Magyar Rendőr, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-16 / 20. szám

* A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát jó híre meglehe­tősen széles körű. Emlege­tik a „fél világot” beterítő exportját, a jelentős dollárnyeresé­­gét, a meghonosított szigorú terme­lési, szervezési rendszereket, a saj­tó, a televízió közvetítésével or­szágosan ismert állami díjas igaz­gatóját. Ottjártunkkor igyekeztünk beha­tóan megismerni a kombinát mun­káját, eredményeit, s talán még in­kább szerettük volna a kívülállók számára is feltárni, hogy milyen módszerekkel, intézkedésekkel és el­várásokkal érik el teljesítményei­ket, miként sikerül az itt dolgozó­kat — maguk és a kombinát ér­dekeiért egyaránt — a lehető leg­jobb munkára sarkallni. Mészáros Miklós, a kombinát pártbizottságának titkára, Kovács Gábor, a személyzeti osztály veze­tője és Tüll Péter, az oktatási osz­tály vezetője segített hozzá az itt folyó munka s a szervezési ténye­zők megismeréséhez. A meglevő és a megtermelt értékek védelméről kívülük Horváth Imre zászlóstól, a bábolnai körzeti megbízotti csoport vezetőjétől tájékozódtunk. Néhány adat elöljáróban. Nap­jainkban 5000 dolgozója van a me­zőgazdasági nagyvállalatnak. Közü­lük egyetemet, főiskolát 200, közép­iskolát 750 ember végzett. A nők létszáma 2000. Ez a vállalati mér­tékkel nézve korántsem nagy kol­lektíva 1980-ban szocialista viszony­latban 46 millió rubel, nem szocia­lista relációban 35 millió dollár ér­tékű nyereséget biztosított a nép­gazdaságnak. A kombinát 700 lovat tart, 3 mil­lió baromfit nevel, 300 millió tojást termel évente. 50 ezer sertése, 42 ezer juha van. Szántóterületének csaknem egészen kukoricát ter­meszt, önálló külkereskedelmi iro­dája működik, s több hazai ter­melési társulásnak a tagja. Nem lehet érdektelen azonban egy kissé visszapillantani a mai gazdaság múltjára, a kitűnő ered­ményekig, termelési adatokig veze­tő út szakaszaira. 1789-ben alapítottak Bábolnán gazdaságot. Feladata volt, hogy lo­vakat tenyésszen­ katonai célokra Egészen a felszabadulásig állami ménes működött a községben, s e másfél évszázad alatt mindvégig katonai parancsnokok irányították a munkát. A régi Bábolna fény­korában 700 lovat tartottak itt. Ma — mint már említettük — ugyan­csak 700 lovat tartanak. Ez azon­ban az állami gazdaság vagyoná­nak mindössze 1 százaléka. A töb­bi, csaknem százszoros érték a ki­­bővített, megújított, más jellegű gazdasági tevékenység eredménye. Indokolt szólni a hagyományos, kétszáz esztendős lótenyésztési ku­riózumokról. Mindmáig törzsköny­vezik az arab Óbaján, illetve a Shagya ló család leszármazottjait, kívülük angol telivéreket és szár­mazékaikat is tenyésztenek. Angol teli­vér volt — és néhány relikviá­ját a gazdaság múzeumában őrzik — a legendás hírű, a századfordu­lón valamennyi versenyén győztes Kincsem. A bábolnai tenyésztésű az 1960-as években nagyszerű ha­zai és nemzetközi versenyeredmé­nyeket elérő Imperiál. A bábolnai lóárverések egyébként most is min­den évben nagyszámú külföldi ér­deklődőt vonzanak. Ám az igazi nyereséget, hírnevet már régóta főként a bábolnai csir­kék biztosítják. Mészáros Miklós pártbizottsági titkár nevetve utalt a megváltoztatott, felfejlesztett gaz­dasági struktúra kibontakoztatásá­nak nem is olyan régi, emberi ne­hézségeire. Itt Bábolnán valamire­való állatnak csak a legalább­ csiz­maszárig érő jószágot tartották. A büszke lovászok, „huszárok” ko­rábban a lónál lényegesen kisebb állattal, mint mondjuk a csirke, nem foglalkoztak, még birkával is alig. Őket, illetve utódaikat kellett rávenni, megtanítani a baromfite­nyésztés, a tojástermelés korszerű módszereire. Végső soron sikerült a világszínvonalú eredményekkel. A bábolnai kincstári ménes utód­jaként a felszabadulást követően ala­kult állami gazdaság huzamosabb ideig semmi különöset nem halla­tott magáról. Az 1960-as évek ele­jétől futott fel termelése, új pro­filja. Elválaszthatatlanok az ered­mények a gazdaság élére akkor ál­lított Burgert Róbert személyétől, nagyszerű szervezőképességétől, na­ BÁBOLNA gyon határozott, kemény elvárásai­tól. Kétségtelen, hogy dr. Burgert Róbert elveivel, irányítási gyakor­latával ma sem mindenki ért egyet. A bábolnai állami gazdaság, majd kombinát termelési eredményeit, exportsikereit azonban aligha le­het kétségbe vonni. Az igazgatót pedig, aki időközben kandidátusi címet nyert, címzetes egyetemi ta­nár lett, először megosztott, majd tavaly egyéni Állami Díjjal tüntette ki kormányzatunk. Néhány hónapja pedig a Népek barátságáért című kitüntetést vehette át a Szovjet­unióban. S körülötte a mind újabb, haté­konyabb termelési eljárásokat, mód­szereket kereső, népes szakember­­gárda, korszerűen felkészített szak­munkások ezrei dolgoznak. Tudato­san, a közös célok alapos ismere­tében, az elvárt és sokféle módon díjazott szorgalommal. A 60-as évek elején — a gazda­ság történetének fordulóján — a megfogalmazott cél az volt: ipar­szerű termelési rendszert alakítsa­nak ki. Az időjárási viszonyoktól, a különböző egyéb külső tényezők­től független, korszerű állattenyész­tést honosítsanak meg. Az igazgató a baromfitenyésztés mellett szállt síkra. Kezdetben a régi lóistállók egy részét alakították át a baromfite­nyésztés szükségleteire, és minde­nekelőtt egy, az elképzeléseknek megfelelő baromfifajtát igyekeztek kinevelni. Közismert a végered­mény, megszületett a Tetra hibrid. Államilag elismert, kitűnő tulajdon­ságokkal rendelkező csirkecsalád. A Nagy teljesítményű, modern kombájnok törik a kukoricát a kombinát tábláin A 200 éves bábolnai ménes mai állományának néhány példánya Ez a laboratóriumi hangulatú helyiség a naposcsibe-keltető belső tere A kiscsirkék születésük után 10—15 órával már új, távoli hazájukba érkeznek Szép hagyományok, emlékek őrzője a kombinát házi múzeuma Lóárverés a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban

Next