Magyar Polgár, 1898. október-december (21. évfolyam, 155-230. szám)
1898-10-01 / 155. szám
1898. okt. 1. MAGYAR POLGÁR 3 — Polónyi képviselő úr a kormánynak vehette szemére, hogy a Ház nem végez érdemleges munkát. Gondoljon csak vissza Polónyi képviselő úr a közelmúltra, ezután adjon számot őszintén: mi voltunk-e azok, akik a parlamentet az érdemleges munkában megakadályoztuk, munkarendjét lehetetlenné tettük. Hogy többet ne említsek, mi voltunk-e azok, akik a Margithíd kiépítését, amelyre a mostani alacsony vízállás kiválóan kedvező lett volna, a javaslat tárgyalhatásának elodázásával megakadályoztuk ? Ha szemrehányás érhet ezekért valakit, vájjon mi voltunk azok ? A taps, az éljenzés megújult tartósan, mintha véget se akarna érni. Hullámai elborították a Házat és valósággal elnyelték a Horánszky kurta beszédét, aki nemes áldozatkészséggel igyekezett írt szerezni a vezére súlyos sebeire. Az akció intonálása kegyetlenül beleveszett ebbe a felzugó diadalmi tetszésbe. A vezérkar elnémult és csöndben vonultak ki a szövetkezett hadak. Ez a hadjárat részükről bizony egy hatalmas csatavesztéssel kezdődött. Sebaj ! Lesz még ilyen több is! Déli harangszóra már az ellenzéki akcziónak is beharangoztak.* Bánffy Dezső dr. miniszterelnök Apponyinak adott nagyhatású válasza szó szerint így hangzik: T. képviselőház! Szükségesnek tartom néhány szóval reflektálni azokra, amiket Apponyi Albert gr. t. képviselőtársam a kvótát illetőleg mondott. A két kormány a törvényjavaslatot egyetértőleg állapította meg és egyértelmű törvényjavaslatot terjesztett a két Ház elé; az indokolás sem az osztrák kormány részéről a magyar kormánynyal, sem a magyar kormány részéről az osztrák kormánynyal szemben külön bírálat tárgyát nem képezte. Én azt nem ismertem, a gyakorlatnak megfelelőleg nem is volt szükséges ismernem, olvastam a lapokban annak tartalmáról , azonban ki kell, hogy jelentsem, hogy a magyar kormány és az osztrák kormány között a kvótára nézve semmiféle megállapodás fenn nem áll. (Helyeslés.) A magyar kormány ma is azon az állásponton van, hogy ebben a kérdésben a kvótabizottságok hivatottak eljárni. (Helyeslés. Úgy van jobbfelől.) Éppen arra törekedtem és remélem, eredménynyel, hogy a kvótabizottságok legközelebbről tárgyaljanak és ebben a kérdésben a megoldás a bizottságok útján kerestessék. Kerestessék úgy, ahogy a bizottságok azt jónak látják, ahogy a magyar bizottság már kijelentette: a számszerű adatok szigorú figyelembe vétele alapján. Ha az osztrák kormány előterjesztése indokolásában reményét köti ahhoz, vagy követelését, ha úgy tetszik, hogy a kvóta fölemeltessék, ez az ő egyéni nézete vagy óhaja is lehet, de e tekintetben semmi néven nevezendő megállapodás az osztrák kormány és a magyar kormány közt , fenn nem áll. (Élénk helyeslés jobbfelől. Ilyen körülmények közt nem látom fenforogni azt az újabb sérelmet és újabb indokot, amiért ebben a Házban tárgyalni ne lehetne. A kiegyezési javaslatok a Ház előtt feküsznek, e javaslatokkal, remélem, már e hét folyamán vagy a jövő hét folyamán az illetékes bizottságok foglalkozni fognak , különösen a pénzügyi bizottságban e tekintetben ha nem is mondhatom, hogy határozat, de megbeszélés történt arra nézve, hogy midőn a bizottság a költségvetés tárgyalását bevégzi, ami, reményem, e héten vagy a jövő hét elején megtörténik, azonnal hozzákezd a hozzá utasított kiegyezési javaslatok tárgyalásához. Hát, t. Ház, ezek a javaslatok a bizottság előtt feküsznek. Hogyan méltóztatnak képzelni, hogy a Ház már azokkal foglalkozzék, midőn azok még bizottsági tárgyalást kívánnak. (Úgy van jobbfelől.) Ily körülmények közt egyáltalában nem ismerem el, hogy jogosan méltóztatnak a kormányt támadni, legkevésbé azzal támadni, hogy nem foglalkoztatja három hét óta a Házat. Hiszen nem én gátoltam, hogy egyes javaslatokat a Házban ne tárgyaljanak, hanem a képviselő urak. (Zaj a szélsőbaloldalon. ) Mi ebbe belenyugodtunk, mert nem tartjuk nagy veszedelemnek, hogy ha azok a javaslatok, amelyek már tárgyalásra készek, rövidebb vagy hosszabb időre elhalasztatnak, bárha nem tudom, hogy nem lett volna-e czélszerű és jó, például a Margit-hídról szóló javaslatot letárgyalni, mert a mai kedvező kis vízállásra való tekintettel, az őszszel az építkezést megkezdhették volna. Vannak még más ilyen természetű tárgyak is, t. Ház. De ha méltóztattak abban a nézetben lenni, hogy azokkal ne foglalkozzunk, én nem erőltetem a dolgot. (Úgy van jobbfelől.) Méltóztassanak ebben a maguk álláspontjának az érvényesülését látni, de ha ezt méltóztatnak látni, akkor ne méltóztassanak ezért a kormányt felelőssé tenni. (Élénk helyeslés, ügy van jobbfelől.) _______ A költségvetés. — Az igazságügyi és a honvédelmi tárczák. — Budapest, szept. 30. A képviselőház pénzügyi bizottsága mai ülésében letárgyalta és megszavazta az igazságügyi és a honvédelmi tárczák költségvetését. Az igazságügyi tárczánál Erdély Sándor miniszter — több felszólalásra válaszolva — a következő kijelentéseket tette : Az általános polgári törvénykönyv megalkotása az ország jogi egysége szempontjából föltétlenül szükséges. A minisztérium kebelében megalkotott kodifikáló bizottság az 1896-dik év vége óta csaknem folytonosan munkálkodik ez irányban, s szóló reméli, hogy a jövő év első felében az egész polgári törvénykönyv tervezete a jelen országgyűlés végén törvényhozási elintézés alá kerülhet. A kereskedelmi törvény revízióját szóló is szükségesnek véli, de nem véli ezt czélszerűnek addig, amíg az általános polgári törvénykönyv nincs megalkotva. A büntető törvény hiányainak pótlása szempontjából a revizionális javaslat tervezete elkészült s reméli szóló, hogy ezzel már a jövő év elején foglalkozhatni fog a törvényhozás. Nem kevésbé szükséges az általános polgári perrendtartás revíziója, amelynek tervezete szintén készen van s a beérkezett szakvélemények most vannak feldolgozás alatt. A bánya-törvényjavaslat előmunkálatai a pénzügyminiszterrel egyetértőleg meg vannak téve s reméli, hogy az anyagi bányajog tervezete nem hosszú idő alatt be lesz nyújtható. Az általános perrend külön fejezete szabályozni fogja a bányaperrendtartást is. Ami a telekkönyveket illeti, nem tagadja szóló, hogy az ország nagy részében nincsenek rendben, amihez a teleknek a telekkönyvi dolgokban való nagy indolencziája is járul. A betétek szerkesztése lassan ugyan, de halad, sőt az utóbbi időkben valamivel gyorsabban történnek e téren a munkálatok. A kiigazítási eljárást is újabban nagyobb mérvben kezdik igénybe venni s az örökösödési eljárás megfelelő rendelkezései is hathatós tényezői a telekkönyvek rendbehozásának. A telekkönyvi rendszert egyébként mindaddig nem változtathatjuk meg, amíg az általános polgári törvénykönyv keretében a bizottság meg nem lesz alkotva. A bijnokok helyzetét a múlt évben megalkotott törvény nagy mértékben javította s az új fizetési törvény a kezelő személyzetet is részesítette illetményeik némi javításában. Egyelőre e téren nem mehet tovább. Az ügyvédi és bírói kvalifikáczió egyenlővé tétele a megoldás stádiumában van. Szóló nem idegenkedik a törvények népszerű ismertetésére vonatkozólag fölvetett eszmétől s foglalkozni fog a megváltoztatásával. A helyi előléptetés kizárólag személyi tulajdonságokhoz van kötve, s az, hogy helyhez köttessék, nem egészen felelne meg a törvény megalkotásánál szem előtt tartott czélnak. Az állásokat szóló a lehető leggyorsabban igyekszik betöltetni s e tekintetben valóban nem tehető neki szemrehányás. Ami pedig a perek késedelmes lefolyását illeti, a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy Magyarországon az összes perek nem tartanak tovább hat hónapnál s a perek gyors elintézése tekintetében egyetlen egy európai államnál sem állunk hátrább. A közjegyzőkre nézve arra törekszik, hogy legalább is minden járásbíróságnál közjegyzőség állíttassák fel, s hogy jobb jövedelmű közjegyzőségek megüresedés esetén oly közjegyzők áthelyezésével töltessenek be, akiknek kisebb a jövedelmük. A rabmunkára nézve megjegyzi, hogy túlzottak a hangoztatott panaszok , mindössze 200.000 írtra megy a rabmunka összes értéke s ebből is 45°/9 a megkötött szerződések értelmében külföldre megy s csakis 36°/0 az, ami az ország iparosainak konkurrencziát csinálhat. Szóló foglalkozik egyébként azzal, hogy a nem romlott letartóztatottak a nép hajlamának megfelelően, mezei munkával foglalkoztassanak, amire nézve különösen alkalmasnak mutatkozik a szellemivelés és mukenead. E tokínfpban a rendszer teljes kidolgozása tárgyalás alatt áll. * A honvédelmi tárcza költségvetésénél Komjáthy utal arra, hogy a párt, melyhez tartozik, minden lehetőséget kész megadni a honvédség fejlesztésére, azonban mindaddig, amíg a honvédség jelen alakjában műszaki csapatokkal s tüzérséggel nem lesz ellátva, nem számíthat különösebb támogatásokra. Kéri a minisztert, nyilatkozzék egyszer már határozottan arra nézve, mikor számíthatunk a katonai büntető törvénykönyv beterjesztésére. A fegyelmi büntetésekből a kikötés és gúzsbakötés barbár, embertelen büntetésnemeit feltétlenül mellőzendőknek tartja. Se az igazsággal, se pénzügyi helyzetünkkel nem tartja továbbá összeegyeztethetőnek a katonaságnál gyakran előforduló nyugdíjaztatásra kényszerítést. Fejérváry báró miniszter a honvédség tüzérséggel és műszaki csapatokkal való ellátása kérdésében már ismételve nyilatkozott a Házban s e nyilatkozatait fölöslegesnek tartja ismételni. A katonai büntető perrendtartásra vonatkozólag megjegyzi, hogy most már a 17-ik tervezet dolgoztatott ki; a jelenlegi állapotok változtatásának szükségét minden illetékes tényező átlátja, de a megoldás oly nehézségekkel jár, hogy még egy ideig türelmet kell kérnie. A kikötés és gúzsbakötés alkalmaztatik ugyan itt-ott, de csakis oly esetekben, amidőn az erkölcsiség teljes hiánya mutatkozik. Ami a nyugdíjazásokat illeti, megengedi szóló, hogy vannak oly egyének, akik bizonyos rendfokozatig testileg és szellemileg teljesen alkalmasak a szolgálatra, de azontúl már nem mutatkoznak alkalmasaknak. Hogy ily esetekben felszólíttatnak a nyugdíjazás önkéntes kérésére, ez így van minden hadseregben és másként alig is lehet.