Magyar Rendőr, 1937 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1937-07-15 / 14. szám

MAGYAR RENDŐR Endre és Papp Elemér detektívgya­­kornokokat a XI. fizetési osztályba m. kir. rendőrségi detektívé. dr. Pető Mózes, dr. Koltai László, Sarkadi Jó­zsef, dr. Károlyi József és Kaáli Nagiy Tibor detektívgyakornokokat a XI. fi­zetési osztályba ideiglenes minőségű m. kir. rendőrségi detektíve, Papp Sándor, dr. Kelényi Frigyes, Bada­csonyi Iván és Szer­edás István kezelő­ket, dr. Dobai­ György díjnokot, Ká­nya Gábor, Tóth I. István, Mészáros Gyula, Radnóti Győző, Szabados Ist­ván, Fekete Gábor, Nemeskei Andor, Ficzere Albert és Oláh István főtörzs­őrmestereket, Kenyeressy Árpád és Barsi Géza törzsőrmestereket, Süle János, Bónyay Jenő, Temesvári László és Diósi Vince őrmestereket, végül dr. Guba József főtörzsőrmestert a XI. fi­zetési osztályba m. kir. rendőrségi de­­tektívvé, dr. Sárközy Béla debreceni, dr. Bartos Károly seregélyesi, Kultsár József budapesti, dr. Benedek Gyula ceglédi, Palotás Béla rákoscsabai, Ambrus Ernő és Walient Pál buda­pesti lakosokat m. kir. rendőrségi de­­tektívgyakornokká kinevezte. A segédhivatalban: A kormányzó Kokas Ferenc, Antalfia Jenő és Tarkó Jenő hivatali főtiszteknek a segédhi­vatali igazgatói címet, Beleznay Béla, Béla János és Árkosi János hivatali tiszteknek a hivatali főtiszti címet ado­mányozta. Közveszélyű cselekmények Irta: Dr. Laky Lajos főkapitányhelyettes, d­etektívfőnök Cikksorozat (12. folyt.) Arra a kérdésre, hogy milyen volt a két hajó útja az elválás után, az ellen­őrző szakértői vélemény megállapította, hogy ebben a tekintetben — miután a Viktória nem süllyedt el — egyedül a Zrínyi útja igényelt bővebb vizsgálatot. A Viktória a Zrínyiből történt kiszabadu­lása után a tököli párhuzammű kő­hányására jutott, a Zrínyi pedig igyeke­zett a leggyorsabban a tököli partra jutni, miközben a hajó eleje rohamosan süllyedt, a hajó orra feneket ért és nagy fordulat végzése után jutott az elsüllye­dés bekövetkezése által végleges helyze­tébe. Az elválás után a Zrínyi még 110 métert tett a végleges helyzetéig. Az el­süllyedés helye a tököli „horgonytekerő“ közelében — térképileg megrögzítve — van. A mérnöki rajzban megjelölt helyen a vízszinttől 4,15 méterre van legmélyeb­ben a hajófenék éle, a hajó orránál pe­dig a hajófenék élvonalának meghosszab­bítását 4.66 méter mélységben találjuk. A hajó testének eleje 12.5 méter hosszú­ságban besüllyedt a mederfenékbe, a be­süllyedés legnagyobb mértéke a talajba 55 cm­-t tesz ki. A hajó legmélyebben fekvő pontja 4.15 méterre volt a víz szí­nétől. Az egész katasztrófa lefolyása a rész­letes vizsgálat szerint mindössze 150 má­sodpercig tartott. Mindezekből a sokoldalú és temérdek műszaki munkát jelentő megállapítások­ból építette fel az ellenőrző szakvélemény annak a fő kérdésnek a megoldását, hogy hol volt az összeütközés pontos helye? Az összeütközésnek az előbbiek értelmé­ben megrögzített helye: a Zrínyi végső helyétől és pedig a hajó orrától — a pár­huzammű mentén fölfelé nézve — 123­0 méterre, a tököli oldalon levő párhuzam­műtől befelé pedig 216 méter távolságra volt, azaz a Duna közepétől alig 24 mé­terre a tököli part felé. Eszerint az össze­ütközés helye közelebb van a tököli, mint a tétényi párhuzamműhöz. A műszaki tudomány alapján körülmé­nyes utakon felderített tényállásból ad feleletet az ellenőrző szakértő a bűnösség és anyagi felelősség kérdéseire is, amikor a matematika és mechanika tudományá­nak gyakorlati alkalmazásával megálla­pítja, hogy 1. a Zrínyi és Viktória gőzösök össze­ütközése, miként minden közlekedési ka­tasztrófánál tapasztalható, a kedvezőtlen körülmények halmozódása következtében történt meg. 2. Az összeütközés eredendő oka a Vik­tória hiányos éjjeli világítása volt, ennek a hajónak az orrán ugyanis az előírt két fehérfényű lámpás helyett csak egy égett, amely a m. kir. kémiai intézet bizonyít­ványa szerint kezdetleges szerkezetű és elhanyagolt állapotban volt. Az egyik lámpás ezért aludt el. Ez a lámpást a Zrínyi kapitánya teljes joggal hihette az előírás szerint egy a parton kikötött, te­hát nem mozgó, hanem álló úszómű lám­pásának, amit veszély nélkül el tud hagyni. (Közbevetőleg az ellenőrző szak­értő javasolja az álló, vagyis kikötött mindennemű úszómű számára nem fehér, hanem más színű éjjeli jelzés alkalma­zását.) 3. Kedvezőtlen körülménynek számít a tétényi sertéshízlalótelep 1500 gyertya­fényű vakító kivilágítása, ami a látási viszonyokat hátrányosan befolyásolta, te­hát része van a katasztrófa előidézésében, amit az a körülmény is bizonyít, hogy a felügyeleti hatóság a szerencsétlenség után ezt a kivilágítást a közhajózás szem­pontjából a biztonság érdekében be is tiltotta. 4. Kedvezőtlen volt az időjárás is. Sűrű, sötét éjjel volt havasesővel, ami a tájé­kozódást megnehezítette. 5. A kérdéses vízszakaszon a jobbpart árnyékban volt, a vízállás pedig oly ma­gas, hogy a párhuzamművek is víz alatt állván, azok nem voltak láthatók. 6. Az utolsó pillanatban, közvetlen kö­zelből ad a Viktória gőzsípjelzést, amikor a Zrínyi részéről a katasztrófa már meg­akadályozható nem volt. 7. A lefelé haladó Zrínyi kénytelen ál­landóan balfelé tartani, a Viktória pedig, amely — helytelenül — szintén a balpart felé tartott, még az előírás ellenére ke­resztezi is a Zrínyi útját, ami által bele­ütközik a Zrínyi orrának jobboldalába. 8. A hegymenetben közlekedett Viktó­riánál, amelynek — a Zrínyihez viszo­nyítva — háromszor kisebb volt a tömege és félszer akkora a sebessége, még az utolsó pillanatban is lehetséges lett volna a belső, azaz a jobbpart felé kormányzás, ami által az összeütközés feltétlenül el­kerülhető lett volna. Ez lett volna az egyetlen mód a katasztrófa elhárítására. 9. A Zrínyi személyzetének vallomása jóhiszemű és tényekkel van megerősítve, ellentétben a Viktória személyzetének rosszhiszemű előadásával és végül. 10. az összeütközés hegyesszögben tör­tént, ami azt jelenti, hogy a Viktória a Zrínyit későn vette észre, tehát a Viktó­rián a szolgálat nem volt éber. Az össze­ütközés kicsiny hegyesszögével (37%) oko­zati összefüggésben van a szabályellenes útkeresztezés, mint az összeütközés elő­idézője. A Viktóriának ugyanis a jobb­­mederfélből a balba átmenni, más szóval a Zrínyi útját keresztezni a „Hajózási Rendszabályok“ értelmében csak akkor lett volna szabad, ha legalább 600 méter távolságra a Zrínyitől halad át a balparti mederfélbe. Tehát: a Viktóriának hiányos és meg­tévesztő éjjeli világítása, valamint az ösz­­szeü­tközésnek kis hegyesszöge, kap­csolatban a meg nem engedhető útkeresz­­tezéssel oly bizonyítékok, amelyek el­döntik azt a kérdést, hogy az összeütkö­zésért melyik hajó személyzete hibás és felelős. B) A tudományos úton bevezetett szak­­véleményt teljesen fedi a gyakorlati hajós ellenőrző szakvéleménye, amely szerint: 1. a Zrínyi gőzös személyzetét sem mu­lasztás, sem gondatlanság nem terheli. 2. Hogy a balesetet kizárólag a Viktó­ria gőzös mulasztásai idézték elő, mert a) annak lámpái nagyfokú elhanyagolt­ságuknál fogva nem égtek, illetve ha ég­tek, rosszul égtek; b) annak kapitánya a „Hajózási Rend­szabályok“ 39. §-a ellenében a Zrínyi út­irányát 600 méteren belül keresztezte és c) annak kapitánya a helyzetet fel­ismerve, sem síp jelzést kellő időben nem adott, sem gépét meg nem állíttatta, sem útirányát meg nem változtatta, egyszóval: amidőn módjában állott volna, semmit sem tett az általa már előre látott össze­ütközés elkerülésére és így a Viktória el­járása hozta a Zrínyit abba az általa már el nem hárítható helyzetbe, hogy az ösz­­szeütközést elkerülni nem tudta. A szerencsétlenség előidézéséért tehát egyedül a Viktória kapitánya felelős. A két hajó összeütközése miatt köz­­veszélyű cselekmény vétsége címén indult meg a bűnvádi eljárás, amely azonban — tekintettel arra, hogy az 1919. évi XV. számú néptörvény az 1918 október 31-ike előtt gondatlanságból elkövetett bűncse­lekmények üldözését közkegyelemből el­engedte — megszüntetéssel végződött. (Folytatjuk.) KERÉKPÁROKAT gramofont, petróleumgázfőző­­ket, alkatrészeket előnyös heti részletfizetésre is vásárolhat „Alfa“ kerékpár és műszaki vállalatnál, Budapest, VII., Dob­ utca 1. Tele­fon: 1-146-86. A Testület tagjainak 5 százalék engedmény. Kőszegi Sisak és Fémárugyár EISNER KAMILL KŐSZEG Magyarország egyedüli sisak­­gyára, sisakot jutányosan szállít. Mindenfajta javítást is elfogad ! 321

Next