Magyar Rendőr, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-16 / 20. szám

K­özgazdászok számításai sze­rint a kézen-közön megfor­duló vesztegetésekből, csú­szópénzekből, hálapénzek­ből, borravalókból, valamint a kon­tármunkák díjaiból — vagyis a „harmadik gazdaságból" — szár­mazó jövedelmek összege évente meghaladja az egymilliárd forintot. Az első hallásra talán hihetetlenül hatalmasnak tűnő summát tízmillió lakosra vetítve kiderül,­ hogy fe­jenként száz forint sápot szednek tőlünk egy esztendőben ilyen vagy olyan címen. Nem csekély teherté­tel ez a bérből vagy fizetésből élő családoknak, ha azt vesszük, hogy a csecsemő, gyermek és aggastyán egyaránt érdekelt az átlagos száz forintban. A korrupció gyűjtőnéven ismert aktusokkal szemben a hetvenes években már erőteljesen működés­be léptek a társadalmi és a gazda­sági élet védekező reflexei. A jö­vedelemelosztást torzító csúszópénz, hálapénz és borravaló adásának, elfogadásának korlátozását, vissza­szorítását célzó program végrehaj­tásából sajátos eszközeivel a rend­őrség is részt vállal. Érdekes összefüggések — Álláspontunk szerint — fejti ki véleményét az EM ORFK nép­gazdaság- és társadalmi tulajdon­­védelmi osztályán Blaha Ede alez­redes, a kereskedelmi alosztály ve­zetője — a korrupciós visszaélések elleni küzdelem elsődlegesen nem bűnüldözési kérdés. Mégis, a rend­őr-főkapitányságok a helyi politi­kai és állami szervekkel egyetér­tésben, velük egyeztetett elképzelé­sek alapján megkülönböztetett fel­adatként kezelik a közélet tisztasá­gát veszélyeztető cselekmények, je­lenségek megelőzését és felderítését. Ennek köszönhetően gyarapodott a gazdasági és a rendőri intézkedések száma, javult az általános fellépés hatásfoka. Mindez annak ellenére történt, hogy a visszásságok felderí­tése és bizonyítása hallatlan szívós­ságot, sok türelmet és alapos szak­mai felkészülést követel a nyomo­zóktól. Nehezíti a felderítést, aka­dályozza az egyes esetek felszínre kerülését az elkövetők érdekazo­nossága. A bűnös megegyezés ti­tokban tartása erős kötelékként fű­zi össze a vesztegetőt és a megvesz­tegetettet. Emellett a vesztegetésre szánt összeget, a csúszópénzt négy­­szemközt szokás átadni, és nem kérnek róla nyugtát. A bonyolult kérdéskomplexum kórrajzának teljesebb megismerésé­hez előkerülnek az egységes rend­őrségi és ügyészségi kriminálsta­­tisztika számítógéppel készült táb­lái. Az alosztályvezető, golyóstollá­­val bekarikázva a vonatkozó ada­tokat, néhány figyelmet keltő ten­denciára, érdekes összefüggésre is rámutat. — Vesztegetés és befolyással üzérkedés miatt 1978-ban 652, 1979- ben 1353 és 1980-ban 506 ismertté vált ügyben folytatott a rendőrség büntető eljárást. Mindhárom évben a gazdasági vesztegetés fordult elő leggyakrabban. Bár 1980-ban az előző esztendőkhöz képest több mint a felére csökkent a leleplezett ese­tek száma, ettől függetlenül örven­detesnek tartjuk, hogy a bűncse­lekmény-folyamatok gyorsabb meg­szakítása eredményeként jóval ki­sebb mértékben adódott lehetőség sorozatos ügyek kialakulására. Amíg 1979-ben nemritkán nyolcvan-száz rendbeli vesztegetéssel is találkoz­tunk, tavaly a legnagyobb soroza­tot, 22 rendbeli sápszedést a Mer­kur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat egyik fővárosi használt­autó-telepén tártuk fel. A statisztikai adatok a hivatali vesztegetés visszahúzódására utal­nak. A mi viszonyaink között igen komoly, morális károkat okoznak a közélet tisztaságát sértő visszaélé­sek. Könnyen elképzelhető, meny­nyire veszélyezteti a hivatalos szer­vek tekintélyét, mélyen megrendíti a működésükbe vetett bizalmat, ha például híre terjed, hogy egy vá­rosi tanácsnál egyes tisztségviselők negyedmilliós adótartozás ellenére jó pénzért terhelésmentes adóiga­zolást adnak a hozzájuk forduló kis­iparosoknak. Hasonlóan súlyos er­kölcsi és anyagi kárt okoztak azok a miskolci adminisztrátorok, akik 8—10 ezer forint ellenében rendre meghamisították a munkaképesség csökkenéséről készült orvosszakértői véleményeket. A megállapított 40— 50 százalékos rokkantság helyett 67 százalékos testi fogyatékosságot ír­tak a szakvéleménybe. A gazdálkodás folyamatában — Büntetőjogunk szerint — foly­tatja Blaha alezredes — nemcsak a közhivatalnokok lehetnek kor­ruptak, hanem bárki, aki a társa­dalmi munkamegosztásban olyan pozíciót tölt be, amelyben dönthet bizonyos javak, használati érték­kel bíró „jószágok” elosztásáról. A termelés, a feldolgozás és az érté­kesítés, továbbá a szolgáltatás kö­rében rendkívül változatos módon végrehajtott gazdasági vesztegeté­sekre derül fény. A gazdálkodó szervezetek közötti manipulációk rendszerint több ember kényszerű bevonásával szélesebb körben, eset­leg a jogtalan csoportérdekek elő­nyeit is kihasználva játszódnak le. Az elkövetők a gazdálkodás folya­matába próbálják rejteni a vissza­élést, az ügymenet nélkülözhetetlen részeként tüntetik fel a cselekményt, s olykor halomnyi fiktív bizonylat felhasználásával, a jogosultság lát­szatát keltve leplezik a korrupciót. S ami különösen veszélyes sajátos­sága a gazdasági vesztegetésnek, mind többször kötődik más jogsér­téshez. A vesztegetésre szánt pénzt, árut sikkasztással, csalással, hűtlen kezeléssel, okirat-hamisítással vagy egyéb visszaéléssel szerzik meg. Szemléletes példa erre a Komá­rom megyei Generál Kiskereskedel­mi Vállalatnál történt két eset. A jelentős hiány és a fondorlatosan szerzett többlet eltüntetéséért a központi leltározó, az elszámolási csoportvezető pedig a bizonylatok meghamisításáért tekintélyes össze­geket vágott zsebre a boltvezetők­től. A többlet ellenértékét áruban kivették, és a közeli szabadkasszás üzletben értékesítették. Köteteket kitevő példatárból vá­logathat az érdeklődő kriminalista a BM ORFK kereskedelmi alosztá­lyán, ha kíváncsi a különböző jel­legzetes esetek elkövetési forté­lyaira. Érthetően súlyosabb megítélés alá tartoznak azok az ügyek, amelyek­ben vállalati üzletkötők egyes tő­kés importmegrendeléseket — az érdekelt külföldi cégtől kapott ju­talékért, értékes ajándékért — a valóságtól eltérően a legelőnyösebb beszerzéseknek tüntetik fel. Az ilyen vásárlásokkal önös anyagi érdeke­kért jelentős eszmei, de főként anyagi kárt okoznak a népgazda­ságnak. Szakmai berkekben e szem­szögből különösen emlékezetes a CHEMOLIMPEX-nél, a Fővárosi Sütőipari Vállalatnál és a VBKM Villamos Állomásszerelő Vállalatnál leleplezett nagyarányú visszaélés. Látszólag borravaló — A hivatali és gazdasági vesz­tegetések miatt folytatott büntető eljárásokon túl — ismerteti a to­vábbiakban az alosztályvezető —, gondot okoz nekünk a hiányzó áru­­cikkekkel és a foghíjas szolgáltatá­sokkal kapcsolatos korrupció meg­lehetősen nyílt, széles körű bur­jánzása. A vásárlóerő megsokszo­rozódásával többé-kevésbé állandó­sult hiánylisták, a lakossági szol­gáltatások iránti növekvő igények ki­tenyésztették a „klasszikus” kor­rupció csúszópénz néven titulált válfaját. Az előző három esztendő példa­tárából éles körvonalakkal kirajzo­lódik a csúszópénz színes és válto­zatos áruválasztéka, amely a lakás­tól a gépkocsi-alkatrészen át ese­tenként a ceruzaelemig terjed. Elő­fordul, hogy mesterségesen idézné elő a hiányt, amikor az eladótér­ben, a kirakatban nem látható áru, a raktárban tárolják, pult alól áru­sítják. A szolgáltatások körében a szerelő- és javítóiparban meg az autófuvarozásnál dívik a külön ho­norálás már-már előre követelése. Az áruhiánnyal és a szolgáltatás­sal összefüggő csúszópénzes ügyek­ben is természetesen csak akkor van helye büntető eljárásnak, ha az elkövetett cselekményt megnyug­tatóan bizonyítják. A bűnügyi ira­tokból és a nyomozótisztekkel foly­tatott beszélgetésekből különben ki­tűnik, hogy mennyire hosszadalmas, milyen jól összehangolt, egymást kiegészítő elemeket tartalmazó in­tézkedések sorozatára volt szükség például annak a nagyarányú, kiter­jedt ügynek a bizonyításához, amit a veszprémi Komfort Vállalat bú­torházában fedtek fel. A divatos szekrénysorokra, a kelendő garni­túrákra „Eladva” vagy „Árazás alatt” feliratú táblákat helyeztek el, s ezzel mintegy ösztönözték a vásárlókat a csúszópénzek felaján­lására. A korrupciós jelenségek terjedel­mének részeként egyes rendőr-fő­kapitányságok — most első ízben — az egészségügy háza táján is tá­jékozódtak a mindmáig ellenőriz­hetetlen mellékjövedelmek összeg­­szerűségéről, a hálapénz adásának helyzetéről. A több oldalról érke­zett információkat értékelve Blaha alezredes az alapvető hibát abban látja, hogy egyes gyógyintézetek­ben az illetékes vezetők bátortala­nok szembenézni az általuk kényes­nek vélt problémával. Ebből kö­vetkezően sok helyen ma még ko­rántsem egyértelmű a hálapénz el­fogadásának megítélése. — A korrupció témakörén belül — mondja végül — vizsgáltuk a borravaló helyét, szerepét és érvé­nyesülését is. Arra a következte­tésre jutottunk, hogy a szolgáltatás egyes területein az átad­ott összeg olykor csak részben és látszólag borravaló. A valóságban a soron­kívüliséget, a kedvezőbb számlázást, a hiánycikket képező alkatrészeket kívánják vele biztosítani a meg­rendelők. S ez a „borravaló” már veszélyes, kimeríti a csúszópénz fogalmát, hiszen ellenében csaknem mindig más fogyasztó érdekeit sér­tik meg, a társadalmi tulajdont ká­rosítják. Jelzések, javaslatok Tudják jól a BM ORFK népgaz­daság- és társadalmitulajdon-védel­­mi osztályán is, hogy a korrupció változatos fajtáit egyik napról a másikra, különösen csak adminiszt­ratív eszközökkel aligha lehet ki­iktatni az életből. Előfeltételeit és okait kell megszüntetni, noha nem könnyű a korrupt aktusok, a csú­szópénz, a hálapénz, a borravaló el­lenszerét megtalálni. A társadalmi, az állami és a gaz­dálkodó szervek számos intézkedést, tettek az igazságosabb, a fogyasztó­közönség érdekeit szem előtt tartó elosztásért. Amíg a büntetőjog pa­ragrafusain belül felelősségre von­hatók a harácsoló sápszedők, a rendőrség mindig kész a határozott, célravezető fellépésre, az elkövető leleplezésére, a bűncselekmény bi­zonyítására. Azoknál a káros, nem kívánatos jelenségeknél viszont, amelyek nem érik el a büntethető­ség fokát, a bűnüldöző szervek az intézkedésre hivatottak címére to­vábbított jelzésekkel, reális javas­latokkal szorgalmazzák a közhan­gulatot zavaró, az emberek igaz­ságérzetét sértő visszásságok, kor­rupt jelenségek megszüntetését. SZERGÉNYI PÁL A KORRUPCIÓ KÓRRAJZA Blaha Ede alezredes (Fotó: Várhelyi László) LH

Next