Madarász Elemér (szerk.): Magyar politikai és közigazgatási compass (Budapest, 1940)

II. Felvidék és Kárpátalja - Húsz év története életrajzokban - K

Koncz Gyula 518 Kontrás Endre gázi érdemkeresztnek és a h. eé.-nek. Felesége, sz. Soltész Vilma, m. kir. áll. óvónő, a h. eé. tulaj­donosa. A beregmegyei Volócz községben taní­tott s a magyarosí­tás terén eredményes munkát végzett. 1919- ben állásából őt is el­bocsátották. A cseh megszállás alatt egy nagymultú ma­gyar egyesületnek, a »Munkácsi Se­­gélyző Nőegylet«-nek jegyzője és ügy­vezetője volt s mint ilyen buzgó tevékenységet fejtett ki minden tár­sadalmi és kultúrmozgalomban. Koncz Gyula, oki. mér­nök, Nagykapos. Szü­letett 1891-ben Piskol­­ton (Bihar m.). A bu­dapesti műegyetemen nyerte el oklevelét 1920-ban. Működését mint magánmérnök 1922-ben kezdte meg, tervezéssel, földméréssel s építkezéssel foglalkozik. Tagja az Egyesült Magyar Pártnak. A párt minden megmozdulá­sában részt vett, különösen a válságos 1938. évben élénk propagandát fej­tett ki, amit a csehek azzal toroltak meg, hogy letartóztatták és csak a köz­kegyelem kihirdetése után bocsátot­ták szabadon. A világháború alkalmá­val 1915-től teljesített katonai szolgá­latot. Mint kárp. őrmester szerelt le. Konkoly Gyula, gaz­dálkodó, Pozba. 1885- ben született Pozbán. Iskolái elvégzése után szülei gazdaságában dolgozott, majd szü­lei halála után átvette a gazdaságot, melyet jelenleg is vezet. Községi bíró volt, a Magyar Pártnak megalakulásától tagja és lelkes harcosa. Megalakította a pozbai délnyugat­­szlovenszkói Gazdasági Egyesületet. Több magyar vonatkozású egyesület­nek tagja és áldozatkész támogatója. A cseh uralom alatt családjával együtt jó magyar volt s minden üldöztetés dacára kitartott magyarsága mellett. A háború kitörésétől 30 hónapon ke­resztül szerb, orosz és olasz harctere­ken küzdött, tizedesi rangban szerelt le. Kouth István dr., kör­orvos, Csallóköz-Ara­­nyos. Született 1897- ben Baracskán. Kö­zépiskoláit Pápán vé­gezte. Egyetemi ta­nulmányait a prágai német egyetemen foly­tatta és oklevelét is ugyanott nyerte el. Orvosi működését Komáromban kezdte meg, majd Rimaszombaton folytatta és 1937 óta Csallóköz-Aranyosban működik. Tagja az Egyesült Magyar Pártnak, a Ko­máromi Dalegyletnek, a Tűzoltóegye­sületnek és a MAC-nak. A világháború­ban 1915-ben vonult be katonai szolgá­latra és az orosz és olasz hadszíntere­ken küzdött. Háromszor sebesült. Konk­os Endre, áll. gimn. igazg., Bereg­szász. Szül. Szatmár­németiben 1893-ban. Tanulmányait a ko­lozsvári és a szegedi egyetemen végezte. A világháborúban az 5. gye.-hez vonult be, majd a 82. gye.-hez helyezték át, melynek kötelékében az orosz fron­ton küzdött, midőn 1915 szept. 6-án láblövéssel megsebesült. F­elépülése után ismét az orosz frontra került, ahol 1916 jún. 6-án fogságba esett, honnan 1920 augusztusban került haza. Mint tart. hadnagy szerelt le és a kisezüst

Next