Várady József: Dunántúl református templomai 2. A Tatai egyházmegye (Diósgyőr, 2001)
pusztította területeken élő emberek. 1849-ben új harang került a templom tornyába, amelyet Győrből hoztak szeptember 16-án. A régi harangról nem tudni mi lett vele, későbbi bejegyzések szerint ott maradhatott a toronyban, ugyanis a harangokat többes számban említik. A régi harang felirata: „Michael 90han Nuspicher in Ofen Goss. ” A harang egy katholikus templomból került a református templom tornyába, amelynek felirata a következő: „ Goss Mich Johann Nuspichler in Ofen. ” A harangon egy kerek embléma látható díszes keretben. Bal oldalán IHS felirat, jobb oldalán MARI felirat olvasható. A keretben Madonna-dombormű található ölében a gyermek Jézussal, bal karján virágcsokor. A harangra helybeli Csapó József kölcsönzött 75 forintot, amelyet a következő hónapban már meg is adott az eklézsia A templom is keresztülment különféle átalakításokon. Ilyen volt például a karzaton az orgona melletti tábla, amelyen az ének számát tüntették fel. 1814-es bejegyzés a matrikulában: „1814-ben a falun ment át kíséretével Bécsből Buda felé utazván a Burkus király A kíséret tagjai: Muszka Császár, I. Sándor, Wilhelm Fridrich, ennek öccse Wilhelm Krön Printz, Nádor Ispány ő Hercegsége, és különféle országokból való Fő Generálisok. ” Győri Andrásnak 8 gyermeke született, az első József, a Debreceni Református Kollégium poétatanulója volt. 17 évesen került Csokonai Vitéz Mihály abban az évben induló osztályába, amelybe nagyon sokan szerettek volna bekerülni. Nagy barátság fűzte őt a költőhöz. 1794. karácsonyára szerettek volna egy komédiát előadni a kollégium diákjainak. Ennek érdekében mindent elkövettek. Köztudomású, hogy Csokonait nem szívlelték professzorai reformfelfogása, gondolkodása miatt. Nem nézték jó szemmel a készülő előadás munkálatait. Pert indítottak a költő ellen azért, mert több ízben is megszegte a kollégium tradicionális szabályait. A tárgyalás 1794. dec. 17-én volt. Erről a tárgyalalásról idézem Győri József vallomását: „K(érdés): Mi az oka, hogy te sokszor váltál eszve a Poetica Classisban, holott tudod azt, hogy a Tanulónak olyankor a szállásán kell lenni? F(elelet): Pretzeptor Uram hívatott fel. K: Mit csináltatok Pretzeptoroddal a Classisb(an), mikor ide felváltál? F: A minap verseket diktáltatott velem Rhédeinek, t. i. a Hatvani Úr Epitafiumát. Tegnap előtt is itt háltunk Rhédeivel, 12 óráig beszélgettünk, akkor feküdtünk le, felhívatott pedig magához ejtve hét órakor. K: Miről beszélgettetek? F: Komédiát akar Preteptor Uram csinálni arról s a szereplőkről beszélgettünk. K: Hányszor voltál idefel? F: Váltam valami tízszer vagy tizenkétszer. K: Mimi háltatok? F: Ágyat hozatott Pretzeptor Uram az Ötzsétől, vagy Pedig a magáét hozatta le. K: Ki hált más ott rajtad kívül? F: Rhédei László. ” Feltételezhetjük, hogy a nászályi születésű Győri József felvételénél besegített Csokonai József volt nászályi református lelkész személye is. Győri Juliánna, a lelkész második gyermeke ahhoz a mocsai Végi Mihály prédikátorhoz ment feleségül, aki később Csokonai Lilláját, azaz Vajda Juliannát vette nőül. (E három bekezdés idézet Tímártól.) Forrásmunkák: Borovszky: Komárom vármegye, 108. o. Komárom és Esztergom közig. e.e. vármegyék múltja és jelene, szerk. Osváth Andor, Bp. 1938. Tímár Ágnes: Szülőfalum egyháztörténete, 1993. Gerecsey Zsolt kutatása. A Bp. közlése. Balogh Kata - Bárdos István szerkesztett: Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza. Tatabánya 1993. 279. old. Neszmély 1560 (vagy 1603) 1716. Színes kép: 212., 217-218. old. Neve szláv személynévből (jelentése: az, aki nem bátor, aki félénk alakulhatott magyar névadással (Kiss). Őstelep, ahol a vaskorszaktól kezdve, minden korbeli lelet képviselve van, de leggazdagabb a rómaiak kora. Első írott nyomát már 1216-ban találjuk, amikor mai nevét Nezmel alakban írták. 1341-ben Nezmel birtokosa Weech unokája, Miklós comes, ez oklevél szerint egy része Komárom, másik része meg Esztergom vármegyéhez tartozott. 1342-ben Vitus nyitrai püspök és Miklós, Lajos herceg nevelője, a füzítői vámot elfoglalják és Neszmélyre helyezik át, ami ellen Vilmos pannonhalmi apát tiltakozott. 1364-ben város és a neszmélyi vámjövedelem harmada Jakus pozsonyi bírót illeti. 1422-ben is város és vámja a komáromi váré. Ez időtájt Hosszúfalu, sőt németül Langendorf néven is szerepel. Egy 1471-iki oklevél latin néven Longa villa alakban említi. 1500 körül a Porkoláb család zálogos birtoka. A törökök Neszmélyt sem kímélték és 1552-ben a pusztult helyek között szerepel, de a kőbástyával körülvett középkori templom és az 1440-ben épült torony még álltak, az összeírók összesen hat lakható házat találtak, 24 évvel később is csak tizenkettőt vehettek számba. 1590-ben a templom a reformátusok használatában volt, de 1594-ben, amikor a török Tatát és Győrt elfoglalta, Neszmélyt felégette (megsemmisültek a korábbi feljegyzések), a falu sokáig pusztán állt. A torony majd kétszáz évig csonkán meredt az égre. Később újra települt, 1633-ban Bécsből harangot hozattak. 1744-ben kezdődött az ellenreformációs elnyomás. Váradi Ötvös János adományozott úrvacsorás serleget az egyháznak 1649-ben. A másik kehely a síittői virágzó egyházé volt annak pusztulásáig, amikor idekerült Neszmélyre. Egy 1749-es birtokperben 18 nemes udvartelkes birtokosa szerepel. 1783-ban a földrengés a csonka tornyot még jobban megcsonkította. A toronyból mázsás kövek zuhantak a templom tetejére, beszakították a mennyezetet és összetörték a padokat. 1786-ban kezdték renoválni a tornyot, s amikor ez elkészült, 1787-ben a templomba új padokat készítettek és Bécsből egy 210 kg-os harangot vettek. Idővel a gr. Zichyek lettek az urai, majd pedig a klosterneuburgi kanonokrendnek volt itt nagyobb birtoka. A neszmélyi bor hajdan világhírű volt. Az egyik hegyen faragott kövekkel kirakott, kitűnő vizű kút volt, melyet Albert kútjának neveztek. A hagyomány szerint, bőséges dinnye-lakmározás után, e kút vízéből ivott Albert király, ettől betegedett meg és halt meg Neszmélyen. Belső részeit itt őrizték, holttestét azonban Fejérvárra szállították. Mikor a tudós Prayerre járt, felfedezte azt a réztáblát, melynek felirata ezt a körülményt bizonyította. Ennek nyomán jelentést tett Mária Terézia királynőnek, aki Albert király itteni maradványait Bécsbe szállíttatta és a Szent István templom falába falaztatta. A községben két templom van, melyek közül a református fölötte érdekes. 406