Magyar Rendőr, 1937 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1937-08-01 / 15. szám

Forgalombiztonság és a gépjárművezetők vizsgáztatása Írta: Trrrscsényi Károly rendőrkapitány A statisztika szerint Magyarországon évenként átlag 28.000 közúti baleset történik, melyből halálos kimenetelű átlagosan 500, súlyos sérülést okozott kb. 6000 és így több, mint 20.000 azok­nak a szerencsés kimenetelű balesetek­nek a száma, ahol csak vagyoni kár keletkezett. Az évi vagyoni kár kb. 2.000.000 pengőre becsülhető. Az utóbbi években alig múlt el ün­nepnap, hogy halálos kimenetelű, de legalább is súlyos sérülést előidéző gépkocsi, motorkerékpár baleset ne történt volna. Motorkerékpáros baleseteknek a szá­ma, — a motorkerékpárok számához viszonyítva, — Magyarországon a leg­nagyobb Európában. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy Magyarországon a gépjárművek szá­mának emelkedésével és a sebesség növekedésével a balesetek száma egye­nes arányban nő. Ezek az okai annak, hogy a közvé­lemény 1936 év folyamán különösen sokat foglalkozott a közlekedés kérdé­sével és a napilapok hasábjain is meg­jelentek e probléma megoldását sür­gető közlemények. A főváros pedig egy javaslatot terjesztett az országos közlekedésrendészeti tanácshoz, mely­ben részben forgalomrendészeti, rész­ben forgalomtechnikai intézkedéseket kíván sürgősen életbe léptetni. E ja­vaslatról csak annyit jegyzek meg, hogy az életbe léptetni kért rendsza­bályok nagy része (pl kanyarodás sza­bályozása, gépjárművek megvilágítása, várakozás szabályozása, úttestek locso­lásának kérdése stb) a 250.000/1929 B. M. rend.-ben a célnak teljesen meg­felelően és kitűnően rendezve van. Közlekedésrendészeti jogszabályaink nyugati viszonylatban is első helyen állnak és nyugodtan állíthatjuk, hogy azoknak hiányossága, vagy meg nem felelő volta nem lehet oka a balese­teknek. A jogszabályok végrehajtásában és az ellenőrzés hiányosságában már job­ban lehet keresni a hibát. Egyik köz­ségben pl. hónapokig vezette közhasz­nálatú személygépkocsiját (taxiját) egy gépkocsitulajdonos, gépjárművezetői jogosítvány nélkül. A másik község­ben egy magánhasználatú gépkocsi­rendszámmal ellátott személy járművel annak birtokosa hónapokig közterület­ről fuvarozott személyeket anélkül, hogy a gépjárművet nevére és a gép­járműkerületbe átíratta volna. E gép­jármű nem volt közhasználatú kocsi­nak levizsgáztatva sem és szavatossági biztosítása sem volt. Megállapított tény, hogy a balesetek túlnyomóan nagy százalékát a jár­művek vezetőinek, elsősorban a kerék­párosoknak, másodszor a látogató jár­művek hajtóinak és csak harmadsor­ban a gépjárművezetőknek gondatlan­sága, nemtörődömsége, tudatlansága idézi elő. A járművek vezetőinek fegyelmezet­lenségét elsősorban igen szigorú íté­letek kimondásával lehetne megszün­tetni. Aki a közutakat igénybe veszi, annak ma sokkal nagyobb a felelős­sége, mint 20 évvel volt és tudatlansá­gával, gondatlanságával nemcsak a sa­ját, hanem a vele lévők testi épségét is veszélyezteti és magatartása másokra nézve is életveszélyes lehet. A forgalombiztonság fokozását célzó összes javaslatok között legfontosabb volna a kerékpárosok megrendszabá­­lyozása és a gépjárművezetők vizsgáz­tatásának megszigorítása. A kerékpárosok megrendszabályozá­­sára a városok belterületén az elsőfokú rendőrhatóságoknak módot nyújt a 250.000/1929 B. M. rend. 102. § 1. bek.-e, valamint e rendelet 27—31. §§-ban biztosított joga, melyeknek alapján a kerékpárosok közlekedését korlátozhatja is. Nem lakott területen ezeknek közlekedését a 180.600/1936 B. M. rend. szabályozza, mely szerint a kerékpárosok a gépjárműközleke­désre is alkalmas útvonalon (ország­utakon) csak az úttest szélén halad­hatnak. Gépjárművezetői vizsgák megszigo­rításánál igen célszerű volna a 250.000/ 1929 B. M. rend. 74. § 2. bek.-nek élet­­beléptetése, mely szerint vezetői vizs­gát csak az tehet, aki az állami, vagy engedélyezett gépjárművezetői magán­­tanfolyamot elvégzi. E bekezdés életbe­léptetését a 201.300/1934 B. M. rend. bizonytalan időre elhalasztotta. Ez esetben a Kresz. 114. §-a alapján a ren­dőrhatóságnak módjában volna azt is ellenőrizni, hogy a jelöltek ne csak néhány száz métert tegyenek meg a gyakorlati oktatás alkalmával (,,benzin­spórolás"), hanem gyakorolják azt a vezetést mindaddig, míg tudásukkal nyugodtan a vizsgáztató bizottság elé állhatnak. Nagy felelősséggel járó tény­kedés feltétlenül nagy gyakorlati tu­dást is igényel. Vizsgáztatás alkalmával nem szabad megelégedni azzal, hogy elméleti rész­ből csak néhány kérdést adunk fel és nem célszerű az sem, hogy egyszerre több jelölt vizsgázzék. Minden egyes jelölttől küü­lön-külön meg kell szigo­rúan kívánni a közlekedésrendészeti jogszabályok teljes ismeretét, mert csak így tudhatja jogait és kötelessé­geit. Közlekedésrendészeti részből tett ilyen alapos elméleti vizsga után nem szabad megelégedni azzal, hogy a je­lölt néhány száz méter hosszú úton bemutatja gyakorlati tudását. Végig kell vezetni a legforgalmasabb útvona­lon és több kilométeren keresztül fi­gyelni kell gyakorlati tudását, testi, lelki, idegrendszeri adottságát, észre­­vevési képességét; legkülönbözőbb helyzetekben kell meggyőződni arról, hogy biztos kézzel vezet-e és hogy a közlekedésrendészeti szabályokat a ve­zetésben helyesen és jól betartja-e? Ha tudásának alaposságához a legkisebb kétség fér, a vezetői jogosítványt nem szabad kiadni. A személy és vagyonbiztonság szem­pontjából talán egyetlen hatósági tény­kedésnél sem olyan fontos az alapos és igazságos szigorúság, mint a gép­­járművezetők vizsgáztatásánál. Lényegesen növelné a forgalombiz­tonságot fentieken kívül az, ha a fon­tosabb közlekedésrendészeti jogszabá­lyokat az iskolákban (legalább néhány óra keretében) a tanszemélyzet is ta­nítaná. A forgalom és sebesség növe­kedésével a mai ember­­—­ idegrend­­szerileg — nem tudott együtt haladni és részben ez, de ennél még sokkal nagyobb százalékban a gyalogosok figyelmetlensége is oka a balesetek ijesztően nagy számának. A kispesti rendőrkapitányság épülete (Légrárdi Flórián rendőr felvétele) K­ERÉK­PÁROK, segédmotoros kerékpárok, alkat­részek gramofonok, petróleum­­gázfőzők előnyös részletfizetésre is kaphatók. „ALFA“, VII., Dob­ utca 1. Telefon: 1-446-86. A testület tagjainak 5 százalék engedmény. Kőszegi Sisak és Fémárugyár EISNER KAMILL KŐSZEG Magyarország egyedüli sisak­gyára, sisakot jutányosan szállít. Mindenfajta javítást is elfogad !

Next