T. Boros László (szerk.): Magyar politikai lexikon - magyar politikusok 1914-1929 (Budapest, 1930)
Sz
Szilágyi Lajos dr. 414 Szilassy Zoltán kémia elvégzése után, 1901-ben, hadnaggyá nevezték ki. 1902-ben a honvéd felső tiszti tanfolyamra került. Ennek elvégzése után a tudományegyetem jog- és államtudományi fakultását hallgatta s 1909-ben Kolozsvárott doktorrá avatták. 1906-ban főhadnaggyá nevezték ki. 1911-ben a vezérkarhoz osztották be. 1914 elején nyugdijaztatta magát s megindította a „Külügy-Hadügy“ című katonai hetilapot. A háború kitörésekor reaktiválták s a budapesti honvédkerület vezérkari főnöke lett. Később az Isonzófronton harcolt, mint zászlóalj parancsnok. A hadiékítményes III. katonai érdemkereszt és a porosz királyi Johannita-rend tulajdonosa. 1916-ban a berettyóújfalusi választókerület munkapárti programmal képviselővé választotta. A parlamentben többizben felszólalt a magyar hadsereg, a magyar véráldozat, a hadifoglyok, hadirokkantak, özvegyek és árvák érdekében. Igen sok szakcikket irt a katonai lapokban. Egyik szerkesztője volt a „Nagy háború Írásban és képben“ című munkának. Több ipari vállalat és pénzintézet igazgatósági tagja, egyik vezető tagja a Katonatisztek Országos Szövetségének. A Károlyi-forradalom alatt éles hírlapi cikkben kárhoztatta a hadsereg felbomlását, ezért a proletárdiktatúra alatt fogságba vetették. A kommunizmus bukása után résztvett a biharmegyei kisgazdapárt szervezésében. A Tiszántúl részleges felszabadulása után, Biharmegye főispánkormánybiztosa lett. Az első nemzetgyűlésben ugyancsak a berettyóújfalusi kerületet képviselte kisgazdapárti programmal, de később kilépett s ellenzékbe ment át. Az első nemzetgyűlés alatt számos politikai összetűzése támadt s ezek kapcsán párbajt is vívott Károlyi Imre gróffal, Zsilinszky Endrével és Baranyai András alispánnal. Beszédeiben különösen a polgári szabadságjogok visszaállítása és a kivételes hatalom eltörlése érdekében szállt síkra. Vezetője volt a fix fizetésnek érdekében lebonyolított parlamenti akciónak s a hadviseltek, valamint hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ügyeit tette szóvá. A baloldali pártok alkalmi szövetségében állandóan vezetőszerepet játszott. A választójogi javaslat tárgyalásakor éles támadásokat intézett a kormány ellen, majd Beniczky Ödönnek 1925 nyarán történt letartóztatása kapcsán mondott éleshangú beszédeket. 1925 nyarán azonban közte, valamint a demokratikus blokk többi vezetői között támadt ellentétek növekedésével kilépett a blokkból. 1926 elején megalakította a Kispolgárok Országos Pártját. A parlamentben állandóan napirenden tartotta a hadikölcsön-valorizáció, a nyugdíjas tisztviselők és a rokkantak helyzetének kérdését. Az új országgyűlésbe a berettyóújfalusi kerület küldötte be egyhangú választással, pártonkivüli programmal. Szilárd Béla dr., volt nemzetgyűlési képviselő. 1880-ban született Sátoraljaújhelyen. Középiskoláit Esztergomban, a jogot Budapesten végezte és itt is avatták doktorrá. Azután Esztergom vármegye szolgálatába lépett. Az első nemzetgyűlésen a dorogi kerületet képviselte kereszténypárti programmal. Meghalt 1921 szept. 27-én. Szilassy Zoltán, volt országgyűlési képviselő. 1864 máj. 9-én született Léván. A magyaróvári gazdasági akadémiát végezte el. 1885-ben a magyaróvári gazdasági akadémiához tanársegéddé nevezték ki, amely állásában 1892-ig működött. 1892-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyvezető titkári állására kapott meghívást, a következő évben pedig szerkesztő-titkárrá lépett elő. Számos nagyobb utazást tett külföldön; bejárta Svájcot, Német- és Franciaországot, Angliát, Szerbiát és Bulgáriát. 1893- ban egy magyar gazdatársaságot vezetett ki a chikagói világkiállításra. Sok érdeme van a szövetkezeti ügy terén is. Az 1905-i általános választások alkalmával a disszidensek programmja alapján Versec város választotta meg elsőízben és 1906-ban alkotmánypárti programmal másodízben. Az alkotmánypárt feloszlása után a nemzeti munka-