Magyar Rendőr, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-05 / 27. szám

fennállásának tizenötödik év­fordulóját ünneplő Rendőr­­tiszti Főiskola tanévzáróján megjelent Gál Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának he­lyettes vezetője, Földesi Jenő altá­bornagy, belügyminisztériumi ál­lamtitkár, Rotvász István, az MSZMP Belügyminisztériumi Bi­zottságának titkára, Harangozó Szil­veszter altábornagy és dr. Péter Já­nos vezérőrnagy, belügyminiszter­helyettesek, valamint Pető György, a KISZ Központi Bizottsága osz­tályvezetője. Az elnökségben foglaltak helyet a társ fegyveres erők és testületek, a XII. kerületi párt-, állami, társa­dalmi szervek, a főiskolának csa­patzászlót adományozó Magyar Op­tikai Művek s az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői. A Himnusz elhangzása után Ke­nyeres András őrnagy olvasta fel a Magyar Népköztársaság belügymi­niszterének parancsát, majd Földesi Jenő altábornagy adta át a kitün­tetéses oklevéllel végző hallgatók­nak diplomájukat, illetve kiemel­kedő munkát végző hallgatókat tün­tetett ki. Ezt követően a belügyminisztériu­mi államtitkár mondott ünnepi be­szédet, amelynek első részében em­lékezett meg arról, hogy huszon­öt esztendővel ezelőtt avattak elő­ször tiszteket a Rendőrtiszti Akadé­mián, s tizenöt esztendeje működik jogutódja, a Rendőrtiszti Főiskola.­­ Mind az akadémia, mind a főiskola politikailag elkötelezett, magas fokú hivatástudattal, alapos szolgálati ismeretekkel rendelkező tiszteket nevelt az elmúlt években, akik gyakorlati munkájukkal bizo­nyították, hogy tanulmányaik alatt megalapozott felkészültségre, érté­kes emberi tulajdonságokra, haszno­sítható gyakorlati jártasságra tettek szert. Olyan tiszteket, akiknek dön­tő többsége a legnehezebb körülmé­nyek között is helytáll, és a maga területén legjobb képességei szerint, esküjéhez híven szolgálja népünk ügyét — hangsúlyozta Földesi Jenő altábornagy. A feladatokról szólva kiemelte, hogy a legfontosabb cél­kitűzéseket valamennyiünk számára meghatározta az MSZMP XIII. kongresszusa és a népgazdaság VII. ötéves terve. A program végrehaj­tása­­ az MSZMP Központi Bizott­sága legutóbbi értékelése és állás­­foglalása szerint is elég lassan és eddig még nem kielégítő lendület­tel — megkezdődött. E gondolatot folytatva a belügyminisztériumi ál­lamtitkár idézte az MSZMP főtit­kárának, Kádár Jánosnak szavait, aki a közelmúltban, Mihail Gorba­csov hazánkban tett látogatása al­kalmával a csepeli munkásgyűlésen a következőket mondotta: „Ha számba veszem összes mosta­ni nehézségünket, tudom, hogy nem kis feladatokat kell megoldanunk. De tudom azt is, hogy voltunk már százszor nehezebb helyzetben is, és a párt a társadalom, a nép erőit összefogva úrrá lett rajta, túljutot­tunk az akadályokon, és alig hihető, szép eredményeket értünk el. Most sokkal több erőnk van, pártunk és népünk tapasztaltabb, érettebb, tu­dása gazdagabb, mint régebben volt. Ezért sok múlik a céltudatosságon, az akaraton, a felelős hozzáálláson a feladatok megoldásakor — rövi­den szólva: sok múlik a jobb mun­kán.” Az SZKP főtitkárának látogatásá­ra utalva Földesi Jenő altábornagy nyomatékosan húzta alá: — Ismé­telten meggyőződhettünk arról, hogy saját erőink mozgósítása mellett rendelkezünk más forrásokkal is. A sokoldalú magyar—szovjet kapcso­latok fejlesztésével, a KGST kereté­ben a többi szocialista országgal együtt a nemzetközi munkamegosz­tásból adódó lehetőségekkel jobban élve gyorsabban haladhatunk előre a szocializmus építésének útján — mondotta, majd napjaink világpoli­tikai helyzetét elemezve a szónok a világbéke megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, amikor a többi között a következőket mondotta: — Korunk és világunk egyetlen problémája sem oldható meg a fegyverkezési programok erősítésé­vel, akár hagyományos fegyverek­ről, akár termonukleáris rakétákról van szó. A Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületének buda­pesti tanácskozása újból tanúsítja, milyen komoly és mély a Szovjet­unió és a szocialista országok béke­­akarata. Beszédének következő részében Földesi Jenő altábornagy rámuta- DIPLOMAÁTADÁS ÉS TISZTI FOGADALOMTÉTEL tett arra, hogy hazánkban a köz­rend és a közbiztonság szorosan kapcsolódik a szocialista építőmun­ka más fontos értékeihez és feltéte­leihez. — Népünk békés alkotó munká­jának feltételei biztosítottak. Érvé­nyesül a szocialista törvényesség, az állampolgári jog. Ugyanakkor azt sem hallgathatjuk el, hogy az utób­bi években fokozatosan erősödtek a kedvezőtlen jelenségek is. A bűn­­cselekmények száma növekedett, sú­lyossága és szervezettsége fokozó­dott. Kifejezettebbek a nemzetközi hatások. A korábbiakhoz képest gyakrabban találkozunk a népgaz­daságot, a társadalmi tulajdont ká­rosító bűnözéssel, korrupcióval, a nép bizalmából betöltött pozícióval való visszaélés különböző formái­val. Nagyobb a veszélyeztetettsége a személyi tulajdonnak, a közleke­dés, az utca és a közterületek rend­jének. Széles körben hat az állam­­polgári fegyelem lazulása. E folyamatok megállítása és visz­­szafordítása társadalmi összefogást, határozott fellépést kíván meg, amelyben kiemelkedő szerepe van a bűnüldözés, a bűnmegelőzés külön­böző területein dolgozóknak. Világos, tiszta programjaink, fel­adatterveink vannak a jövőre vo­natkozóan, és rendelkezünk a végre­hajtás legfontosabb feltételeivel. Hazánk kiegyensúlyozott belpolitikai fejlődése kedvező feltételeket te­remt ahhoz, hogy feladatainkat eredményesen oldjuk meg. Földesi Jenő altábornagy a kö­vetkezőkben hangsúlyozta: a jövő­ben egyre jobban és eredménye­sebben kell teljesítenünk feladatain­kat. A fiataloktól nagyobb mozgást, élénkséget várunk, s hogy segítse­nek feltárni a munkánkban, szolgá­lati szerveink tevékenységében le­vő tartalékokat. Bátrabb, kezdemé­nyezőbb fellépésre ösztönözve ön­magukat is, legyenek élenjáró har­cosai a felderítő, megelőző munka hatékonysága növelésének. Társa­dalmi méretekben is, a közrend és közbiztonság védelmében is ez az előfeltétele annak, hogy úrrá le­gyünk a nehézségeken, szocialista vívmányainkat — közte szilárd köz­­biztonságunkat — gazdagítva halad­hassunk tovább. A végzős hallgatókhoz szólva az államtitkár a többi között ezeket mondotta: — A Belügyminisztérium vezeté­se azt várja önöktől, hogy a szo­cializmus ügye iránti szilárd elköte­lezettséggel, példamutatóan végez­zék munkájukat. Legyenek tudatá­ban, hogy a párt politikáját, a munkásosztály hatalmát képviselik. Tegyék tisztességgel, szerénységgel dolgukat. Soha ne feledjék, hogy a hatalom nem az önök hatalma, ha­nem a dolgozó népünké, amelyet szolgálni megtisztelő kötelességünk. A belügyminisztériumi államtitkár beszéde befejező részében az isme­retek szüntelen gyarapításának szükségességét, a tudás, a művelt­ség fontosságát hangsúlyozta, majd elismerését és köszönetét fejezte ki a főiskola parancsnokainak, peda­gógusainak, a most végzett hallga­tók hozzátartozóinak a segítségért, amellyel hozzájárultak ahhoz, hogy ebben a tanévben is jól képzett, hivatásukat szerető és értő tiszteket bocsátott ki a legmagasabb szintű belügyminisztériumi oktatási intéz­mény. A végzett hallgatók nevében Kés­márki Károly főhadnagy, évfolyam­első mondott válaszbeszédet, s tár­sai nevében ígéretet tett arra, hogy erőiket nem kímélve fognak dolgozni tiszti fogadalmukban vál­lalt kötelezettségeik teljesítéséért, a dolgozni tiszti fogadalmukban vál­­láért, a szocialista törvényesség ma­radéktalan érvényesítéséért, az ál­lam- és közbiztonság védelméért. Köszönetet mondott a főiskola pa­rancsnokainak, tanárainak, akik igyekeztek átadni tudásukat, tapasz­talataikat, s hivatástudatra, elköte­lezettségre nevelték tanítványaikat. A tanévzáró ünnepség az Inter­­nacionálé hangjait követően a vég­zős hallgatók díszzászlóaljának elvo­nulásával fejeződött be. Az ünnepséget követő fogadáson Gál Ferenc, az IMSZMP Központi Bizottsága közigazgatási és admi­nisztratív osztályának helyettes ve­zetője mondott pohárköszöntőt, amelyben gratulált a tanulmányai­kat befejező hallgatóknak, s továb­bi munkájukhoz sok sikert, erőt, egészséget kívánt.

Next