Magyar Polgár, 1900. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1900-10-01 / 224. szám
r gyalások a monarchia két államainak kormányai között, hír szerint, még az ősz folyamán meg fognak indulni. Legalább egy kérdésben előreláthatólag mihamar létrejö a kormányok közt a megeegyezés: abban a fontos közigazgatási kérdésben, hogy jövőre ne tartsák fönn eddigi alakjában az olasz borbehozatalnak kedvezményes elvámolásban való reszeltetését. Az olasz bor kedvezménye ellen, mely a hazai bortermelésnek mérhetlen kárára volt, mint tudva van, az országnak majdnem valamennyi törvényhatósága peticzióval élt s Ausztriában is sűrű reklamácziók tárgya az a káros verseny, melylyel a vámterületre beözönlő olasz bor különösen a dél-ausztriai tartományok termelését sújtja. Nem nehéz ily körülmények közt megjósolni, hogy az új olasz kereskdelmi szerződésből okvetlenül ki fog maradni az olasz borbehozatalnak az eddigi vámkedvezményezésben való részeltetése. A tűzrendészeti törvényjavaslat. Az országos tűzrendészeti vizsgálóbizottság Óváry Ferencz orsz képviselő elnöklete alatt ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy a tűzrendészeti törvény érdekében a tapasztaltak alapján emlékiratot terjeszt a belügyminiszter elé s egyúttal, hogy megkönnyítse a kormány munkáját, elkészíti a tűzrendészeti törvényjavaslatot. A sokat és régóta vajúdó ügy a bizottság buzgalmából így végre is dűlőre kerül. Chorin Ferencz beszéde. Szatmár, szept. 28. Szatmár város orsz. képviselője, Chorin Ferencz tiszteletére a választók ma fényes bankettet rendeztek. A lakoma folyamán Chorin nagyhatású pohárköszöntőt mondott, amely így hangzik: A szabadelvű párt mai helyzetéről akarok néhány szót szólani, váljon jelen összetételében képes-e azon feladatot teljesíteni mely reá történeti hivatásként várakozik : fentartani a magyar állam önállóságát és függetlenségét, úgy, mint azt a 48-iki és57-iki törvények biztosítják, másrészről szabadelvű intézmények alapján kiépíteni az egységes magyar nemzeti államot azon szellemben, melyben meg lettek alkotva a 48-iki törvények, a politikai jogok fejlesztése és a teljes jogegyenlőség alapja. Meggyőződésem szerint a szabadelvű párt a fuzia után és a Széll-kormány vezetése alatt ezen kettős feladata teljesen rátermett és semmi jelenség nem merül fel, amely okul szolgálhatna azon feltevésre, hogy a párt mai összeállílásában akár közjogi, akár belgyi kérdésekben az ország ügyeinek előmozdításában a jövőben kevésbbé lesz alkalmas, mint arra a múltban bármikor volt. Kettős feladatról beszéltem, mely a szabadelvű pártra várakozik, közjogunk épségben tartása és a belreformok fejlesztése terén. Ami az első feladatot illeti, talán még rosszakarat sem vonhatja kétségbe, hogy Szeli miniszterelnöksége alatt az alkotmányjogi kérdések kezelése még a legszigorúbb követelményeknek is megfelel, hogy a múlt kormány által e téren elkövetett hibák orvosolva lettek és el lettek hárítva azon veszélyek, melyek a közelmúltban alkotmányunk épségét fenyegették volt. (ügy van !) Áttérve a szabadelvű párt azon másik feladatára, mely abból áll, hogy állami intézményeink szabadelvű irányban fejlesztessenek, sem a törvényhozás, sem a kormányzat terén nem merült föl semmi jelenség, miből következtetni lehetne, hogy ma kevésbé vagyunk szabadelvűek, mint a fúzió előtt, úgy, hogy a párt kebelében léteznének törekvések, melyeknek czélja volna ellentállást kifejteni a törvényhozás vagy a kormány szabadelvű törekvésével szemben Midőn állami intézményeink szabadelvű irányban való fejlesztéséről beszélünk, nem lesz fölösleges tisztába jönni azzal, mit értünk tulajdonképpen szabadelvűség alatt. Nem akarok semmiféle fejtegetésekbe bocsátkozni, mert tudom, hogy e téren eltérők a nézetek, de abban megállapodhatunk, hogy a politikai jogok kiterjesztése, a meglevő jogoknak intézményekkel való biztosítása kell, hogy benfoglaltassék minden szabadelvű párt programmjában, ha feladatát, hivatását lelkiismeretesen és komolyan veszi A szabadelvű politika tehát kizár minden visszalépést ez irányban és megköveteli, hogy az alkotmányos jogok korlátai időről-időre kitágíttassanak és hogy a polgároknak biztosított politikai jogok háborítatlan gyakorlása a végrehajtó hatalommal szemben intézményes biztosításban részesüljön, ehhez hozzáadjuk a végrehajtó hatalomnak pártatlan kezelését a kormányzat részéről a törvények alapján és lojális végrehajtását, akkor körülbelül kimerítettük, amit a szabadelvű politikától jogosan követelni lehet. Ha e szempontból lárjuk, hogy mit tett a szabadelvű párt és kormány a fúzió óta, bátran állíthatjuk, hogy a kormány kezdeményezésére alkotott törvények teljesen megtelnek a szabadelvűség minden követemésének és hogy a közkormányzat mindig oly irányban gyakoroltató, amely a polgárok egyéb és politikai jogai védelmét, de soha azok erőszakos elnyomását nem tűzi ki czélul. A választási törvény szabadelvű irányban lett módosítva, homályos és hézagos intézkedései, amelyek a jogfosztásnak képeztek alapját, ki lettek küszöbölve. A választási jognak az adó megfizetéséhez kötött feltétele el lett ejtve, miáltal a választók száma több százezerrel szaporodott, végül a választási jog szabad gyakorlása az intézmények sorozatával lett biztosítva és a választások tisztasága a legfőbb szólőszék alá helyezve Midőn ily tényekkel állunk szemben, mégis sajátságosnak tartom, hogy a szabadelvűség veszélyeztetését azok részéről halljuk hangoztatni, akik a közelmúltban részint közvetlen tényezői, részint buzgó támogatói voltak azon támadásoknak, amelyek a fúzió létesülése előtt tön állott kormány részéről a szabadelvűig legelemibb fogalma ellen intéztettek Hol voltak azon férfiak akkor, midőn a 48 diki törvényekben lefektetett sajtószabadság megszorítása lett megkísérelve, amely kísérlet részint az igazságügyi bizottság, részint a képviselőház magatartásán részben hajótörést szenvedett. Miért n°m féltették a szabadelvűséget akkor, midőn az állam rendőri hatalma túllépte hatáskörét, mélyen belenyúlt a polgárok politikai, sőt egyéb jogaiba, sőt még a képviselők mentelmi jogának megsértésétől sem tartózkodott. Mint a szabadelvüség régi, de igénytelen közkatonája a múltban ellentállottam ezen kisébeteknek és bizonyára nem foglalnék helyet a kormány támogatói között, ha azon ügyet veszélyeztetve látnám, melyet egész életemen át szolgáltam. Ne teltsék tehát, kérem, uraim, a szabadelvüség ügyét és jövőjét a mai kormánytól, mdy míg a jog és igazság elveit követi, soha az igazi szabadelvüség mód összeütközésbe nem jöhet, mert a jog és az igazság két oly iker testvér, melyek egymástól el nem választhatók Szólni akarok még egynéhány szót az ország közgazdasági helyzetéről. Súlyos közgazdasági válság nehezedik az országra, mely a termelés minden ágát és tényezőit gyökében támadja meg. A főváros és a vidék egyaránt szenvednek alatta Ezzel szemben a kormányra nehezedik az a feladat, kijelölni az utakat és eszközöket, melyek a nemzetet a válságból kivezethetik Régi meggyőződésem, hogy mi nagyon széles keretre fektettük állami háztartásunkat, míg gazdasági termelésünk nagyon is keskeny alapon mozog. E kettő között meg kell teremteni az összhangot. Miután pedig az állami önállóságból folyó terhek nem apaszthatók a nemzeti produkció erőinek új forrását kell feltárnunk. E czél elérésére egyedüli eszközül a magyar ipar fejlesztése kínálkozik. Érzi ezt a kormány , midőn e téren kezdeményezőleg és buzdítólag lépett fel. Sajnos, hogy az eddig elért eredmény csekély és a már létező ipar hanyatlása által nagyon is ellensúlyoztatik A vámközösség lejártáig fenmaradó időt föl kell arra használnunk, hogy határozott közgazdasági programmat fölállítva, gondosan vizsgáljuk, váljon annak czéljai az Ausztriával való váróközösségben megvalósíthatók-e vagy nem és ha arról győződünk meg, hogy a gazdasági közösség megakadályozza a nemzet jóllétének fejlődését és okozója annak az évekig tartó sorvadásnak, mely a nemzeti termelés minden ágazatában sajnosan észlelhető, akkor habozás nélkül át kell térnünk az önálló vámterület létesítésére, minden tekintet nélkül azon nehézségekre, melyek a megvalósításnak útjában állanak. A beszédet többször zajos helyeslés és éljenzés szakította félbe, annak befejeztével pedig percekig tartó tetszésnyilatkozatok hangzottak fel. Ezután Kelemen ügyvéd szólott, kinek Chorin iránt kifejezett bizalma után Hermann Mihály polgármester Chorinnak Szatmár városa érdekében kifejtett buzgóságát és érdemeit emelte ki. MAGYAR POLGÁR 1900 október 1 A járadék-birtokrendszer. — Dr. Fellner Frigyes könyvéről — Kolozsvár, okt. 1. Hogy a magyar közszellem kezd a helyes mederbe terelődni, hogy az érdeklődést már nem csupán a közjogi, hanem még nagyobb mértékben a közgazdasági kérdések kezdik lefoglalni, annak újabb tanúbizonysága az az érdeklődés, melylyel a napisajtó is a Fellner Frigyesnek a jaradik birtokokról szóló most megjelent dolgozatát kiséri. Kettősen aktuális ennek a dolgozatnak témája most. Október 8-án Kassán a gazdák kongresszust tartanak, melyen a középbirtokos osztály bajait meg fogják hányni-vetni s a képviselőház őszi ülésszakának egyik legfontosabb és legérdekesebb napirendje lesz a telepítési akció , ezzel kapcsolatosan a járadék birtokok ügye. És úgy lehet, a Fellner rendkívül becses tanulmánya útjelző lesz a kassai gazdáknak s a törvényhozásnak is. Fellner munkája három részből áll. Az első részben a járadékbérsok és az ennek elejét képező járadékelvet ismertek olyan világosan, ami lehetővé teszi a dolognak a könnyű megértését, ami pedig a járadékelv tudományos megalapítójának, Robbertusnak munkáiban nincs olyan érthetően meghatározva. Ez mindenki által rögtön megérthetővé teszi a járadékelv gyakorlati formájának, a járadékbirtoknak mivoltát is A járadékbirtokok — úgymond — olyan mezőgazdasági fekvőségek, melyeknek megszerzése nem a fekvőség tőkeértékének fizetése, vagy tőkeadósság kötése fejében megy végbe, hanem meghatározott évi (pénz , vagy pénzben kifejezett gabona) járadék szolgáltatása ellenében történik. A járadékbirtok által elérhető az egész telepítési akció czélja: egyrészt a közép- és nagybokos osztályon segít az által, hogy megkönynyíti birtoka, vagy birtoka egy részének eadasat, megfelelő üzemléke beszerzése, hiányzó munkaerő telepitése, okszerűbb gazdálkodó- keresztülvitele, vagy adósságok fizetése czéljából ; másrészt pedig a mi földekes »kis emberünket«, a kinek földvásárláshoz tőkéje nincs, földhöz juttathatja azáltal, hogy a válarottőldért nem tökét, hanem csak járadékot kell fizetnie, s a fizetés elmulasztása esetén nem az egész töke, hanem csak az évi járadék válik esedékessé Hogy a járadék birtokrendszert hogyan alkalmazták külföldön s különösen Poroszországban és ezenkívül Angliában és Ausztriában, azt Fellner könyvének második részében mondja el. Nemcsak ismerteli a porosz járadékbirtok, járadékbank és - törzsörökösödési törvényeket, de az egész idevágó irodalmit, a törvények, törvényhozási tárgyalását, kongresszusok tanácskozását áttanulmányozta, hogy világosan elénk állíthassa a járadékbirtokok szervezetét és hogy ennek a résznek utolsó fejezetében, ennek az óriási értékes vagyonnak teljes birtokában, ritka közgazdasági tudásról és értékről tanúskodván, előnyeire és eredmnyeire rámutathasson a járadékbirtokrendszer alkalmazásának. És még értékesebb és még nagyobb tudást és ítélőképességet igénylő munka az, melyben rámutat a porosz rendszer hibáira és gyakorlati tanácsokat ad annak javítására. És mikor tisztában vagyunk a járadékbirtok elvével és elméletével, mikor annak külső idén való alkalmazását leírta, akkor a harmadik részben áttér tulajdonképeni czéljára, annak kifejtésére, hogy hogyan lehetne és miként kellene — mert, nézete szerint, kellene és lehetne is — a járadékbirtokrendszert hazánkban is behozni a földhitel és a földbirtokpolitika érdekében.