottmány alatt álló intézetnek megalapitása után 89., 1772-ben 192., 1780-ban 288, 1868 ban 402., és 1870-ben 204 növendéke volt. A kezelési és oktatási teendőket 1 igazgató, számvevő, ellenőr, hittanár, rajztanitó, leánytanitó, 4 fitanitó, nőimunka-tanitó és énektanitó látta el. A képviselőim 1868. évi nov. 13. és 1870. évi jun. 10 én tartott ülésében a közoktatásügyi minisztériumot ezen árvaház korszerű újjászervezése iránti törvényjavaslat benyújtására hívta fel Minek folytán a szükséges tárgyalások megindittatván, reméljük és óhajtjuk, hogy ezen fontos ügy mind a közmivelődési, mind állami s nemzetiségi törekvéseink sikeres előmozdítására intéztessék el mielőbb. Valamint már ez ideig is igen sokan voltak s vannak, kik mivelődésöket s polgári állásukat csakis ezen jótékonvezélű intézetnek, s az azt alapító dicsőemlékű Mária Terézia királynőnek köszönhetik: úgy, óhajtjuk, hogy az utókor is majdan belássa és beismerje, miszerint ezen közhasznú intézet emelésére minden lehetőt megtett a mi fölvilágosult korunk is! Dr. P M KÜLFÖLD: a nagykövetek e napokban javaslatot fognak készíteni azon módozat felől, amely szerint a hatalmak egységes javaslata a görög kabinettel közlendő lesz. A nagykövetek előreláthatólag közös lépést fognak proponálni. Valótlan, hogy maguk a nagykövetek már átküldötték Görögországnak a javaslatot. Az albán liga ellen igen nagy szigorral járt el a porta. Ibrahim pasa a liga főbb embereit, kik Üskábban voltak, elfogta. Az elfogatás következőleg történt: Ibrahim pasa a liga főnökeit felhívta, hogy írjanak alá egy okmányt, melyben a portának engedelmességet ígérnek. Ezt aláírni vonakodtak, hanem 6 napi maeggondolási időt kértek De Ibrahim pasa minden posta-és távirda-összeköttetést elvágott előlük. Az első nap letelte után újra felhívta őket, hogy írják alá a nyilatkozatot, mikor ezt újra megtagadták, lánczokba verette és erős fedezettel Salonikiba vitette őket. Előbb azonban feloszlatta a basikoruk csapatokat, s a megbízatlan katonaságot arról a vidékről elhelyeztette s megbízható rendes török sorkatonasággal helyettesítette A román fejedelemségnek királysággá történt rangemelése szerbiai irányadó körökben épenséggel nem keltett hasonló vágyakat. Itt azon nézetben vannak, hogy Szerbia még igen kicsiny és gyenge arra, miszerint királyságot képviselhessen, annál inkább, mivel ez a rangemelés lényeges anyagi kiadásokat is okozna, melyeket mostanában fedezni Szerbia alig lenne képes. Párisból írják, hogy a közvélemény , a sajtó egyhangúlag követeli a tunisi törzsek megbüntetését és átalában Tunis annexióját. Tunisból jött jelentések ellenben az olasz és angol követek ellenséges annexiójáról tesznek említést. Továbbá híresztelik, hogy Barthelemy St.Hilaire már bírja a hatalmak ígéretét, hogy Európa nem fog beavatkozni, ha Francziaország a végső rendszabályokhoz fog nyúlni. Sőt Németországról azt tartják, hogy e hatalom egyenesen kívánatosnak s logikai következménynek tekinti azt, hogy Francziaország Tunis felett protectorátust gyakoroljon. Hir szerint Francziaország formálisan tudatta a hatalmakkal, hogy a tunisi határon esetleg megindítandó hadműveleteknek egyes egyedül az a czéljuk, hogy megvédjék Algieriát a nyugtalan törzsek támadásai ellenében. Tunis megszállására vagy függetlenségének fenyegetésére nem gondol Francziaország. ..«•»* Arepe"“^ 0828 '"Tm'T?- ‘ férji t“ ;“,,d mikor visz menyecskét » hez? («■ jd leszu #bU)orom, házhoz ?)» y hozzá leghamarább be Vagy tfínt?“gs - féle kérdésekre igyekkezet adni. Kim«...«, hogy » babonaazérti népszokások legtöbbje a társas az ifjak és leányok ártatlan mulatságánál alig egyéb, s annál kevésbé nert a legtöbb székely ember tudja is ,hogy csak esetlegesen történhetik meg a jóslott dolog vele, és semmiesetre sem bizonyosan. Az olyan babona sem értal° hogy például a székely háziasszony el nem tűri, hogy az ó év estéjén valami házidolog félbe maradjon: gunya száradatlan, tészta dagasztatlan stb , mert fél, a népszokások ama sok faját mutatta be, melyek már valóban és teljesen morális alapon nyugosznak, s melyek tanúságot tartalmaznak. .... Ilyenek az aratási vagy meg előbbről a tavasz, nyár, ősz, tél beálltával ismétlődő népszokások hosszú sora ; vagy a karácson, újév, húsvét, pünkösd stb. ünnepkori népszokások; a határjárás,a húsvéti Neptunus, a farsangi mumus, a lakodalmi solemnitás, stb. népszokások, melyeknek mindenike egy-egy gyöngyszem, a mely összefűzésre vár és a melyekből felolvasó már többet mutatott be a sajtó terén, s ezúttal való felolvasásában inkább azokat általánosan jellemezve, azon tanúságot tüntette fel, hogy a székely nép szorgalmas, tehetséges, de büszke nép, melyet a munkára nógatni nem kell; megteszen ő mindent, úgy , mint annak a rendje ; csak viszont, ha dolgozik, megkívánja, hogy „meg is becsüljék ő kémét“, s ha ez megvan , minden jól megy ; ha ez nincs, semmi sincs, és nem lehetne annyi pénzt elébe szórni, hogy ha vele kicsinylőleg bánnak, ő a pénzért mégis ott maradjon ; mig az oly gazdiknál, hol munkájukért elismerést nyernek“, hol gazdájuk velük munka közben „szóba áll* és velük bánni tud: önfeláldozóbb, szorgalmasabb népet képzelni sem lehet, mint a székely s ragaszkodásuk egy-egy úri családhoz a jobbágyság eltörlése után is oly nagy, hogy minden szerződés újítás nélkül, 20—30 évig is ugyanazon helyen maradnak. A röghöz való ragaszkodás, különben a székelynek általános és jellemző szokása, ami sok tekintetben igen szép és hazafias dolog ; de hogy például a székely földön inkább elnyomorogjon egy hold földet művelve, mint a mezőség, melyet a fák hiányában nem szívelhet, s idegen elem közt a románok között, magát jól érezni nem tudva, 20—30 holdas földet felébe kapva, az nem csak különös, de igen sok tekintetben s még nemzetiségi szempontból is helytelen.A székelység telepítése csakis tömeges telepítés esetében,ha legalább 20 — 30 család együtt és egy faluba telepíttetik, kieszközölhető, mert bármily jól menjen dolga a kitelepítettnek, ha nincs ott egyszersmind a komája, sógora és atyafisága, vissza vágyik, a mint mondja „hazájába.“ A kitelepítés ily tömegesen való keresztülvitele, nemzetiségi szempontból, de kulturális tekintetekből is feltétlenül és mielőbb szükséges; mert ha előbbutóbb a kényszer tagosítás s azzal kapcsolatosan az erdők és legelők arányositása keresztül vitetik, a székelység nagyrésze, mely most is csak ezerszeres fáradságok és nagy szorgalma által tudja oly kevés birtokból fenntartani magát, ekkor végkép elbuknék, s ha a kényszertagosítást nem előzné meg annak a kitelepítések által való előkészítése, úgy oly katasztrófák következhetnének be, melyeket megelőzni minden magyar hazafinak szent kötelessége. Mi e tekintetben igen sokat várunk és remélünk a székely egylettől, mely a kitelepítés eszméjével végre-valahára komolyan is kezdett foglalkozni. Felolvasó a székely nép jellemzésekép még fölemlítő, hogy minden székely, maga felolvasó is, magyarabbnak képzeli magát a magyarnál is, s hogy magyar nemzetiségére mindenik rendkívül büszke. A felolvasás zajos tapsviharban részesült Sándor Kálmán felolvasása után Szőcs Lilla, a kedves székely csalogány, a közönség kedvencze, énekelt tűzről pattant magyar népdalokat és pedig oly nagy sikerrel, hogy a közönség háromszor újrázta meg azokat s még negyedszer is hallani kívánta volna. Koós Lotti k. a. „Zrínyi Ilona keservét", majd a zajos újrázásokra „Végszó“-t Petőfitől, tetszés mellett szavalta el. Tamás József úr mindkét szavallata szintén tetszésben részesült. Úgy halljuk, hogy még három fillérestély leend. Virágvasárnapján az iparos ifjak betegsegélyző-egylete javára. Ilysvét másodnapján az iparos-egylet javára és husvét harmadnapján a jótékony nőegylet és árvaház javára. Búcsúszavunkat s a rendezőség iránti elismerésünk kifejezését akkorra tartjuk fenn. A roppant „o. ua SZÍ felügyeletet tapintatul, erélylyel és leim ismeretességei vezeti, nőnének AIVO Tápé és Dorozsma községeit fölszólító nyertek a közmunkaerő szerVÖZéS Az éjjel, a Tisza túlsó partján, a mindszent-apátfalvi sanion torsaalatöltés-csúszás volt, de a bajt sikerült elbántaA veszélyeztetett bökény mindszenti vonal védelmére ma délben gőzhajón 4 katona Szentesre szállíttatott. A legénység 9 tiszttel az éjjel érkezett föl, az ottani helyőrségi 6., 67. és -Ogy logezredekből.^ ^ 5 Gyoma és Mezőberény között a vasúti töltésen meg is tódul a Körös árja, de most már a gyomai körtöltés védképes állapotba helyezése után, erősen dolgoznak azon, hogy ezen áradatnak, mely Szarvast, Szentest, Szegvárt, Mindszentet, Hódmezővásárhelyt, Derekegyházát, Mágócsot, sőt Makót is elöntéssel fenyegeti, megfelelő ellentállás vessen gátat. Ezen védmunkálatot megkönnyíti az, hogy a Körös folyónak túloldalon levő töltéseit is elszaggatta a viz, és sebesen folyik Mesterszállás és Mezőtúr felé. Tiszai gátjaink a lehetőségig védképes állapotba vannak helyezve, azonban innen is vész érhet bennünket. Gyoma, ápr. 5. A Köröstöltés szakadásain kiömlő és a bánom és csepülkerten a vaspálya Endrőd, Szarvas és az egész alvidék felé vonuló árvizinek már holnap megindítandó felfogására a szükséges intézkedések megtétettek és azonnal foganatba vétetnek A viz elzárása, Gyoma védelmének megszakítása s biztosításának veszélyeztetése nélkül, vasúti munkásokkal fog eszközöltetni. A vonal lévén az, hol az árvíz első kifolyásával megfogható, ezáltal az alantabb fekvő vidéktől a fenyegető veszély elhárítható és a vaspályának gyors helyreállítása és a forgalom újra való megnyitása csakis így elkörölhető. Ennek foganatba vétele annál is inkább sürgős, minthogy a vasúton áthágott árvíz folytonosan emelkedik, minek folytán a vasútnak még nagyobb mérvű megrongálása várható. A vasút csepüskest közötti eddig felgyűlt víz lebocsátására egy 15 méteres idiglenes híd czölöpözésén dolgoznak, anélkül, hogy a vízfolyás még egylőre feltartatott volna. H M.-Vásárhely, ápr. 6 a Tisza folytonosan árad, esős idő miatt töltéseink átázva, haboktól sok helyen megrongálva. Tokajból tegnapról 58 czentiméter áradást jeleznek, mely esetben az 1879 ikinél magasabb vizünk lenne, védvonalon 1600 kubikos és 150 katona dolgozik, a várost övező körtöltésünk a tiszai gát áttörése esetén, nem képes biztosítani. — Helyzetünk válságos, a Tisza kitörése esetén elsöjtöztetünk. Holnapra közmunkaerő rendeltetik ki. Erre aztán május 18-iki levelében érdemileg felelt. Levele saját kézzel van irva s abból egész élete meglátszik. „Született Gyergyó-Alfaluban 1817-ben; gymnáziumot végzett Csik-Somlyón, felsőbb iskolát és jogot Kolozsvárit a kir. lyceumban; 1837. föleskütt a kir. főkormányszékhez, őszszel a m.-vásárhelyi kir. táblához, mint cancellista, utóbbi helyen a törvényekből vizsgázván. Csikszék azonnal aljegyzővé választotta, mint ilyen szolgált a gyergyói altörvényszéknél (Vice-Szék) az 1841—43 iki országgyűlésre még a 24 év betöltése előtt követté választatott. — Utasítását ő és barátja Bialis Ferencz készítette, a legszabadelvűbb volt, csak az úrbéri illetőleg az ő befolyásukon kívül tétetett bele egy pont, ami a pártnak, melyhez Mikó tartozott, nézetével ellenkezett, s a mi neki igen sok bajt okozott; tagja volt az országgyűlési rendszeres bizottságnak. 1846 Csikszék gyergyói alkirálybirónak választotta meg; az 1846— 47-ki, 1848 ki erdélyi és jul. 2-ki pesti országgyűlésen Csikszék képviselője volt; 1848. szept. 27. gr. Batthyány Lajos aláírásával kelt miniszterelnöki rendelettel csikszéki kormánybiztosnak neveztetett ki. A szabadságharcz végével Magyarországra menekült, Diószegen, Nagy-Váradon, a ránki és szobránczi fürdőben egy évnél többet töltött el; akkor a kormánynak egy hirdetményére, melyben szabad hazatérhetést ígért mindennek, aki magát jelenti ; Nagy-Váradon ő is jelentkezett, — nagy meglepetésére kényszer útlevelet (Zwangspass) kapott, avval Erdélyben M.-Vásárhelyen br. Heydtenél magát jelentette. 1851. májusban Pestre vitték s ott egy évi gyakori kihallgatás után (Vértől) halálra ítéltetett, a mi kegyelem utján 4 évre szelidíttetett, s ezt Josefstadtban töltötte ki. 1856. május 4. hazajővén, Gyergyó-Alfaluban belebbeztetett. 1857. jun. 24. hitvesévé vette Marosszéken Szent- Lászlón birtokos, Nagy Julia vagyonos és szellemdús urhölgyet; házasságából egy fia és 3 leánya született, fia Árpád a budapesti egyetemen tavaly végzett. 1861. a rövid alkotmányos korszak alatt, Csikszék felkiáltás utján első alkirálybirójává választotta; a viszonyok megváltozván, s Szabó Ádám neveztetvén ki a Provizórium alatt főkirálybirói helytartóvá, Mikó tisztikarával együtt lemondott s a passiv ellenállást következetesen kitartották egészen a kiegyezésig . . „1863. a szebeni alkotmányellenes gyűlésre Gyergyó részéről követté választatván, elment oda a az eléggé ismeretes „Nem megyünk be” jelszava feliratot aláírva, hazájába visszatért; 1865. előbb a kolozsvári „Ad hoc“ országgyűlésen, azután a budapestin képviselte Gyergyó választó kerületetet; 1867. júniusban Marosszék főkirálybirájává neveztetett ki; mint ilyen, 1868. Felső-Fejérmegyébe küldetett kormánybiztosul s a főispán a némely tisztviselők közötti viszálkodást kiegyenlítette; 1869. másodszor küldetett ki részint mint kormánybiztos, s később mint főispán Felső-Fejérmegyébe s pár évig ezt is, Marosszéket is kormányozta; 1874. csikszéki főkirálybiró Mikó Antal halálával ezen széknek ideiglenes kormányzásával bízatott meg s vite mindkét megye kormányzását a megyék 1875. rendezéséig; ekkor végleg Csiki megye főkirálybirájává, aztán főispánjává neveztetett ki s viselte máig — igy írja levelét. (Vége köv) A SZÉKELT NEPELETBÖL. AZ ÁRVÍZ. Sze ed. apr. 5. A kir. biztostól ’ vett fölszántás folytán a város ma szer i M. Vásárhely, ápril 6,vette a közmunkaerőt, hogy ha a coin, . . ... ... ... jötte be411, eleve készen és bármely pilla! A harmadik polgári filléres helyen a natban kirendelhető legyen A kömm helyi első zenekar szép nyitánya után, az erő vezetésére és a munkafelügyeletre a ref. leányiskola népzenekiséret mellett, városi törvényhatósági bizottsági oly szépen énekelt, hogy háromszor újráztatott meg. Sándor Kálmán a „székely nép életből“ merített népismei rajzából olvasott fel egyet, mely főkép a székely népszokások különböző fajait tüntette föl. Megemlékezett a régi korból fenntartott babonaszerü jóslási néposztattak be. a vizáradása a rohímos Ma este csak 18 centiméter hiányzik a legnagyobb vízmagasságból. Harminczhat óra alatt elérjük az 1879 iki legmagasabb vizet A percsorai ártérben 30 centiméterrel magasabb a vízállás, mint a Tisza mederben. Kemény Zsigmondtársasító havi (ése. Maros Vásárhelyt, ápril 3. A Kemény Zsigmond-társaság ápril 3 án d. u. 4 órakor tartotta meg ápril havi rendes ülését a városház nagytermében. Elnökölt báró Apor Károly, jegyzett Kerekes Sámuel m. titkár. Mint vendég jelen volt Moldo ván Gergely rendes tag Tordáról. A helyben lakó rendes tagok csaknem teljes számmal jelentek meg, mig az értelmiségnek is igen szép képviseletét láthattuk a hallgatóság soraiban. Elnök a megjelnt hallgatóságot üdvözölvén, fölkérte Moldován Gergely kir. tanácsos, Torda-Aranyos megye kir. tanfelügyelőjét, mint rendes tagot, bejelentett és a szerkesztő-bizottság által napirendre kitűzött székfoglalójának megtartására, ki helyét a zöld asztalnál elfoglalván „Román népköltészeti alakok“ czimen igen érdekesen ismertette a román népköltészet azon kiválóbb alakjait, amelyeket a költészet múzsája legszélesebb mezőben terjesztett el a román nép alakán. Ezen ismertetés egy kiszakított részlete volt ugyan ezen tárgyban kifejtett nagyobb tanulmányának, melyet nem sokára sajtó alá rendez a tehetséges szerző, kinek nevét már évekóta igen előnyösen ismeri az olvasó közönség. Kitüntető tapsokkal és éljenzésekkel jutalmazta meg a hallgatóság a társaság ezen érdemes tagját, ki székfoglalójának az által szerzett még nagyobb érdeket, hogy személyesen jelent meg felolvasására. A második felolvasó Kerekes Sámuel volt, ki dr. Ferenczi Alajos r. tag „Feleségem jegyzeteiből“ czímű elmés naplótöredékeiből mutatott be néhány gyönyörű szemelvényt, melyet szintén kitörő tetszésnyilatkozatokkal jutalmazott meg a szép számú közönség A nyilvános ülés után zárt ülés következett, melyen a márcziusi ülésről vezetett jegyzőkönyv lett elsősorban felolvasva és hitelesítve. A K. Zs. t. ezen ülőszer mi nndes tudositást - physikai kényszer miatt -- meg nem küldhetvén, a társaság működésének főbb mozzanatait min 1082 céggel felkaroló hazafias sajtónak, jelen alkalommal igyekszem párhozatra Visszaemlékezni az akkori tárgysoronszterekes Sámuel m. titkár tett je®“téat’ “«az előadó, egy három tagú bizottságnak bírálat végett kiadott beszélytröl, („A két jó barát“ S J-n tól) mely, °* egy pár sikerültebb szakaszt be is mutatott, de a beszély hiányai miatt a bizottság nem kívánt részletes bírálatba bocsátkozni. A beszály szerzőnek visszakülp!n TA“IKOu?Z JÓ,Z3ef rataR’ F°garasi lap József phil. professor életrajzából mutatott be érdekes adatokat. A társaság még két ülést, nyári szünnapok előtt. Valószinűiee V* 1 Károly tudósunk a májusi ülésen # ^ tartani székfoglalóját. Dr. Tolnai írásban is benyújtott lemondását a |V°* tisztről a társaság időközben nem éíti ezzel . Tolnai hi,t elfogadni, s tekintettel teendőinek sokaságára, bokros tájára, a titkárt kérte fel az öSSzfokárt teendők végzésére, mig az első fia' megint rászentelheti idejét és mintírgát a társaság ügyeinek előmozdít^5* M. IRODALOM ES HÜV£ SZÉT Priello Cornelia asMoo, ' felléptéül tegnap Sardou „U t o 1 a ó | * vél“ czimü vigjátéka került melyben vendégművésznőnk Brej g z a n n e szerepét játszta, azzal az m!' hellén finomsággal és szeretetremélysággal, melylyel kizárólag 5 rendelkezik, a melyet csak magasztalni lehet a kö zönség, kiléptekor, hosszan tartó (ife., s egy szép bokrétával fogadta. Az elő folyama alatt kitűnő vendégünket a közönség a legrokonszenvesebb tetai&nilatkozatokkal tüntette ki. Az est többi szereplői közül Gabányi és Szombathelyi tűntek ki gondos alakításaikkal. A többi szereplők szintén dicséretes igyekezetet fejtettek ki. Borául néhol túlságosan is igyekezett többet mutatni be, mint mennyit szerepe megen^. dett. Az előadás jól folyt, s a nagy s^. mu közönség kedvvel mulatott a széllé, mes darab jóizü ötletein, s legkivált » vendégművésznő pompás játékán. * Nagy Imre, a budapesti nemzeti színház első hős szerelmese még áprilisban vendégszerepelni fog színházunknál. Nagy Imre az ifjabb színi nemzedék legkimagaslóbb alakja, s mint ifjú tragicus,a fővárosnak első kedvenczei közé tartozik Érdekes tudni, hogy Nagy Imre még vidéken soha rém vendégszerepelt egy fővároson kívül neve csak hire után ismert. A kitűnő ifjú művész kolozsvári vendégszereplése meg fog győzni mindenkit, hogy ő még jobb, mint hire, úgy tudjuk , hogy Coriolánban fog először föllépni e hó 23 án. * Szabó Antal színtársulata,mely Tordán, Nagyenyeden és Gyulafehérvérit működik, következő tagokból áll: Anttl Imre, Csorba János, Gyarmathy Gyula, Kelemen Jenő, Kulinyi Marcsi, Lubinczky Ödön, Leővey József, Prielle Péter, Szabó Anti, Szabolcsy Emil, Tollagi Gyula, Kelemenné, Gaál Imra, Kiss Mariska, Leöveyné Turner Ilka, Prielle Peterné,Pötkösti Anna, Szabó Antiné, Szirmainé Teréz, Virányi Veron, Fálcsy Emilia.-A társulat ápril 19 én kezdi meg működését Tordán, hol eddig elő 2 nap alatt 45 ta letát írtak alá. Szabó Antal hat vendég játékra nyerte meg Solymosy Eleket, a népszínház tagját, ki május hóban Nagy Enyeden fog fellépni a társulattal. * A szinműirók czimű 3 felvont bohózat, mely az akadémia idei Telekipályázatán dicséretet nyert, beadatott a népszínházhoz, s az igazgatóság el is fogadta. A darabot Karczag Vilmos és Subolcai Lajos társszerzők írták Csepreghy Ferencz összes ink Kikosi Jenő által eszközölt kiadás* igen gyorsan halad előre. Most már* harmadik 23 ívnyi terjedelmi kötet is megjelent. Tartalma: A szép Moluzina. — S*“‘ király. — Utazás a föld körül 80 nap al®1 — A sárga csikó — A kitűnő vendég '' Az utóbbi egy felvonásos eredeti vígját^ Az egész kiadás meghaladja a 100 ivót* előfizetési ára csak 5 frt. A kiadás ti*»* jövedelme Csepreghy Ferencz költségeire fog fordittatni. Sárosy Gyula „Arany troimbitáj* alatt és egyéb hizafias költeményei“ czím egy 304 lapra terjedő kötet jelent aw Aigner Lajos kiadásában. Sárosy w Arany trombitájából azon részek, mW. az uralkodó ház tagjaira vonatkozna»^ »annak hagyva, a nagy költői erővel - - - - m fog*W olvasmányai lesznek a magyar olvasó _ művek bizonyára ma is szívesen öl- ^ zönségnek. A kötet ára fűzve 1/rl ^ vászon kötésben 2 frt. Kapható könyvkereskedésben. hirharang. Kolozsvár, áp»1 — Lapunk aZ?”fl előfizetőit, kiknek elertése ez évnegyed végén . tisztelettel kérjük a dija** ^ előbbi beküldésére —a^- val inkább, mert későn ezök részére teljes sz"?uflSK dányokat nem biztosit^• ^ Olvasóink tapasztaljak) , nogy áldozatot és fáradság, nem kimélve, minden evesünkkel azon vagyunk,mijél a „Magyar Polgár“-t élénkebbé és tartalmasagyük.