Magyar Polgár, 1883. október-december (17. évfolyam, 226-299. szám)

1883-11-18 / 266. szám

1883. nov. 18. zárak forgalmi kimutatása 1883. nov. hó else­jétől 15-ikig a következő: okt. 31-iki készlet :23177 mtm. 283899 frt. biztosítási értékben. Betároltatott 2726 mtm. 26836 frt. bizt. ért. Összesen 35903 mtm. 310735 frt. bizt. ért. Kitároltatott. 2131 mtm. 24580 frt. bizt. ért. Maradt készlet 33772 mtm. 286155 frt. bizt. értékben. * Bánffi Hunyadon a Katalin - napi országos vásár — miután Katalin-nap f. hó 25-ikén, tehát vasárnapra esik, —a kö­vetkező napon, nov. 26-án, hétfőn tarta­­tik meg. Az orsz. vásárt megelőzi nov. 22, 23 és 24-én a suhivásár, 25-én pedig a b­a­r­o­m­v­á­s­á­r. Dr. Vajda Dániel jeles képzett­ségű fiatal orvost, néh. Vajda Simon m.­vá­sárhelyi kir. itélő­táblai biró fiát, a helybeli Karolina-kórház igazgatósága a belgyógyásza­ti közosztályra másodorvosnak nevezte ki. Ki­­neveztetése felterjesztetett a minisztériumhoz, megerősítés végett. /— 1 Vörösmarty ünnepélyt rendez a helybeli r. kath. főgymnasium önképzőkör és dalárdája e hó 25-én, a gymnasium díszter­mében. Az ünnepély, mely d. u. 3 órakor ve­szi kezdetét, zártkörű lesz. A műsor a követ­kező: l. „Szózat“ Vörösmartytól. Előadja: a Daltársulat férfikara. 2. „Vörösmarty emléke­zete“, felolvasás, tartja: Puskás József az ön­képzőkör elnöke. 3. „Kérdeztem a . . . “ Eg­resitől. Előadja a Daltársulat vegyes kara. 4. „Vörösmarty szelleméhez“ irta: Kraut Győző VII. oszt. tan. Szavalja: Ferenczy Géza VIII. oszt. tan. 5. „A költő szelleméhez“ (solo) Kes­­porertől. Alkalmi szöveggel ellátta Puskás Jó­zsef. Előadja Szilágyi Ferencz joghallgató. Zongorán kiséri Szü­llősy Attila orvostanhall­gató. 6. „Négyes dal“ Them Károlytól. Elő­adja a Daltársulat férfi kara. 7. G. Rossini „ll Barbiere di Seviglia“ (Ouverture). Zongo­rán előadják : Kornély Dénes VII. és Ákoncz Alajos VIII. oszt. tanulók. 8. „Élő szobor“ Vörösmartytól. Szavalja: Drotleff Béla VII. oszt. tanuló. 9. „Dalárinduló“ Hubertől. Elő­adja a Daltársulat férfi­kara. Szilágyi Ferencz joghallgató és Szöllősy Attila orvostanhall­gató szívességből működnek közre. * A házi ipar­statistika ügyé­ben a hatóság a következő felhívást bocsá­totta ki: Az országos m. kir. statistikai hi­vatal az 1885-re tervezett országos kiállítás sikere czéljából elrendelte az iparstatistikai adatok gyűjtését. Az iparstatistikai fölvétel kiterjed a háziiparra is. Háziipar vagy népipar alatt értendők és ezen osztályba sorozandók azon foglalkozási nemek, melyik a nép ál­tal részint a háztartási szükségletek fedezé­sére, részint a piaci vagy egyes vállalkozók számára rendesen üzetnek. E mellett kü­lönbséget nem tesz az, hogy váljon a házi­­ipar érintett nemei csak mellesleg, a mező­­gazdaság által hagyott szabad idő kitöltéséül vagy folytonosan és iparszerűen üzennek-e, így p. o. kaliczka, patkó, köszörükő, papírvi­­rág, gyékény, fatál, laskanyujtó, egérfogó, ka­rácsonyi játékok, vatta, legyező, lábtörlő, hur­ka, fehé nemű, skatulya, rosta, szita, stb. ké­szitése. Utasittatik czimed, hogy az ily fog­lalkozásnemeket kerületében vegye számba, s mielőbb tegyen jelentést arról, hogy kerületé­ben hány ily ipar­ nem számlálható? Kolozs­vár sz. kir. város tanácsának 1883. október üléséből. Minori­ch Károly, 19 én tartott polgármester. * A .Közgazdasági értesítődnek, a földmiv. minisztérium dús tartalma hivata­los közlönyének, legújabb száma közli Kiss Sándor helyi ipariskolai igazgatónak általunk már közölt gondos jelentését az iparos tanon­­czek első munkakiállításáról. Ugyane számban találunk gr. Schweinitz Gyulától, mint köz­gazdasági előadótól, egy terjedelmes és figye­lemreméltó statistikai kimutatást Brassó me­­gye közgazdasági viszonyairól. Utánzásra mél­­tó például ajánljuk közgazd. előadóinknak. * Felolvasás az iparos ifjak egy­letében. Az iparos ifjak önk. és betegsegély­­ző egyletének főtéri helyiségében vasárnap, november 18-án d. u. 3 órakor Hegedűs Ferencz egyleti tag nyilvános felolvasást tart, melynek tárgya a békés­­ gyulai vándorgyűlés és munkakiállításról szóló jelentés lesz. A résztvenni óhajtók figyelmét felhívjuk az ér­dekesnek ígérkező felolvasásra. * A kolozsvári órák ellen állandó a tzanasz, s magunk is nem egyszer szólaltunk fe ez ügyben. Most illetékes forrásból oly tervről értesülünk, mely gyökeresen orvosolja a pontatlan óráink által előidézett zavarokat. A városház homlokzatára közelebbről egy na­gyobb, s egy kisebb óralap helyeztetik el meg­felelő készülékkel. A nagyobb a kolozsvári, a kisebbik a bpesti időt fogja mutatni, mely utóbbi a vasutak- és távirdaállomásokra néz­ve irányadó. Ez órák pontos járását a min­dennapi ellenőrzés fogja biztosítani. Az óra­lapok éjjelenkint világítva lesznek, s a pon­tos járást villanyos készülék vezeti. Ez intéz­kedéssel a hatóság mindenesetre igen fontos szolgálatot tesz a közönségnek, s reméljük is, hogy ez intézkedést úgy a nagyközönség, mint a városi bizottság csak dicsérettel veszi tudomásul. * A kiállítási helyi bizottság hétfőn délután 6 órakor összes ülést tart az iparos-egylet helyiségében (főtér br Szentkereszti-féle ház). Felhívjuk reá a tagok figyelmét. * Holdvilág és gázlámpa. Régi dal régi figyelmetlenségről... Ismét abban a hely­zetben vagyunk, hogy a naptár holdjárást mu­tat, de a hold világát esős felhők borítják el. És ismét azt tapasztaljuk, hogy azért a gáz­lámpák a világért se gyújtatnak meg, hanem marad a város éjjelenként koromsötétségben, csirkefogók se nagyobb konca után lesők édes örömére ... És mi ismét panaszkodunk e ren­detlenségekért, isten tudja hányadikszor . . .És végre az illetők ismét elbocsátják füleik mel­lett szavainkat, isten tudja hányadikszor . .. * Könyvészeti unicum Budapest­ről Írják: A marosvásárhelyi reform, főtanoda könyvtárában van egy 1581-ik évi kolozsvári latin nyomtatvány, mely csak ebben az egy példányban maradt fenn, tehát mint könyvé­szeti unicum ismeretes. Ezt az unicumot az erdélyi muzeum a mult nyáron négy példány­ban egészen lefényképeztette s ezekből egy példányt a nemzeti muzeum könyvtárának ajándékozott, mely a könyv hű másolatát ere­deti nagyságban tünteti fel. A könyv teljes czime „Commentarius rerum a Stephano Re­ge adversus magnum Moschorum Ducem ge­­starum. Anno 1580. Claudiopoli in Officina Relictae Casparis Helti 1581.“ A czimlapon koronás lengyel sas van fametszetben, a sziv­­pajzsban a Báthory-család czimerével. Boltbetörési kísérlet Ismeretlen gonosztevők az éjjel kísérletet tettek a Szon­ett Gerő főtéri boltja hátsó felénél a betö­résre, de a kemény szerkezetű ajtókba ezúttal beletörött a bicskák. Mindazáltal megindítta­­tott a ellenük nyomozat. " Iparviszonyainkra szomorú vi­lágot vet azon körülmény, hogy míg ipa­rosainkat folyvást tanulásra serkentjük, addig igazán tanult iparosainknak nem tudunk fog­lalkozást adni, úgy, hogy azok kénytelenek idegenbe menni, hogy megélhessenek. Példa r­á az ifjú Bertha kolozsvári szobrász, Ber­tha Mihály bádogos polgártársunk szép kép­zettségű fia, ki csak közelebbről jött haza, itt a plebánia-épületnél némi munkát talált, de már kénytelen ismét visszatérni a nyugati ál­lamokba. Ergo: még egy szobrászt se tudunk foglalkoztatni, holott mily hálás tér nyílnék számára, ha pl. társulat alakulna, mely a mi dáczitküvünkkel kiszoritná a síremlékekre ide importált márványt, s piac­st szerezne szá­mára ezzel szemben más helyen is. E kövünk csiszolva oly szép, hogy csak tartóssága múl­ja felül. * A Kis Szamos üres árka több oly megfigyelésre ad alkalmat, mit a hatóság a közegészségügy érdekében fölhasználhatna, így látjuk, hogy még a városon keresztül fo­lyó s mindennapi használat alatt álló Kis- Szamosra is nyílnak szükségszékek, sőt épen a város közepén. Ha már a Nagy-Szamoson levő hasonló anomáliák még mindig nem vol­tak orvosolhatók, jó volna legalább a sokkal inkább igénybe vett Kis-Szamosról eltávolít­tatni ama csatornákat, melyek most a viz el­vételével teljesen fedetlenül maradtak s igy könnyen számba vehetők. Tessék csak a kül­­ső-szappan­-utczán megindulni s vizsgálódni... ott a nagy égés után újból épitett házak tu­lajdonosait, igen helyesen, rászorította volt a hatóság, hogy szükségszékeiknek a Szamosra rugó csatornáit emésztőgödrükkel helyettesít­sék. Hasonló indokból miért nem követi e helyes eljárást azokkal szemben is, a kik nem égtek volt el? * Lelkészi beköszöntő. Magyar-Ré­­genben a közelebbről megválasztott Balázs József ev. ref. lelkész nov. 11-én, vasárnap tartotta beköszöntő beszédét. Ezt megelőzőleg — Benkő esperes megbízásából — Albert János magyarós r.v. ref. lelkész, a görgényi egy­házmegye közügy-igazgatója mondott magvas beigtató beszédet a nagyszámú gyülekezet előtt. A fiatal lelkész emelkedett szellemű egyházi beszédben mutatta be tehetségét híveinek, kik egy jól képezett lelkipásztort nyertek Balázs József személyében, ki az irodalomnak is te­hetséges művelője. Az egyházi ünnepély után Éltető Albert magyar-régens birtokos adott gazdag ebédet az új lelkész beiktatása alkal­mából, melyen több lelkes köszöntő hangzott fel, különösen a patrónus családra. * Alsó-kereszt-utcza lakosai még a sá­ros tavaszon kérést adtak a városi tanácshoz jár­­hatlan utczájuk megigazítása végett. Kérésük­re semmi választ se kapván, a nyáron lapunk­ban is megmozgatták az ügyet. Ennek se lett semmi eredménye, s most megint ott állanak, hogy az őszi esős idő ismét elszigeteli őket a város többi részétől. Többen fölkerestek pa­naszaikkal, nem tudván, hogy ily körülmények közt mitevők legyenek. Mi panaszukat telje­sen jogosultnak tartjuk, s ajánljuk ügyüket a hatóság figyelmébe. Különben a külvárosi ut­­czák általában oly ázsiai állapotban vannak, hogy itt valami gyökeres orvoslásról kell gon­dolkozni, ha nem akarjuk végkép elriasztani az idegeneket, kik a kövezetvám megfizetése után megvárhatnák, hogy ne úszszanak ten­gelyig sárban. * Székely-Keresztúron a szegények árvák és iskolás gyermekek felsegélése körül buzgón munkálkodó nőegylet f. hó­­1-én tar­tott ülésén választmányát kibővítve, elhatároz­ta, hogy kötő­estélyeit a téli időszakon át újabban is minden héten megtartja. Ugyanaz nap estéjén családias tánczmulatságot rende­zett, melynek bevételei a 26 frtot meghalad­ják, s folyó hó 13-án estre megtartotta első kötő-estélyét, melyen a megjelenők szórakoz­tatására a következő műsor adatott elő: 1. Zongora, dr. Kemény Béláné ő nagysága által. 2. Felolvasás Kozma Ferencz tanítóképezdei igazgató tanár ur által. 3. Hegedű, zongora kísérettel, előadva Mentovich Gyula és Wegler Gyula urak által. 4. Népdalok, énekelte Sán­­dor Domokos úr, zongorán kisérte Wegler Gyula ur. Az előadások és a felolvasás a meg­jelent díszes női és férfi közönség osztatlan tetszésében részesültek. A bevétel ez estélyen is 13 frtnyi volt. Belépti díj, mint rendesen, 10 kr. volt. A nőegylet rendelkezése alatt több, mint 500 frtnyi alap áll. Nem szorul dicséret­re az ily eredmény, és az ilyen ügy köröti ki­fejtett buzgó munkásság. * Városi tisztujítás Medgyesen Medgyesen a napokban ejtette meg a tiszt­­ujítást a városi képviselőtestület, melyben ez alkalommal Apáthy Péter, a nagyküküllő me­­gyei alispán elnökölt, lelépett tisztviselők legnagyobb része újból megválasztatott, így­y állványának tetejét rövid, de erős figyelmez­tető ütéssel kezdi csapkodni, ő maga szinte nőni kezd, balkeze, amelylyel eddig többnyire csitított, most erélyesen lép az akczióba, a karnagyi palota körülkanyarítja hirtelen az egész zenekart és színpadot, most a karokat vonja bele, szinte megragadva torkuknál fog­va az egyeseket, majd az egyes magánéneke­seket ösztönzi működésre rálövellő tüzes te­kintete, mely gyorsan röpül ismét a zenekar valamelyik érdekelt tagjára, a kopogások sű­rűdnek a hangjegy állványon, a kar nagy égő­fejjel magasabb már önmagánál s a karokkal kombinált nagy szextett, vagy szeptett szó­lamvezetése hatalmas tteralendülettel hömpö­lyög a véghatár felé. S mikor aztán el kell csendesitnie újra a felidézett vihart, elfojtott hangon kiáltja zenészeinek a „piano“ varázs­lót, a balkéz újra csitítólag lép föl, a hos­s­­zú ütemek csillapítják a hevet s a zenemű visszatér egy csendes andante medrébe. Valóban, oly temperamentummal dirigál­ni, mint Erkel Eleket, csak Liszt Ferenczet láttam, de Liszt elragadtatja magát saját mun­kája által és sokszor csak akkor jut vissza elragadtatásából, amikor se zenekara, sem énekkara nem képes őt utolérni. Erkel Elek, — távol legyen tőlem, hogy a nagy mesterrel össze akarjam ezért hasonlítani, — a legna­gyobb hév pillanatában sem felejti el, hogy az oboista egy nyolczad szünjellel később, vagy a második violás egy negyeddel hamarább vá­gott bele, mint kellett volna s felvonás után azonnal figyelmezteti is rá. A karnagy előnyei túldominálnak benne a zeneszerző fölött. Mint fennebb említettük, ő inkább hangszerelő, mint dallamszerző, ami mindig hiba operett-írónál. „Székely Katalin“­­jában a legnagyobb hatást a „pacsirta-dal“ és az „amazonok indulója“ tették, amelyek hang­szerelésében mesterien jutott érvényre egyéni­sége. Maguk a dallamok alig tettek benyo­mást a hallgatóra. Mint népdalszerző, inkább a nép ajkán levő dalok összegyűjtését és értékesítését tűz­te ki czéljául. A vidék minden részéből tó­dul őszkor a fiatalság Budapestre, jön a sok uj dal, megharsannak a mulatóhelyen a czi­­gány nyirettyűje alatt a jogászgyerekek által elénekelt uj dalok s alig három hét múlva egyszerre csak a színpadról, Blaha Lujza asz­­szony bűvös ajkairól lopózik szívünkbe a leg­újabb dal. Hogy jutott az a dal arról a mula­tóhelyről Blaha Lujza gyöngyhangú torkába,­­ azt Erkel Lexi tudja, más nem. Honnan szedi össze ezeket, mily után, az az ő titka. A „Tempetői“ az ötödik magyar ope­rett, melyet a népszínház rövid fennállása óta teremtett Négynek nem volt nagy sikere; a legelső kivételével csak zenéjét okolhatni úgy a „Székely Katalinénak, mint a „Titilla had­nagyénak és a „Fekete hajóénak. A legelső, a „Király csókja“, Hubertol, oly kedves zené­­jü kis víg opera, mely megérdemelné a fel­elevenítést; az első előadásokon a személyzet gyarlósága és a groteszk környezet, melyben adatott, tönkre tette. Tempefőid-nek őszintén kívánunk tár­­sainál nagyobb sikert. Erkel Elek tehetsége nagyon megérdemli, hogy művének esetleges kedvező fogadtatása újabb operettek teremté­sére sarkalja őt. Jelenleg, miután a legelső magyar és legilletékesebb operettszerzőt a féltékenység hallgatásra kényszerné Erkel Elek a magyar operett leghivatottabb művelője, úgy­szólván egész jövője. Allegretto Greskowitz polgármester, dr. Kraus és Sach­senheim tanácsosok, Keszler iktató, Binder D. aljegyző, Czoppelt erdész, Schuller városgazda, Müller mértékhitelesítési főnök és Melas vég­rehajtó. — Új hivatalnokokkal töltettek be a következő állomások: főjegyző: Wagner V., városi ügyész: dr. Oberth Károly, második al­jegyző: Draser Frigyes. * Verekedések Tegnap délután Ba­lázs István czigányzenész összeveszett Borsodi nevü társával, s verekedésre kerülve a dolog, ennek balkezén egyik ujját eltörte. — Ugyan­csak tegnap a Sigmond-féle szeszgyárban is összekapott két darabont, s egyik a másiknak fejét betörte. Mindkét esetben súlyos testi sér­tés lett megállapítva ; a sebesültek kórházi ápo­lás alá vétettek. * Arany János arczképe az aka­démiában Nagy Szalonta város tanácsa az akadémia elnökének felkérésére készséggel át­engedte nagy szülöttjének, Arany Jánosnak, birtokában levő, egyik legsikerültebb ifjúkori arczképét, amelyet Barabás Miklós veterén mű­vészünk festett s az a napokban meg is ér­kezett az akadémiába. Ez arczkép után fogja az akadémia, ezidei közgyűlésének határzatá­­hoz képest, a költő arczképét képes terme számára V­astagh György által elkészít­tetni.­­ Egy színésznő sajtópöre, Bács­kai Julcsa vidéki színésznőnek többször em­legetett sajtópörét tárgyalta tegnapelőtt a bu­dapesti esküdtszék. A vádlott Bodon József a „Gyöngyösi Lapok“ felelős szerkesztője, nem jelent meg a tárgyaláson, hanem Margittay Dezső budapesti ügyvéd által képviseltette ma­gát. A panasztott czikk a „Gyöngyösi Lapok“ 1882. évi jul. 13-án kiadott számában „Tal­­lérossy Zebnlon fia Gyöngyösön“ czim alatt jelent meg. E czikkben becsületsértést és rá­galmazást látott Bácskay Julcsa, s megtorlás­ért folyamodott az esküdtszékhez. A tegnap­­előtti esküdtszéki tárgyaláson az esküdtek vádlottat egyhangúlag vétkesnek mondották ki, mire Bodon Józsefet a törvényszék 5 havi fogságra, 500 forint pénzbírságra, esetleg to­vábbi 50 napi fogságra ítélte s elmarasztalta 80 frt perköltség s 198 frt eljárási költség 15 nap alatt leendő megfizetésében. Védő sem­miségi panaszszal élt s Kemény Jánossal együtt elvállalta a kezességet vádlottért. A tárgyalás esti 6 órakor ért véget, man Mer sült. * Jókai Bécsben. A bécsi lapok nyp­­ismertették az ovatiót, melyben Jókai a bécsi Literaturfreunde-egyletében része­ Az egylet, mely ez ovatiót rendezte, a legelsők közé tartozik, van nyolczszáz tagja, s az évad alatt a legkiválóbb művészek tar­tanak helyiségében felolvasásokat. Az ezüst koszorú, melyet Jókainak az egylet átnyúj­tott, valóságos remekmű. Vörös bársony által fedett s zöld selyem béléssel ellátott tokban nyugszik a koszorú, melynek annyi levele van, a hány regényt és drámát irt Jókai. Alul a koszorút arany csokor foglalja össze, rajta e fölirással: „Moritz Jókai 1883. 14. Novem­ber. Verein der Literaturfreunde.“ Kívül a to­kon nagy tömör monogramm látható J. M. betűkkel. — Lewinski, a ki páratlan inter­pretálom Petőfi geniusának, mint halljuk, kör­útra indul Németországon, hogy a nevezete­sebb városokban Petőfi költeményeit szavalja. Lewinski a költeményeken kívül elő fogja ad­ni Jókainak Petőfiről mondott emlékbeszédét, melyet tegnapelőtt oly nagy hatás mellett mutatott be Bécsben. — Jókai a következő levelet intézte a „Fremdenblatt“ szerkesztő­ségéhez: „Midőn ezennel legőszintébb köszö­netet mondok a bécsi irodalombarátok ügyle­­tében tartott rögtönzésemnek szíves közlé­séért, szabadjon kérnem az abban foglalt egy kis qui pro quo helyreigazítását. A tudósítás­ban ez áll: „Az önök nagy miniszterei, kik századokon túlemelkednek, mi értünk is dolgoztak.“ — Nos hát én leghőbb tisztelő­je vagyok ugyan közös minisztereinknek s re­mélem is, hogy tetteik századokon túl fog­nak emelkedni, de én ezt nem mondtam, ha­nem mondtam a következőt: „Az önök nagy mesterei (t. i. Göthe és Schiller), kik szá­zadokon túl emelkednek, mi nekünk is vilá­gítottak.“­­ Miután tartok tőle, hogy az előbbi szöveg olvasása mellett azt a gyanút kelthetném, hogy ez alkalommal, mint ma­gyar delegátus megszegtem a hallgatás foga­dását, pedig ezúttal csak mint egyszerű író képviseltem Magyarországot, kérem, hogy a terem rész akusztikája folytán rosszul értel­mezett­­ passust mielőbb helyreigazíttatni­­s mí­­veskedjék. Kitűnő tisztelettel stb. * A párisi esküdtek. Néhány hónap­pal ezelőtt történt Párisban, hogy egy félté­keny asszony rá akart lőni az urára az utczán, de egy teljesen idegen embert talált, a­ki más­napra a kórházban mégis halt. Ez az asszony állott e hó 13 án a törvényszék előtt, s az es­­küdtek felmentették. Az esküdtek enyhe íté­letét, menti az, hogy az asszony nemcsak fér­jének hűtlensége ingerelte bosszúra, de az is, hogy gyermekeit elhagyta , s az, hogy csak a legnagyobb büntetés és a felmentés között le­­hetett választaniuk.

Next