Magyar Polgár, 1885. július-december (19. évfolyam, 148-301. szám)

1885-07-01 / 148. szám

gi ezredes vezetése mellett, ki katonásan üdvö­zölte a főpásztort, melyre egy fényes sikerű rögtönzött választ nyert, melyben az állam, egyház, katona és polgár közötti viszony és kapocs lett feltüntetve a nagyeszű főpásztor ál­tal. A küldöttségben részt vettek még Tersch lovag-ezredes, Gunesch, Königbrunn báró és Stucklik őrnagy urak. A törzstisztikar után a marosi és maros­vásárhelyi unitárius egyház képviselete jelent meg Filep Albert királyi tanácsos főgondnok vezetése mellett kinek meleg üdvözletére a megtisztelt főpásztor az ő szokott ékesszólásá­val válaszolt. Az uj lelkészt az egyházképviselők tekin­télyes száma kisérte el lakására, hol Gombás József consistor üdvözölte az uj lelkészt, ki a szívből származott meleg üdvözletét, a legro­konszenvesebb szavakkal köszönte meg. Az egyházi ünnepély sorozatát jól sike­rült közebéd fejezte be, melyen a szebbnél­­szebb pohárköszöntések fűszerezték Szabó Jó­zsef jóhirű konyhájának kiszolgáltatott étel-ital neműit. Az egyházi ünnnepély szép sikere legyen kezdőpontja a népes ref. egyház boldog felvirá­­gozásának! Kerekes Sámuel Kulturegylet. Dr. Haynald L­aj­o­s kalocsai bibornok­­érsek ő-eminencziája a tepliczi fürdőből két magas levelével egyesületünket „hasznos­nak és szükségesnek“ jelentvén­ ki, 1000 írttal alapitó tag lett és ezzel Lön­hart Fe­­rencz ő exelencziája kifejezett „rokonszenvé“­­vel párosulva, egyesületünket beajánlta a de­rűs, valamint a róm. kath. hivek pártfogásába. Egyesületünk elnöksége örömtől meghatottan sietett háláját és kegyeletét tolmácsolni, azon­nal meleghangú köszönő levelet intézvén ő eminenrziájához, mit Lön­hart Ferencz ő exelencziájával szemben hasonlóképen tenni sietett. A bibornok-érsek levele tz: Kitűnően Tisztelt Elnökség! A magyar és az annak földjére Isten ál­tal beállított lakosok valódi javának eszközlé­sére az erők egyesítése, és igy a közhatalom nagyobb erőssége és biztonsága tekintetéből az államnyelv terjesztését nemcsak hasz­nosnak, hanem szükségesnek tud­ván,­­ magam is a­nélkül, hogy a másnyel­­vűeknek jogosult kívánságai iránt az illető ha­táskörökben igazságtalan lennék, eszközölni buzogván, szívesen járulok 1000, azaz egy ezer forinttal az Erdélyi Közművelődési Egylet czéljaihoz, azon alapos föltevésből in­dulva ki, hogy miután az iskolák által eszköz­­lendő közművelődés szerencsés előmozdítását csak a vallásos közoktatás által tudom elérhe­tőnek, a tisztelt Közművelődési Egylet is ott, hol oktatási térre induland magasztos feladatá­nak megoldása után, az iskolázás vallási irá­nyát külstili­ap szem előtt tartandja. "Egyébkim áldását kivánva műkö­désének, teljes nagyrabecsüléssel maradok a kitünően tisztelt elnökségnek lekötelezettje dr. Haynal Lajos kalocsai érsek. Cseh-Tepliczben, 1885. jun. 23. + Gróf Bethlen Géza ismét két alapi­tó tagot nyert meg egyesületünk számára. F. hó 26-áról M.­Szakáll kelt levélben jelenti be, hogy Betegh Sándor és ifj. gróf Bethlen Sándor 100—100 írttal alapitó tagokká lettek. Egyszersmind a megfelelő összegeket is mellé­keli. B­e­t­h­l­e­n Géza gróf a ludasi választmány elnöke gyanánt már is igen szép szolgálatot tett a nemzeti ügynek s a torda-aranyosme­­gyei választmány megalakítására szintén fölké­retett. — Valóban úgy kellene mindnyájunk­nak eljárni, mint a Leopold alatti Mária-társa­­ság tett, hogy kinek-kinek föltétlen kötelessé­ge legyen legalább 2 tagot szereznie. * Heves megye alispánjától érkezette hivatalos levél: Nagyságos elnök ur! Az Erdélyi Közművelődési Egyesület ré­szére, melynek magyar nemzeti, tehát hazafias szempontból való megmérhetetlen fontossága felől minden magyarnak csak egy lehet a vé­leménye, az, hogy annak czéljáért tettekben nyilvánuló lelkesedésre kell buzdítania, a folyó év ápril­is 30-án tartott megyebizottsági köz­gyűlésünk 300 frtot szavazott meg, mely ha­tározat most már a m. kir. belügyminisztérium által is jóváhagyatván: van szerencsém a meg­szavazott 300 frtot, a nevezett egyesület czél­­jaira, mint H­e­ves m­e­gy­e alapítványa idetcsa­­tolva, azon kérelemmel megküldeni, hogy an­nak vételéről hivatalomat értesíteni szíves­kedjék. Kelt Egerben, 1885. évi jan. hó 20-án. K­a­s­z­a­p, alispán. * A kolozsvári ref. kollégium ifjú­sága alapitó tagja lett az egyesületnek. Igaz­gatója a megindított munka élő lelkesedése; dr. Hegedűs István, ki a sajtóban alig egy­két versenytárssal, a munkában az elsők sora közt szól, tesz, épit, — szép sorokban teszi le a „legszentebb örökség“, a jövendő „ma­gyar társadalom“ oltárára a nemes ifjú­ság filléreit, melyek az ifjúságtól jővén, a gyöngyszemek a megkezdett nagyméretű tem­plom töméntelennek lenni kellő vakolatja ho­mokjában. A levél ez : Nagyon tisztelt h. Elnök úr! Midőn mellékelve van szerencsém 100 —, azaz — egyszáz frtot a nagyon tisztelt El­nök úr kezeihez juttatni, mint a helybeli ev. ref. kollégium ifjúsága részéről a­l­a­p­­­t­ó tag­sági díjat, lehetetlen megtagadnom magamtól azon lelkes öröm nyilvánítását, melyet honfi­társaimmal együtt érzek a megindult nagy tár­sadalmi actio sikeres eredménye felett. A magyar társadalom ereje az utóbbi időkben nőttön-nőtt. Ez erőre, mint nélkülöz­hetetlen tényezőre, van szükség azon üdvös mozgalomban, melyet szívvel-lélekkel magáévá tesz a mai ifjúság, hogy kevesebb keseregni valója legyen jövőben neki, mint van nekünk. Erős társadalom, öntudatos hazafiság szellemé­ben átteremtett magyar társadalom bárminél szentebb örökség, a­mit csak a jövendő nem­zedékekre hagyhatnak. Lelkesedést-lelkesedés­­sel, áldozatkészséget-áldozatkészséggel lehet nö­velni. Az ifjúság ez áldozatkészség egyik sze­rény tényét gyakorolja. Fogadja tőle a h. El­nök ur e tényt oly szívesen, mint a mily szív­ből azt gyakorolja. Ezek után maradtam Ko­lozsvárit, 1885. jun. 29. mélyen t. h. Elnök urnak hazafias üdvözlettel. Dr. Hegedűs Ist­ván, igazgató.* Maros-Vásárhel­yről jött jun. 26-ki kelettel: Nagyságos elnökség! A hazafias mozgalommal szemben, melyet az erdélyrészi közművelődési egyesület megala­pítása ily örvendetes mérvben keltett, ez or­szágrész egy igaz polgára sem maradhatván kö­zönyös, kötelességemnek tartom abban megfe­­lelős részt venni, s ez okból van szerencsém 100 frtot készpénzben azon tiszteletteljes ké­résem mellett ide csatolva átszolgáltatni, misze­rint engem is az alapító tagok sorába fölven­ni méltóztassék. Kiváló tisztelettel Baruch Adolf: II. Nagyságos elnökség! Áthatva azon magasztos eszmétől, mely­nek megvalósítását az erdélyrészi kultur-egye­­sület főfeladatául tűzte ki, s mint erdélyrészi polgár, ily nemes és hazafias törekvésű mozga­lomtól nem maradhatván egészen távol, van szerencsém 100 frtot készpénzben ide mellé­kelve azon tiszteletteljes kérésem mellett át­nyújtani, miszerint ezt az alapszabályok értel­mében alapitó tagsági díjat tekintvén, engem az alapitó tagok sorába fölvétetni méltóztassék. Kiváló tisztelettel Baruch Samu. * Ákontz István, kir. járásbiró ur azon kevesek közé tartozott, kit nem kellett gyűjtésre fölkérni, hanem maga jelentkezett ívért. Alig nehány napja kérte s Kolozsvár lelkes fiai alá­írásával tegnap a következő jelentést tette: Nagyságos Elnök ur! **­Alálirott, mint az erdélyrészi magyar­­köz­művelődési egyesület ideiglenes választm­ánya által az 1011. sz. gyüjtőiv gyüjtéséve­l megbizott­ polgára, hazám, Magyarország, szfent érdekei megóvása és annak kulturfejlőd£sének előmoz­dítása tekintetéből szerzett t­nkéntes adakozók névsorát ezennel bejelentem. Az 1011. sz. alatt­j gyüjtőiven : I. Rendes tagolj a kik hat évre 10 fo­rinttal ajánlkoztak és tagsági dijukat befizet­ték: Ákontz Sándor kereskedő 10 frt, Ákontz István aljárás biró 10 frt, Vikol Simon 10 frt, összesenfrt. ^Y. Rendes tagok: 6 évre, kik tagsági di­jaikat évenként 2 forinttal fizetni kötelezték ro.águkat és a folyó évre eső díjrészletet meg­váltották: Barkó Ferenczné­ Nagy Erzsébet, Bar­kó Ferencz kórh. ellenőr, özv. Farkas Gergely­­né, Gál Antal hivat., Görög Joáchim végz. pap. növ. tanárj., Kábdebó Kristóf lottó gyűjtő Kiss Sámuelné, Kiss Sámuel vállalkozó, Kopár Gerő hivat., Tappenburg Károlyné Brencsán Eliz, Tap­­penburg Aranka, ifj. Tömösváry Miklós hivat., ossz. 24 frt. III. A kultur-egylet részére ajándékozott: Ákontz Rezső,­­ drb. 237. sz. 50 frtos kolozs­vári lövöldei részvényt. A fent elősoroltak alapján mellékelve a kiadott 1011. számú gyüjtőivet, valamint a be­gyült összeget: 1) készpénzben 54 frt, 2) egy lövöldei részvény 50 frt, összesen 104 frt, tisztelettel kérem azt az illetők nevén és a mindnyájunk által szivünk mélyéből virágozni óhajtott Er­délyrészi Magyar Közművelődési Egyesület ja­vára bejegyezni. Kolozsvár, 1885. junius 25-én, mély tiszte­lettel Ákontz István. I. NAPI HÍREK. Kolozsvár, junius 30. * Felirat Treforthoz. A nagyszebeni m. kir. állami főgymnasium tanári testülete a f. évi junius 25-én tartott üléséből T­r­e­fo­r­t Ágost vallás- és közoktatási miniszterhez aka­démiai elnökké történt megválasztatása alkal­mából a következő üdvözlő iratot intézte : Nagy­­méltóságú miniszter úr! Kegyelmes Urunk! A nagyszebeni m. kir. állami főgymnasium tanári testülete siet megragadni az alkalmat, hogy Ex­­­cellentiádat lelkesedett örömmel üdvözölje azon magas kitüntetéshez, melyet Nagyméltóságod részére hazai tudományos életünk leghivatottabb képviselőinek egyhangú bizalma osztályrészül jut­tatott,midőn a magyar tudományos akadémia elnö­ki tisztének fényes polczára hívta meg. Növeli örö­münket azon tudat, hogy e szerencsés válasz­tás folytán összes szellemi életünk legfőbb té­nyezői tetterős és sohasem csüggedő kezekbe lé­vén letéve, nemzeti műveltségünk egyre izmo­sodó erővel törhet előre a haladás ösvényein, mert Excellentiád éles látása, mindenre kiter­jedő éber figyelme és finom gyakorlati érzéke bizonyára meg fogja lelni azon módokat is, me­lyeknek segítségével tudományos életünk eme féltett csarnoka szellemi munkásainak alkotó képességét is gazdagon fölhalmozott holt kin­cseit nem csupán a száraz tudományok elvont birodalmában, hanem a hazai tanügy és a gyakorlati élet érdekében is lehető dús kamatokkal fogja értékesíteni. Mint tudomá­nyos törekvéseink igénytelen napszámosai küld­jük hazánk keleti határának egyik végpontjáról e nagy feladatok szerencsés megoldásához hó­doló tisztelettel őszinte szívből fakadó üdvöz­letünket és kérjük a gondviselést, hogy Excel­­lencziád nemes törekvéseire még számos éven át derítse a szerencse mosolygását és áraszsza bőven az ég áldásait. * Szamosujvár örökös tag. Sza­­mosujvár városa június 27-ikén tartott közgyű­lése egyhangúlag kimondta hogy 500 forint­tal az erdélyrészi magyar közmivelődési egye­sület örökös tagjai közé sorakozik. Éljen! * A kulturegylet javára a kalota­szegi ifjúság s gavallér férfiuság majálist ren­dez szombaton a „Kallrga“ nevű erdőben. a majális elnöke Bányai Mihály a kolozsvári társaságok s a megyei tisztikar egykori kedvelt tagja. A majális pompás mulatságnak ígérkezik s Kolozsvárról is igen sokan készülnek kirán­dulni a „Kallrgá“-ba. 11 Maros-Ludason a kulturegylet ja­vára vasárnap este sikerült majálist rendeztek, melyen a vidék értelmisége oly szép számban vett­ részt, hogy a tiszta jövedelem a hazafias czélnak alapját mint­egy 110 frttal gazdagítja. * a kajántói határon levő „Teske“ nevű uradalmi erdőben julius 5-én jótékony­­czélu tánczvigalom lesz. Belépti­ dij tetszés sze­rint. Kezdete d. u. 2 órakor. A jövedelem fele része a „közmivelődési egylet“, fele része pedig a kajántói szegény gyer­mekeket segélyező egylet javára for­­dittatik. Kedvezőtlen idő esetén a kajántói róm. kath. elemi iskola nagytermében tartatik meg. * Hunyadmegye egyetemi ifjúsá­ga az „Erdélyrészi közművelődési egyesület“ javára julius hó 5 én a vasúti indóház mellett levő kertben zártkörű nyári tánczvrgalmat ren­dez. Személyjegy 50 kr. Jegyek előre Lengyel G. ur gyógyszertárában, este a helyszínen vált­hatók. Kezdete d. u. 6 órakor. Felülfizetések a hazafias szent ügy érdekében köszönettel fo­gadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Kedve­zőtlen idő esetében a tánczvigalom a „Nem­zeti casino“ nagytermében tartatik meg. * Gróf Kún Kocsárd ezelőtt pár év­vel a hosdáti ref. felekezeti tanító fizetés ja­vitása iránt azon ígéretet tette, hogy hajlandó az illető tanítóknak évenként száz forintot adományozni, ha annak jó erkölcséről és szor­galmáról meggyőződik s ha a vizsgák alkalmá­val általában is, de főként a magyar nyelv tanításában kellő eredményt lesz képes felmutatni, hogy Sütő János Iosoati ifj. taní­tó ez évben a fel­tétele kint megfelelt, s ré­szére a nemes gróftól a száz­ért jutalom meg­­kulkített^ *** * A m -ludas beszterczei h. érde­kű vasút kiigazítása. A maros-ludas-besz­­terczei hely­i­érdekű vasut-társulat a vonal men­tén szükségessé vált kisajátításokat S­z­­­á­v­y Olivér orsz. képviselő közreműködésével a mult hét folyamán a legkisebb akadály nélkül vég­rehajtotta, csupán néhány, a vonal irányától távollakó birtokossal nem köthetvén meg az egyezséget. A közbirtokosság a legnagyobb elő­zékenységgel bocsátotta rendelkezésre a bizott­ságnak fekvőségeit, a­miből a vasút iránti ér­deklődés magas fokára következtethetni. * Műtanrendőri próba tartatott ma a vasúti állomáson a 163. és 164. sz. I. osz­tályú mozdonyokkal. A próbára Bpestről a fő­felügyelőségtől Förster Nándor felügyelő jött le; az üzletvezetőségtől Szentgyörgyi felügyelő s a sűtőházi főnök, a várostól Tussai alk. és Debreczeni főmérnök vettek részt. Kolozsvár­tól Apahidáig a 163. sz. mozdony 11 percz alatt ment ki, a gyorsaság óránként 85 kilóm. Vissza a 164. sz. mozdony 10 p. alatt jött, a legnagyobb gyorsaság óránként 87 kilóm. Hol­nap reggel még lesz egy próba. * E Kovács Gyula nevezetesebb alakításainak színezett fényképmásolataiból csi­nos collectió van kiállítva a Frank-Kis-czég kirakatában. Sokan nézik a tisztelők közül a szépen dolgozott képcsoportot. Legnagyobb ha­tást tesz a kékruhás szerecsen Othelo. * Térzene a sétatéren holnap d. u. 51/a órakor. A katona­zenekar a következő dara­bokat játsza: „Alla Stella confidente“, induló. 2. „Rienzi“ nyitánya Wagner Richárdtól. 3. „Meine Königin“ keringő Coote-tól. 4. Kardal és trió Verdi „Troubadour“ czímű operából. 5. „Trutti-frutti potpourri Strobltől. 6. Für die Klausenburger“ polka franc. Müllertől. * Népcsoportosulás volt tegnap dél­ben a sétatér-utczában. A közönség egy ló tragédiáját nézte végig. K. S. polgártársunk fogata robogott végig a sétatéri hídon jó üge­tő hajtásban, mikor egyszerre az egyik paripa felágaskodik s elvágja magát a kövezeten. Hiá­­ban volt neki minden emberi segély. Egyik kedvelt színművészünk adta ugyan a jó taná­csokat a kocsisnak a pára megmentése iránt, de az busán vakarta a füle tövét mondván: „Nem kell ennek már semmi instálom alásan !“ És úgy is volt. * A városi rendőrség’ kötelékéből Fái Ábrahám volt rendőrbiztos e hó 1-én ki­lépett s a vasútnál nyert alkalmazást jelenleg a brassói állomáson. Fái igen buzgó, tevékeny és ügyes közege volt rendőrségünknek s a leg­több rendőri és sok törvényszéki eset földerí­tése neki volt tulajdonítható. * Esküvő. Küsmödi Kováts Antal bir­tokos és homoród-vidéki jótörekvésü fiatal ke­reskedő folyó hó 25-én vezette oltárhoz Ho­­moródszentpálon M­a­g­y­a­r­y János patakfalvi birtokos és homoródszentpáli haszonbérlő ked­ves leányát Mariska kisasszonyt. Áldást és szerencsét kívánunk az ifjú párnak. * Vizbe fűlt. Kohn Jakab helybeli ke­reskedőt súlyos c­sapás érte. Neje tegnap dél­után 4 éves fiával a Flóra fürdőben fürdött­­mi közben gyermeke pajkosságból a vizbe visz­, szaugrott s a sebes viz azonnal elsodorta. A molnárok sok keresés után csak ma találták meg hulláját a városi nagy­ malom gátjánál. * A Bethlen főiskola évzáró ün­nepélye — írják lapunknak Nagy-Enyedről — jan. 27-én délelőtt tartatott meg a ref. templomban, a közönség nagy érdeklődése mel­lett. Nagyban emelte az ünnepély komolyságát, hogy egyszersmind a néhai Zeyk Károly isko­lai fő­gondnok és főispán emlékére is volt szen­telve. —■ Az iskolai rézzenekar harsonái után dr. Kovács Ödön rectorprofessor mondott meg­ható imát. Azután a theologiai énekkar kelle­mesen összhangzó dala hangzik fel a karból. Erre Váró Ferencz, az újonnan megválasztott gymn­­igazgató kötötte le megnyerő hangjával és előadásával a közönség figyelmét, miközben Zeyk Károly alakját és életét vázolá röviden, de jellemző vonásokkal. A dalkör egy második, de már lelkesebben zengő éneke az átmenetet képező a szorosabban vett iskolai ünnepélyes­ségekhez. Ezek a régi szokás és modor szerint folytak le. Különösebb felemlítést érdemel azon­ban a rectorprofessor, dr. Kovács Ödön beszé­de, mely csak azért volt rendkívül érdeke­s, hogy az iskola, főleg a gymnasium életében beállott újításokra, építkezésekre mondott ta­láló észrevételeket és becses tanulságokat, ha­nem azért is, hogy a legközelebbről megtar­tott conventi gyűlésekre az állam és a prot. egyház közti viszonyra több reflexiókat tartal­mazott. Hogy minden tekintetben, mindenki he­lyesnek találta-e, az már más kérdés. 1 1. * Oláh garázdálkodások a határ­szélen. Papolczról ezeket írják jun. 27-ki ke­lettel a Sz. Nemzetnek : Az oláhországi határ­széli őrház fel van állítva az ugyancsak Oláh­országhoz tartozó Zenoga és oláhkarujos né­ven ismeretes erdőségek élén, az országos ha­tártól mintegy 100 lépésre; ide rendesen két román katona van kirendelve őrségre, s heten­­kint egyszer szokták felváltani őket. E hó 18-án egy főtiszt megjelent a neveztem őrház­nál 10 katona kiséretében, s innen bejött mint­egy 8 kilométerre a Zathureczky Gyula és társai tulajdonát képező Nagy- és Kisbraczkuj nevet viselő havasokba, melyek közül az első­ben levő esztenához ment, s onnan 6 darab lovat elfogatott. Innen átmentek a második, t. i. a Kisbraczkuj erdőségbe, s az ott legelő 923 darab juhot letartóztatta s elhajtotta át az oláhországi erdőbe. Ugyanez alkalommal egy szitakérget szállító embert három lovával, ló­szerszámmal és a lovakon levő kéreggel elfo­gatott, s elkísértette őt az őrházhoz. Az em­bernek sikerült megszöknie, de a lovakat e hó 23-án behajtották Romániába. Ugyanezen na­pon a báró Szentkereszty család tulajdonát ké­pező Csiányok nevű erdőben levő két körösi ökröt, melyeket deszkának való fa előhordására alkalmaztak, lefoglaltak, a addig, a míg 4­artot­t 6 frankot le nem fizetett az ökrök tulajdo­nosa, nem bocsátották el. Megjegyzem, hogy ezen havas az ország határán belül a harma­dik, mert közbe esik még a Nagy- és Kis­­braczkai. Ezen esetekről a kovásznai pénzügy­őri szakasz tudomást szerezve, kiment a sza­kaszvezető szemlésző pénzügyőrrel a határszél­re, s két napi ott időzésük után sikerült a le­foglalt 923 darab juhot visszavenni és pedig az után, hogy a juhokat az oláh katonák fel­vigyázata alatt az azok mellé alkalmazott pász­torokkal legeltetve, egy alkalommal az orszá­gos határon innen bocsátották, s ezt az alkal­mat a pénzügyőrség igen ügyesen felhasznál­va, a juhnyájat körülfogta, a­mit látván a ro­mániai hős katonaság, a bocskort gyors moz­gásba hozta s meg sem állott az őrházig, így a juhok megint visszakerültek régebbi helyükre. Azt hírlik, hogy a pénzügyőrségre a romániai katonák ez alkalommal lövöldöztek volna. E hó 18-ika és 23-ika közti idő alatt a Nagy­­braczkuton levő szitakéreg-készitő embereket s az azt szállítókat is annyira üldözte a kato­naság, hogy kénytelenek voltük munkájukat el­hagyni s hazajőni. Ez természetesen mind a munkásoknak, mind pedig az erdő fáját haszon­bérbe bíróknak tetemes kárt okoz. Jelen alka­lommal a román katonaság az ország hatá­rán belül mintegy 10­0­­kilométer­rel teszi a s­z­o­l­gá­l­a­t­o­t ely­i k­ó­r­h­á­z­­tól a másikhoz. Ezen esetek a járási szol­­gabirói hivatalnak is tudomására lettek hozva, s a szolgabiró jelentéseket illetékes helyekre meg is tette, de még eddig semmi eredmény nincs. * Kolozsvári gazdasági egylet. Városunk gazdái vasárnap, f. hó 28-án dél­előtt gyűlést tartottak a városház nagytermé­ben, hol megalakították a kolozsvári gaz­dasági egyletet. Kolozsvár lakosságának két főelemét az iparosok és a gazdák teszik. Az iparosok már 25 év óta alakítottak egy központi egyletet, hol a különböző szakok tár­sulatai összefolynak s az általános érdekeket kultiválják. Csak a gazdák nem mozdultak mindezideig, mig a rég megpendített eszme , az egyesülés, immár itt is ténynyé vált. Üdvözöl­jük az uj egyletet s kívánjuk, hogy sikeres és áldásos működésével hódítsa meg mindazokat, kik eddig tartózkodó álláspontot foglaltak el. Hogy ne legyen oly gazda e városon, ki tagsá­gával az egyletnek szellemi és anyagi támoga­tást ne nyújtson. E tekintetben elég garantiát látunk a tisztikar­ és választmányban, mely a következőleg alakíttatott meg. Elnök Sig­ns­ond Dezső, I-ső alelnök Nagy Lajos, Il-ik alelnök Benigni Samu, titkár Kondász Ferencz, pénztárnok H­a­t­h­á­z­y Ferencz, ügyész K­o­l­e­s­z­á­r Sándor. Választmányi tagot össze­sen 24 et választottak, u. m.: Haller Károly, Gámán Zs., Gamauf Vilmos, Vöröss Sándor, Ja­kab L., Tamási János, Biró Mihály, Székely Lajos, Ifj. Lászlóczki Sámuel, Szabó József, Szabó István (hidelvei), Zágoni Szabó István, Bogdán István, Angyal Mózes, Vári Mózes, Szász András (hidelvei), Hatházi István, Tárkányi Gy., Magyari Géza, Tárkányi Ferencz, Farkas József, Bangur János, Hatházi József, Burg­­hárd Ágoston. * Uj postahivatal. Kisküküllőmegyei „Szépmező“ községben folyó évi július hó 1- jével új postahivatal lép életbe, mely összeköt­tetését a Bolkács és Balázsfalva közt naponta fentartandó kocsiküldöncz postajárat útján fog­ja nyerni. Kézbesítési kerületét Magyar-Bénye, Szépmező és Spin községek képezik. Ezen új postahivatal fel van hatalmazva levél- és kocsi­­posta-küldemények, továbbá 200 frtig terjedő postau­talványok, utánvételek és postai megbí­zások felvételével és kézbesítésével, illetőleg ki és befizetésével. Nagy-Szeben, 1885. junius 28- dikán. "A m. kir. postaigazgató: Bene. * Hirek a száazföldről. Szebenben rettentő nagy vihar volt szombaton, mely a patakokat és folyókat annyira megdagasztotta, hogy több helyen árvízveszélynek volt kitéve a lakosság. A brassói tornász­ egylet egy 12 tagú küldöttséget menesztett a fővárosba a je­lenleg folyó országos tornász ünnepélyre. — A n.­szeb­e­n­i hadapród iskolában szombaton kezdődtek meg az évi zárvizsgálatok dr. Schön­­feld hadtestparancsnok jelenlétében. * A gyulafej­érvári illetőségű egye ■ temi polgárok az „Erdélyrészi Közművelő-¦ dési Egylet javára július 4-én a „Nap-szálloda“® kerthelyiségében nyári tánczmulatságot rendez® nek. A rendezőbizottság következőleg alakul® meg: Arnstein Sándor, Baruch Ignácz, Baruc®1 Izidor, Hofbauer Richárd, Höhn Károly, Köntz®í Imre, Kőrösy János, Knorr Károly, Mendel M®’ nó, Mendel Bernát, Náthán Ignácz, Reiner ®*’ nos, Szentmiklósy József. — Belépti jegy személyenként 1 frt. Családjegy 3 személyi’® 2 frt. Több személyre 3 frt. Jegyek a meghil''mi előmutatása mellett válthatók az estély napiján d. e. 9—12-ig, d. u. 3—6 óráig a „Hungária­­szálloda“ 5. sz. szobájában, este a helyszik­én. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hírla­­pilag nyugtáztatnak.­­ Pályázat postamesteri állomásra a skolo­­zsi postahivatalnál (Kolozs megye) tiszti szerződés meg­­kötése és 100 frt készpénzbiztositék letétele­­ m­ellett. Évi járandóság 200 frt fizetés, 40 frt irodai és a ko­­lozskarai postahivatallal naponta fentartandó kocsi­­küldöncz-postajáratért 400 frt szállítási átalány mel­lett. Kérvények három hét alatt a nagyszebeni m. kir. postaigazgatósághoz intézendők. Nagyszeben, 1885. ju­nius hó 26-án. Am. kir. postaigazgató: Bene. * „Tempora mutantur . . .“ sóhajtja egyik bécsi lap, mert a bécsi kereskedők a magyar nyelvet roppant sürgősen kezdik ta­nulni. * Courbet temetési kisérete a ten­geren. A franczia földközi tengeri hajóraj Port-Saidban várja Courbet holttestét, hogy Toulonig kisérje. Marokkó képviselete tegnap­előtt Toulonból, hol nagy katonai tisztelgéssel fogadták, elindult Páris felé. * A cholerabeoltást a spanyol kor­mány megengedte. Ez az érdekes hír érkezik Madridból. A kormány által kiküldött szakér­­tő-bizottság ugyanis oda nyilatkozott, hogy a dr. Ferran-féle beoltás nem ártalmas az egész­ségre és ennélfogva a kormány azt már nem tiltja el. * A „morituri te salutant“ antik mondatát szépen fordította az újkor szellemé­re egyik nemes szivű fejedelmünk, Alfons spanyol király. Murciai utazásáról le kellett mondania, mert a kormány ez utazáshoz le­mondását kötötte, sőt az ellenzék vezérei is el­lene voltak. Murcia kormányzójához most a következő táviratot intézte: „Köszönöm a la­kosságnak lelkes föliratát, s szeretném tu­datni vele, hogy mily kínos reám nézve, hogy nem oszthatom vele azokat a borzasztó megpróbáltatá­sokat, melyek osztályrészekül ju­tottak“. * Az „Italia“ tragoediája. Távirati­lag jelentik, hogy a perui partok mellett az Italia olasz gőzös elsülyedt. A tudósítás részle­tei hajmeresztők. A hajón huszonöt gyermek volt, kik rémítő sikoltozást vittek véghez, mi­közben a sok nő haját tépve futkosott alá s fel a fedélzeten. A mentő­csolnakokat oly tö­megesen rohanták meg, hogy azok egymásután elsülyedtek. Csak a legénység hét matróza me­nekült meg, 73 ember a vízbe fúlt. * A szabadság hazájában. A fran­czia köztársaságban történik, nem Magyaror­szágon, a Tisza kormány despotiája alatt, hogy a kormány tényleg gyakorolja a cenzúrát. A franczia közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy az akadémiák rectorai (valamennyien tu­dományos tekintélyek) beszédeiket, melyeket a lyceumok és collegiumok díjainak kiosztásánál el fognak mondani, megelőzőleg neki bemutas­sák, hogy minden politikai vonat­kozás elkerültessék! Tessék, az egyet­len ideális kormány Európában hogy rendsza­bályozza a sajtót! * Elegáns rablóbanda A Rivicza vi­dékén,­ a Nizza és Genua közti útón egy csu­pa gavallérokból álló rablóbanda garázdálko­dik. A földi gyerekek az ittas hölgyeknek ad­dig teszik a szépet, mintegy szórakozásul, míg társaik kifosztogatják a gardes desdames-okat. Genuában külön kincstáruk van. A víg­legények vezérét, Alberto urat, a monteillesi rendőr­ségnek sikerült elcsípni, s hálából rögtön 10 aranynyal ajándékozta meg a rendőrbiztost. * A szerelmes Jacques, Dailey sváj­­czi községben özvegy Testus-Bovardné, szép, fiatal asszonykába szerelmes lett az inasa Jac­ques. A fiatal özvegy készült is férjhez menni, de természetesen nem Jaques-hoz. E miatt az őrülten szerelmes inas rálesett úrnőjére s mi­kor a ház terraszán keresztül ment, lelőtte. Azután magát lőtte agyon. * A berlini kőhordók. Ezek is in­kább sörhordók jelenleg, a­mennyiben a kő­hordás izzasztó munkáját a nyári verőfény és az amúgy melegében készített kőműves-sztrájk következtében abba­hagyták, s csinálván ma­guknak egy hosszú napokból álló önkénytes ünnepet, egyedül az arany szabadságnak, s a rualátalének örvendenek. Aztán majd mikor a sör kifogyott belőlük, ismét csak szelíd kőhor­dók lesznek ők. * Tarascon, mit Daudet olyan kitűnően fes­tett „Tartarin de Tarascon“-jában, az a francziák­­nak, a mi Rátét Magyarországnak, s Torda az er­délyieknek. Tarasconban a következő épületes dolog történt: A tanács 400 fok segélyt szít-i­vazott meg a tarasconi színház világi­­­tására. Igen, de Tarasconban nincsen színházi Azért a tarasconi tanács bölcsen okoskodott! mondván: Ha akad majd egy nábob, a­ki Ta­­rasconnak színházat épít, ne mondhassa majd, hogy a város semmiben sem járul a színház* pénztári költségeihez! — Már most csak a ná­­bob hiányzik. A hivatalos lapból. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m­­­­kir. miniszter, Ki­spál Sáin­dor, Nagy- és Kisku­­­­küllőmegyék közgazdasági előadójának lemondása folyt­­ tán, Nagyküküllőmegye közgazdasági előadójává , On­ten­ay Károlyt, Kisküküllő megye közgazdasági elő­­­adójává pedig Dániel Eleket nevezte ki. A székelyudvarhelyi kir. törvényszék elnöke Pap János beszterczei kir. törvényszéki díjtalan joggyakornokot a székelyudvarhelyi kir. törvényszék­­i­­hez díjas joggyakornokká nevezte ki.

Next