Magyar Rendőr, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-07 / 27. szám

A INTERJÚJA KISS LAJOS ezredessel, a BM személyzeti csoportfőnökével A KÁDER- ÉS SZEMÉLYZETI MUNKA IDŐSZERŰ FELADATAIRÓL A belügyminiszter és a minisztérium ve­zetői értékelték a 26/1977. BM számú parancs végrehajtásának tapasztalatait, és ezek alap­ján meghatározták az elkövetkezendő idő­szak főbb feladatait. A közelmúltban megtörtént a BM és szervei személyzeti vezetőinek, munkatársainak to­vábbképzése, amelynek középpontjában — mint az 1979. év egyik jelentős feladata — a polgári állomány képesítési követelményrend­szerével összefüggő feladatok végrehajtása áll.­­ Kérem, csoportfőnök elvtárs, tájékoz­tassa a Magyar Rendőr olvasóit, hogyan értékelte a miniszter elvtárs a 26/1977. BM számú parancs végrehajtását, illetve az ezzel összefüggésben elvégzett sze­mélyzeti feladatokat. A parancs végrehajtásáról miniszteri érte­kezleten jelentést tettünk, és főkapitányi ér­tekezleten is ismertettük a tapasztalatokat és a további feladatokra vonatkozó miniszteri döntéseket. A belügyminiszter a parancs végrehajtását eredményesnek értékelte. Megállapította, hogy a hivatásos állomány módosított képesítési kö­vetelményeinek bevezetése kihatott a sze­mélyzeti feladatok más területére is. Gondot fordítottunk az állományfegyelem megtartá­sára, felülvizsgáltuk az utánpótlási és kép­zési terveket, a minősítések alakulását. A be­szélgetések a parancsnoki munkának, az em­berek nevelésének, a kádermunka demokra­tizmusa szélesítésének fontos állomásai vol­tak. A minisztérium vezetése átfogó képet kapott a hivatásos állomány politikai, szakmai és állami iskolázottságáról, felkészültségéről, al­kalmasságáról, a káder- és személyzeti mun­kát jellemző főbb tendenciákról, az állomány szociális helyzetéről, erkölcsi-anyagi megbe­csüléséről. A hivatásos állomány nagy elismeréssel szólt erről a munkáról, a beszélgetések pozitív tar­talmáról. Egyetértettek a megnövekedett kö­vetelményekkel, a képesítési követelmények rögzítésével, s azzal, hogy gondjaikat, problé­máikat nyíltan felvethették és azokra meg­felelő reagálások történtek. Örömünkre szolgál, hogy kivétel nélkül minden szervnél — a központban és a terü­leten egyaránt — igen jó együttműködés alakult ki a párt-, a KISZ-szervek, a parancs­nokok és a személyzeti szervek között. A 26-os parancs végrehajtása során a fel­mérések, a beszélgetések alapján sokrétű in­formáció birtokába jutottunk, amelynek alap­ján — megfelelő elemzés­­után — a káder­­munkát, az emberekkel való törődést még sokoldalúbbá tudjuk tenni és feladatainkat reálisabban meghatározni. Lépést tudunk tar­tani a követelményekkel. Milyen feladatokat jelent a parancs­nokoknak és a személyzeti szerveknek a 26/1977-es BM számú parancs további végrehajtása? A legfontosabb feladatnak a képesítési kö­vetelmények maradéktalan teljesítését tart­juk. Az iskoláztatási terveket a képesítési követelmények előírásaihoz kell igazítani. Ez két vonatkozásban is fontos: az egyik az, hogy a hivatásos állományba vételnél a beosztáshoz szükséges állami — és ha lehetséges, politikai — iskolai végzettséget követeljük meg. Alapvetően az a cél, hogy az állományba felvetteknél csak a belügyi szak­mai iskola elvégzésére legyen szükség; a másik, hogy az állomány tagjának isko­láztatása ne a magasabb beosztás elfoglalása után, hanem előtte történjen meg. Beszéltem arról is, hogy a képesítési köve­telmények ismertetése során a vezetők és be­osztottjaik között jó légkör alakult ki. Ezt tovább kell erősíteni, és a vezetői munka gya­korlatában hasznosítani­­kell.­­ A vezetői értekezletek napirendjén sze­repelt a nők vezető funkcióba állítá­sának helyzete is. Melyek voltak a vizs­gálat főbb tapasztalatai, és milyen intéz­kedések várhatók? Igen, a miniszteri értekezlet napirendjén szerepelt e téma. A miniszter elvtárs meg­állapította, hogy a nőhatározat végrehajtása és a nők funkcióba állítása terén a Belügy­minisztériumban is fejlődés tapasztalható. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a nők vezetői beosztásba való helyezése — a bel­ügyi munka sajátosságainak figyelembevétele mellett is — a jelenleginél nagyobb mérték­ben lehetséges. A belügyminiszter elrendelte — a miniszter­­tanácsi határozattal összhangban —, hogy azon szerveknél, osztályoknál, ahol az állomány többsége nő, ott vezető utánpótlás esetén, illetve kinevezéskor lehetőleg nőket vegye­nek figyelembe, és a nők arányát megközelí­tően kerüljenek vezetői beosztásba. Ehhez a személyzeti szervek az iskoláztatás, a káder­­utánpótlás eszközeivel igyekeznek segítséget nyújtani. A közelmúltban jelent meg a belügy­miniszter 3/1979. számú parancsa a pol­gári állomány képesítési követelmény­­rendszerének módosításáról. Ismeretes, hogy erre tulajdonképpen az állam­­igazgatási dolgozók képesítési követel­ményrendszerére vonatkozó miniszter­­tanácsi rendelet végrehajtásaként került sor. Hogyan illeszkedik bele ez az in­tézkedés a BM káder-, személyzeti és kiképzési munkájába? Teljes egészében, mert a káder- és személy­zeti munka színvonalának folyamatos emelé­séről van szó. Tulajdonképpen csak ott van eltérés a hivatásos állományra vonatkozó­­ké­pesítési követelményrendszertől, ahol a polgári állománnyal kapcsolatos sajátos munkaügyi rendelkezések ezt szükségessé tették. A 3/1979. BM számú parancs végrehajtását összekapcsoljuk a polgári állományra vonat­kozó egyéb személyzeti feladatokkal, így pél­dául ellenőrizzük az állományfegyelmet, hogy minden polgári alkalmazott az állomány­táblázatban meghatározott munkakört látja-e el; ellenőrizzük, hogy megtörténtek-e a minő­sítések, jellemzések; a magasabb beosztásra alkalmas polgári alkalmazottakkal kiegészít­jük az utánpótlási, illetve a káder-utánpótlási terveket stb. A kádermunkában az 1978-as év egyik fon­tos feladatát a hivatásos állomány képesítési követelményeinek ismertetése képezte, 1979- ben pedig a polgári állomány képesítési köve­telményeinek rögzítése és az ebből adódó feladatok felmérése. Végrehajtása igen jelen­tős helyet foglal el a parancsnokok, a sze­mélyzeti szervek és a társadalmi szervek tevé­kenységében. E feladat végrehajtásának fontos politikai jelentősége van! A parancsnokoknak, a sze­mélyzeti szerveknek a párt-, a KISZ-szerve­­zetek mellett a szakszervezetekkel is együtt kell működniük. Biztosítaniuk kell a szak­­szervezeti bizalmiak hatáskörének érvénye­sülését, ahogy azt a 2/1978. számú körlevélben a belügyminiszter-helyettes meghatározta. Minden dolgozó esetében vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez előírt képesítésekkel, ha igen, el kell ismerni. Ha nem, a követelményt­­meg kell határozni. A beszélgetéseket ugyanúgy bizottságnak kell végeznie, mint ahogy az a hivatásos állomány esetében történt. A beszélgető csoportok összeállításakor, a beszélgetések előkészítésekor mennyi­ben tudják hasznosítani a hivatásos ál­lomány tagjaival folytatott beszélgetések tapasztalatait? A hivatásos állománynál alkalmazott jó módszereket, tapasztalatokat a polgári állo­mány képesítési rendszerének kidolgozásakor már hasznosítottuk, és a végrehajtás során is folyamatosan hasznosítanunk kell. A beszélgetésekre az időt és a fáradságot nem szabad sajnálni. A hangsúlyt a „beszél­getésre” tesszük! Ez nem véletlen. Egyrészt jelentős létszámról van szó, és a polgári ál­lomány valamennyi tagjával szervezett kere­tek között személyes beszélgetés ez ideig nem volt. Ezt máris nagy várakozás előzi meg. Másrészt az országosan ismert munkaerő­gondok miatt nekünk is szükségünk van arra, hogy a jelenlegi polgári állományt megtart­suk, munkafeltételeik, a róluk való gondos­kodás színvonala emelkedjen, tovább javuljon a törzsgárda aránya. Mint ahogy az a parancsból kitűnik, a be­szélgető csoportok szintjei között differen­ciálunk. Ez természetes, mert egy-egy pa­rancsnok nem tud részt venni valamennyi beszélgetésen, de a beszélgetéshez olyan lég­kört kell biztosítani, hogy a képesítési kö­vetelményeknek, a munka problémáinak meg­beszélésén — eszmecseréjén — túl a dolgozó egyéni problémáiról is szólhasson. El kell ér­nünk, hogy dolgozóink a beszélgetésről jó köz­érzettel távozzanak, hogy ezzel is biztosítsuk a polgári állomány stabilizálását. Hogyan segítik elő a személyzeti mun­kások az egységes értelmezés gyakor­lati megvalósítását? Az egységes értelmezést és gyakorlatot úgy segítjük, hogy részt veszünk a parancs végre­hajtásában az előkészítés, a javaslattétel, az elismerés és a beszélgetés fázisában is. Ter­mészetesen a személyzeti apparátus tagjait szakmailag is felkészítettük az ez évi to­vábbképzés keretében. Jelentett valami újat a továbbképzés az előző évihez viszonyítva? Igen! A jóváhagyott program alapján arra törekedtünk, hogy segítsük a napi feladatok egységes végrehajtását, ugyanakkor szélesít­sük az elméleti ismereteket. Ezen belül gon­dot fordítottunk arra, hogy tudatosítsuk: a káder- és személyzeti munka politikai munka, és a tanfolyam hallgatói a gyakorlati ember­ismeretük fejlesztéséhez szükséges legfonto­sabb elméleti tudnivalókat is elsajátítsák. Természetesen a hagyományos cél is volt ilyen jelentőségű: erősíteni a belügyi rendel­kezések azonos értelmezését, egységes végre­hajtását és megismertetni a szakszolgálatok napi gondjait és problémáit. Ebben nagy segítségünkre voltak a szak­­szolgálatok vezetői, akik felkérésünkre elő­adásokkal gazdagították a tanfolyam prog­ramját, és így a tanfolyam hallgatói a szak­­szolgálatok 1979. évi legfontosabb feladatairól tájékoztatást kaptak. A személyzeti szervek felkészítése megtör­tént. Az illetékes parancsnokok, párt-, KISZ- és szakszervezeti szervek, aktíváik a feladatok­kal megismerkedtek. Most a végrehajtáson van a sor! Azt kérjük mindenkitől, hogy a káderpoli­tikai elveknek maradéktalanul tegyenek ele­get. Ugyanakkor arra kérjük a Belügyminisz­tériumban és szerveinél dolgozó polgári állo­mányú beosztottjainkat, hogy ők is készülje­nek a beszélgetésekre, a képesítési követel­mények rögzítésére. Vessék fel egyéni gond­jaikat, problémáikat, a munkával összefüggő javaslataikat, és amennyiben indokolt, vállal­ják képzésüket, továbbképzésüket. Érezzék azt, hogy a Belügyminisztérium vezetése elismeri munkájukat, és számít rájuk az elkövetke­zendő időben is. ■ ■ I­I A SZEMÉLYZETI APPARÁTUS TOVÁBBKÉPZÉSE (Fotó: Beke Béla)

Next