T. Boros László (szerk.): Magyar politikai lexikon - magyar politikusok 1914-1929 (Budapest, 1930)

J

Jakabffy Klemér 191 Jalsoviczky Sándor id. lett. A háború alatt főként a hadbavonul­­tak családjainak segélyezésével, a hadi­rokkantak, a hadiözvegyek és hadiárvák nyugdíjügyeivel foglalkozott. Mint a költségvetési osztály vezetője, az utolsó években ő végezte a költségvetések ösz­­szeállításának felelősségteljes munkáját. A pénzügyminisztérium képviselőjeként helyet foglal az államvasutak igazgató­ságában, az állami vas-, acél- és gép­gyárak, valamint a csepeli kikötő fel­ügyelő-bizottságában. Munkássága elis­meréséül több kitüntetésben részesült s a háború alatt megkapta a Ferenc Jó­­zsef-rend hadiékitményes lovagkereszt­jét is. Tagja az országos közlekedési bizottságnak, az országos idegenfor­galmi tanácsnak és az állandó dohány­termelési szaktanácsnak. Jakabffy Elemér, volt országgyűlési képviselő. 1881 máj. 17-én született Lu­goson. Főgimnáziumi tanulmányait szülővárosában, az egyetemet Buda­pesten végezte, ahol jog- és államtudo­mányi doktorrá avatták, majd 1907-ben ügyvédi vizsgát tett és Lugoson ügyvédi irodát nyitott. A koalíció idejében a megyei ellenzék egyik vezetője volt. 1910-ben a németbogsáni kerület nem­zeti munkapárti programmal ország­gyűlési képviselővé választotta s e man­dátumát az összeomlásig megtartotta A képviselőházban számos törvény­­javaslat előadójaként szerepelt. A dele­gáció tagja volt. A románok bevonulása óta állandóan otthon tartózkodik. 1922- ben létesítette Sulyok Istvánnal együtt Magyar Kisebbség című kéthetenként megjelenő folyóiratát, mely elsősorban az erdélyi magyar kisebbség életnyil­­vánulásainak hű tükre. A folyóirat melléklapja, melynek „Glasul Minori­­tatilor“ a címe, román, német és fran­cia nyelven írott cikkeiben a kisebbségi törekvéseket mutatja be. 1924-ben „Er­dély statisztikája“ cím alatt jelent meg egy nagyobb műve, amelyért had­bíróság elé is állították. Mint kiküldött, ismételten szerepelt a genfi kisebbségi kongresszusokon. Jakabffy Imre, volt országgyűlési kép­viselő. 1850-ben született Budapesten. Középiskoláit Budapesten és Esztergom­ban, jogi tanulmányait Pozsonyban vé­gezte, ahol a bírói és államelméleti vizs­gát letette. Tanulmányai befejeztével ha­zakerült Krassószörény vármegyébe s 1872-ben tiszteletbeli vármegyei aljegy­ző, az 1883-iki tisztujításkor alispán, 1887-ben ugyan a vármegye főispánja és a volt 13. és 14. határőrezredekből ala­kított vagyonközösségek kormánybiztosa, 1898-ban pedig a belügyminisztérium ál­lamtitkára lett. 1900-ban ez állás alól saját kérelmére felmentették és nyugdíj­ba vonult. 1886-ban a királyi tanácsosi címet kapta, 1889-ben a Magyarország és Románia közti határvonal megállapí­tása alkalmából legfelsőbb elismerésben részesült. 1896-ban a Szent István-rend kiskeresztjét kapta. 1898-ban a szász­­hermányi kerület képviselője lett, azután pedig kétizben a karánsebesi választó­­kerületet képviselte szabadelvűpárti pro­grammal. 1903 novemberétől 1904 de­cemberéig a Ház alelnöke volt. A Khuen- Héderváry-kabinetben 1910-ben belügyi államtitkárrá nevezték ki. Ugyanez év­ben a titkos tanácsosi címmel tüntette ki a király. Az 1910-i választásoknál Bu­dapest székesfőváros VIII. kerülete küldte fel az országgyűlésbe nagy több­séggel, Nagy Dezsővel, a kerület volt Justh-párti képviselőjével szemben. Jákói Géza, volt országgyűlési kép­viselő. 1857. aug. 7-én született a veszp­­rémmegyei Magyarbarnagon. Középisko­lai tanulmányait a pápai ref. főiskolán végezte el, majd a Selmecbányai erdő­mérnöki főiskolára ment. 1884-ben Veszprémmegye választotta meg erdő­­gondnokává. Ötödfélesztendei működése alatt a bakonyi községi és közbirtokos­­sági elhanyagolt erdőket rendezte s az egész bakonyi erdőgazdaságnak valóság­gal életet adott. Eszterházy Móric gróf főispán meghívására 1888-ban elfogadta a pápas ugodi hitbizományi uradalom erdőmesteri állását s az uradalomnak 1903 óta jószágigazgatója volt. A vár­megyei­ életben és társadalmi téren is nagy tevékenységet fejtett ki. 1906-ban a Ferenc József-rend lovagjává nevezte ki a király. Az 1910-iki általános válasz­tásokkor a nemzeti munkapárt Pro­gramm­ja alapján elnyerte az ugodi ke­rület mandátumát. Jalsoviczky Sándor id. (felsorai), fel­sőházi tag. 1857-ben született Nagykőrö­sön. A budapesti és heidelbergi egyetem

Next