Magyar Polgár, 1883. október-december (17. évfolyam, 226-299. szám)
1883-11-18 / 266. szám
t közölt id. Bajka Sándornál, melynek meglepő eredménye lett. Ugyanis a ház hiújában, koszom hagymákkal fedve, egy abrosszal beterített fejszét találtak, melyen a takarítás és tisztogatás nyomai látszottak; azon fejszére vonatkozólag a szakértők kikérdeztelek s egyhangúlag megállapították, hogy az áldozatok azon fejszével végeztettek ki. A gyanú így csakhamar az atyja házánál lakó ifj. Bajka Sándorra esett, akinek különös magatartása sok mindent elárult. Befogatott, amely befogatás nem csekély megdöbbenést idézett elő megyeszerte. Bajka Sándor azonban mindent tagadott, és tagadásában konokul megmaradt márczius 28-ig. E napon a vizsgálóbíró helyszíni szemlét akart eszközölni, magát vádlottat is ki szándékozta vinni. Az ifjú gyilkos a szégyen elől megmenekülendő, hogy őt ki ne vigyék s szembesítsék a helyszínen ismerőseivel, töredelmes vallomást tett. Beismerte, hogy 20-án este az öreg nénjénél volt. A díványon ült és ekkor fogamzott meg elméjében a gyilkosság szándéka. Eszébe jutott sok minden, a rosz bánásmód, melyben a mostohája s apja részesíti, helyzete tarthatatlan, neki azon háznál nincs maradása, stb. stb. Tudta, hogy az öreg asszonynak sok vagyona van, mely a megkészített végrendeletnél fogva reá marad, hogy tehát hamarább hozzájusson a vagyonhoz és megmenekedjék a mostoha bánásmódtól, eltökélte magában, hogy az öreg asszonyt meggyilkolja. Este 10 órakor mind eltávoztak a vénasszonytól, ő is távozott, de a kisérő Benedek Kandin szolgának megsúgta, hagyja nyitva az ajtókat, mert beteg keresztanyját még meg akarja látogatni. 10 órakor hazament, lefeküdt, de éjjel felébredve, elhatározása eszébe jutott, köpenybe burkolózva, észrevétlenül kiosont s özv. Bajka Sándorné lakására ment, hol meglepetésére a kapuajtót bezárva találta. Felmászott a kerítésre; a ház ajtaján dörömbölve, az ott alvó szolga kinyitotta, bejutva, gyertyát gyújtott s elkövette az érintett fejszével az iszonytató bűnt mindkettőn. A gyertyát ismét elolta, kijött, megmosta véres csizmáját a marhák itatójában, haza ment s lefeküdt; reggel négy órakor kelt fel s ment el ő maga a gyilkosság színhelyére s ő maga fedezte, fel legelőször a borzasztó tényt. Az első biróság dr. Damokos Antal elnök, Sulutz Dénes, Hannenheim Károly, birák és Bodó György jegyzőből alakulva, vádolva Csekme Béla közvádló és Nagy Mihály ügyvéd által védelmezve, f. évi június hó 7-én tartott végtárgyalás után ifj. Bajka Sándort a 278. §-bói minősített gyilkosság bűnösségében mondotta ki vétkesnek, alkalmazva azonban a 91. §. kedvezményét, életfogytiglani fogságra ítélte. Az ügyész ezen ítélet ellen felhívást jelentett be, minél fogva a kir tábla 1883. július 6 án tartott ülésben 3383. sz. a. kelt ítélete által az I. biróság ítéletét a bűnösség kérdésében jóváhagyta, a büntetésre nézve megváltoztatta s kötél általi halálra ítélte. A curia 1883. aug. 22 én hozott ítéletével a királyi tábla ítéletét megerősítette, az igazságügyminiszter nov. 8-ától kelt leirata értelmében a felség legfelsőbb elhatározásánál fogva megengedte, hogy az igazságszolgáltatás rendes lefolyása bekövetkezzék. Ez az ítélet és legfőbb elhatározás ma lett vádlottnak felolvasva délelőtt 9 órakor. Ifj. Bajka Sándor szül. Felső-Szentmihályfalván, unitárius vallású 26 éves, nőtlen, vagyontalan, két fegyveres börtönőr által kísértetik a törvényszéki terembe, rabruhában. A legfelsőbb fórum ítélete felolvastatott, remegő hangon, mintegy megdermedve susogta, hogy érti az ítélet tartalmát. Aztán a feltett kérdés folytán Dali Ádám felső-szent-mihályfalvi unitárius papot óhajtja maga mellé, kijelentvén azt is, hogy szüleit és testvérét, barátját Nagy Gábort szeretné látni. Addig is Albert János tordai unitárius lelkészt kérete. A törvényszék: dr. Damokos Antal elnök, Sulutz Dénes, Barabás J.birák, Csekme Béla ügyész és Bodó György jegyzőből alakult. — A törvényszék összes tagjain nagyban látszott a meghatottság, az emberi szív engesztelődő érzése. Innen egyenesen a siralomházba vezették. Ez a siralomház egy egyszerű egy ablakú tiszta szoba, fekete asztalon két gyertyatartóban két gyertya, több faszék, egy hosszú lócza, egy ágy matráczczal és pokróczczal terítve. Lakója egész lényében remeg, az irtóztató gondolat idegeit megfosztja rugékonyságuktól, gondolkozni sem tud. Nem reggelizett, pedig kávét adtak fel. 10 órakor szőlőt óhajtott , nem dohányzik. A czellában két fegyveres csendőr és két hajdú őrködik felette. Védő ügyvédével tanácskozott, ha az kegyelemért folyamodhatnék meg. Albert János unitárius lelkész oly szomorú kötelességet teljesítve, a vallásos vigasztalásban részesité. Látogató Nagy Gábor barátja láttára, annak keblére borult és zokogott. A kir. ügyészség már a lefolyt éjjen különös elővigyázati rendszabályokat foganatosított, a törvényszéki épület körül csendőrőrjáratok czirkáltak. Mintegy 20 zsandár van koncentrálva és 60 sorkatona fog megérkezni ma délután 2 órakor. Az ítélet végrehajtása holnap reggel 7 órakor fog eszközöltetni. Az utczán, a törvényszéki épület körül ma már csendőrjáratok tartják fenn a rendet. Nagy az iszonyat minden irányban. Kozárek két legényével megérkezett, a Koronába van elszállásolva. A derék s szépnek mondható férfiú, akinek mestersége oly iszonyt gerjesztő, inkább kinéz egy jómódú sertéskereskedőnek. Ma a bitófa requisitumait készítteti. A közönség kisebb-nagyobb csoportokat alakít és roppant izgatottsággal lesi az eseményeket. (-) SZÍNHÁZI tárcza. Erkel Elek és a magyar operette. (A „Tempefői“ előadása alkalmából.) Budapest, nov. 15. A népszínháznak eseménye van: egy új magyar operett kerül színre holnap, a legelőnyösebb szereposztással. Blaha Lujza asszony lesz a magyar Boccaccio, s Fiamettája, a történeti nevezetességű Lilla, a bájos Hegyi Aranka. Az új operett hőse Csokonai Vitéz Mihály, a rég elhunyt, de el nem felejtett vig lantos, egyik jó humora, de primitív szerkezetű vígjátéka hősének, a „méla Tempefői“-nek neve alatt, ott szerepel Lillája, Dorottya, s még néhány Csokonai-szabta tőrülmetszett magyar alak e század elejéről. Rákosi Jenő szellemes tolla által életre ébresztve. Mily sikere lesz az új operettnek, — azt a mai előadás fogja eldönteni. A szövegen — amennyire Rákosi eddigi operett-szövegei kezességet nyújtanak kitűnőségei felől — alig fog múlni a siker. De a jó szöveg még nem menti meg az operettet, ellenben a jó zene a legsilányabb szövegnek is életet, és pedig hosszú életet biztosít. Példa rá „Titilla hadnagy“ szövegkönyve, mely a legbrillánsabb librettó, melyet csak valaha kapott zeneszerző, a „karmester-zene“ tönkretette, míg viszont a különböző Lecocq-operettek szövegkönyveinek példátlan gyarlóságait csodálatosan maskírozza el a pezsgő, kedves, behízelgő zene, mely minden rossz szövegkönyvvel megteszi az európai diadalutat, kivétel nélkül. A zene az, ami éltet, s ami buktat. Erkel Elek, a „Tempefői“ szerzője eddig is szép múlttal bir, karnagy, népdalszerző és megszámlálhatlan népszínműi zene harmonizálója, ki az operette terén nem minden érdem nélkül próbálkozott „Székely Katalin“-jával 1880. januárjában. A mű nem sikerült egészen, a bájos czímszereplő, Erdősi Eugénia eltávozta után pedig teljesen leszorult a műsorról. Hegyi Aranka k. a. megpróbálkozott vele egyszer, igen csekély sikerrel. A zeneszerző ép úgy, mint igen sokan mások, a szöveg sarkalatos hibáinak róvják föl a siker hiányát, s az is bizonyos, hogy e szöveg olyan „se hús, se hal“ história volt: vig operette mérgezési jelenetekkel, véres háttérül Báthory Zsigmond ingatag, gyilkos zsarnoki uralmával. Vig operettet ily szövegre írni bajos, de még nagyobb baj az, ha a zenészezőnek nem a dallamok képezik főgondját, hanem csupán a hangszerelés. Erkel a franczia hangszerelő iskola tanítványa és híve. Pályája nem érdektelen, mert azt bizonyítja, hogy az igazi tehetség megtalálja útját mindig a kellő térre — jó protekció mellett. Elek harmadik fia az öreg maestronak, Erkel Ferencznek, a két idősebb, László és Gyula már zenész volt, a fiatalabb Sándornak se kellett egyéb, mint a zene, az öreg mester már szinte röstellte, hogy minden fia muzsikus legyen, hisz kívülök még kettő volt, Lajos és Feri, kikből esetleg szintén zenész lehetett volna. Elek volt a legvaskosabb, izmos, markos fiatalember, kinek azonban a tanulás nem volt kenyere, de a zene ragadt rá, minden tanulás nélkül tanult meg zongorázni. A mester hát egyet gondolt és Elek fiát az óbudai hajógyárba adta be lakatos-tanoncznak. Eleknek azonban semmikép sem ízlett a pörölyök zenéje, pedig az is szép dolog lehet annak, aki szereti. Fájt a lelke, ha arra gondolt, hogy bátyjaiból zenész lesz, a művész, ki dicsőséget arat majd, míg ő, ki magában ép úgy érzé duzzadni a tehetséget, mint bármelyik, testi erejével kénytelen kenyeret keresni. Csoda-e, ha Elekből nem lett épen a legszorgalmasabb lakatos, ha ép oly kevéssé érdeklődött a vízrebocsátandó hajók egyes darabjaival, mint a kakuka tojásaival, a lelke azonban tele volt a természet zenéjével, mely magasztosabb a legfelségesebb mesterségnél is. Közte és mesterei között tehát örökös villongások uralkodtak, mert Vulkán érdemesutódai nem tudták elképzelni, hogy egy ilyen markos ficzkó hogy tanúsíthat ily csekély érdeklődést a szép lakatosság iránt, melynek a görög korban külön istensége is volt. Denique, egy izben csattanós magyarázatokra került a dolog, és Lex ugyanazon délelőtt, úgy bőrkötényesen, kormosan állított be a nemzeti színház udvarára, kijelentvén „Hunyady László“ ünnepelt szerzőjének, hogy ő bizony nem lesz többé lakatos, inkább a Dunába ugrik. Az öreg úr megvakarta a fejét, — mit tegyen a megátalkodott fiúval ? Összedugták tehát fejüket Huber Károlylyal, ki akkor még igen becsült karnagya volt a színháznak s a tanácskozás eredménye az jön, hogy ha már három Erkel van a színháznál, elfér ott a negyedik is. A fiatal Erkel Sándor tehát a nagy dobtól a kis dobhoz vándorolt s a helyét elfoglalta Mexi, így kezdte működése a nagy dob mellett, mialatt szorgalmasan képezte magát atyja vezetése alatt; később operai ügyelő lett, a népszínház megnyíltakor pedig annak karnagya. A nemzeti színház zenekarában töltött több évi gyakorlat igen jó iskola volt Erkel Eleknek. Megtanulta ismerni a hangszereket, azok titkait rendkívül alaposan. A zenekari MAGYAR POLGÁR (26. sz.) TUDOMÁNY, IRODALOM. A ..Nemzeti könyvtár“-ból. Aigner Lajos e derék vállalatából, mely már is méltó elismerésnek és elterjedettségnek örvend, újabban 6 füzet hagyta el a sajtót. (146—150.) Ezekből ez első Czakó Zsigmond összes műveinek 6-ik füzetét, a többi négy pedig Szemere Miklós összes műveinek folytatólagos négy füzetét (7—10) adja. E vállalatot nem szükség bővebben ajánlgatni. Egy füzet ára 30 kr. SZÍNHÁZ, zene. Szilágyi Béla színtársulata a közönség meleg pártfogásának örvend Maros-Vásárhelytt. A játékrend most már elég változatos, az előadások összevágók, a színházlátogató közönség elégedett. Újdonságokat is nagy számban mutat be a tevékeny igazgató. * Nemzeti színház. Holnap, vasárnap, „A szökött katona“, népszínmű 3 felv. Kezdete 7 órakor. A hivatalos lapból. A Brassó megye területén alakult megyei gazdasági egyesület alapszabályai, a földmivelés-, iparés kereskedelemügyi m. kir. miniszter által, f. évi 50,391. sz. alatt jóváhagyattak. Dániel Elek "Jtr-ik honvéd-zászlóaljbeli tizedes és okleveles állatorvos, 1883-ik évi deczember hó 1-vel, a m. kir. 9-ik honvéd-huszár-ezred állományába való beosztása mellett, szabadságolt állományú al-állatorvossá neveztetett ki. NAPI HÍREK. Kolozsvár, nov. 17. A mai szám tartalma : A közfigyelem tárgyai. — Giers Bismarcknál. — A pénzügyi bizottságból. — Bajka Sándor kivégeztetése. — Tudomány, irodalom. — Színház, zene. — A hivatalos lapból. — Napi hírek. — Gyászrovat. — Csarnok: Ariadne; Ouida regénye. — Közgazdaság. — Nyilttér. — Hirdetések. Tárcza: A gyöngyvirág-csokor; gr. Teleki Sándornétól. — Színházi tárcza: Erkel Elek és a magyar operette. * Uj regényünk. „Csarnok“ rovatunkban ma új regény közlését kezdjük meg. Ez „Ariadne“, az általánosan kedvelt angol regényíró, Ouida legújabb keletű műve, mely szépségben méltán vetekedik Ouida azon műveivel, melyek rövid időn világhírre tenek szert. „Ariadne“ egy mindvégig lebilincselő és érdekkeltő modorban tartott regényes korrajz, a régi, pogány istenekkel teli Róma újabbkori átalakulásának idejéből s az egészen finom fonalként húzódik át egy bensőségteljes szerelmi tragoedia története. Szóval, érdekes és vonzó olvasmány, melynek átültetésével szolgálatot véltünk tenni olvasóinknak. Gondoskodtunk arról, hogy méltó fordításban közöljük, s e végből az erdélyi részek egyik jó hírnévnek örvendő regényfordítónőjét kértük fel és nyertük meg a 3 kötetes regény lefordítására. * Erzsébet királyné névnapja alkalmából a főtéri r.kath anya-templomban ünnepélyes isteni tisztelet fog tartatni holnapután, hétfőn, délelőtti 10 órakor. Az isteni tiszteleten dr. Éltes Károly kanonok fog nagy segédlettel pontificálni. * Gr Teleki Sándorné mai tározónkban ad jelt arról, hogy a tavasz óta tartott betegsége után most már jobban van. És mi a legnagyobb örömmel adjuk tovább e jó hirt ismerői és tisztelőinek, kik bizonyára rég 1882.nov.* óhajtják, hogy nevével lapunk hasábjain vahára ismét többször találkozzanak. a' * Főúri esküvök. Fényes főúri esküv folyt le mult szombaton, nov. 10-én, özv . gróf Lázár Kálmánná m.-vásárhelyi szállás'^ kinek bájos és szellemes leányát, G iz e 11°’ grófnőt vezette oltárhoz Hallerkeei dre -i Haller Béla rétheni birtokos, fiatal arisztokrácziánk egyik nagymiveltségű tagja. Az esketést Kovács Ferencz apát-plébános végezteBáró Rotthenthal József mult helyán tartó esküvőjét a horvátországi moslavinai uradalom szép és magas miveltségü öröküsnőjével, Brix Melanie úrhölgygyel, az uradalmai kastély kápolnájában. Jelenleg Olaszországból hazaérkezve, az egerszegi családi körben időznek. * Hány kereskedő és iparos van Kolozsvártt ? Említettük volt, hogy a helybeli kereskedelmi és iparkamara sajtó alá rendezi a városunkban levő kereskedők és iparosok névsorát üzletnemük és lakásuk megnevezésével. E hasznos munkálat már össze van állítva, s a következő eredményt tünteti fel: van 51 kereskedelmi vállalat, képviselve 345 egyén által; 105 iparvállalat, képviselve 1581 egyén által; végre 156 kereskedelmi és iparvállalat, képviselve 1926 egyén általösszesen 3852 kereskedő és iparos. E szám mindenesetre dolgot ad az iparstatistika készítőinek. Érdekes megemlíteni, hogy az 1880- diki népszámláláskor városunkból 1400 iparos és 600 keresk. volt felvéve. * A tordai kivégzés. Bajka Sándoron, a tordai kétszeres rablógyilkoson, kinek tettéről lapunk más helyén részletesebb visszaemlékezést közlünk — mint egyik tordai levelezőnk távírja — ma reggel 7 óra után végrehajtották a halálos ítéletet. A kivégzésen a hivatalos személyiségeken kívül csekély számú meghívott közönség volt jelen. A törvényszéket Sulutz Dénes biró, Csekme Béla kir. ügyész, dr. Harmathívszéki orvos képviselték, mig a városi hatóság részéről nyolcz tanú jelent meg. A halálraítélt Bajka nagyon meg volt indulva, midőn a bitó elé lépett, Albert János unitárius lelkész kíséretében, ki őt a vallás vigaszában részesítő a múlt éjjel folyamában is. A hozzá intézett felszólításra semmi mondanivalója sem volt, s utolsó kivánságakép sem nyilvánított semmit. Kozarek gyorsan végezte kötelességét, s az elitélt gyorsan, egy hang nélkül múlt ki. A törvényszéki épületet, melynek udvarán az ítélet végrehajtatott, a kora reggeli óráktól kezdve, nagy néptömeg vette körül, mely izgatottan várta a kivégeztetést. A rend azonban semmiben sem lett megzavarva. * Új telefon hálózat. Közelebbről indítványoztuk e helyen, hogy a tűzoltó őrtornyot s az indóházat telefonhálózattal kössék össze a rendőrség inspectiós szobájával. Most örömmel értesülünk, hogy szavaink nem hangzottak el a pusztában, s a hatóság e hálózat létesítése végett komoly és sürgős lépéseket tett. Midőn e fölött legnagyobb elismerésünket fejezzük ki, egyszersmind felhívjuk e körülményre a k.monostori gazd.intézet igazgatóságának is a figyelmét, mint amely hasonlag intézkedhetnék, hogy e csekély költségbe kerülő készülék az ottani tűzoltók részére bevezettessék. * A kolozsvári hitelbank és zálogkölcsön társulat által vízátlt tagokból vált zeneszerzők majdnem mind jeles hangszerelők lesznek, élő példáikrá valóak Huber Károly, Erkel Gyula, Schaub Ferencz, s mások, míg az akadémiai zongoranövendékekből lett zeneszerzők Achilles-sarka mindig a hangszerelés a legszebb zongoraakkordjaik üresek lesznek hangszerelve. Viszont a zenekari tag, midőn zongorára ír valamit, az a legtöbb esetben igen flze8®B^9 dolog lesz: szintén élő példa rá Erkel Elekinek pl. a „Veres hajú“-hoz, „Pi r°s hungyelláris“-hoz és a többi népszínművek ie irt dalai, ugyancsak általa zongorára téve evezhetlenül gyarlók. Erkelnek máskép is kitűnő iskola vja a nemzeti színház zenekara. Ott lett oly tűnő karnagygyá, amilyennek jelenleg ismerjük. Mint karnagy, atyjának temperatuma örökölt a leginkább : Gyula csak a víg Kekjorban működik, tehetsége erre utalja: öaB, az opera igazgatója, a komoly dalmű f mint intelligens, finom érzékű karnagy i M ,, retes, de élénkséggel és általában intenzív« temperamentummal nem vádolható. ^ Eleket gyönyörűség dirigálni láim- ^ tos áttekintése van az egész mű felett, lyel először teljes alapossággal megisffl '1 e^m Zenekarának minden tagját teljesenwmerh ^ ja, melyiknek mily módon kell a jelt ® eni, s ezt szabatosan, de a mellett elő teszi, úgy, hogy az szólamával a JTM*0 vas0nperezben érkezzék bele az ensembleon. ^ tag van a magánénekesekkel, kiknek n0 az ütemet adja szájába, de az árnyalás finomabb mértékig. nem. A hatás fokozásakor, midőn a * jD. természete, vagy a zeneszerző jól ,' *^|a0,0k tenciója az ütemgyorsitást,^ vagy s' erősbitését teszi kívánatossá, a karna,, is fokozódik; ütenybotja koronként