Magyar Rádió, 1956. január-szeptember (33. évfolyam, 3-39. szám)
1956-01-22 / 3. szám
^зопа шш!Х31^егШ Az Esti Híradó a Rádió napilapja. Feladata, hogy frissen, gyorsan, elevenen, pontosan tájékoztasson a nap bel- és külföldi eseményeiről. Hogy mennyiben oldja meg feladatát, arról elsősorban a hallgatók tanúskodhatnak. S mi tagadás, az Esti Híradó valamennyi munkatársa nagy örömmel vette tudomásul, hogy a Rádió közvéleménykutatására beérkezett válaszok bizonyítják: a hallgatók többsége érdeklődéssel hallgatja az Esti Híradót. Talán nem vall önelégültségre, ha azt hisszük, hogy ezek szerint az Esti Híradó többékevésbé megfelel feladatának. De nagyon jól tudjuk azt is, hogy hiba volna ennél a megállapításnál megállni. Közismert, hogy a rádiós műfajok, ha megmerevednek, előbb vagy utóbb elsorvadnak. Minden műsor feltétlen követelménye a rugalmasság, változatosság. De vajon, hogy van erre mód a Rádió „napilapjánál“ — hiszen mondanivalóját elsősorban a nap eseményei szabják meg. Hadd adjuk meg mindjárt a választ — van rá mód, hiszen a Rádió lehetőségei kimeríthetetlenek! A hallgató, amikor véleményt alkot egy-egy műsorunkról, nem mindig ismeri a szerkesztés problémáit, s mégis sok esetben örvendetesen találkozik a szerkesztő és a hallgató kívánsága. A hallgató bizonyára nem tud arról, milyen feladatot jelentett az Esti Híradó kívánta új riport-típus, a rövid, másfél-kétperces riport kialakítása. De — s erről megint csak a kérdőívek tanúskodnak — igen sokan megszerették ezt a nem is olyan régen kialakított rádiós műfajt, ha sok jogos észrevétel hangzik is el e riportok kivitelezéséről. Megszületett a rövid riport. S vajon megállhatunk-e ennél az eredménynél? Korántsem. A rádiójátékok sokat emlegetett követelménye, a tömörség, a felesleges beszéd elkerülése elengedhetetlen követelmény lett az Esti Híradó rövid riportjainál. S talán nem túlzunk, ha közeli feladatnak tartjuk a miniatűr rádiójáték, vagy helyesebben rádió-montázs megteremtését. Sok napi esemény kíván ilyen megoldást, például az eddigi gyakorlat szerint különböző ünnepségekről adott beszámolók, törvényszéki tudósítások és sokszor a legegyszerűbb köznapi riportok is. S éppen azért, mert ez a forma alkalmas arra, hogy, ha félpercenként is, de több oldaláról mutassa be az életet, nemcsak műfaji kérdésről van szó. A kísérleteknek még csak a kezdetén vagyunk, de az eddigi eredmények azzal biztatnak, hogy sikerül új, s a szó nemes értelmében vett rádiószerű közlési módot kialakítanunk. De nemcsak műfaji kérdések izgatják az Esti Híradó munkatársait. Rajta vagyunk, hogy minél jobban kiszélesítsük az Esti Híradó mondanivalóját — mégpedig két vonatkozásban. Igyekszünk minél bővebb külpolitikai tájékoztatást adni, hiszen a külpolitikai kérdések a jelenlegi nemzetközi helyzetben egyre jobban érdeklik a hallgatókat. Bizonyára sokan emlékeznek a genfi négyhatalmi és külügyminiszteri értekezletről, vagy a varsói Világifjúsági Találkozóról adott tudósításainkra. Kiküldött munkatársaink és a baráti rádiók segítségével lehetőleg minél több jelentős eseményről adunk helyszíni beszámolót, hiszen minden hírnél többet mond a szemtanú személyes közlése. De ugyanakkor, s ez az érem másik oldala, nem maradhatunk kisebb igényűek saját életünket illetően sem. Minden rendszeres hallgatónk tanúsíthatja, hogy az elmúlt hónapokban megszaporodtak — ha még nem is kielégítő mértékben — vidéki beszámolóink, s az Esti Híradó egyre kevésbé mondható a megindulása idején született szójátékkal — Pesti Híradónak. Ebben jelentős segítségünkre vannak vidéki tudósítóink. Igaz ugyan, hogy a Rádió tudósítóhálózata átfogja az egész országot, de éppen mert az élőbeszéd hatása a rádióban nagyobb, mint a hírszerűen felolvasott tudósításé, pl. Győr — helyi stúdiója jóvoltából — előnyösebb helyzetben van, többször jelentkezik az Esti Híradóban, mint mondjuk Szeged. Reméljük, hamarosan megteremtődnek az előfeltételei annak, hogy az ország mind több helyérül tudjunk friss, gyors és eleven hangon szólóbeszámolókat adni. Alakuló terveinket támogatják a közvéleménykutatásra érkezett válaszok is, hiszen a megvalósításra váró feladatokkal ezeken a kérdőíveken nem egyszer kérés formájában találkoztunk. S ez arra serkent, hogy amennyire csak tőlünk telik, minél gyorsabban és minél jobban fáradozzunk megvalósításukon. Randé Jenő Sztálin város... Vasérc-kirakodás a kikötőben. Kastéka Ferencnek, a Láncgyár Dunaharasztin lakó asztalosmunkásának háza is megsérült a múltheti földrengésben- Az üzemi pártszervezet és IB vezetőségi tagjai segítenek a berendezés megmentésében. A Budapesti Erőműben Jávor Sándor üzemviteli osztályvezető üzen a bányászoknak: ügyeljenek a szén minőségére! Fotóriporterünk elkísérte egy napi útjára a Rádió egyik közismert, Csepeli * riportkocsiját. Beszámolója — képekben: esti В« rág*1®” viesxaf» tth„?!«enerzés^.