T. Boros László (szerk.): Magyar politikai lexikon - magyar politikusok 1914-1929 (Budapest, 1930)
K
Kakujay Károly 208 Kállay Tamás dr. számos röpirata jelent meg álnév alatt. A darabont-korszakban élénk részt vett a nemzeti ellenállásban. A törvényhozásnak elsőizben tagja. A gönci kerület választotta meg egységespárti programmal. Kakujay Károly, országgyűlési pótképviselő. 1863 jan. 8-án született Nagykikindán. Mérnöki oklevelet szerezve állami szolgálatba állott s előbb az államvasutak miskolci műhelyében dolgozott, majd különböző posta- és távirda-igazgatóságoknál működött, mint főmérnök. 1896-ban a pozsonyi elektromos vasút igazgatója lett, 1903-ban a budapest— budafoki helyiérdekű vasúthoz hívták meg. 1914 óta magánmérnöki működést fejt ki. A fővárosi politikában 1920 óta visz szerepet, mint a demokrata párt egyik vezető tagja. 1928 óta a Beszkárt egyik igazgatója. Nagy irodalmi munkásságot fejtett ki, több önálló műve jelent meg. 1926-ban a pesti északi kerület a demokrata párt listáján pótképviselővé választotta. Kállay Albert (nagykállói), volt főrendiházi tag. 1843-ban született Kállósemjénben. A belügyminisztériumban volt titkár s e minőségében Tisza Lajos mellé került Szegedre, midőn a város újjáépítését tervbe vették. Később Szeged és Hódmezővásárhely városok főispánjává nevezték ki és nemsokára a főrendiházba hivatott meg. 1896-tól 1905-ig kizárólag Szeged város főispánja volt. Nyugalomba vonulásakor valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot kapott. Meghalt 1922. júl. 31-én. Kállay András (nagykállói), volt nemzetgyűlési képviselő. 1875. jan. 7-én született a szabolcsmegyei Nagykalász községben. Középiskolái elvégzése után a budapesti egyetemen jogot hallgatott, majd nagykalászi birtokára vonult gazdálkodni. A vármegye életében mindig nagy szerepet játszott. Az első nemzetgyűlésen a kemecsei kerületet képviselte pártonkivüli programmal. Kállay Miklós dr. (nagykállói), főispán. 1887-ben született Nyíregyházán. Ősrégi magyar nemesi család sarja. Középiskolái elvégzése után a budapesti, párisi, londoni és genévei egyetemeken folytatott jogi tanulmányokat. Doktorrá avatása után Szabolcsmegye szolgálatába állott s mint tb. főszolgabíró 1918-ban hagyta el pályáját. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának kezdettől fogva tagja, majd elnöke lett s vezetője a Tiszántúli Automobil Klubnak is. 1922 februárban nevezték ki Szabolcs- és Ungmegye főispánjává. A vármegye minden kulturális és társadalmi mozgalmában vezérszerepet visz. 1926-ban megkapta a II. oszt. magyar érdemkeresztet. Kállay Tamás dr. (nagykállói), volt országgyűlési képviselő. 1878 nov. 25-én született Kemecsén, Szabolcs vármegyében. Budapesten végezte a gimnáziumot azután pedig Kolozsvárott jogot hallgatott. 1902-ben az államtudományok doktorává avatták. Közigazgatási pályára lépett s vármegyei aljegyző volt Szabolcsban, amikor az 1905-iki általános választások alkalmával a székelyudvarhelyi kerület 48-as függetlenségi programmal képviselőjévé választotta. 1906- ban újra Székelyudvarhely küldte az országgyűlés képviselőházába, ezúttal is a 48-as függetlenségi párt programmjával, mely mikor 1909-ben kettévált, Kállay a Justh Gyula vezetése alatt álló párthoz csatlakozott. Ennek a programmjával választották meg az 1910-iki általános választásokon. A választások után kilépett a Justh-pártból. Egy ideig pártokon kívül állt, majd a munkapárthoz csatlakozott s ennek a tagja maradt mindvégig. Gróf Tisza István környezetéhez tartozott. Mint népfelkelő hadnagy vonult be a hadsereghez, amikor a háború 1914-ben kitört. Később főhadnagy lett. Ő volt az országgyűlés képviselőházának egyetlen tagja, aki belekerült a hadsereg aranykönyvébe, elsőnek vonult be 1914 októberében Przemyslbe, mikor a vár háromfelől még oroszoktól volt körülvéve. A signum laudis-szal és a katonai érdemkereszt harmadik osztályával tüntették ki. A forradalom idején visszavonult gazdaságába, Szabolcsba, a kommün idejét pedig Bécsben töltötte. Az első nemzetgyűlési választásokon Tokajon kisebbségben maradt, a kemecsei