Magyar Rendőr, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)

1978-01-07 / 1. szám

A RENDŐRSÉG SZOLGÁLATI SZABÁLYZATA A belügyminiszter 7/1977. számú parancsával 1978. január 1-én hatályba lépett A Rendőrség Szolgálati Szabályzata, amelynek rendelkezései a rendőrség egész hivatásos állományára vonat­koznak függetlenül attól, hogy milyen szolgálati ágon belül teljesítenek szolgálatot. Az új szolgálati szabályzat kiadása voltaképpen szerves része annak a tervszerű belügyi intézke­déssorozatnak, amelynek célja — az MSZMP KB 1969. november 28-i határozata alapján — elősegíteni a magasabb fokú munkaszervezést és a szolgálati feladatok ellátásának hatékonyságát. Új szolgálati szabályzatunk — amely a rend­őrség hivatásos állományának alapvető szabály­zata — az elmúlt évtizedben a társadalmi és gazdasági fejlődés során a Belügyminisztérium és szerveiben végrehajtott szervezeti módosítások, változások, valamint a felgyülemlett munkata­pasztalatok figyelembevételével határozza meg a rendőrség feladatát, szervezeti és szolgálati tago­zódását, továbbá a rendőr magatartását, szolgá­lati jogait, köeelességeit. Mindezekből következik, hogy a szolgálati sza­­bályzat számos új — az elmúlt évtizedben alko­tott — jogszabályra épül. Ezek közül említjük az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. szá­mú törvényerejű rendeletet, valamint a rendőr­ségről szóló 39/1974 számú minisztertanácsi ren­deletet, amelyek alapját képezik a szabályzatnak. Úgy is mondhatnánk, hogy a szolgálati szabály­zat e két jogszabály végrehajtási utasítása. Mivel alapvető szabályza­tról lévén szó — amely a régihez képest számos új fogalmat tartalmaz —, az abban foglalt előírások alapos ismerete minden érintett vezető és beosztott részére egy­aránt kötelező. Az ismeretek elsajátítására az el­múlt hónapokban szervezett keretek között és egyénileg is módot, lehetőséget biztosítottak. A szabályzat egyes pontjainak egységes értelmezé­séhez a Magyar Rendőr hasábjain is próbáltunk segítséget nyújtani. A szabályzat alapos ismerete ugyanis elenged­hetetlen feltétele az egységes gondolkodásnak és cselekvésnek, a szakszerű és kulturált rendőri munkának. Ugyanakkor ezek az ismeretek a rend­őr védelmét is szolgálják, mert a végrehajtás során nem követhet el hibát, törvénysértést. A hatálybalépéssel most már a végrehajtáson a sor, amely a vezetőktől és beosztottaktól egyaránt következetességet igényel. A végrehajtás azonban nem zárja­­ki a szabályzat további tanulmányozá­sát, sőt ez nagyon fontos kötelesség. Egyes része­it újból és újból tanulmányozni kell, hogy fel­frissítsék az ismereteket. A rendőri állomány a szolgálati szabályzat szel­lemében éljen, dolgozzon, cselekedjen, így lesz erős, fegyelmezett, ütőképes a testület, így érhe­tünk el a munkában, a szolgálatban eredménye­ket, szilárdíthatjuk az állam- és közbiztonság védelmét, szolgálhatjuk dolgozó népünket. * Az 1977-es esztendő szak­mai és politikai munkáját mindvégig áthatotta a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójára való készülődés. A törté­nelmi jelentőségű évforduló jegyében tartalmas munka­­vállalások születtek, elmé­lyültebbé és hatékonyabbá vált a politikai feladatok végrehajtása, s igen sike­res, lelkesítő ünnepi meg­emlékezésekre, eseményso­rozatokra került sor. Az MSZMP Belügymi­nisztériumi Bizottsága — a Központi Bizottság decem­beri állásfoglalásához kap­csolódva — a közelmúltban áttekintette a jubileumi év belügyminisztériumi esemé­nyeit, tevékenységét, és megállapította, hogy a párt- és a szakmai szer­vek, a KISZ- és a szak­­szervezeti szervek a ki­emelkedő évfordulóról je­lentőségéhez méltó módon emlékeztek meg. * A Belügyminisztérium központi és helyi szervei megünnepelték a szovjet állambiztonsági és közbiz­tonsági szervek megalaku­lásának évfordulóit, mél­tatták a magyar és a szov­jet állambiztonsági és bel­ügyi szervek közötti barát­ságot, együttműködést. A szovjet milícia megalakulá­sának 60. évfordulójára rendezett moszkvai ünnep­ségeken a belügyminiszter elvtárs vezetésével küldött­ség vett részt. A november 7-i ünnep­ségek sorát a minisztériu­mi központi rendezvény nyitotta meg, mely katonai rendben s bensőséges han­gulatban zajlott le. A mi­nisztériumi főcsoportfőnök­ségek, csoportfőnökségek és osztályok ünnepségeit — a pártbizottságokkal és a tö­megszervezetekkel együtt­működve — hasonlóképpen szervezték meg. A jubileumi megemléke­zések keretében került sor a BM Szakszervezeti Ta­nácsának ünnepi ülésére, valamint a KISZ Belügy­minisztériumi Bizottságá­nak rendezésében a szocia­lista országok belügyi if­­júkommunistáinak első ta­lálkozójára. Feliksz Ed­­mundovics Dzerzsinszkij születésének 100. évfordu­lója alkalmából központi ünnepséget és számos he­lyi rendezvényt tartottak. Meleg fogadtatásra talált a BM tanulmányi és propa­ganda-csoportfőnöksége ál­tal megjelentetett, Dzer­zsinszkij életét és munkás­ságát ismertető színvonalas kiadvány. Sikeres és tanulságos volt a BM központi klub­ban A Szovjetunió 60 éve címmel bemutatott­ kiállí­tás, melyet a BM pártbi­zottsága és a személyügyi főcsoportfőnökség rende­zett. A központi klubnak egyébként egész évi kultu­rális és közművelődési te­vékenysége igen előnyösen és tartalmasan kapcsoló­dott a jubileumhoz. Emlékülést rendezett a Rendőrtiszti Főiskola, va­lamint a BM PB oktatási igazgatósága is, melyeken a részvevők elméleti igényes­séggel foglalkoztak a Nagy Október jelentőségével, ha­zai és nemzetközi hatásá­val, a szocializmus időszerű kérdéseivel. A központi rendezvények mellett a párt- és a tö­megszervezeti szervek, a szakmai egységek helyi programjait, rendezvényeit is a sokszínűség, az igé­nyesség jellemezte. Az MSZMP Belügymi­nisztériumi Bizottsága az ünnepi megemlékezésekkel foglalkozva kiemelte: a po­litikai akciók és rendezvé­nyek tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy a belügy­minisztériumi pártszerveze­ti szervek, szakmai egysé­gek leglényegesebb felada­tuknak mindenképpen a pártpolitikai, a mozgalmi és a szakmai feladatok tel­jesítését tekintették. A bel­ügyminisztériumi párttag­ság és személyi állomány elsősorban a napi felada­tok pontos, fegyelmezett, színvonalas végrehajtásával köszöntötte az évfordulót. Nagyszerű eredmények születtek a csepeli­ felhí­vás nyomán kibontakozott jubileumi munkaverseny­ben a belügyminisztériumi munkaterületeken is. Szak­mai egységek, szocialista és munkabrigádok csatla­koztak értékes vállalások­kal az országos célkitűzé­sekhez. A munkaverseny nem zárult le november­ben, az eredmények teljes értékelése 1978-ban törté­nik meg. Számos kiemelke­dő vállalást azonban már november 7-ig teljesítet­tek: határidő előtt készül­tek el új szociális intéz­mények, illetve felújítások, sok ezer órás­ társadalmi munkát végeztek a ver­senyben részt vevők, több helyütt kommunista szom­batokat tartottak... Állásfoglalásában elis­merően szólt a BM párt­­bizottsága a párt- és a tö­megszervezeteknek a jubi­leum jegyében szervezett politikai, mozgalmi munká­járól s ennek részeként a pártpropagandáról, a szak­­szervezeti oktatásról, a KISZ politikai vitakörök tevékenységéről. Baráti ta­lálkozók, vetélkedők, kul­turális és sportversenyek is hozzájárultak a jubileu­mi programok sikeréhez. * Az MSZMP Belügymi­nisztériumi Bizottsága meg­állapította : a megemléke­zések, a politikai akciók hozzájárultak ahhoz, hogy a párttagságban és a sze­mélyi állományban még teljesebb kép alakuljon ki a Nagy Október és a Szov­jetunió harcának világtör­ténelmi jelentőségéről, hogy jobban megismerjék a szovjet nép mindennapos munkáját, életét, biztosab­ban eligazodjanak a fej­lett szocializmust építő munka elméleti és gyakor­lati kérdéseiben. A pártbizottság fontos célkitűzésként szabta meg, hogy a jubileumi évben kialakult tettrekészség to­vábbra is fennmaradjon, s az évforduló alkalmából felszínre került gazdag po­litikai, mozgalmi formák és módszerek a követke­zőkben is érvényesüljenek, a jubileumi verseny lendü­letesen folytatódjék, és a politikai célokkal összhang­ban segítse az 1978-as munka megalapozását, eredményes végrehajtását. A BM pártbizottsága ki­fejezte elismerését a párt-, a szakmai és a társadalmi szerveknek a jubileumi programok, megemlékezé­sek érdekében kifejtett mozgósító és szervező tevé­kenységéért, és köszönetét hangsúlyozta mindazoknak, akik párt- és szakmai munkájukban való helytál­lásukkal, a mozgalmi és a társadalmi munkában ta­núsított példamutató rész­vételükkel cselekvően hoz­zájárultak a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünnepléséhez. »•»Ifc S/Atht. ti Hl If tM'Ml.iXtl ~ta^tnJVtTtH t^é : S*b**tyén U«r»6 r. Mdm*: 8m#l)Bk m*g»»*bfc>ra • «ínvon«l*t Rudas György r. alezredes A bfinOgyt txotgétjH é* a* eruOgi­st •gylinmflködésén©* nétitny kérdéséről Ladányi ferenc r. századot: A kriminalisztika jatantőtégéről Kartész Imre r. főhadnagy: A nyomorét tarvszűrőség« a tikár Belügyi szemle XV. évfolyam 1977. deces­b­er A BELÜGYI SZEMLE Negyedszázaddal ezelőtt, 1953 januárjában jelent meg először a Belügymi­nisztérium központi folyó­irata, a Rendőrségi Szem­le, amely 10 évvel később, szélesedett profilja folytán lett Belügyi Szemlévé. A Belügyi Szemle által havonta közreadott elmé­leti cikkek, interjúk, a bű­nözés elleni harc hazai és külföldi eseményeit és ta­­ pasztalatait számos formá­ban feldolgozott írások kö­zös jellemzője: az olvasók mélységes tisztelete, a tu­dományos igény és a szer­kesztői igényesség. A Belügyi Szemlében kö­zölt írások szinte mindegyi­ke új ismeretek szerzését, a meglevők felfrissítését és a továbbképzést szolgálja, olvasmányosak és ami az újságírás fontos értékjegye: gondolkodásra késztetnek. A Belügyi Szemle kezdettől fogva arra törekedett, hogy a lehető legtöbbet nyújtsa a Belügyminisztérium sze­mélyi állományának, s ezt a tiszteletet parancsoló szándékukat sikerült min­denkor megvalósítaniuk. Visszapergetve e 25 esz­tendőt — amely idő alatt a Belügyi Szemle mai ka­raktere kialakult — csak a legnagyobb elismerés és szeretet hangján köszönt­hetjük a szerkesztőség mai, a más beosztásba került, a nyugállományban levő bel­ső és külső munkatársait, akik a Belügyi Szemlében végzett munkájukkal hoz­zájárultak ahhoz, hogy a Belügyminisztérium e köz­ponti folyóirata betöltse nemes feladatát.

Next