Magyar Rendőr, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 1. szám

A Belügyminisztériumban de­cember 28-án megtartott or­szágos parancsnoki értekez­let napirendjén a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kong­resszusa határozatának végrehajtá­sából a Belügyminisztériumra há­ruló feladatok megvitatása szere­pelt. Az értekezletre meghívott párt- és állami vezetők, a berendelt pa­rancsnokok előzetesen megkapták a dokumentumtervezetet, amelynek bevezetője a következőket hangsú­lyozta : „A Magyar Szocialista Munkás­párt XIII. kongresszusa megállapí­totta, hogy a belügyi szervek, az ügyészségek és a bíróságok betöltik alkotmányos rendeltetésüket, megfe­lelően közreműködnek a törvényes­ség, az állami, a társadalmi, a gaz­dasági rend védelmében, az állam­polgárok jogainak és törvényes ér­dekeinek a biztosításában. Tevé­kenységükkel nagymértékben hoz­zájárulnak ahhoz, hogy alapvetően szilárd a közrend és a közbiztonság, a köznyugalmat súlyosan zavaró bűncselekmények az utóbbi évek­ben is ritkán fordulnak elő. Az állam- és közbiztonság védel­mében a belügyi szervek — a párt irányításával, az állami és a társa­dalmi szervekkel együttműködve — teljesítették a XII. kongresszus ha­tározatából következő feladatokat. A belügyi szervek az elmúlt idő­szakban is a szocialista törvényes­ség követelményeit, a jogalkalma­zás jogpolitikai irányelveit érvénye­sítve végezték munkájukat. A Belügyminisztérium a XII. kongresszus óta szervezetében és munkamódszereiben igazodott a politikai, a társadalmi és a gazda­sági élet változásaihoz, az állam- és közbiztonsági helyzet követel­ményeihez. Javította reagálóképessé­gét, intézkedéseinek hatásfokát. Tovább erősödött az összbelügyi egység, javult az együttműködés színvonala, korszerűsödtek az irá­nyítás eszközei, módszerei. A köz­ponti és a területi szervek vezetői figyelmet fordítottak a személyi fel­tételek, az állományról való gondos­kodás javítására, az anyagi eszkö­zökkel való hatékony és takarékos gazdálkodásra. Tartalmasabbá vált a belügyi szervek együttműködése a néphad­sereggel, a munkásőrséggel és más fegyveres és rendészeti testületekkel. Szélesedett a bűnüldöző munka tár­sadalmi bázisa, a belügyi szerveket támogató önkéntes segítők köre. A személyi állomány igénybevéte­le erőteljesen megnőtt. A népgazda­ság területén jelentkező nehézségek, a társadalmi életben tapasztalható negatív jelenségek kedvezőtlen ha­tást gyakoroltak a belügyi munká­ra is. A bűncselekmények száma, veszélyessége gyorsabban nőtt, mint a bűncselekményt elkövetők felde­rítése. A Belügyminisztérium köz­ponti és területi szervei a rendelke­zésre álló erőkkel, eszközökkel a nö­vekedést nem tudták kellően ellen­súlyozni.” A minisztériumi feladatterv a kö­vetkezőkben részletesen elemezte és értékelte az egyes szolgálatok tevé­kenységét, és meghatározta a Bel­ügyminisztériumnak és szerveinek az állam- és közbiztonsági, a határ­őrizeti, a tűzvédelmi munka tovább­fejlesztésének főbb tennivalóit. Az országos parancsnoki értekez­leten részt vett Kádár János, az MSZMP főtitkára, aki miután fo­gadta dr. Ábel László határőr ve­zérőrnagy jelentését, üdvözölte a megjelenteket. Az értekezletet Földes Jenő altá­bornagy, belügyminisztériumi ál­lamtitkár nyitotta meg, és a Bel­ügyminisztérium párt- és szakmai vezetői és egész személyi állomá­nya nevében tisztelettel köszöntöt­te Kádár Jánost, a párt főtitkárát, valamint az elnökségben helyet fog­laló Horváth Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, Czinege Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Varga Pétert, az MSZMP KB közigazgatási és ami­­nisztratív osztályának vezetőjét, a Központi Bizottság tagjait, dr. Szí­jártó Károlyt, a Magyar Népköztár­saság legfőbb ügyészét, dr. Szi­be­­reky Jenőt, a Legfelsőbb Bíróság el­nökét, dr. Borics Gyula igazságügyi államtitkárt, továbbá a miniszté­rium központi és területi szerveinél működő párt- és tömegszervezetek vezetőit, a meghívottakat és a be­rendelt parancsnokokat. Ezt követően dr. Kamara János belügyminiszter szóbeli kiegészítésé­ben részletesen elemezte a Belügy­minisztérium központi és területi szerveinek az elmúlt öt esztendő­ben végzett munkáját, az állam- és közbiztonság helyzetét, a rendőri szervek, a határőrség és tűzoltóság munkáját, a belügyi tevékenység személyi és tárgyi feltételeinek ala­kulását. A miniszter szólt az MSZMP XIII. kongresszusának ha­tározatában és a kormány prog­ramjában kitűzött célok valóra vál­tásával kapcsolatos legfontosabb belügyi feladatokról, s kiemelte, hogy a belügyi szervek az állami és a társadalmi szervekkel együttmű­ködve, a lakosság széles tömegeire támaszkodva teljesítsék közbizton­sági, határőrizeti és tűzvédelmi fel­adataikat. ♦ ** Az országos parancsnoki értekez­leten felszólalt Kádár János, az MSZMP főtitkára. A Belügyminisztérium központi és területi szerveinek különböző szolgálati területeiről tíz parancsnok tett jelentést — tizenketten pedig írásban adták le hozzászólásaikat —, akik a szolgálat eredményeire és tapasztalataira építve, a jövőbeni célkitűzéseket figyelembe véve fej­tették ki véleményüket a dokumen­tumtervezetről, valamint a belügy­miniszteri értékeléshez, a feladat­meghatározáshoz kapcsolódva tettek több észrevételt és javaslatot a bel­ügyi munka színvonalának növelé­se érdekében. Az országos parancsnoki értekez­let dr. Kamara János belügyminisz­ter összefoglalójával és feladatmeg­határozásával ért véget. Az értekezletről a Magyar Rend­őr 2. számában részletesen beszámo­lunk. ORSZÁGOS PARANCSNOKI ELMÉLET Az országos tanácskozás elnöksége (Fotó: Beke Béla) Az értekezlet résztvevői Az értekezleten felszólalt Kádár János, a párt főtitkára Dr. Kamara János belügyminiszter mondott beszédet

Next