Magyar Rendőr, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-07 / 27. szám

Orvosok és egészségügyi dolgozók köszöntése Semmelweis Ignác születésének 161. évfordulóján a nagy magyar orvosra és tudósra, a gyermekágyi láz kórokozójának és ellenszerének felfedezőjére, az anyák és csecse­mők százezreinek megmentőjére emlékezve köszöntötte államunk és társadalmunk az egészségügyi dol­gozókat. E megemlékezés és köszöntés je­gyében kitüntetésben és elismerés­ben részesültek azok az orvosok, gyógyszerészek, ápolónők, asszisz­tensek és egyéb képzettségű egész­ségügyi szakdolgozók, akik az el­múlt években felelősségteljes hiva­tásuk teljesítésében, a szocialista egészségügy fejlesztésében, a teljes körű egészségügyi ellátás megvaló­sításában élen jártak, kimagasló eredményeket értek el. A hagyománynak megfelelően a központi Semmelweis-napi ünnepsé­get az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Semmel­weis-ter­­mében rendezték meg. A megjelen­teket dr. Pesta László, az ország­­gyűlés szociális és egészségügyi bi­zottságának elnöke köszöntötte. Az ünnepségen dr. Zsögön Éva egész­ségügyi államtitkár megemlékezésé­ben méltatta Semmelweis Ignác munkásságát, érdemeit, majd 95 or­vosnak, gyógyszerésznek, egészség­­ügyi dolgozónak Kiváló Orvos, Kiváló Gyógyszerész és Kiváló Mun­káért kitüntetést adott át. A Belügyminisztérium egészség­­ügyi szolgálata állományából — az egészségügy területén végzett ki­magasló munkája elismeréseként — dr. Major Sándor rendőrorvos ezre­des, a BM Korvin Ottó Kórház és Intézményei sebész főszakorvosa a Kiváló Orvos és Sándor Kálmánna kórházi ápolónő a Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült. A Belügyminisztérium Mogyoródi úti épületében tartott Semmelweis­­napi ünnepségen megjelent dr. Pál Antal vezérőrnagy, miniszterhelyet­tes, Székely János, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osz­tályának munkatársa és Gillich László, az MSZMP BM 1-es Bizott­ságának titkára. Az ünnepségen dr. Pál Antal ve­zérőrnagy, miniszterhelyettes mi­niszteri kitüntetéseket és jutalma­kat adott át. Az egészségügyi ellátás és szol­gálat terén végzett eredményes mun­kája elismeréseként a belügymi­niszter a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatával tüntette ki Barkóczi Sándorné dr. rendőrorvos alezredest, a Haza Szolgálatáért Ér­demérem bronz fokozatát adomá­nyozta dr. Magyar Emilné rendőr­orvos őrnagynak. A Közbiztonsági Érem arany fokozatával tüntette ki dr. Klemanovits Györgyné rendőr­orvos századost és dr. Pillis Iván adjunktust. A Közbiztonsági Érem ezüst fokozatát adományozta dr. Hegyi István határőrorvos százados­nak, dr. Kramer Imre rendőrorvos századosnak, dr. Sebei Mátyás rend­őrorvos századosnak, dr. Kopitkó Klára adjunktusnak, dr. Antal Zsu­zsanna alorvosnak és Kondorosi Ti­­hamérné asszisztensnőnek. A Közbiz­tonsági Érem bronz fokozatával tüntette ki Tóth Györgyné dr. se­gédorvost. A Kiváló Munkáért jel­vényt adományozta Návai Kálmán­ná asszisztensnőnek és Nyitray Gyu­­láné diétás nővérnek. A belügyminiszter a BM Határ­őrség miskolci kerületénél hosszú ideje végzett társadalmi munkája elismeréséül a Kiváló Társadalmi Munkáért jelvénnyel tüntette ki dr. Szűcs László nyugállományú határ­őrorvos alezredest. A szolgálat példamutató ellátá­sáért miniszterhelyettesi dicséretben és jutalomban részesült dr. Kerekes Lajos rendőrorvos alezredes, dr. Ve­réb Géza határőrorvos alezredes. A kitüntetések és jutalmak átadá­sát követően dr. Pál Antal vezérőr­nagy, miniszterhelyettes köszöntötte az elismerésben részesülteket és raj­tuk keresztül a BM egészségügyi szolgálata valamennyi beosztottját. Ünnepi köszöntőjében méltatta azo­kat az eredményeket, amelyeket a személyi állomány egészségvédelmé­ben és az egészségügyi alapellátás területén az utóbbi években sike­rült elérni. Kifejtette, hogy a kö­zeljövőben elsősorban az intézeti el­látás terén várható további előrelé­pés. Befejezésként további sikereket kívánt az egészségügyi szolgálat vala­mennyi beosztottjának. DR. NÁDASI FERENC rendőr alezredes Dr. Pál Antal vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes mondott pohárköszöntőt A kitüntetésben és elismerésben részesültek (Fotó: Sebestyén Jenő) Dr. Klemanovits Györgyné rendőrorvos százados átveszi a kitüntetést Dr. Földes István rendőrorvos ezredes, egészségügyi csoportfőnök dr. Major Sándorral és Sándor Kál­­mánnéval A 67 éves korában, sú­­­lyos betegség követ­keztében elhunyt Gyurkó Lajos nyugállományú ha­tárőr vezérőrnagyot, a BM Határőrség volt parancs­nokát a Belügyminiszté­rium halottjaként 1979. jú­nius 22-én Pécsett, a köz­ponti temetőben katonai tiszteletadással helyezték végső nyugalomra. A bú­csúztatáson a Belügymi­nisztériumot Orbán István rendőr vezérőrnagy, Bara­nya megyei főkapitány, a BM Határőrséget dr. Ábel László határőr vezérőr­nagy, országos parancs­nokhelyettes képviselte. Ott voltak a Magyar Nép­hadsereg, a társ fegyveres testületek, a Magyar Par­tizánszövetség képviselői, eljöttek a volt munkatár­sak, barátok és harcostár­sak, hogy osztozzanak a gyászoló család mély fáj­dalmában. A gyászinduló elhangzá­sa után dr. Ábel László vezérőrnagy mondott bú­csúzó beszédet. „A súlyos betegség, a halál — mon­dotta — egy olyan becsü­letes, tehetséges katonát ragadott el tőlünk, akinek élete, munkássága szerve­sen összenőtt szocialista társadalmi rendünk meg­teremtésével és védelmé­vel, a Magyar Néphadse­reg, a BM Határőrség eredményekben gazdag útjával.” Gyurkó Lajos 1912-ben született munkáscsaládban, szakmát tanult, és mint kenyérgyári munkás az élel­mezési dolgozók szakszer­vezetének tagjaként mind tudatosabban vett részt a munkásosztálynak a jobb, emberibb életért folytatott harcában. A második vi­lágháború idején megta­gadta a katonai szolgála­tot, részt vett az antifasisz­ta küzdelemben, és a fel­­szabadulás után hamarosan felelős pártfunkciót kapott, a gyöngyösi városi pártbi­zottság titkára lett. A párt csakhamar a hadseregbe küldte, az újjászületett de­mokratikus hadsereg törzs­tiszti iskoláján 1949-ben avatták főtisztté. Egyre magasabb parancsnoki posztokat töltött be, és 1954-től már mint tábor­nok és hadtestparancsnok katonák ezreinek politikai nevelését, kiképzését, sok­irányú felkészítését irá­nyította. Beosztottjait min­dig igaz hazafiságra, a pro­letár internacionalizmus, a marxizmus—leninizmus eszméi, a párt és a nép iránti hűségre nevelte, a katonai tudományok mind tökéletesebb elsajátítására buzdította. Közben maga is tanult: 1954-ben a Szov­jetunió Vorosilov Akadé­miáján szerzett diplomát. Amikor 1956-ban az el­lenforradalom sötét erői a népi hatalom megdöntésé­re szövetkeztek hazánkban, s véres, fegyveres táma­dást indítottak a párt, a munkásosztály hatalma, a szocialista rend ellen, Gyurkó Lajos vezérőrnagy tétovázás nélkül választot­ta a helyes utat, és a ma­gasabb egység élén, kom­munista parancsnokként vett részt az ellenforrada­lom elleni küzdelemben. Az ellenforradalom leveré­sét követően a Honvédel­mi Minisztérium kiképzési csoportfőnöke, majd 1957- től nyugalomba vonulásáig a határőrség országos pa­rancsnoka volt. Betegsége ellenére nyugdíjasként is részt vett a pártmunkában, környezete alakításában, formálásában. A gyászbeszédet köve­tően a búcsúztatására meg­jelent sok száz ember és a díszzászlóalj utolsó útjá­ra kísérte Gyurkó Lajos nyugállományú vezérőrna­gyot. A sírnál Szigetvári Mik­lós, a Magyar Partizán­szövetség képviselője vett végső búcsút az elhunyt­tól. Hangoztatta, hogy Gyurkó Lajos azon kiváló emberek egyike volt, akik a felszabadulást követő időszakban erejüket, tudá­sukat, életük szinte minden percét, határtalan lelkese­désüket a demokratikus hadsereg megteremtésének, kialakításának szentelték. Emlékét kegyelettel meg­őrizzük! Gyurkó Lajos nyugállományú határőr vezérőrnagy

Next